Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 821)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kiszáradási periódusok időbeli hosszának hatása a makroszkopikus vízi gerinctelen közösség diverzitási metrikáiraBékési, Csaba; Nagy, Sándor Alex; Szeles, Júlia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetNapjaink egyik legnagyobb ökológiai problémáját a globális felmelegedés jelenti, mivel hatására a klimatikus viszonyok szélsőséges irányba tolódnak el, aminek eredményeképpen villámáradások, vagy aszályos időszakok alakulhatnak ki. A kiszáradó kisvízfolyások globális aránya igen nagy, ami a klímaváltozás miatt folyamatosan nő. A makroszkopikus vízi gerinctelenek fontos szerepet töltenek be a vízi közösségek dinamikájában. A víztereket érintő környezeti hatásokra gyorsan reagálnak, ezért az egyik leggyakrabban használt indikátorközösség. A makroszkopikus vízi gerinctelen mintavételeket síkvidéki területen végeztük, ahol közel egy éven keresztül, két havonta mennyiségi mintavétel történt több kiszáradó kisvízfolyáson. A mintavételeket az előírásoknak megfelelő standard, 1 mm lyukátmérőjű nyeles mintavevő hálóval, úgynevezett „sepregető, döfködő” módszerrel végeztük. A vízfolyások mintavételi helyei a kiszáradási periódusok időintervallumai alapján állandó, egyszer-, kétszer-, illetve háromszor kiszáradó kategóriákba oszthatóak. A közösségekben bekövetkező változásokat diverzitási és abundancia alapú metrikákkal vizsgáltuk. Eredményeink alapján elmondható, hogy az állandó és a kiszáradó vizek kategóriáinak makroszkopikus gerinctelen közössége eltér egymástól, és ezek a különbségek megmutatkoznak a diverzitási metrikákban is. A kiszáradás befolyásolta a diverzitási értékek tartományait, illetve az állandóktól a legnagyobb eltérést a leghosszabb kiszáradási kategória mutatta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hepatitis C vírus előfordulása és genotípus meghatározása a Magyar Büntetés-Végrehajtás intézetek fogvatartottjai körébenTakács, Ádám Tamás; Dr. Tornai, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetNapjaink fertőző betegségei közül a Hepatitis C vírus (HCV) okozta májbetegségek kialakulásának kockázata éves szinten 170-180 millió embert érinthet a krónikus és akut HCV fertőződöttség kialakulásának köszönhetően. A WHO (World Health Organization) ajánlása alapján, miszerint a HCV okozta esetszámokat 2030-ra 85%-kal, valamint halálozási arányát 65%-kal kell csökkenteni, a már meglévő és fejlesztések alatt álló antivirális szereknek köszönhetően egy elérhető és teljesíthető feladatnak tűnik a jövőben. Ahhoz, hogy a patogén eliminációs munkálatai sikerre vigyék a Föld humán lakosságán, elengedhetetlen számít a kisebb szubpopulációk bevonása, melyek érthetőek a hátrányos helyzetűekre, illegális kábítószer használókra, más nemi identitással élőkre stb. E gondolatok függvényében született meg diplomadolgozatom, mely a 2022. évben, a MikroMikoMed Kft. területén végzett Magyar Büntetés-Végrehajtási intézetek fogvatartottjainak körében végzett HCV szűrőprogramját ismerteti. Dolgozatom tanulmányozása során a HCV ismertetésén keresztül, epidemiológiáján át a diagnosztikai lehetőségekkel találkozhat az olvasó, mely átfogó összegzés után az anyagok és módszerek cím alatt kerül reprezentálásra a HCV rutindiagnosztikájának eljárása, melyet mind az átlag magyar populációban, mind a Magyar Büntetés-Végrehajtás fogvatartottjainak populációjában alkalmazunk nagy sikerekkel évekre visszamenően. Az eredmények közlése során kerül prezentálásra a HCV prevalenciája és genotípus megoszlása, valamint összevetése az elmúlt években tapasztalt esetszámokkal szemben, mind a normál populációban, mind az európai térségben megtalálható végrehajtási szervezetek fogvatartottjainak populációjában. A dolgozat tanulmányozása után egy átfogó kép kapható a HCV epidemiológiájáról, valamint az egyik legérintettebb és legveszélyeztetettebb populáció eredményeinek 2022. évi adatairól.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gombafertőzések molekuláris diagnosztikájának optimalizálásaNyári, Melitta Éva; Pappné Terhes, Gabriella; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz invazív gombafertőzések növekvő incidenciája mellett az újabban megjelenő fajok és a rezisztencia kialakulása is pontos és gyors diagnózist kíván. A magas mortalitás és a kezelési nehézségek ugyancsak indokolják a gombainfekciók korai kimutatását. A PCR technikák jól illeszthetők a diagnosztikai eljárások közé, mivel könnyen kivitelezhetők, valamint áruk csökkenő tendenciát mutat, továbbá gyors és szenzitív megoldást kínálnak. Egy szűrőtesztként alkalmazható, pánfungális PCR optimalizálásán dolgoztunk, melynek keretében két ITS (internal transcribed spacer) alapú és egy 18S rRNS-t kódoló szekvencia alapú primerpárt vizsgáltunk úgy, hogy a már meghatározott anellációs hőmérsékletre optimalizáltuk a primer és MgCl2 koncentrációkat. A vizsgálat során megfigyelhető volt, hogy a különböző gombafajok esetén elterő primer koncentrációk bizonyultak optimálisnak, ezzel szemben a MgCl2 koncentráció nem befolyásolta lényegesen a Ct értéket. Továbbá az ITS alapú, real-time PCR érzékenyebbnek bizonyult a 18S rDNS alapú end point PCR-hez képest. A real-time PCR-ek olvadási görbe analízise során a Tm-ek és az amplifikációs görbék alapján megállapítható volt, hogy az ITS primerpárokat alkalmazva a pánfungális PCR alkalmas lehet egyes genusok elkülönítésére, de pontos genus és fajszintű identifikálás csak szekvenálással lehetséges. Amennyiben az ITS PCR és szekvenálás nem vezetne eredményre, a jövőben a 18S rDNS reakcióelegy módosításával, tenyészetből optimalizálnánk a PCR-t, amelyet szekvenálással egészítenénk ki. Az invazív aspergillosis igazolására a laboratóriumban elérhető primereket alkalmaztuk A. flavus és A. fumigatus vérből történő kimutatására, egy nemzetközi közleményben közölt real-time PCR adaptálásával. A két primerpár közötti jelentős Tm különbség ellenére megpróbáltuk a javasolt reakció körülményeket, melyek az A. fumigatus esetében jelentősen csökkentették az érzékenységet. A vizsgálat további optimalizálást igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tét a csiga lét, avagy a csigaház méretének variabilitásaSzikoráné Fenes , Nikolett; Barta, Zoltán; Farkas, Roland; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA kagylóktól egészen az emlősökig az állatok gyakran testméretük növelésével vagy csökkentésével reagálnak a környezeti változásokra. A testméret az élőlények olyan alapvető tulajdonsága, mely jelentősen befolyásolja élettartamukat, túlélési és szaporodási képességüket. Ezért a méretben bekövetkező bármiféle környezeti tényező által okozott változás hatással lehet sikerükre. A legújabb kutatások előrejelzései szerint sok élőlény testmérete csökkenni fog a közeljövőben a felmelegedő éghajlat és a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség hatására, átalakítva ezzel a közösségek dinamikáját, a fajok kölcsönhatásait, végső soron az ökoszisztéma egyensúlyát. Ezen okok miatt kulcsfontosságú és globális ökológiai kihívás a különböző szervezetek testméretét szabályozó folyamatok megértése. A méret variabilitásával kapcsolatos vizsgálatok főleg azokat a nagyméretű fajokat érintették, melyek egyedei könnyen tanulmányozhatók. Kevés empirikus adat áll azonban rendelkezésre a rejtett életmódot folytató vagy kisméretű állatfajokról, pedig ezek is érzékenyek a változásokra. Természetvédelmi szempontból nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk, és tanulmányozni a méretüket befolyásoló tényezőket. Ez segíthet felismerni azokat a fajokat, amelyek a közeljövőben veszélybe kerülhetnek. Kutatásom során egy kisméretű csigafaj, a harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) segítségével szeretném a testméretváltozás okait tanulmányozni.Tétel Szabadon hozzáférhető A HLA tipizálás módszertanaEőry , Dénes EMil; Balogh, István; Patócs, Attila; Grolmusz, Vince Kornél; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomamunkámban az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának munkatársaival együttesen a következő feltételezést szeretném kísérletes munkával alátámasztani. Különböző korú hölgy betegpopuláció vérből izolált gDNS mintáit vizsgálva azok körében, akikél nagyon magas kockázatú az emlőrák -azon belül tripla negatív emlőrák- kialakulása, a HLA genotípus befolyásolhatja a betegség kialakulásának idejét az egyéb genetikai és környezeti tényezők mellett. A hipotézisünk alátámasztása érdekében egy olyan, homogén női beteg populációt vizsgáltunk, melynek minden tagja öröklötten hordoz csírasejtesen egy patogén variánst a BRCA1 génjében. Statisztikai adatok alapján a BRCA1 génben mutációt hordozó betegek 70%-ánál alakulhat ki a betegség az élet során. Kísérletünkben NGS szekvenálással egyénként feltérképeztük az előforduló mutációkat, HLA variánsokat és megvizsgáltuk, melyik mutáció járul hozzá a leginkább a daganat kialakulásához. Így az adott mutációval rendelkező betegeket kiszűrve egyénre szabott immunterápia valósítható meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Chlamydia trachomatis kimutatása Real-Time PCR-relSarok, Gabriella; Bozó, Alíz; Putics, Ákos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomamunkám a Chlamydia trachomatis szexuális úton terjedő baktérium rövid ismertetéséről és laboratóriumi diagnosztikájáról szól. A baktérium detekciójára több lehetőség is adott, azonban a molekuláris biológiai módszerek, mint a nukleinsav detekción alapuló Polimeráz Láncreakció (PCR) érzékenyebbnek bizonyulnak. A korszerű irányelveknek megfelelően, 2023-ban a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Mikrobiológia Laboratóriumában is fontossá vált, hogy a Chlamydia trachomatis diagnosztikájára PCR alapú vizsgálati módszert vezessünk be. Laboratóriumunkban célul tűztük ki a rutin betegminta vizsgálatok bevezetése előtt a baktérium kimutatására alkalmas kereskedelmi forgalomban lévő PCR kit tesztelését, verifikációját. Verifikációs irányelvet követve megterveztük és végrehajtottuk a verifikáció teljesítéséhez szükséges kísérleteket. Ezt követően a Chlamydia trachomatis baktérium kimutatására szolgáló PCR kit bevezetésre került a rutin diagnosztikába a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Mikrobiológiai Laboratóriumában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tumorspecifikus biomarkerek keresése humán vér ctDNS metilációs mintázatának alapján NGS módszerekkelSzigeti, Balázs; Fillinger, János András; Horváth, Ildikó; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat egy minimálinvazív (folyadékbiopsziás) mintavételen alapuló anyagfeldolgozási módszert mutat be, amely interdiszciplináris területeket érintve értékeli azt. A mintavételt követően különböző molekuláris biológiai módszerekkel történik a minta feldolgozása, majd bioinformatikai eszközökkel az eredmények interpretációja. Ezen vizsgálati metodika Magyarországon a rutin diagnosztikában egyáltalán nem terjedt még el. Ezzel a személyre szabott orvoslás fogalma és a rákos megbetegedések javuló túlélési aránya egyre közelebbi célnak véleményezhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szőlő Esca betegséget okozó Phaeomoniella chlamydospora gomba és az endofita Erwinia billingiae baktérium kölcsönhatásának in vitro és in planta vizsgálataSzabó, Dóra; Szemán-Nagy, Gábor; Karácsony, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásunk célja, hogy az Esca betegségért elsősorban felelős Phaeomoniella chlamydospora (Pch) által okozott tünetek eltérő erősségét összefüggésbe hozzuk a szőlő mikrobiótájában természetes körülmények között jelen lévő mikroorganizmusokkal. Jelen dolgozatban a szőlő szállítószöveteiből izolált Erwinia billingiae (Ebi) baktérium hatására, a Pch virulenciájában bekövetkező változásokat, valamint a két mikroorganizmus közötti kölcsönhatásokat vizsgáltuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bakteriális endotoxin tartalom LAL-teszttel történő meghatározásának interferenciáiFekete, Richárd; Gyémánt, Gyöngyi; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA LAL teszttel történő endotoxin meghatározás a 2000-es évektől napjainkig egy exponenciálisan kutatott terület köszönhetően az iparban betöltött közel pótolhatatlan szerepéért. Jelen dolgozat szeretne hozzájárulni a mérés elméleti folyamatainak megértéséhez és az interferenciák mértékének meghatározásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A miRNS szerepe a glioblasztóma kialakulásábanGeszti, Gréta; Hádáné Dr. Birkó, Zsuzsanna; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA glioblasztóma egy rendkívül rossz prognózisú agytumor, amely az egyik leggyakoribb és legagresszívabb daganattípus. Az utóbbi években végbement rákkutatások és azok fejlesztésének ellenére, a glioblasztóma diagnosztizálása és kezelése továbbra is nagy kihívást jelent. Napjainkban alkalmazott standard kezelési eljárás, a Stupp-protokoll, amely magában foglalja a daganat lehető legteljesebb sebészeti reszekcióját, valamint megköveteli az azutáni sugárkezelés és temozolomid alapú kemoterápia együttes alkalmazását. A rákkutatás ezen területén, a további fejlesztések érdekében új diagnosztikai és prognosztikai biomarkerekre lenne szükség, bízva a hatékonyabb kezelések elérésében. A szakdolgozatomban ezekre a biomarkerek helyeztük a hangsúlyt. Igyekeztünk diagnosztikai jelentőséggel bíró miRNS-ek felkutatni. A miRNS-ek az egészséges emberi szervezetben is jelen vannak. Sejtjeink rendszeresen szintetizálják őket a különböző gének expressziós szintjének szabályozása érdekében. Azonban ezeknek a miRNS-eknek a génexpressziója is megváltozik tumoros környezetben. Szabályozó szerepük által, képesek a sejtek biológiai funkcióit úgy megváltoztatni, hogy azok a daganatos sejteknek kedvezzenek. A miRNS-ek up-és downregulációja tehát megváltoztathat alapvető sejtfolyamatokat, ezzel elősegítve a daganat kialakulását. A kísérletek során több miRNS expressziós szintjét vizsgáltuk glioblasztómás betegekből származó tumoros-, illetve kontroll agyszöveti mintákon, amelyek szignifikánsan megváltozott expressziós szintje asszociálható a glioblasztómával. A kutatáshoz a Debrecen Egyetem Idegsebészeti Klinikája szolgáltatta a szövet-,illetve plazmamintákat. A szövetek feltárását követően, miRNS-eket tartalmazó totál RNS-t izoláltunk 6 kontroll és 6 GBM-ás mintából azzal a céllal, hogy új generációs szekvenálás segítségével elvégezzük a miRNS-ek profilozását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Recens és XX. század eleji tokaji Saccharomyces cerevisiae borélesztők filo- és komparatív genomikai összehasonlításaHorváth, Gergő; Pfliegler, Valter Péter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetSzakdolgozatom során hat törzs filo-és komparatív genomikai összehasonlítására került sor. Ezen törzsek közül adottak XX. század eleji tokaji borélesztők és recens minták (S. cerevisiae). Illumina technológiával való szekvenálás után a nyers szekvenciákat algoritmusok segítségével (pl. FASTP, BWA-MEM, SAMtools) tisztítottuk és megfelelő formátumba helyeztük különböző szoftverek számára (pl. IGV), melyekkel in silico vizsgálható a törzsek filogenetikai elhelyezkedése és a genomjukban található allélok. A törzseket a Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék publikálatlan törzsgyűjteményével hasonlítottuk össze, kládokba soroltuk őket. IGV szoftverrel vizualizáltuk az illesztett read-eket, bemutattunk SNP-ket és hiányzó genomrégiókat. Allélfrekvencia-diagramokat generáltunk és elemztünk variánsok előhívásával, lefedettségi térképezéssel introgressziót, szegmentális és teljes kromoszómaduplikációt vizsgáltunk. Kis mértékű introgresszió volt megfigyelhető két rokonfajból. A lefedettségi térképezés során főképpen a szegmentális duplikáció volt megfigyelhető telomer régióknál. Az allélfrekvencia-vizsgálat során kiderült, hogy 3 vizsgált törzs homozigóta a genomjuk legnagyobb részére vonatkoztatva, 3 pedig döntően heterozigóta. A törzsfára való illesztés után kiderült, hogy a vizsgált törzseim két kládba sorolhatóak: Európai bor ill. a Prize de Musse/kvevri klád.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békák szexuális szelekciójának evolúciójaLendvai, Levente Sándor; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom a békák szexuális szelekciójának evolúciójával foglalkozik. A témám röviden arra enged rálátást, ahogyan a hím és nőstény békák interakciói kialakítják a fajok viselkedését és külső megjelenését az evolúció előrehaladtával. Az idővel kialakult viselkedési minták és külső tulajdonságok mind az adott példány szaporodási esélyét hivatott növelni. Békák esetében nagyon könnyű a szexuális szelekció által kiváltott változásokat megfigyelni, mivel a legkülönfélébb reprodukciós stratégiákkal rendelkeznek. Szakdolgozatomban kifejtem, hogy a békák párzás alatti hangadása milyen szelekciós nyomás alá helyezi az egyes fajokat. Továbbá rátérek arra is, milyen szerepe van a békák színezetének a párválasztásban. Egyes fajok különböző képleteket fejlesztettek ki a hatékonyabb érvényesülés érdekében, például fegyvereket. Ugyanakkor fontos megértenünk a fajok környezetét, és azt is, milyen időbeli mintázatokat követnek szaporodás terén. Amennyiben minden tényező szerepét és funkcióját megértjük, komplexebb képet kaphatunk a békák bonyolult szociális interakcióiról ide értve az utódgondozást is. Értekezésemet a biológiai nemek megértésével, kialakulásával és általános reprodukciós stratégiáival kezdem, majd a békákat érintő szelekciós tényezőkkel folytatom, végül az Anura rend utódgondozására és a gyakorlati munkámra térek ki. A gyakorlati munkám eredménye önmagában nem kielemezhető a hiányzó adatok miatt. Több adatra van szükség a további kutatásokhoz és a téma mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) szülők fészekvédő viselkedésének koordinációja és a költési sikeresség közötti kapcsolatKujbus, Fanni; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom középpontjában a fekete rigó (Turdus merula) szülők fészekvédő viselkedésének koordinációja és a költési sikerességük közötti kapcsolatnak a vizsgálata állt az inkubációs időszakban. Célom az egyéni személyiség és a párkoordináció hatásának vizsgálata volt a költési sikerességre. Először is, az egyéni személyiség hipotézist teszteltem, mely szerint a tojó és a hím viselkedése között van korreláció. Továbbá azt feltételeztem, hogy az agresszívabb egyedek esetében magasabb lesz a kikelt fiókák száma. Harmadszor, a párkoordinációs hipotézist vizsgáltam, mely szerint az azonos vagy hasonló viselkedésű párok nagyobb sikert érnek el a költés során, vagyis azt prediktáltam, hogy esetükben magasabb lesz a kikelt fiókák száma.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tumorok epigenetikai háttereHatházi, Gréta; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozati munkám elsődleges célja a tumorok kialakulásának hátterének bemutatása epigenetikai értelemben, ezeknek az epigenetikai mechanizmusoknak az átfogó tanulmányozása. Az epigenetika a modern biológia egy tudományága, amely által vizsgált környezeti tényezők oly módon hatnak egy élőlény genomjára, hogy annak DNS szekvenciája nem változik meg. Ilyen epigenetikai faktorok lehetnek például a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, sugárzások, alvásmennyiség, pszichoszociális környezet stb. Ezek a tényezők megváltoztat(hat)ják a gének kifejeződését és ennek köszönhetően valamilyen betegség vagy arra való hajlam alakul(hat) ki, mint például a szakdolgozatomban tárgyalt rák betegsége is. A rák korunk egyik legelterjedtebb népbetegsége, ezért a rákkutatás egy nagyon fontos terület, amelyre komoly figyelmet és erőforrásokat kell fordítani. A dolgozatban részletesen bemutatásra kerülnek az alapvető kromatin szintű epigenetikai mechanizmusok, a humán ErbB receptorcsalád, valamint az új generációs tumorkezelési és gyógyítási lehetőségek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az allergia kezelésének és gyógyításának új lehetőségeiHalász-Mojzes, Barnabás; Bácsi, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz allergia specifikus immunológiai mechanizmusok által kiváltott egyébként ártalmatlan anyagokra adott káros túlérzékenységi reakció. Az allergiás esetek száma világszerte egyre növekszik, ehhez számos környezeti, társadalmi változás járult hozzá az elmúlt évtizedek során. A leggyakrabban előforduló allergiák az atópiás dermatitisz, ételallergia, allergiás rhinitisz és az asztma. Ezen betegségek megjelenése mögött az immunrendszer összetett mechanizmusai állnak. A legígéretesebb terápiás eljárások közé tartoznak a monoklonális antitestek, a több különböző monoklonális antitestet tartalmazó vakcinák és a janus kináz inhibitorok. Az allergia okát, a háttérben meghúzódó mechanizmust leállító allergén immunterápiák alkalmazásával (szublingvális immunterápia, szubkután immunterápia, orális immunterápia), pedig a hosszútávú tünetmentesség érthető el.Tétel Embargó alatt Egy CRISPR rendszer hatékonyságának javítása Candida auris fajbanKis, Virág; Benkő, Zsigmond; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során szerettem volna egy olyan plazmidot létrehozni, melybe könnyedén és időhatékonyan tudunk bármilyen guideot beépíteni, ha egy gént ki szeretnénk ütni, és ne kelljen újra és újra PCR-t alkalmazni. Ezt sikerült megvalósítani. A konstrukciómat szerettem volna transzformálni Candida auris gombába, viszont itt akadtak komplikációk. Első sorban az volt a probléma, hogy alacsony volt a gombába transzformált plazmidokról felszaporított lineáris darabok koncentrációja (jóval a protokoll által kért alatti érték). Ezzel elsősorban a CRISPR/Cas9 tesztelése lett volna a célom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fekete rigó (Turdus merula) emberfelismerő képességeKnight, Anika Katelin; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatomban a fekete rigók emberfelismerési képességét mértük fel. A kísérlet során megközelítettük a fészkeket és feljegyeztük a rigók viselkedését, a lerepülési távolságot és az emberi zavarások számát. Debrecen területén élő rigók adatait gyűjtöttük. A lerepülési távolság és a reakciók alapján igyekeztem megállapítani, hogy a rigók felismerik e az embereket. Továbbá az emberi zavarásokat is figyelembe vettem és ez alapján is elemeztem adatokat. Két hiptézis volt: a fekete rigók felismerik az embereket valamint, a több zavarást tapasztaló rigók kevésbé reagálnak a megközelítésre és közelebb engedik az embereket. Összességében elmondható, hogy eredményeink hipotéziseinket nem támogatták, bár nem teljesen váratlanok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Candida auris YAP1 deléciós mutáns elkészítéseRácz, Dominika Veronika; Papp, László Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Candida auris a Saccharomycetes osztályba tartozó Ascomycetes élesztőgomba, amely a Clavispora kládhoz tartozik, a többi Candida fajjal együtt. A YAP1 a bZIP transzkripciós faktorok AP-1 alcsaládjába tartozik. Ez a transzkripciós faktor elengedhetetlen a patogén szervezetek oxidatív stressz elleni védekezéséhez Mivel a C. glabrata-ban a YAP1 hiánya oxidatív stressz érzékenységet eredményezett, ezért tűztük ki célul, hogy a rokon C. auris-ból eltávolítjuk a YAP1-et kódoló gént, hogy megvizsgáljuk a gén oxidatív stresszben betöltött szerepét A célom eléréséhez elsőnek a C. auris genomi DNS-ét izoláltam. Előre megtervezett primerek segítségével felszaporítottam a YAP1 gént, illetve a szegélyi régióit. A deléciós konstrukcióhoz szükséges szelekciós markert (NatMX6) összeállítottam, mely lehetővé teszi a nourseothricin-en történő szelektív szaporítást. „Joint PCR” -rel létrehoztam a YAP1 delta konstrukcióját, mely az eredeti genomi környezet 450-450 bázispárjával határolva tartalmazza a NatMX6 marker gént. Később ezt a konstrukciót pJET1.2 vektorba építettem be, amelyet E. coli sejtekbe ligáltam. Ampicillin tartalmú táptalajon történő szélesztés után kolónia PCR-rel a klónozási protokoll transzformációs lépése után keletkezett baktériumkolóniáknál ellenőriztem, hogy a beépült vektor tartalmazza-e a cél génemet. Majd megtisztítottam és felszaporítottam a létrehozott YAP1 delta konstrukciót, amit végül elektroporátorral transzformáltam a C. auris sejtekbe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szterigmatocisztin hatása az Aspergillus nidulans anyagcseréjérePovazsanyecz, Brigitta; Emri, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom során célom az volt, hogy megfigyeljem az Aspergillus nidulans anyagcseréjében történt változásokat szterigmatocisztin hatására. A szakdolgozatom egyik központi kérdése az volt, hogy érzékeli-e a gomba a tápközegbe került szekunder metabolit jelenlétét és segíti-e a sikeres alkalmazkodását a környezetében történt változásokhoz. Továbbá, hogy a szterigmatocisztin jelenléte a szénstressz válaszhoz hasonló változásokat fog-e indukálni a glükóz szénforráson növekvő tenyészetek esetében, valamint, hogy szénéhező tenyészetekben, pedig felerősíti-e a szénstressz választ. A kísérlet során nyomon követtem a tenyészetek glükóz hasznosítását és növekedését, valamint a transzkriptomban történt változásokat szterigmatocisztin kezelés hatására. Ezen vizsgálatok elvégzésével célom az volt, hogy pontosabban megértsem a szterigmatocisztin termelésének okát és következményét. A kísérlet során kapott eredmények fontosak lehetnek a mikotoxinok képződését gátló stratégiák kidolgozásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sterilitás vizsgálatok megfelelőségének biztosítása a steril gyógyszerkészítmények izolátorban történő vizsgálata soránDr. Borosné Dr. Győri, Anikó Ágnes; Vecsernyés, Miklós; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozatban bemutatom a sterilitás vizsgálatok gyógyszergyártásban betöltött szerepét, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel a sterilitás vizsgálatok megfelelősége biztosítható. A sterilitási vizsgálat feltételeit az különböző gyógyszerkönyvek (USP/NF, Ph.Eur, JP) és nemzetközi irányelvek (ICH, GMP) határozzák meg. A mikrobiológiai vizsgálatok izolátorban történő végzésének előnye, hogy nagy mértékben csökkenthető a keresztszennyeződés kockázata a hagyományos, tisztatérben végzett vizsgálatokhoz képest. Az izolátorban a vizsgálatokat a környezettől fizikailag is elhatárolva, szennyezésmentes környezetben végezhetjük. Ezt a rutinszerű fertőtlenítéssel, validált ciklussal, valamint folyamatos környezetmonitorozással érhetjük el. Az általunk elvégzett vizsgalatok eredményei alapján a gyógyszerkészítmények sterilitás vizsgálatának megfelelőségét megfelelő mintakezeléssel, a vizsgálandó gyógyszerkészítményre meghatározott vizsgálati módszer alkalmazásával, valamint az aszeptikus vizsgálati környezet alkalmazásával lehet biztosítani.