Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 906)
Tétel Szabadon hozzáférhető Bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza) ökotípusok nehézfémtoleranciájának összehasonlításaBarnáné Szabó, Zsuzsanna; Oláh, Viktor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA békalencse fajok a Föld legkisebb virágzó, zárvatermő növényei, melyek széles körben meghódították a vizes élőhelyeket. Rendkívül gyors növekedés és biomassza termelés jellemzi őket. Gyakran alkalmazzák emiatt őket ökotoxikológiai tesztekben, illetve a bioremediációs gyakorlatban is, így kulcsfontosságú lehet alaposabb tanulmányozásuk. A békalencse fajokra leginkább a vegetatív szaporodás jellemző, így nagy fajon belüli változatosság és számos ökotípus figyelhető meg esetükben. A szakirodalomban igen jól kutatott és ismert, hogy különböző békalencse-fajok hogyan tolerálnak bizonyos nehézfémeket. Nincs azonban irodalmi adat olyan összehasonlító vizsgálatról, amelyben több nehézfém különböző oxidációs formájának fitotoxicitását vizsgálták volna azonos kísérleti körülmények között; illetve azt sem vizsgálták, hogy van-e különbség a különböző nehézfém-speciációkkal szembeni tolerancia tekintetében különböző békalencse fajok, illetve ökotípusok között. Dolgozatomban négy Spirodela polyrhiza (bojtos békalencse) ökotípus axenikus tenyészeteinek nehézfém-kezelésekre adott növekedési és fotokémiai válaszait vizsgáltam akut fitotoxikológiai tesztekben. A nehézfémkezelésekben arzént, krómot és szelént alkalmaztam, ezeken belül az As(III), As(V), Cr(IV), Cr(VI), Se(IV) és Se(VI) oxidációs formákat. Az arzén kémiai szempontból átmeneti fém, a szelén pedig nemfém, azonban biológiai hatásukat tekintve ezeket is nehézfémeknek tekintik. Az arzén leginkább bányászati tevékenység révén kerül a környezetbe, a króm bőrfeldolgozás és fakonzerválás során, a szelénkibocsátás pedig leginkább szénégetés, rovarirtó szerek gyártása, bányászat és üveggyártás során jelentős. Már a szakirodalomban is megfigyelték, hogy azonos fajba tartozó, de különböző élőhelyről származó békalencse ökotípusok között különbségek tapasztalhatók a növényi jellegek tekintetében (pl. növekedési ráta), illetve azt is, hogy ezek a különbségek stresszhatásokra még inkább kiéleződnek, egyes ökotípusok toleránsabbak az alkalmazott szennyező anyagokra, míg más ökotípusok érzékenyen viselkednek. A kísérletes munkám során ezért az alábbi kérdésekre kerestem a választ: 1) A vizsgált nehézfémek esetében milyen eltérések tapasztalhatók a különböző oxidációs formák fitotoxicitásában? 2) Van-e különbség a különböző bojtos békalencse ökotípusok nehézfém-toleranciájában? 3) Ha van különbség az ökotípusok között, a nagyobb tolerancia/érzékenység általánosnak, vagy a különböző nehézfémekre és/vagy oxidációs formákra nézve specifikusnak tekinthető? 4) A nagyobb tolerancia/érzékenység hogyan függ össze a felvett nehézfém mennyiségével?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Benzil-adenin különböző koncentrációinak hatása a Dianthus plumarius hajtássokszorozódására in vitroHegyes, Hanga Panna; Dobránszki, Judit; Szarvas, Pál; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz in vitro mikroszaporítás a mezőgazdasági biotechnológia egy széles körben használt technikája, amelyben az osztódóképes sejteket is tartalmazó kisebb növényi szövetek teljes növénnyé fejlődnek ki. Helyes kivitelezés mellett ezzel a módszerrel nagyszámú kórokozómentes új növény hozható létre. A megfelelő növekedés érdekében növényi regulátorokat kell alkalmazni; az egyik ilyen csoport a citokininek, amelyek a növényi sejtosztódást és a hajtáskeletkezést serkentik. Szakdolgozatomban a benzil-adenin nevű citokinin morfológiai hatását figyeltem meg tollas szegfű (Dianthus plumarius subs. praecox) szövettenyészeteken. Ehhez koncentráció alapján a kontrollcsoport mellett 4, exponenciálisan emelkedő mennyiségű BA tartalmú MS táptalajt készítettem, amelybe egynóduszos szegfűhajtásokat helyeztem, és 4 hétig neveltem. Az adatok alapján eltérő morfológiai változások voltak megfigyelhetők: a hormonmennyiség növelésével a hajtások magassága fokozatosan csökkent, a mellékhajtások és nóduszok száma ezzel ellentétben fokozatosan nőtt. A gyökerek csak a kontrollcsoportnál értek el jelentős hosszt, tömeget és darabszámot, minimális BA hozzáadása drasztikusan csökkentette az értékeket. A hajtások tömege és a hiperhidratált hajtások száma alacsony BA-szintek mellett nőtt, a hormon további adagolása hatására azonban az értékük csökkent, magasabb koncentrációnál pedig újbóli növekedés volt tapasztalható. Az eredmények segíthetnek a későbbi mikroszaporítási kísérletek alatt a megfelelő citokininmennyiség biztosítását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A metilglioxál hatása a gerincvelői asztrociták interleukin-6 termeléséreHarman, Petra; Dócs, Klaudia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA 2-es típusú cukorbetegség (diabetes mellitus) egy krónikus anyagcserezavar, amelyet megnövekedett vércukorszint jellemez. Leggyakoribb szövődménye a cukorbetegségből eredő idegkárosodás, vagyis a diabeteses neuropathia (DNP), melyet az esetek közel 60%-ában neuropathiás fájdalom is kísér. Ez az állapot éles, tűszúrásra emlékeztető, olykor égő fájdalommal jár, és kialakulási esélye nagy mértékben függ a biológiai nemtől. Kialakulásában és fenntartásában vélhetően a gerincvelői asztrociták játszanak szerepet morfológiai és funkcionális változásaik által. Az aktivált gliasejtek reaktív gliózis során citokineket szabadítanak fel, mint a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α), interleukin-1β (IL-1β), és az interleukin-6 (IL-6). A cukorbetegekben a metilglioxál (MGO) megnövekedett szintjét igazolták, amely korábbi kutatásaink alapján a hímekből származó gerincvelői asztrocitákban a TNF-α, míg nőstények esetében az IL-1β expresszióját fokozta. Ezen eredményekből kiindulva kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy az MGO kezelés milyen hatással van a hím és nőstény egyedekből származó asztrocita sejttenyészetek IL-6 termelésére. Eredményeink alapján elmondható, hogy az MGO kezelés nőstényekből származó tenyészetekben nagyobb intenzitású IL-6 expressziót eredményezett, mint hímek esetében, továbbá a hosszabb kezelés az IL-6 termelődésének csökkenését okozta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Zsunyi-patak felmérése és állapotértékeléseHajdu, András; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásunkban egy a Cserhát keleti részén található kisvízfolyáson, a Zsunyi-patakon végeztünk halközösség alapú ökológiai állapotminősítést. Ezt a patakot 2023-ban nagymértékű hígtrágya szennyezés érte. A fő célunk e szennyezés mértékének meghatározása volt. Ennek megfelelően két mintaterületet vizsgáltunk, egy mintaterületet ahová eljutott a szennyezés és egy referencia területet, a szennyezés torkolata felett. Az NBmR protokoll alapján, elektromos halászgéppel, gázolva, sodrással szembe végeztük a kísérletet. A száraz időjárás következtében mindkét vizsgálati szakaszon állóvizes környezetet tapasztaltunk és helyenként baktériumfilmet figyeltünk meg. Összesen 4 faj 261 egyedét azonosítottuk, ezek közül három faj állt természetvédelmi oltalom alatt, és kiemelkedő eredmény volt, hogy mind a négy faj őshonos eredetű.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Városi Patakok Komplex Állapotfelmérése Környezeti Paraméterek AlapjánFekécs , Laura; Boczonádi , Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom a Tócó-patak hidrogeomorfológiai, ökológiai és vízminőségi paramétereinek vizsgálatára fókuszál. A patak mentén öt különböző hidrológiailag fontosnak tekinthető helyszínt jelöltünk ki, ahonnan rendszeresen vízmintákat gyűjtöttük, és elemeztük azokat úgy, hogy a 2023-as nyári időszakot vettük referenciaállapotként. Célja a debreceni Tócó-patak komplex ökohidrológiai viszonyainak tanulmányozása azzal a céllal, hogy megértsük egy urbanizált területen található efemer patak különböző vízminőségi paramétereinek összefüggéseit. Az elemzésünk során a következő paraméterek mérését végeztük: a víz fizikai-kémiai jellemzői, biológiai értékelések az ökológiai viszonyok tanulmányozása érdekében, az algák összetételének és aktivitásának meghatározása, illetve mikrobiológiai vizsgálatok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csuka növekedésvizsgálataFekete, Tímea Brigitta; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom célja a csuka (Esox lucius) növekedésének vizsgálata különböző országokban. A csuka elterjedése rendkívül széles, amely lehetőséget ad a faj különböző élőhelyeken történő növekedésvizsgálatához. Az elemzéshez standard testhossz alapján gyűjtött irodalmi adatokat használtam, különböző földrajzi elhelyezkedésű országokból. A választás azért ezekre az országokra esett, mert kevés tanulány végzett standard hossz mérést, vagy nem tartalmazott olyan konverziós képletet, amely lehetővé teszi az átváltást. A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a faj növekedési sajátosságainak mélyebb ökológiai megértéséhez, valamint a környezeti tényezők és a növekedési ütem közötti összefüggések feltárásához. Az eredmények megerősítik a csuka alkalmazkodóképességét és növekedési sokszínűségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális kapcsolatok és párkapcsolati szerepek a barkóscinegék (Panurus biarmicus) csoportszerkezetének kialakításábanHarangi, Veronika; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom középpontjában két barkóscinege populáció áll, melyek eltérő egyedszámmal és ivararánnyal rendelkeznek. A két csoporton belül vizsgáltam a következő viselkedéseket: agresszív magatartás, összebújás, társtollászás és megtűrés. A megfigyelések során szerzett adatokból viselkedésenként egy-egy szociális hálózatot hoztam létre, melyet elemeztem, illetve kiszámoltam az irányítottsággal rendelkező vizsgált magatartásformákra a reciprocitás és a súlyozott reciprocitás értékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Halmentés a Felső-TiszánFesztóry, Lili Jázmin; Juhász, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Horgászszövetség több halmentési akciót bonyolított le az elmúlt években, melyekből néhányon én is részt vehettem. A szakdolgozatom célja a Felső-Tisza vízterületein végzett halmentési munkálatok bemutatása, a módszerek ismertetése, valamint azok ökológiai és gazdasági jelentőségének elemzése. A dolgozatomban saját terepi tapasztalataim alapján vizsgálom az ivadékmentés gyakorlati kivitelezését és eredményességét, különös tekintettel az őshonos halfajok megőrzésére. A dolgozat fontos javaslatokat is megfogalmaz a halmentési tevékenység jövőbeli támogatására és jogszabályi elismerésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiailag lebomló műanyagok viselkedésének tanulmányozása eltérő közegekbenFejes, Panna; Berta, Csaba; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat különböző hiper-, és szupermarketekben kapható biológiailag lebomló műanyagok bomlási folyamatait, eredményeit mutatja be. Kitérek még a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó mikroműanyagokra és előfordulásaikra is. A vizsgált műanyagokat, eltérő közegekbe helyezve, kb. fél évig tartó kezelés után megvizsgáltuk és összehasonlítottuk a kapott eredményeket egymással, valamint más szakirodalmak eredményeivel. Továbbá a vizsgálat kitért arra is, hogy van-e összefüggés, asszociáció az adott minta típusa és a kezelés típusa között a mikroműanyag előfordulását tekintve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TISZÁBÓL SZÁRMAZÓ VÍZ FIZIO-KÉMIAI ÉS FITOPLANKTON KÖZÖSSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA A TISZAVALKI MEDENCÉBEN A NYÁRÁDI-ÉR PÉLDÁJÁN KERESZTÜLVértesi, Balázs; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Tisza-tó védett Abádszalóki-öblében végzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az öblön belül is jelentős térbeli eltérések figyelhetők meg a vízterek fizikai-kémiai tulajdonságaiban és biológiai jellemzőiben. Ezen eltérések kialakulásában döntő szerepet játszanak a környező területeken zajló emberi tevékenységek, amelyek közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a vízminőséget. A különböző eredetű felszíni befolyások – beleértve a mezőgazdasági terhelést, horgászati tevékenységet, öntözést és a hajózással kapcsolatos hatásokat – eltérő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitelhez, illetve oldott ionokhoz vezetnek. Ezek az inputok nemcsak a víz fizikai (pl. vezetőképesség, hőmérséklet) és kémiai paramétereit (pl. oldott oxigén, nitrogén- és foszforformák) módosítják, hanem jelentősen befolyásolják a fitoplankton-közösségek összetételét, diverzitását és dominanciaszerkezetétis.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fattyúszerkők (Chlidonias hybrida) tojásméretét befolyásoló tényezők vizsgálata egy hortobágyi populációbanBürgi, Sándor Brian; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomadolgozatomban a fattyúszerkők (Chlidonias hybrida) tojásméretét befolyásoló tényezőket vizsgáltam egy hortobágyi populációban. Az adatgyűjtést a Hortobágyi halastó komplexum 2-es és 6-os tóegységégében költő tojók biometriai paramétereit, valamint fészkeik méretét és tojásaik térfogatát rögzítettük digitális fényképfelvételek segítségével. A fényképeket az ImageJ képelemző szoftver felhasználásval dolgoztuk fel. A kapott adatok feldolgozását az R adatkezelési és statisztikai programban végeztük, az RStudio grafikus felület alkalmazásával. A tojások térfogata és a különböző tényezők közötti összefüggések vizsgálatához lineáris kevert modelleket alkalmaztunk. A kapott eredményeket kvartilis ábrával és pontdiagrammal ábrázoltuk. Az eredmények alapján elmondható, hogy a hortobágyi fattyúszerkők átlagos tojás térfogatára nem volt hatással a tojók testtömege és testmérete, a fészek területe, végül a tojásrakás dátuma. A vizsgált terület viszont hatással volt a tojás térfogatára: a 6-os tóegysében költő egyedek nagyobb tojással rendelkeztek, mint a 2-es tavon költő egyedek. Ezek eredmények magyarázatára a Hortobágyi halastavak által nyújtott gazdag táplálékforrás és a fattyúszerkők széles táplálkozási preferenciája lehet, azonban további vizsgálatok által pontosabb választ kaphatunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hormonális stresszválaszt meghatározó tényezők vizsgálata az örvös légykapóknál (Ficedula albicollis)Hegedűs, Péter; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz életmenet evolúciós elmélet a jelenlegi szaporodás és a túlélés között kompromisszumot feltételez. A kiszámíthatatlan környezeti kihívások egy olyan vészhelyzeti eseményt idéznek elő az egyed életében, amely az azonnali túlélést részesíti előnyben más funkciók, köztük a szaporodás rovására. Ez az esemény a kortikoszteron nevű szteroid hormon által mediált, ahol a stresszre adott fiziológiai válasz a szaporodás aktuális értékéhez igazodik. A szaporodás és a glükokortikoid szintek közötti energetikai kompromisszumot már több tanulmány is vizsgálta, de a kutatások nagyrészt csak az alapszintű kortikoszteron koncentrációkra összpontosítottak. Ebben a vizsgálatban a szülői kortikoszteron szintek és az utódok növekedési dinamikája közötti kapcsolatot vizsgáltam az örvös légykapó (Ficedula albicollis) esetében. A fiókanevelési időszak alatt megmértem a szülők alap- és stressz-indukált kortikoszteron szintjét, míg az utódok növekedését 10 napon át követtem nyomon. Eredményeim nemi alapú különbségeket mutatnak a kortikoszteron szintek és a fészkenkénti átlagos fióka növekedési ráta között: az alacsonyabb stressz-indukált kortikoszteron szintet mutató tojók fiókái gyorsabb ütemben növekedtek, míg a hímek esetében a stresszválaszának mértéke nem mutatott összefüggést az utódok növekedési rátájával. A hímek homlokfolt méretének és szimmetriájának vizsgálata során azt találtam, hogy a folt aszimmetriájának mértéke befolyásolja a fiókák maximális növekedési rátáját. Továbbá összefüggést figyeltünk meg a szülői kortikoszteron szint és a szülői testméret között, ami megerősíti, hogy a stressz fiziológiája összefügg a fizikai állapottal. Pontosabban, a magas stressz-indukált kortikoszteron szinttel rendelkező szülők testtömege általában alacsonyabb volt, ami a fiókák ellátása és a saját energiatartalékok közötti kompromisszumra utal. Ezek az eredmények együttesen rávilágítanak a stresszfiziológia, a szülői kondíció és a szaporodásba fektetett energia közötti összetett kapcsolatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mitokondriális genomtopológia molekuláris vizsgálataNagy, Katrin; Székvölgyi, Lóránt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA diplomamunkám a mitokondriális genom topológiájának molekuláris vizsgálatával foglalkozik, különös tekintettel a TOP1MT (humán mitokondriális topoizomeráz I) fehérje vad típusának és R525W variánsának összehasonlító elemzésére. A TOP1MT kulcsszerepet tölt be a mitokondriális DNS (mtDNS) topológiájának szabályozásában, és egyedi nukleotid polimorfizmusai, mint az R525W variáns, potenciálisan befolyásolhatják a fehérje funkcióját és a mitokondriális folyamatokat. A kutatás során HCT 116 humán bélkarcinóma sejtvonalon végeztünk vizsgálatokat, amelyekben CRISPR/Cas9 módszerrel ki lett ütve a TOP1MT gén. A top1mt KO sejtekben tranziens transzfekcióval komplementáltuk a géndeléciót, sejtjeink vagy a TOP1MT vad típusát vagy az R525W variánst expresszálták tGFP-vel fúzionáltatva. A fehérjék diffúziós tulajdonságait és százalékos eloszlásukat fluoreszcencia korrelációs spektroszkópia (FCS) segítségével, míg mitokondriális lokalizációjukat konfokális lézerpásztázó mikroszkópiával (CLSM) és MitoTracker festéssel vizsgáltuk. Az eredmények statisztikai elemzése során összehasonlítottuk a vad típusú és a variáns (R525W) fehérje gyors és lassú komponenseinek diffúziós koefficienseit, valamint ezek százalékos eloszlását. Az FCS mérések három független kísérlet eredményei alapján nem mutattak szignifikáns különbséget a két fehérjeváltozat diffúziós koefficienseiben és százalékos eloszlásában. A kolokalizációs vizsgálatok igazolták, hogy mind a vad típusú, mind az R525W variáns TOP1MT fehérje a mitokondriumokban lokalizálódik. Eredményeink alapján az R525W variáns önmagában nem okoz jelentős eltérést a TOP1MT mobilitásában vagy lokalizációjában, azonban további vizsgálatok szükségesek a variáns funkcionális jelentőségének teljes körű feltárásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agy mérete és az utódgondozás kapcsolata gerincesekben: A gondozás hossza és összetettsége összefügg az agy méretévelMándi, Mihály Gábor; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz agyméret a gerincesek között igen változatos, és gyakran feltételezik, hogy ez a változatosság összefügg a törzsfejlődési vonalak evolúciós sikerével. Az agyméret változatosságát számos tulajdonsággal hozták összefüggésbe, az anyagcserétől kezdve a párzási rendszereken át a kognitív képességekig. A nagyobb agyak a szülői gondoskodás gyakoriságával és összetettségével is összefüggésbe hozhatók. Két átfogóbb adathalmaz, a VerteBrainData (saját adatbázis) mintegy 6500 gerinces faj agyméretére vonatkozó adattal (2100, amelyet ebben a tanulmányban használtam) és olyan gondozási adatok felhasználásával, amelyek több ezer gerinces fajt képviselnek végeztem el az elemzésemet. Munkám számos olyan megállapítást tár fel nagy filogenetikai mintákban a főbb gerinces kládokban (Actinopterygii, Chondrichthyes, Amphibia, Reptilia, Aves, Mammalia), amelyet még soha nem végeztek ilyen léptékben a gerincesek körében. Azt találtam, hogy a szülői gondozási stratégiák és az agyméret nagymértékben eltérnek a gerincesek között. A gerincesek között az agyméret (a legtöbb esetben) a gondozás típusával nő a gondozók száma alapján és a gondozók neme alapján. A gondozás nemi-különbségek alapján is változik az agy mérete, de az ektoterm és endoterm csoportok között enyhén különböző módon. Azt is megállapítottam, hogy az agyméret a különböző fejlődési epizódokban való szülői gondozás jelenlétével is változik a gerinceseknél. Valamint azt is, hogy az élettartam a fajok egy részénél befolyásoló tényező a fent említett összehasonlítások némelyikében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Életmenet és agglegénycsoportok: Przewalski-lovak csődöreinek hosszútávú vizsgálataLakatos, Brigitta; Ozogány, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA veszélyeztetett Przewalski-ló (Equus ferus przewalskii) a ma élő lófélék közül az egyetlen megmaradt valódi vadlónak számít a világon. A többi lóféléhez hasonlóan rendkívül szociális élőlények, társadalmi életmódjukban a poligám szaporodási rendszer jellemző. Ebben a társadalmi rendszerben két fő egységet különböztetünk meg, a háremeket és a kizárólag csődörökből álló agglegénycsoportokat. A kutatásunk célja az volt, hogy feltárja a Przewalski-lovak csődöreinek életmenetét és a szociális csoportosulásaik mögött húzódó mintázatokat, különös tekintettel az agglegénycsoportok szerkezetére. A kutatás során 248 csődör egyedi életútját, valamint 2019-ben azonosított 47 agglegény szociális csoportosulásának jellemzőit elemeztük. Az életmenet elemzései alapján a csődörök jellemzően 3 éves korukban válnak agglegénnyé, ezt a kort pedig szülői jelenlét, és a háremcsődör váltás befolyásolta, továbbá jellemzően 6 éves korukban válnak háremcsődörré, melyet a rivális háremek száma befolyásolt. Mindezek mellett azt találtuk, hogy az agglegénycsoportok olyan szociális egységek, melyek kialakulását több tényező – genetikai rokonság, életkori hasonlóság és szociális tapasztalat – együttesen befolyásolja. Eredményeink hozzájárulhatnak a faj vadon élő populációinak védelméhez és fenntartásához, a vadlovak szociális rendszerének, csoportalkotási mechanizmusainak, és természetes társas viselkedésének mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magdimorfizmus szerepe a Plantago coronopus L. sikeres út menti terjedésébenBak, Henrietta Mária; Molnár, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz úthálózatok kiterjedtsége és a téli csúszásmentesítő sózás miatt világszerte sótűrő növényfajok terjednek utak mentén. Szembetűnő példa egy tengerparti halofiton, a Plantago coronopus, amely néhány évtized alatt elterjedt az európai és észak-amerikai úthálózatban. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a magdimorfizmus szerepét a P. coronopus sikeres út menti terjedésében, illetve, hogy összehasonlítsuk az út menti terjedést segítő tulajdonságokat a nemzetség több fajával. Ennek érdekében feltérképeztük az útszegélyekben előforduló Plantago fajokat Magyarországon, megvizsgáltuk reproduktív tulajdonságaikat, terjedési képességüket, valamint csíráztatásos és növényneveléses kísérletekben teszteltük sótűrésüket. A P. coronopus kétféle magját külön-külön vizsgáltuk. Kimutattuk, hogy a P. coronopus a második leggyakoribb faj az útszéleken az őshonos P. lanceolata után. Kis magjai a többi vizsgált fajhoz és a faj nagy magjaihoz képest is szignifikánsan alacsonyabb ezermagtömeggel és velocitással rendelkeztek. A sótűrés vizsgálatakor minden faj és magtípus csírázott a kontroll és a 0,4%-os NaCl koncentráción, a növényneveléses kísérletben azonban azt láttuk, hogy csupán a P. coronopus kis magjaiból fejlődő egyedek fejlesztettek virágzatot NaCl-ot tartalmazó táptalajon. Eredményeink alapján az útszélek megfelelő élőhelyek a vizsgált fajok számára, ökológiai folyosóként szerepet játszanak jelenlegi és potenciális jövőbeli terjedésükben. A P. coronopus magtömege és sótűrése hozzájárul sikeres út menti terjedéséhez, magdimorfizmusa révén pedig képes alkalmazkodni a heterogén útszéli körülményekhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kompetitív allélspecifikus PCR genotipizálás különböző lókuszokon a francia alpesi és szánentáli kecskefajtákban és ezek összefüggése az immunrendszer működésévelPopovics, Dániel; Kusza, Szilvia; Bagi, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA vizsgálat során arra törekedtünk, hogy az általunk kiválasztott immungénekben (TLR3, CLEC4E) polimorfizmusokat azonosítsunk azért, hogy potenciális markerként szolgáljanak a kecskékre veszélyes emlő- és gasztrointesztinális parazitafertőzésekkel szembeni rezisztenciában. Számos vizsgálat feltárta e gének olyan polimorfizmusát, amelyekről bebizonyosodott, hogy döntő szerepet játszanak a kórokozók felismerésében és további immunológiai folyamatok befolyásolásában ezért segíthetnek az immunrendszer fejlesztésében. A mintákat egy Romániában található gazdaság biztosította, 17 francia alpesi és 19 szánentáli kecske szőrtüszőmintát sikerült begyűjtenünk. A KASP assay segítségével sikeresen azonosítottunk polimorfizmusokat mindkét általunk kiválasztott immungénben, mind a francia alpesi, mind a szánentáli fajtában. A kapott eredmények alapján genotípus- és allélfrekvencia számításokat végeztünk, valamint a chi-teszt segítségével Hardy-Weinberg egyensúlyi vizsgálatot néztünk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az utódgondozó viselkedés páron belüli koordinációjának vizsgálata egy debreceni örvös légykapó (Ficedula albicollis) populációbanBujnóczki, Noémi; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAnnak érdekében, hogy a kooperációból származó hasznot teljes mértékben ki tudják használni a felek, elengedhetetlen az egyedek közötti koordináció. A koordinációnak köszönhetően a munka megosztása csaknem egyenlő lehet a felek között. A koordináció mérésére az egyik legjobb módszer a felek közötti alternáció mérésének. A debreceni Botanikus Kertben fészkelő örvös légykapók (Ficedula albicollis) megfigyelését végeztük. A faj gondozó viselkedését már részletesen körülírták, azonban a párok összehangolt etetéséről és annak a fiókák növekedéséről és kirepülési sikeréről még nem tudunk mindent. A megfigyeléseket egy modern automata rendszerrel végeztük, melynek köszönhetően egésznapos megfigyeléseket tudtunk rögzíteni, akár több napon keresztül is. Eredményeink azt mutatják azonban, hogy bár a tojók látszólag többet látogatják fészkeiket, az etetési ráta, valamint az alternációs érték nincs kapcsolatban a fiókák testtömegével, valamint kirepülési sikerével. Azonban az alternációs érték pozitív kapcsolatban áll a fiókák átlagos maximális növekedési rátájával. A látogatások esetében érdekes mintázatokat fedeztünk fel, melyek az alternációt egy teljesen más szemszögből vizsgálják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rovarvonulás környezeti és életmenet-stratégiákkal kapcsolatos háttereGál, István Márk; Végvári, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során azt vizsgáltam, hogy a különböző környezeti faktorok hogyan hatnak a migráló rovarokra. Ezen kutatási kérdéseket úgy vizsgáltam, hogy szaklapokban publikált, a rovarok vonulására vonatkozói cikkekből kigyűjtöttem a vonulási, ökológiai és életmenet-jelleg adatokat, melyek közötti kapcsolatokat metaanalízist alkalmazva, lineáris kevert modellekkel elemeztem, a tanulmány azonosítóját random faktorként kezelve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vízkémiai változások cianobakteriális vízvirágzás nátrium-perkarbonáttal történő kezelése során mikrokozmosz rendszerbenSzondy, Dorina; Bácsi, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz elmúlt években a cianobaktérium-virágzások egyre súlyosabb problémát jelentenek mind édesvízi, mind tengeri ökoszisztémákban, elsősorban az antropogén eredetű tápanyagterhelés, valamint az éghajlatváltozás miatt. A vízvirágzások jelentős mértékben ronthatják a vízminőséget, anoxikus vagy hipoxikus állapotokat idézhetnek elő a vízterekben, továbbá olyan (akár toxikus) vegyületeket termelhetnek, melyek rontják a víz rekreációs és ivóvízként való hasznosíthatóságát. A probléma kezelésére számos biológiai, fizikai és kémiai módszer létezik, a legígéretesebb megközelítések közé tartoznak a hidrogén-peroxid alapú kezelések. A kutatás célja a nátrium-perkarbonát hatásainak vizsgálata volt mikrokozmosz rendszerben, jelen dolgozatban a kezelés hatásait a legfontosabb vízkémiai paraméterek tükrében mutatjuk be. A kezelés során a nátrium-perkarbonát gyors oldódása szignifikáns növekedést okozott mind a pH-értékben, mind a vezetőképességben. Ez a hatás a koncentráció növelésével hosszabb távon is megfigyelhető volt. A domináns anion-koncentrációk, (karbonátok és hidrogén-karbonátok) változásai összetett képet mutattak, hasonlóan változások voltak megfigyelhetők a nitrogénformák mennyiségének alakulásában is, amely hatással van a vízminőségre, és visszavezethető a biomassza átalakulására. Mindazonáltal a víz kémiájára gyakorolt hatások alapján a nátrium-perkarbonát ígéretes vízkezelési módszernek tűnik víztározók esetében. Az, hogy célzottan csökkenti a cianobakteriális biomasszát, miközben kisebb koncentrációkban a víz általános kémiai összetételére gyakorolt hatása minimális marad, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás alkalmazható eszközévé teszi. Összességében a nátrium-perkarbonát hatékony, környezetbarát és ígéretes módszer lehet a cianobaktérium-virágzások mérséklésére bizonyos víztestekben.