Régiókutatás Szemle
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Régiókutatás Szemle Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 53)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
- TételSzabadon hozzáférhetőCivilek az esélyek peremén – vidékiség régen és ma(2016) Szabados, György Norbert; igenBánlaky Pál és Varga Csaba „Azon túl ott a tág világ” című, 1970-es évek végén írt. munkája szerint a vidékiség egy meghatározott minőségű élet- és gondolkodásmód, sajátos magatartás- és személyiségmodell. A modell érvényességének voltak korlátai, elsősorban a kisvárosokra és az értelmiségre vonatkozóan. Ennek a modellnek a központjában 3 tényező együttese áll, a viszonyítási alap beszűkülése, a helyi hierarchia abszolutizálása és a helyi értékrendhez igazodó életforma. Majd 35 évvel a modell felállítása után érdekes kérdés az aktualitásokon, naprakész példákon keresztül az alapvető jellemzők megléte, érvényessége, azaz hogy, bizonyos dolgok vajon igazolhatóak-e vajon a mai, átalakult, „posztmodern” helyi társadalomban. A konzekvenciák „elkerülése” végett egy átlátható, nyilvános rendszeren keresztül igyekszem megvilágítani a vidékiség régi modelljének átalakulását és mai sajátosságait.
- TételSzabadon hozzáférhetőA háború hatása az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésére a vagyon elleni bűncselekmények kapcsán – különös tekintettel a Debreceni Ítélőtábla gyakorlatára(2016) Szabó, Zsanett; igenJelen tanulmányban elsősorban azt a kérdéskört próbálom körüljárni, hogy az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésére a háború miként hatott, azaz, hogy a háborúból és a korszak sajátosságaiból adódóan melyek azok a körülmények, amelyek a bírákra hatva a büntetéskiszabásban megjelentek, mint enyhítő és súlyosító körülmények, és ez által milyen eltérések mutatkoztak a büntetéskiszabás törvényi szabályozása és a gyakorlat között.
- TételSzabadon hozzáférhetőA királyházai Nyalábvár(2016) Mihók, Richárd; igenAz 1241-es mongol-tatár betörést követően, Magyarország területén megkezdődött a kőből készült várak építése. A határterületeken elterülő vármegyék stratégiailag fontos pontjain sorra épültek fel az új erődítmények. A határvédő funkciót betöltő várak egyike volt a Nyalábvár. A Királyháza mellet elterülő magányos dombtetőn egykor oly impozánsan álló vár volt Ugocsa vármegye és a Tisza felső folyásának egykori legfőbb védelmezője. Visk várának elpusztulása után, mikor még a Huszt vára fel sem épült, a tiszai hajózás és főképp a só szállítási útvonalának védelmét és ellenőrzését Nyalábvár töltötte be. Királyháza a gyepűvonal mentén helyezkedett el, és földrajzi helyzetéből adódóan, a Toronyai-hágó irányából a Nagyág folyó mentén érkező ellenséget a Huszti-kapunál sikeresen meg tudta állítani. A másik fontos célja a Tisza felügyelete volt, ami a vártól 300–400 méterre található. Ugocsa vármegye közigazgatási egységként, eme korai szakaszban kezdett el kiformálódni. A királyi hatalom gyakorlásához szükségessé vált egy erős vár megépítése, ami egy biztos központot jelenthetett.
- TételSzabadon hozzáférhetőA holló és az oroszlán – Bajoni István diplomáciai tevékenysége a 15. század közepén(2016) Prezenszki, Erzsébet; igenJelen tanulmányomban egy olyan főpap diplomáciai tevékenységével foglalkozom, aki a humanista műveltségű magyar követek köréhez tartozott és királyi titkárként teljesített követi megbízásai adalékul szolgálnak Mátyás király itáliai diplomáciai kapcsolatainak feltérképezéséhez. Ugyanis Bajoni István lesz Mátyás és Firenze diplomáciai kapcsolatának a „mozgatórugója”.
- TételSzabadon hozzáférhetőA migráció befolyásoló szerepe a helynévrendszerek területi differenciáltságában(2016) Ditrói, Eszter; igenA helynévrendszer tanulmányozásakor minden esetben csupán egyes vidékek névrendszeréről beszélhetünk, minthogy minden toponímiai rendszer territoriális: azaz egy-egy vidék névkincse önmagában véve is rendszert alkot. A helynevek típusai között ráadásul időben és térben akár nagyfokú eltérések is mutatkozhatnak: azaz a kronológiai különbségeken túl különbözhetnek a típusok vidékenként is: például egy-egy földrajzi köznév vagy éppen névszerkezeti típus megterheltsége egy bizonyos vidékre lehet kifejezetten jellemző. Ez a gondolat pedig egy viszonylag új keletű fogalom, a névjárás terminusnak a felvetését is előtérbe hozza. Munkám során a Hoffmann István által készített helynévtipológiát alkalmaztam, e modell szempontrendszere mentén elemeztem a névanyagot. Az analízis során pedig azt vizsgáltam, hogy az egyes névfunkciók milyen helynévi szerkezetekkel fejeződnek ki.
- TételSzabadon hozzáférhetőA gyulai dologház felállítása és működése 1837–1846(2016) Gyurkó, Brigitta; igenA dologház egy büntetés-végrehajtási eszköz, amelyben keveredik a jótékony célú erkölcsnevelés a bűncselekmény megtorlásával. A dologházba utalt, vagy kényszerített ember ellátásban részesült, amelyért egész nap dolgoznia kellett börtönszerű körülmények között. A legjellemzőbb tulajdonsága a kemény munka, a fegyelmezés, a tanítás. A dologház intézménye alappillérként szolgált a modern büntetés-végrehajtásnak. A 19. században a dologházak a börtönök mellett működtek, csökkentve ezzel a költségeiket és hozzájárulva a börtönök kiadásaihoz.
- TételSzabadon hozzáférhetőDebreceni diákok hollandiai egyetemjárása a kora újkorban(2016) Bozzay, Réka; igen1622 őszén Tilly csapati feldúlták Heidelberget, azt a várost és egyetemet, ahol a 16–17. század fordulóján különösen nagy számban fordultak meg magyarországi protestáns, elsősorban kálvinista diákok. A város eleste első pillantásra talán katonai-politikai eseménynek tűnik, mégis ez a momentum komoly hatással bírt a magyar protestáns peregrináció irányának megváltozására. A hollandiai egyetemek – a 17. század első évtizedeiben Franeker és Leiden – jó szívvel fogadták be a magyar peregrinusokat, nem utolsósorban Szenci Molnár Albert közbenjárásának köszönhetően, aki átélve Heidelberg pusztulását, maga is Hollandiába menekült és barátságot kötött a leideni egyetem vezetőségével, Franekerben pedig Sibrandus Lubbertus (kb. 1555–1625) professzorral, aki 1624-től az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Szenci mindkét város egyetemén igyekezett előkészíteni a magyarok felvételét. Erőfeszítéseit siker koronázta, hiszen 1623-tól kezdve 1795-ig folyamatosan találunk magyarokat a hollandiai egyetemeken – Franekeren és Leidenen kívül még Utrechtben, Groningenben és Harderwijkben – és illusztris iskolákban – Deventerben és Amszterdamban.
- TételSzabadon hozzáférhetőJobbágyból nemes – a Kutacs család történetén keresztül(2016) Kovács-Veres, Tamás Gergely; igenA nemesség történetének vizsgálata és kutatása régi időkre nyúlik vissza. E rend széles talapzatát testesítették meg a címereslevéllel (litterae armales) rendelkező famíliák. A Magyar Királyság területéről nagyjából százezer nemeslevelet ismerünk, többségüket már feldolgozták és publikálták. E nemesi rétegről valamint az oklevelek társadalom- és művészettörténeti értékeinek fontosságáról a közelmúltban is jelentek meg új kutatási eredmények. Az eltelt évszázadok számtalan armálist ítéltek pusztulásra, a fennmaradtak döntő része pedig levéltárakban pihen. Ezek mellett, időről-időre kerülnek elő olyan nemesi levelek, melyek családon belül apáról-fiúra öröklődtek, és ma is magántulajdonban vannak, „ereklyeként” őrizve.
- TételSzabadon hozzáférhetőOrtodox keresztény védszentünnepek a Csepel-szigeten(2016) Alács, Márton; igenMunkám témáját a Csepel-sziget területén élő görögkeleti vallású lakosok védszentünnepei, valamint az azokkal kapcsolatos néphagyományok szolgáltatják. A Csepel-sziget ortodox vallású lakóinak nagy része szerb nemzetiségű, kisebb része pedig bolgár. A szocializmus időszakában a szigetre költözött oroszok és a görögök száma mára már alaposan megfogyatkozott. Önálló identitásuk megőrzésének érdekében rendkívül fontos ápolniuk vallási néphagyományaikat, mivel ezek különböztetik meg őket a környezetükben élő más, főként magyar nemzetiségű lakosoktól. A szerb nyelvben a védszentünnepeket Slavaknak nevezik. A család védőszentjének ünnepét, a pátrusnapot általában Slavanak, Krsna Slavanak, vagy Krsno Imenek hívják. A búcsú szerbül Crkvena Slava, míg az iskola védőszentjének ünnepe Školska Slava.
- TételSzabadon hozzáférhetőBüntetőjogi dogmatika a Debreceni Ítélőtáblán a 20. század első felében(2016) Papp, László; igenA kiegyezést követően helyreállított magyar alkotmányosság lehetővé tette az áprilisi törvények szellemében a polgári államberendezkedés kiépítését, és jogrendszerünk polgári értelemben vett átalakítását. Jogrendszerünk 19. századi modernizációs törekvését két tényező hatotta át. Egyrészt a neoabszolutizmus időszakában bevezetett – mértékekkel haladóbb – osztrák jogot az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok nagyrészt elvetették, azonban az osztrák jog a magyar bírói gyakorlatban számos helyen tovább élt, így annak hatása a kiegyezést követően is megfigyelhető. Másrészt az egyes jogterületek kodifikációja eltérő ütemben haladt, így a büntető és anyagi magánjogot átfogó kódexek sem egy időben készültek el.
- TételSzabadon hozzáférhetőPród helyneveinek névszociológiai vizsgálata(2016) E. Nagy, Katalin; nemA Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke mellett működő Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport az elmúlt néhány évben központi feladatául tűzte ki tágabb kontextusban a jelenkori magyar helynévkincsnek, szűkebben véve Hajdú-Bihar megye helyneveinek a gyűjtését és kiadványokban, adatbázisokban való közzétételét. A kutatócsoport ezzel a névtudomány egyik alapvető elvárásának tesz eleget, ti. gyarapítja a magyar nyelvterületen készült helynévgyűjtemények sorát, s ezáltal az onomasztikai kutatások általános forrásbázisát. A célkitűzéseknek eleget téve 2015-ben megjelent a Hajdú Bihar megye helynevei sorozat első kötete , mely forrásanyagul szolgált helynév-szociológiai esettanulmányom-hoz. A helynevek gyűjtése és közzététele mellett megítélésem szerint az is fontos szakmai feladatnak számít ugyanis, hogy az időről időre napvilágot látó névtárak anyagát további nyelvészeti vizsgálatoknak is alávessük.
- TételSzabadon hozzáférhető„Az ügyes-bajos emberek dolgában való végezések” A nagyrábéi községi bíróság esetei 1781–1822(2016) Szálkai, Tamás; nemNagyrábé község ma Hajdú-Bihar megye – Békéssel határos – délnyugati részén, a Nagy-Sárrét nevű tájföldrajzi kistájon fekszik. Határa, amely korábban nádas-mocsaras ingovány volt, a 19. század második felében lezajló lecsapolások és árvíz-mentesítések során nyerte el mai formáját. A táj természeti jellemzői alapvetően meghatározták az itt élő népesség életmódját, amelyet a korabeli források is tanúsítanak. A szülőföldjéhez szorosan kötődő lakosság saját múltja megismerése iránti igényét jelzi, hogy rendszeresen jelenik meg helyben – történeti eseményekkel is foglalkozó – periodika, de emellett több helyismereti munka is segíti Nagyrábé évszázadainak felelevenítését. A település történetét újabban is feldolgozták, egyike volt ugyanis azon száz településnek, amelynek a „100 magyar falu könyvesháza” sorozat külön kötetet szentelt.
- TételSzabadon hozzáférhetőA közösségi közlekedés regionális keresletének és kínálatának tényezői Debrecen vonzáskörzetében(2016) Bói, Lóránd; nemEgy regionális térben végzett emberi tevékenység akkor működik hatékonyan, ha a kiszolgáló infrastruktúra, a kapcsolódó szervezeti rendszer, és a régióra jellemző földrajzi adottságok; demográfiai és gazdasági folyamatok rendszerszintű egyensúlya megteremthető. Az egyensúly fenntartásához pedig arra van szükség, hogy a regionális térben bekövetkező változások az infrastruktúrában, szervezeti rendszerben, valamint az elvégzett emberi tevékenységben is leképeződjenek; lehetőleg folyamatos visszacsatolás mellett. A közösségi közlekedés szervezésének feladata – a városfejlődési szakaszok nyomán megjelenő új közlekedési igényekből fakadó keresletre reagálva – a megfelelő közösségi közlekedési kínálat biztosítása a közlekedési rendszer infrastrukturális és szolgáltatási oldalának alakításán keresztül.
- TételSzabadon hozzáférhetőElpusztult települések és névbokraik az egykori Polgár területén(2016) Béres, Júlia; igenAz egykor a hajdúvárosok közé tartozó Polgár a 20. század elejéig sokkal nagyobb területen helyezkedett el, mint ma. Számos külterületi lakott hellyel és tanyával rendelkezett, melyek idővel önállósultak, így Polgár területéből négy település alakult ki: Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos és Folyás. Tanulmányomban Polgár és a belőle alakult települések közül a Görbeháza és Újszentmargita területén elhelyezkedő középkori falvakat és ezek neveinek továbbélését fogom bemutatni.
- TételSzabadon hozzáférhetőFajvédő feledékenység Két választás Derecskén Bajcsy-Zsilinszky Endrével (1922, 1926)(2016) Bartha, Ákos; igenA derecskei választási kerület kormánypárti képviselője 1920-tól a világháborús tapasztalatokkal és jelentékeny ellenforradalmi múlttal rendelkező Dinich Vidor volt. Dinich Guthy Tódort legyőzve és Friedrich-párti programmal lett képviselő-vé, ám az 1922-es megmérettetésen már nem indult. A kerületet először Kovács J. István református teológiai professzornak szánta az Egységes Párt, aki azonban inkább az enyingi kerületben indult, ahol már 1920-ban is győzött. A Szózat című fajvédő napilap főmunkatársát, ifjabb Zsilinszky Endrét 1922 tavaszán Bethlen és Nagyatádi megegyezése alapján, a miniszterelnök politikáját követve választották ki Derecskére. A döntés nagypolitikai háttere, hogy noha 1921 nyarán Bethlen távolodni kezdett a fajvédőktől, IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérlete nyomán megnőtt a szabad királyválasztó kisgazdák és fajvédők politikai súlya. Mivel Zsilinszky már ősszel támogatta az – általa egyébként diákkora óta vágyott – egységes nemzeti párt létrejöttét, ez a váratlan hang feltűnhetett Bethlennek, főképp azért, mert a fajvédő politikus több ízben kapacitálta a kisgazdákat is az együttmű-ködésre.
- TételSzabadon hozzáférhetőA debreceni Királyi Járásbíróság épülete 1929–1944(2016) Megyeri-Pálffi, Zoltán; igenAz 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar bírósági szervezet jelentős reformon esett át, amelynek eredményeként egy olyan modern igazságszolgáltatási szervezet jött létre, amely számos fórumának Debrecen városa is helyet adott. Ez a bírósági szervezetrendszer megőrizte alapjait egészen a II. világháborút követő évekig. Az 1869. évi IV. törvénycikk elválasztotta egymástól a közigazgatási és bíráskodási tevékenységet, amelyet követően létre lehetett hozni az önálló bírásági rendszert. Az 1871-es bírósági törvények állították fel a kor két legfontosabb bíróságát, a Magyar Királyi Járásbíróságot, illetve a Magyar Királyi Törvényszéket, de ezeknek az intézményeknek az állam önálló, új törvénykezési épületet még nem tudott biztosítani. Legalábbis országszerte biztosan nem. A dualizmus első néhány évtizedében az elhelyezés tekintetében a debreceni helyzet változatlan maradt. Mind a Járásbíróság, mind a Törvényszék továbbra is a Bek-Dégenfeld palotában, a Városháza mellett működött és fogadta a jogkereső közönséget.
- TételSzabadon hozzáférhetőKulturális kölcsönhatások nyomai a beregszászi református temetőben(2016) Dancs, Krisztina; igenKárpátalja több évszázados fejlődése során többnemzetiségű, kulturálisan vegyesnek mondható lakosságra tett szert a történelmi sorsfordulók következtében. Ennek értelmében elkerülhetetlennek tekinthetjük a kulturális kölcsönhatásokat a lakosság nyelvhasználatában és népi hagyományaiban, szokásaiban. Nem volt ez másképp a megye legnagyobb számú élő magyar ajkú lakosságával rendelkező városában, Beregszászban sem. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás eredményei alapján a 26554 főt számláló település ukrán, magyar, román, orosz, cigány, szlovák, német és belorusz nemzetiségű lakossággal rendelkezett. Ezáltal nemcsak a nyelvi sokszínűség jellemző a városban, hanem vallási megosztottság is. Beregszász 3 temetővel rendelkezik: zsidó, római katolikus és református, amelyek közül utóbbi a legnagyobb kiterjedésű. Hipotéziseimben a fent említett kulturális kölcsönhatások jelen vannak a beregszászi református temetőben, melynek elnevezése mára már szimbolikus. A sírkert tartalmának nemzetiségi összetétele, a sírfeliratok nyelvezete és sajátos szimbólumvilága hűen tükrözi a településen zajló demográfiai és politikai változásokat, amelyek nagy hatással voltak a lakosság mindennapi életére, gondolkodására.
- TételSzabadon hozzáférhetőNéptánc dialektusok interdiszciplináris kutatásának szempontjai Hajdú és Bihar vármegyék térségében(2016) Horváth, Péter; igenA néprajztudomány már a 19. század folyamán is törekedett arra, hogy a jellegzetes népcsoportokat – kultúrájuk felgyűjtése és tanulmányozása mellett – térségi, területi szempontok alapján is behatárolja. Ez a tendencia ekkor már a néptánctudomány keretei között is részint megjelenhetett, ebben a korai időszakban azonban a szakemberek jellemzően még csak egyes falvak bizonyos táncait vizsgálták. Tehát maga a kutatás nem terjedhetett ki a települések komplex táncanyagának, illetve az azokhoz fűződő szokások és hagyományok kereteinek teljes körű tanulmányozására.
- TételSzabadon hozzáférhetőHagyományőrző íjászat újraértelmezése egy vidéki kistelepülésen(2017) Szabados, György Norbert; Bács, Zoltán; Juszku, Mihály; igenEgy vidéki kisváros jelentőségének ismertetése során a történelmi szerep, a múlt, a hagyományőrzés az első gondolatok között szokott szerepelni. A történelmi események, szereplők meg- és felidézése, valamint a hagyományőrző tevékenységek restaurációja, reneszánsza lehetőséget nyújthat a település fejlődéséhez, nem csupán a turisztikai jellegű potenciált erősítheti, de erősítheti a települési identitást, a sportot, a közösségi kohéziót. A sajátos vidéki összefüggések közepette ugyanakkor érdekeltségi viszonyok, a vidékiség, valamint forrásokkal kapcsolatos kérdések sok esetben vezetnek az alulról szerveződő kezdeményezések meghiúsulásához. A vizsgált település egy történelmi hangulatú kisváros, a vizsgált hagyományőrző tevékenység korábban már szervezett formában is létezett, ám a szervezeti háttér megszűnésével, egyes érdekek megváltozásával mára ez magánszemélyek alkalmi kikapcsolódási és sportlehetőségévé szorult vissza. Tanulmányunkban a hagyományőrző jellegű íjászat újraélesztésének, kibontakozásának és felemelkedésének lehetőségeit kívánjuk feltárni néhány lényeges szempont vizsgálatán keresztül.
- TételSzabadon hozzáférhetőKommunális környezetvédelem? Az Észak-alföldi Régió Megyei Jogú Városainak szervezeti megoldásai az ökológiai fenntarthatóság szolgálatában(2017) Barta, Attila; igenMunkámban – egy kutatás kezdő lépéseiként – az ökológiai fenntarthatóság, valamint a környezetvédelem és az ezekkel szorosan összefüggő további szakterületek megjelenését vizsgálom régiónk három meghatározó települési önkormányzatának működésében. Az áttekintés elsősorban közigazgatási jogi szempontú, és a kutatás kezdeti szakaszához igazodva a releváns jogszabályok és egyéb források feldolgozá-sát célozza.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »