Hallgatói dolgozatok (Sportanalitikus)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 13)
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Utánpótlás korú kosárlabdázók excentrikus Hamstring erejének összehasonlítása különböző korosztályokban
    Széll, Gábor; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS INDOKLÁSA: A Hamstring sérülések a leggyakoribb lágyrész sérülések a futással, kitámasztással járó sportok terén. Így a tesztelése az izomnak rendkívül fontos a kosárlabdában, különösképpen, ha már volt korábban szakadás, sérülés a térdet hajlító izomzatban. A Nordbord készülék gyors és egyszerű mérési metódust biztosít. A felnőtt sportolók esetében egyre több referencia adat létezik, ám az utánpótlás korú versenyzők izomerejének mértékéről még csekély szakirodalom számol be. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER: A DEAC Kosárlabda Akadémia 89 játékosának (átlag 16,2 év) maximális és átlagos erejét jegyeztük fel a Vald Nordbord nevű készülékével és megfigyeltük a két végtag közti különbséget az átlag erők esetében. A SECA mBCA 555 készülékkel mért testanalízis során kapott adatokat összevetettük az erő paraméterekkel. Célunk volt felderíteni a kor és testattribútumok hatását a térd flexorokra, illetve a végtagok közti különbségeket vizsgáltuk a különböző korosztályokban. EREDMÉNYEK: Vizsgálataink során az életkor előrehaladtával a mind a testmagasság, a testtömeg és az izomtömeg növekedését jegyeztük fel az U20-as korosztály testtömegének markánsabb emelkedésével. Az akadémián mért átlag erő a jobb oldalon 320,1 N, míg a bal oldalon 312 N volt, a két testfél közötti differencia pedig 8,6 % különbséget adtak. KÖVETKEZTETÉSEK: Összegezve tehát kijelenthető, hogy mindkét hipotézisünk igazolást nyert. A testi attribútumok komolyan befolyásolják a Nordbordon mért eredményeket, így az utánpótlás korú játékosokra differenciált optimumot szükséges létrehozni. A sportsérülések megelőzése nagyon nehéz, sok faktor által befolyásolt folyamat. Egy preventív szemléletű szakember mindig arra törekszik, hogy a sérülések előfordulását minimalizálni tudja. A 15 % alatti differencia visszaigazolást ad, hogy törekvéseink jó irányba tartanak az Akadémia falai között.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Modern teljesítménydiagnosztikai eljárások alkalmazása a labdajátékokban
    Pucsok, József Márton; Hidvégi, Péter; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Saját eredményeink és a témához kapcsolódó szakirodalom áttekintése után megállapítható, hogy a fiatal 14-15 éves sportolók számára a laborkörülmények között végzett maximális oxigénfelvevő kapacitást mérő eljárások reális alternatívát kínálnak. Az általunk felmért vizsgálati minta közül a férfi kosárlabdázók és labdarúgók esetén az átlagos peak /load, a peak/VE, a peak/Vtex, a peak/VO2, a peak/VCO2, a peak/VO2/kg, és a peak/ O2 pulse értékei megbízhatóan előre jelzik az aerob teljesítményt. Érdekes módon, saját kutatásunkban egyedül a férfi sportolóknál a peak/Vtex mutatójánál tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A differenciát a labdarúgó-kosárlabda és a kosárlabda-kézilabda összehasonlításban mértük. Fiatal férfi labdajátékosoknál a peak/Vtex értéke tűnik egyedül egységes teljesítmény előrejelző mutatónak. Az általunk a labdarúgók körében mért a többi két labdajátékhoz képest magasabb maximális oxigénfelvevő kapacitás, megegyezik korábbi elvárásainkkal. Ebben a tekintetben a kosárlabdázók és a kézilabdások között nem találtunk érdemi különbséget. Az általunk vizsgált 10 spiroergometriás mutató közül három a (peak/Vtex, peak/VO2, peak/O2 pulse) értékei egyben kiválasztási kritériumként is megfelelőek lehetnek fiatal női kézilabdás és kosárlabdás játékosoknál. Fiatal férfi és női kosárlabdásoknál és kézilabdázóknál a peak/Vtex egyfajta egységes teljesítményindikátor szerepet is betölthet. A sportági kiválasztás, az edzői munka szempontjából is értékes lehet ez a mutató. A jövőben szükség lehet olyan eljárások, gyakorlatok kidolgozására, mellyel a kilégzési volumen mértéke növelhető. Az átlagos legmagasabb RER érték közepesen magas anaerob teljesítményre utalt, ugyanakkor minden résztvevő teljesítette a kritériumot (85-95% -a az életkornak megfelelően), vagy 220-életkor az átlagosan legmagasabb percenkénti szívverés tekintetében (Armstrong et al., 2008; Leger, 1996; Rivera Brown-Frontera, 1998). A sportolók többsége nem érte el tényleges egyéni aerob teljesítményének maximumát, ezért az 1.15 RER értéknél állapítottuk meg a terhelhetőség végleges határát. Mivel egyik résztvevő sem érte el az 1.15 RER kritériumértéket, így reálisan nem tudtuk megállapítani az aerob-anaerob átmenet, az anaerob küszöb értékét.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Junior férfi kézlabdázók mérkőzésparamétereinek vizsgálata
    Szopkó, Roland; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban a junior férfi kézilabdázók mérkőzésparamétereit vizsgáltam. A kutatás fő kérdéseit az alapján határoztam meg, miszerint a keringési, lokomotív és mechanikai terhelési tényezők megjelenése a posztok között milyen hasonlóságot vagy differenciát mutatnak. A kutatásom alkalmával a Polar Team Pro játékoskövető rendszerrel végeztem a mérést és az eredményeket kiértékeltem a mérkőzésparaméterek mentén.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Magyar labdarúgók mérkőzés analízise
    Papp, Károly; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban utánpótláskorú és felnőtt magyar labdarúgók bajnoki mérkőzésinek elemzésével foglalkozom. A szakdolgozatban az 13 éves korosztálytól az NB I-es labdarúgókig átfogóan elemezem a bajnoki mérkőzések mozgás teljesítményét. Próbálva rávilágítani a fiatal játékosok életkoronként változó specifikus teljesítő képességére, valamint keresni az objektív differenciákat a magyar felnőtt profi és a nemzetközi élmezőny közötti eltérésekről. Vizsgálatomat 3 éven keresztül 2011-2013 között végeztem a Debreceni Labdarúgó Akadémián, valamint az akkori első osztályú felnőtt csapatnál. A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar és a nemzetközi élvonalbeli labdarúgók közötti bizonyítható teljesítmény különbség a leginkább a 19,8 km/h-nál gyorsabb mozgások teljesítésében jelentkezik. Ehhez a vizsgálathoz a saját eredményeimet, valamint a témában fellelhető nemzetközi kutatási eredményeket használtam fel. További motivációt jelentett, hogy az utánpótlásban szereplő játékosok, hasonló szempontok alapján történő vizsgálatát is elvégezzem. Itt nagyobb nehézséget jelentett, hogy ebben a témában nagyon kevés a gyereksportolókra vonatkozó nemzetközi, vagy hazai publikáció. Így az ilyen irányú összehasonlítás helyett inkább azt vizsgáltam, hogy a gyerekek fejlődése korosztályonként hogy változik. Ebből a fejlődési görbéből megbecsülhető, hogy reális esélye van-e egy fiatalnak elérni azt a motorikus teljesítő képességet, amely alapján a nemzetközi szintű labdarúgó lehessen. Az előzetes konklúzió alapján elmondható, hogy a mutatott mérkőzés adatok arra utaltak, hogy nemzetközi szintű teljesítmény elvárása nem reális a gyerekektől. Mivel a vizsgálat és a dolgozat megírása között eltelt 8 év. Utólag megállapítható, hogy az előzetes probléma felvetés reális volt. Ugyanis ezek a gyerekek a dolgozat írásának idejében már felnőtt játékosok, azonban egyikőjük sem tudott sem a válogatott, sem pedig a nemzetközi középmezőny szintjén helyt állni.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    A Hamstring nyújthatóságának vizsgálata pubertás korú fiú kézilabdázóknál
    Lekrinszki, Lilla; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A hamsztring nyújthatósági felméréseket pubertás korú kézilabdázó fiúkkal hajtottam végre, annak érdekében, hogy képet kapjak térdhajlító izomcsoportjuk flexibilitásáról, hiszen ezen izomcsoport nagy szerepet játszik a vágtafutások talajfogások előtti és alatti fázisában, valamint nem megfelelő rugalmasságuk esetén a sérülésveszély kockázata igen magas.