Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 831)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sejtproliferációs ráta vizsgálata a Hydra oligactisban DNS festés módszertani optimalizálásávalSzakál, Virág; Tökölyi, Jácint; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat bemutatja a hidrában való DNS festés módszertanát. A DNS festés Hoechst és EdU fluorofórok segítségével történt, amelyek lehetőséget nyújtanak a hidrában sejtproliferációs ráta vizsgálatára. Ehhez kapcsolódóan a sejtproliferációs ráta meghatározása kiegészült graftolással, valamint alsterpaullone kezeléssel. Eredményként azt vártuk, hogy a graftolás hatására nő a proliferálódó sejtek száma, míg az alsterpaullonnal való kezelés hatására pedig csökken a sejtproliferáció és a sejtdifferenciálódás irányába tolja el a sejteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hejő halfaunájának vizsgálata és halközösség alapú ökológiai állapotértékeléseZborai , Zsófi; Nyeste , Krisztián József; Somogyi, Dóra; Nagy , László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet2022. szeptember 15-én a Hejő és Kulcsárvölgyi-patak mentén halfaunisztikai felmérést végeztünk az Európai Unió Víz Keretirányelvének (EU VKI) módszertana alapján. Az előzetesen kijelölt nyolc mintavételi szakasz közül négy teljesen kiszáradt, ezért csak négy helyen tudtunk adatokat gyűjteni. Az eredményeket összevetettük Szepesi és Harka (2007) kutatásával, hogy az élőhelyek állapotváltozásait feltárjuk, valamint klaszter- és redundanciaanalízissel elemeztük az adatokat. A vizsgált szakaszok állapota összességében romlott, amely elsősorban az antropogén hatásoknak, a szélsőséges időjárási körülményeknek és az inváziós fajok terjedésének tudható be. A Kulcsárvölgyi-patak egykor jellemző védett faját, a fürge csellét nem találtuk meg, míg a Hejő mentén több, a fokozottan védett lápi pócnak kedvező szakasz kiszáradt vagy élőhely-degradáció miatt leromlott. Ugyanakkor több inváziós faj, például az amurgéb és az ezüstkárász jelentős egyedszámmal fordult elő. Emellett Miskolctapolcánál a szúnyogírtó fogaspontyot elsőként regisztráltuk a Hejőből, amely a termálvíz-bevezetés következtében hosszú távon is fennmaradhat. Az eredmények hangsúlyozzák a kisvízfolyások ökológiai monitorozásának fontosságát, különös tekintettel az antropogén beavatkozások, a klímaváltozás, és az inváziós fajok terjedésének hatásaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kertészeti kereskedelem szerepe a véletlen magterjesztésbenPetró, Edit; Sonkoly, Judit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA jelen korunkra jellemző globális kereskedelem lehetővé teszi, hogy a kertészetek által kínált egzotikus dísznövények kontinenseket átívelő kereskedelmi útvonalakon keresztül jussanak el a vásárlókhoz. Az importált dísznövényekkel együtt azonban járulékos fajok hosszú távú terjedését is elősegítik az emberek. Számos kutatás igazolta a kertészetek szerepét az idegenhonos gyomfajok behurcolásában. A szakdolgozatom témáját képező kutatásunk során északkelet-magyarországi kertészetekben kapható dísznövények cserepéből vett talajmintákból 83 faj 2181 életképes magja csírázott ki, melyek között 11 újjövevényfaj 280 egyede volt jelen. Ezek közül három fajt eddig még nem detektáltak Magyarország területén. A kertészetek a nagy számú, különböző területekről származó propagulumok behurcolása révén a növényi inváziók kiindulópontjai lehetnek, ezért kiemelten fontos, hogy a dísznövényekkel együtt bekerülő gyomfajok kompetícióban és szaporodásban szerepet játszó növényi jellegeit őshonos, vagy már özönfajjá vált idegenhonos növények jellegeivel összehasonlítva minél több ismerettel rendelkezzünk arról, hogy melyek játszhatnak szerepet a potenciális növényi invázió kialakulásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Sebes-Körös és a Holt-Sebes-Körös halfaunája, halközösség alapú ökológiai állapotértékelése és antropogén eredetű zavarások hatásának vizsgálataHuttman, Máté; Antal, László; Nyeste, Krisztián József; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásunkban két emberi tevékenység által terhelt vízfolyást, a Sebes-Körös és a Holt-Sebes-Körös halfaunáját vizsgáltuk egy halközösség alapú ökológiai állapotminősítő kutatás keretében. A Sebes-Körös esetén a körösladányi duzzasztómű nevű keresztzárás halfaunára gyakorolt hatásait mértük fel a duzzasztó felvízi szakaszán. Eredméyneink alapján a felvíz különböző pontjain eltérő összetételű halfauna alakul ki, a felvíz ökológiai barriert és élőhelykiesést jelenthet a folyami halfajoknak, valamint az idegenhonos fajok megtelepedésére ideális helyszínt biztosít. A Holt-Sebes-Körös a Sebes-Körös mentett oldali holtmedre, amelyet az okányi szennyvíztelep tisztított szennyvizének elvezetésére is használnak. A szennyvíztelep halfaunára gyakorolt hatásainak vizsgálata volt a fő célunk. Eredményeinkben pedig jól kivehető trendek fedik fel a folyamatos tápanyagterhelés és szennyezőanyag kibocsátás destruktív hatásait a halfauna összetételére és tömegességi viszonyaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az erdőfelújítás hatása az Ohati-erdő futóbogár (Coleoptera: Carabidae) közösségéreLóczi, Zsolt; Mizser, Szabolcs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Hortobágyi Nemzeti Park erdőfelújítás és élőhely rehabilitáció céljából un. lékeket hozott létre egy védett sziki tölgyes az Ohati-erdő állományában. A kialakított lékek futóbogár együtteseinek a változását vizsgáltam időben a zárt erdőrészeken kijelölt kontroll mintavételi helyekhez képest. A mintavételezés négy éve alatt számottevően nem változott a kontrollhoz képest és az idő előrehaladtával sem a futóbogarak diverziása. 2022-ben mutattam ki szignifikáns csökkenést az azt megelőző három év diverzitásaihoz képest mind a kontroll mintavételi helyeken, mind a lékekben. Számottevő változást azért nem tudtam kimutatni, mert az élőhelytípus olyan futóbogár közösséget tart fenn, amellyel a zavarás hatását nehezen lehet szemléltetni. A 2022-es diverzitásbeli csökkenés az abban az évben lezajló rekord mértékű aszálynak az eredménye. Faunisztikai szempontból jó fajlista állt össze a kutatás során, ezt a fajlistát a jövőben szeretném tovább bővíteni a nemzeti parkkal egyeztetve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fenékküszöb hatása a Hernád vízfolyásonHatvani-Nagy, Gergő Máté; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA diplomamunkában szó van a fenékküszübök általános hatásairól a vízfolyásokra nézve. Konkrétabban vizsgálva a Hernád vízfolyás egy szakaszát ahol egy fenékküszöb található. A vizsgálat során mértük a lebegőanyag, a nitrogén formák, a foszfor formák, a vas és a mangán alakulását. Valamint a KOI és kloridion értékeket. A fenékküszöb hatását vizsgáltam ezeknek a mért változóknak az alakulására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Öreg-Túr halfaunisztikai vizsgálataBodnár, Bálint; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet2021 tavaszán és őszén mintavételeket végeztünk az Öreg-Túr nagyari szakaszán. A vizsgálatot az NBmR protokolljában leírtak szerint végeztük, elektromos halászgéppel, csónakos módszert használva. Vizsgálatunk során 15 faj 507 egyedét azonosítottuk. A szakasz halfaunáját TAR szoftver segítségével értékeltük, ökológiai állapotértékelését a HMMFI rendszer segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a halfauna diverzitását is a ritka fajokra érzékeny Shannon-Wiener diverzitási index (H) és a legtömegesebb fajokra érzékeny Berger-Parker indexet (d) használva. Eredményeinket összehasonlítottuk Sallai & Juhász (2021) 2019-es mintavételi eredményeivel, majd megállapítottuk a halfauna változásának mértékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Rickia wasmannii gomba eloszlási preferenciáinak vizsgálata faji és testi szintenSzappanos, Viktor; Tartally, András; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a Rickia wasmannii nevű parazita gomba eloszlási preferenciáit vizsgáltam, annak gazdaszervezetei és azon belül is testrészeik közötti eloszlása alapján. A fő célom az volt, hogy az általam megfigyelt adatokból észre lehet-e venni valamilyen preferenciát a gomba részéről. További célom volt az is, hogy összehasonlítsam az eredményeimet a jelenleg ismert kutatások eredményeivel, és levonjak valamilyen konklúziót belőlük. A dolgozatom irodalomjegyzékében kitérek a Rickia wasmannii-ra és annak rendjére, valamint azok főbb tulajdonságaira, továbbá a vizsgálatban használt 5 Myrmica faj főbb tulajdonságaira. Ezen felül, említést teszek a Rickia wasmannii már ismert eloszlásairól és azok lehetséges okairól is. Ezek között megemlítem a szociális tisztálkodást és a kültakarójuk mikrostruktúráinak lehetséges hatásait is. Részletes elemzés után azt a következtetést vontam le, hogy az eredményeim viszonylag megegyeznek az eddig megjelent tanulmányokkal. Meg kell említenem azonban, hogy a felhasznált kis mintaszám miatt valószínűleg nem teljesen pontosak.Tétel Embargó alatt A Beauveria bassiana rovarpatogén gomba ΔBbatfA mutánsának stresszvizsgálataiStankovics, Huba; Kocsis, Beatrix; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz alábbi Szakdolgozatban a Beauveria bassiana rovarpatogén gombát vizsgáltuk. Annak bZIP típusú transzkripciós faktorát kódoló atfA gén funkciójának tanulmányozása érdekében megvizsgáltuk a deléciós mutáns különböző stresszekkel szembeni érzékenységét. Elkészítettük a ΔBbatfA deléciós mutánst B. bassiana-ban Double-Joint PCR módszerrel. Ezután A B. bassiana transzformálása tortént meg A.tumefaciens-szel. Ezután következhetett az előállított és genotípus teszt alapján megfelelő mutáns stresszérzékenységének vizsgálatát oxidatív, ozmotikus, sejtfalintegritás, nehézfém és nitrózatív stresszel szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lékes erdőfelújítás hatása a futóbogár közösségekreSzabó, Kata; Magura, Tibor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásom során vizsgálatom tárgya az volt, hogy a lékes erdőgazdálkodási módszer milyen hatással van a talajfelszíni futóbogarakra, és a vizsgált területen milyen ideális lékméret javasolható, amely egyidejűleg figyelembe veszi angazdasági (faanyagszükségletet, erdőállomány felújulást) és a természetvédelmi érdekeket (biodiverzitás megőrzése).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az irreguláris vércsoport antitestek szezonalitásaCseppentő-Szűcs, Veronika; Simon, Zsófia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozatban az irreguláris antitestek szezonalitását vizsgáltam a 2022-es évben. Feltételezésem szerint a téli és csapadékosabb hónapokban megemelkedik a kimutatott antitestek száma. A retrospektív adatgyűjtést követően az antitestek számát és specificitását összevetettem az adott időszak időjárási viszonyaival és járványügyi adataival. Az antitestösszetétel körülbelül egyezik a más tanulmányokban elérhető adatokkal. A szezonalitással kapcsolatban egyértelmű összefüggést nem sikerült feltárnom, de teljesen elvetni sem tudom az alapfeltevést. További évek adatainak feldolgozása segíthet eldönteni az összefüggés fennállását, vagy elvetését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A miRNS szerepe a glioblasztóma kialakulásábanGeszti, Gréta; Hádáné Dr. Birkó, Zsuzsanna; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA glioblasztóma egy rendkívül rossz prognózisú agytumor, amely az egyik leggyakoribb és legagresszívabb daganattípus. Az utóbbi években végbement rákkutatások és azok fejlesztésének ellenére, a glioblasztóma diagnosztizálása és kezelése továbbra is nagy kihívást jelent. Napjainkban alkalmazott standard kezelési eljárás, a Stupp-protokoll, amely magában foglalja a daganat lehető legteljesebb sebészeti reszekcióját, valamint megköveteli az azutáni sugárkezelés és temozolomid alapú kemoterápia együttes alkalmazását. A rákkutatás ezen területén, a további fejlesztések érdekében új diagnosztikai és prognosztikai biomarkerekre lenne szükség, bízva a hatékonyabb kezelések elérésében. A szakdolgozatomban ezekre a biomarkerek helyeztük a hangsúlyt. Igyekeztünk diagnosztikai jelentőséggel bíró miRNS-ek felkutatni. A miRNS-ek az egészséges emberi szervezetben is jelen vannak. Sejtjeink rendszeresen szintetizálják őket a különböző gének expressziós szintjének szabályozása érdekében. Azonban ezeknek a miRNS-eknek a génexpressziója is megváltozik tumoros környezetben. Szabályozó szerepük által, képesek a sejtek biológiai funkcióit úgy megváltoztatni, hogy azok a daganatos sejteknek kedvezzenek. A miRNS-ek up-és downregulációja tehát megváltoztathat alapvető sejtfolyamatokat, ezzel elősegítve a daganat kialakulását. A kísérletek során több miRNS expressziós szintjét vizsgáltuk glioblasztómás betegekből származó tumoros-, illetve kontroll agyszöveti mintákon, amelyek szignifikánsan megváltozott expressziós szintje asszociálható a glioblasztómával. A kutatáshoz a Debrecen Egyetem Idegsebészeti Klinikája szolgáltatta a szövet-,illetve plazmamintákat. A szövetek feltárását követően, miRNS-eket tartalmazó totál RNS-t izoláltunk 6 kontroll és 6 GBM-ás mintából azzal a céllal, hogy új generációs szekvenálás segítségével elvégezzük a miRNS-ek profilozását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szalakóták és kék vércsék fészkelőhely választásának és költésbiológiájának vizsgálata a tájszerkezet függvényébenOrosz, Zsófia; Németh, Zoltán; Lengyel, Szabolcs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban szalakóták és kék vércsék odúfoglalását és szaporodási sikerét vizsgáltam egy élőhelyrestaurációs program helyszínén, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Területen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szterigmatocisztin hatása az Aspergillus nidulans anyagcseréjérePovazsanyecz, Brigitta; Emri, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom során célom az volt, hogy megfigyeljem az Aspergillus nidulans anyagcseréjében történt változásokat szterigmatocisztin hatására. A szakdolgozatom egyik központi kérdése az volt, hogy érzékeli-e a gomba a tápközegbe került szekunder metabolit jelenlétét és segíti-e a sikeres alkalmazkodását a környezetében történt változásokhoz. Továbbá, hogy a szterigmatocisztin jelenléte a szénstressz válaszhoz hasonló változásokat fog-e indukálni a glükóz szénforráson növekvő tenyészetek esetében, valamint, hogy szénéhező tenyészetekben, pedig felerősíti-e a szénstressz választ. A kísérlet során nyomon követtem a tenyészetek glükóz hasznosítását és növekedését, valamint a transzkriptomban történt változásokat szterigmatocisztin kezelés hatására. Ezen vizsgálatok elvégzésével célom az volt, hogy pontosabban megértsem a szterigmatocisztin termelésének okát és következményét. A kísérlet során kapott eredmények fontosak lehetnek a mikotoxinok képződését gátló stratégiák kidolgozásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békák szexuális szelekciójának evolúciójaLendvai, Levente Sándor; Vági, Balázs; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatom a békák szexuális szelekciójának evolúciójával foglalkozik. A témám röviden arra enged rálátást, ahogyan a hím és nőstény békák interakciói kialakítják a fajok viselkedését és külső megjelenését az evolúció előrehaladtával. Az idővel kialakult viselkedési minták és külső tulajdonságok mind az adott példány szaporodási esélyét hivatott növelni. Békák esetében nagyon könnyű a szexuális szelekció által kiváltott változásokat megfigyelni, mivel a legkülönfélébb reprodukciós stratégiákkal rendelkeznek. Szakdolgozatomban kifejtem, hogy a békák párzás alatti hangadása milyen szelekciós nyomás alá helyezi az egyes fajokat. Továbbá rátérek arra is, milyen szerepe van a békák színezetének a párválasztásban. Egyes fajok különböző képleteket fejlesztettek ki a hatékonyabb érvényesülés érdekében, például fegyvereket. Ugyanakkor fontos megértenünk a fajok környezetét, és azt is, milyen időbeli mintázatokat követnek szaporodás terén. Amennyiben minden tényező szerepét és funkcióját megértjük, komplexebb képet kaphatunk a békák bonyolult szociális interakcióiról ide értve az utódgondozást is. Értekezésemet a biológiai nemek megértésével, kialakulásával és általános reprodukciós stratégiáival kezdem, majd a békákat érintő szelekciós tényezőkkel folytatom, végül az Anura rend utódgondozására és a gyakorlati munkámra térek ki. A gyakorlati munkám eredménye önmagában nem kielemezhető a hiányzó adatok miatt. Több adatra van szükség a további kutatásokhoz és a téma mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rövidtávú memória vizsgálata nem-humán főemlősökbenBöndicz, Boglárka; Szücs, Péter; Knakker, Balázs; Hernádi, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA memória az információ tárolására és visszanyerésére szolgáló képesség, avagy agyi kapacitás (Zlotnik és Vansintjan, 2019). A környezetünkből származó információkat kódolja, tárolja és szükség esetén visszahívja (Squire, 2009). Kutatásunk során nem-humán főemlősök rövidtávú memóriáját vizsgáltuk. Arra fókuszáltunk, hogy a ManyPrimates projekt módszerét felhasználva különbségeket keressünk a különböző tulajdonságok (faj, életkor, nem, korábbi memóriafeladatokban szerzett tapasztalat, alapján csoportosítható makákók késleltetett válaszadási feladatban mért teljesítménye között rövid (0 másodperc), közepes (15 másodperc) és hosszú (30 másodperc) késleltetési feltételek mellett. Ez azért fontos mert, ha elemzéseink során megvizsgáljuk azokat a faktorokat, amik befolyásolhatják az állatok teljesítményét, és ennek fényében értékeljük az adatokat, részletesebb feltételek mentén tudjuk differenciálni és egymással összehasonlítani azokat. A kutatás segíti az elért teljesítményre ható tényezők feltérképezését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagykunsági‐főcsatorna halfaunája és halközösség-alapú ökológiai állapotminősítése eltérő mintavételi protokollok és módszerek alapjánNagy, László; Nyeste, Kriszián; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Nagykunsági-főcsatorna négy szakaszán 2022 októberében végeztünk halfaunisztikai felmérést az Európiai Unió Víz Keretirányelv (EU VKI), valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokolljai alapján, valamint végrehajtottuk a főként bentikus fajok vizsgálatára alkalmas elektromos bentikus keretes húzóhálós (elektromos kecés) mintavételt is. A munkánk egyik fő célja a Nagykunsági-főcsatorna recens halfaunájának feltárása volt, valamint, hogy elemezzük az egyes szakaszok halközösségének funkcionális összetételét és elvégezzük azok halalapú ökológiai állapotértékelését is, amihez két különböző indexet alkalmaztunk. Másik fő célkitűzésünk módszertani jellegű volt, ugyanis elsők között hasonlítottuk össze ugyanazon vízfolyásszakaszok ilyen jellegű eredményeit az eltérő protokollok, valamint az elektromos kecés mintavételek alapján. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Nagykunsági-főcsatornán összesen 23 faj 3458 egyedét azonosítottuk, ezek közül két faj állt természetvédelmi oltalom alatt, és 8 volt adventív eredetű. Az egyes szakaszok funkcionális értékelése az alföldi csatornák esetén megszokott tendenciát mutatták. Az ökológiai állapotértékelés alapján a vízfolyás zöme a mérsékelt, a legalsó szakasza pedig a gyenge kategóriába esett. A korábbi irodalmi adatokkal összevetve jelentős különbségeket nem tapasztaltunk, főként az egyes fajok populációnagyságában találtunk különbséget (pl. megnőtt az idegenhonos fajok aránya). Az EU VKI és az NBmR protokolljai között lényeges különbségeket nem tapasztaltunk. Az elektromos kecével történő mintavétel fontos új adatokat szolgáltatott, ugyanis sikerült kimutatni a védett halványfoltú küllőt, amiről korábban nem volt irodalmi adat a főcsatornából, illetve hatékonyan sikerült mintavételezni a ponto kaszpikus gébféléket, melyek a hagyományos partmenti mintavételezés során csak igen kis hatékonysággal monitorozhatók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antioxidáns tulajdonságú réz(II)- és mangán(II)-komplexek előállítása és SOD-aktivitásának vizsgálataTörök, Eszter Viktória; Vargáné Szalóki, Dóra; Lihi, Norbert; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA mindennapjaink szerves részét képezi a stressz, és annak következtében kialakuló kóros állapotok. A stresszokozó komponensek közé tartoznak a reaktív oxigén részecskék és a szabadgyökök is. A szervezetünkben számos antioxidáns található, melyeknek legfőbb célja a reaktív anyagok semlegesítése, megkötése. A Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken több éve foglalkoznak olyan vegyületek előállításával és átmenetifém-komplexeivel, amelyek képesek a szuperoxid gyökanion bomlását katalizálni. A munkám célja egy olyan ligandum előállítása volt, amelynek réz(II)- és mangán(II)ionokkal alkotott komplexei potenciálisan antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezhetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tumorok immunvédekezést elkerülő mechanizmusaiFinta-Fekete, Eszter; Bácsi, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA tumor egy általános kifejezés, mely olyan rendellenességet takar, amely során a sejtek növekedését és osztódását szabályozó mechanizmusok nem működnek megfelelően. A tumoros megbetegedések napjainkban nagyon sok embert érintenek, ezért felépítésük és működésük megismerése, valamint megértése, nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő kezelések kialakításában. A veleszületett és adaptív immunrendszer sejtjei aktívan küzdenek a megfelelő tumorellenes immunválaszok kialakítása érdekében. A tumor mikrokörnyezete azonban, úgy alakítja át az immunsejtek működését, hogy azok a tumorok növekedését és terjedését segítsék elő. Ezt különböző mechanizmusok által érik el, például az immunsejtek számának csökkentésével, fenotípusuk átalakításával, valamint különböző citokinek szekretálásával.Tétel Szabadon hozzáférhető A HLA tipizálás módszertanaEőry , Dénes EMil; Balogh, István; Patócs, Attila; Grolmusz, Vince Kornél; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiplomamunkámban az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának munkatársaival együttesen a következő feltételezést szeretném kísérletes munkával alátámasztani. Különböző korú hölgy betegpopuláció vérből izolált gDNS mintáit vizsgálva azok körében, akikél nagyon magas kockázatú az emlőrák -azon belül tripla negatív emlőrák- kialakulása, a HLA genotípus befolyásolhatja a betegség kialakulásának idejét az egyéb genetikai és környezeti tényezők mellett. A hipotézisünk alátámasztása érdekében egy olyan, homogén női beteg populációt vizsgáltunk, melynek minden tagja öröklötten hordoz csírasejtesen egy patogén variánst a BRCA1 génjében. Statisztikai adatok alapján a BRCA1 génben mutációt hordozó betegek 70%-ánál alakulhat ki a betegség az élet során. Kísérletünkben NGS szekvenálással egyénként feltérképeztük az előforduló mutációkat, HLA variánsokat és megvizsgáltuk, melyik mutáció járul hozzá a leginkább a daganat kialakulásához. Így az adott mutációval rendelkező betegeket kiszűrve egyénre szabott immunterápia valósítható meg.