Régiókutatás Szemle
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Régiókutatás Szemle Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 53)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A királyházai Nyalábvár(2016) Mihók, Richárd; igenAz 1241-es mongol-tatár betörést követően, Magyarország területén megkezdődött a kőből készült várak építése. A határterületeken elterülő vármegyék stratégiailag fontos pontjain sorra épültek fel az új erődítmények. A határvédő funkciót betöltő várak egyike volt a Nyalábvár. A Királyháza mellet elterülő magányos dombtetőn egykor oly impozánsan álló vár volt Ugocsa vármegye és a Tisza felső folyásának egykori legfőbb védelmezője. Visk várának elpusztulása után, mikor még a Huszt vára fel sem épült, a tiszai hajózás és főképp a só szállítási útvonalának védelmét és ellenőrzését Nyalábvár töltötte be. Királyháza a gyepűvonal mentén helyezkedett el, és földrajzi helyzetéből adódóan, a Toronyai-hágó irányából a Nagyág folyó mentén érkező ellenséget a Huszti-kapunál sikeresen meg tudta állítani. A másik fontos célja a Tisza felügyelete volt, ami a vártól 300–400 méterre található. Ugocsa vármegye közigazgatási egységként, eme korai szakaszban kezdett el kiformálódni. A királyi hatalom gyakorlásához szükségessé vált egy erős vár megépítése, ami egy biztos központot jelenthetett.Tétel Szabadon hozzáférhető A migráció befolyásoló szerepe a helynévrendszerek területi differenciáltságában(2016) Ditrói, Eszter; igenA helynévrendszer tanulmányozásakor minden esetben csupán egyes vidékek névrendszeréről beszélhetünk, minthogy minden toponímiai rendszer territoriális: azaz egy-egy vidék névkincse önmagában véve is rendszert alkot. A helynevek típusai között ráadásul időben és térben akár nagyfokú eltérések is mutatkozhatnak: azaz a kronológiai különbségeken túl különbözhetnek a típusok vidékenként is: például egy-egy földrajzi köznév vagy éppen névszerkezeti típus megterheltsége egy bizonyos vidékre lehet kifejezetten jellemző. Ez a gondolat pedig egy viszonylag új keletű fogalom, a névjárás terminusnak a felvetését is előtérbe hozza. Munkám során a Hoffmann István által készített helynévtipológiát alkalmaztam, e modell szempontrendszere mentén elemeztem a névanyagot. Az analízis során pedig azt vizsgáltam, hogy az egyes névfunkciók milyen helynévi szerkezetekkel fejeződnek ki.Tétel Szabadon hozzáférhető A gyulai dologház felállítása és működése 1837–1846(2016) Gyurkó, Brigitta; igenA dologház egy büntetés-végrehajtási eszköz, amelyben keveredik a jótékony célú erkölcsnevelés a bűncselekmény megtorlásával. A dologházba utalt, vagy kényszerített ember ellátásban részesült, amelyért egész nap dolgoznia kellett börtönszerű körülmények között. A legjellemzőbb tulajdonsága a kemény munka, a fegyelmezés, a tanítás. A dologház intézménye alappillérként szolgált a modern büntetés-végrehajtásnak. A 19. században a dologházak a börtönök mellett működtek, csökkentve ezzel a költségeiket és hozzájárulva a börtönök kiadásaihoz.Tétel Szabadon hozzáférhető A holló és az oroszlán – Bajoni István diplomáciai tevékenysége a 15. század közepén(2016) Prezenszki, Erzsébet; igenJelen tanulmányomban egy olyan főpap diplomáciai tevékenységével foglalkozom, aki a humanista műveltségű magyar követek köréhez tartozott és királyi titkárként teljesített követi megbízásai adalékul szolgálnak Mátyás király itáliai diplomáciai kapcsolatainak feltérképezéséhez. Ugyanis Bajoni István lesz Mátyás és Firenze diplomáciai kapcsolatának a „mozgatórugója”.Tétel Szabadon hozzáférhető Jobbágyból nemes – a Kutacs család történetén keresztül(2016) Kovács-Veres, Tamás Gergely; igenA nemesség történetének vizsgálata és kutatása régi időkre nyúlik vissza. E rend széles talapzatát testesítették meg a címereslevéllel (litterae armales) rendelkező famíliák. A Magyar Királyság területéről nagyjából százezer nemeslevelet ismerünk, többségüket már feldolgozták és publikálták. E nemesi rétegről valamint az oklevelek társadalom- és művészettörténeti értékeinek fontosságáról a közelmúltban is jelentek meg új kutatási eredmények. Az eltelt évszázadok számtalan armálist ítéltek pusztulásra, a fennmaradtak döntő része pedig levéltárakban pihen. Ezek mellett, időről-időre kerülnek elő olyan nemesi levelek, melyek családon belül apáról-fiúra öröklődtek, és ma is magántulajdonban vannak, „ereklyeként” őrizve.Tétel Szabadon hozzáférhető Pród helyneveinek névszociológiai vizsgálata(2016) E. Nagy, Katalin; nemA Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke mellett működő Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport az elmúlt néhány évben központi feladatául tűzte ki tágabb kontextusban a jelenkori magyar helynévkincsnek, szűkebben véve Hajdú-Bihar megye helyneveinek a gyűjtését és kiadványokban, adatbázisokban való közzétételét. A kutatócsoport ezzel a névtudomány egyik alapvető elvárásának tesz eleget, ti. gyarapítja a magyar nyelvterületen készült helynévgyűjtemények sorát, s ezáltal az onomasztikai kutatások általános forrásbázisát. A célkitűzéseknek eleget téve 2015-ben megjelent a Hajdú Bihar megye helynevei sorozat első kötete , mely forrásanyagul szolgált helynév-szociológiai esettanulmányom-hoz. A helynevek gyűjtése és közzététele mellett megítélésem szerint az is fontos szakmai feladatnak számít ugyanis, hogy az időről időre napvilágot látó névtárak anyagát további nyelvészeti vizsgálatoknak is alávessük.Tétel Szabadon hozzáférhető Debreceni diákok hollandiai egyetemjárása a kora újkorban(2016) Bozzay, Réka; igen1622 őszén Tilly csapati feldúlták Heidelberget, azt a várost és egyetemet, ahol a 16–17. század fordulóján különösen nagy számban fordultak meg magyarországi protestáns, elsősorban kálvinista diákok. A város eleste első pillantásra talán katonai-politikai eseménynek tűnik, mégis ez a momentum komoly hatással bírt a magyar protestáns peregrináció irányának megváltozására. A hollandiai egyetemek – a 17. század első évtizedeiben Franeker és Leiden – jó szívvel fogadták be a magyar peregrinusokat, nem utolsósorban Szenci Molnár Albert közbenjárásának köszönhetően, aki átélve Heidelberg pusztulását, maga is Hollandiába menekült és barátságot kötött a leideni egyetem vezetőségével, Franekerben pedig Sibrandus Lubbertus (kb. 1555–1625) professzorral, aki 1624-től az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Szenci mindkét város egyetemén igyekezett előkészíteni a magyarok felvételét. Erőfeszítéseit siker koronázta, hiszen 1623-tól kezdve 1795-ig folyamatosan találunk magyarokat a hollandiai egyetemeken – Franekeren és Leidenen kívül még Utrechtben, Groningenben és Harderwijkben – és illusztris iskolákban – Deventerben és Amszterdamban.Tétel Szabadon hozzáférhető Ortodox keresztény védszentünnepek a Csepel-szigeten(2016) Alács, Márton; igenMunkám témáját a Csepel-sziget területén élő görögkeleti vallású lakosok védszentünnepei, valamint az azokkal kapcsolatos néphagyományok szolgáltatják. A Csepel-sziget ortodox vallású lakóinak nagy része szerb nemzetiségű, kisebb része pedig bolgár. A szocializmus időszakában a szigetre költözött oroszok és a görögök száma mára már alaposan megfogyatkozott. Önálló identitásuk megőrzésének érdekében rendkívül fontos ápolniuk vallási néphagyományaikat, mivel ezek különböztetik meg őket a környezetükben élő más, főként magyar nemzetiségű lakosoktól. A szerb nyelvben a védszentünnepeket Slavaknak nevezik. A család védőszentjének ünnepét, a pátrusnapot általában Slavanak, Krsna Slavanak, vagy Krsno Imenek hívják. A búcsú szerbül Crkvena Slava, míg az iskola védőszentjének ünnepe Školska Slava.Tétel Szabadon hozzáférhető A háború hatása az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésére a vagyon elleni bűncselekmények kapcsán – különös tekintettel a Debreceni Ítélőtábla gyakorlatára(2016) Szabó, Zsanett; igenJelen tanulmányban elsősorban azt a kérdéskört próbálom körüljárni, hogy az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésére a háború miként hatott, azaz, hogy a háborúból és a korszak sajátosságaiból adódóan melyek azok a körülmények, amelyek a bírákra hatva a büntetéskiszabásban megjelentek, mint enyhítő és súlyosító körülmények, és ez által milyen eltérések mutatkoztak a büntetéskiszabás törvényi szabályozása és a gyakorlat között.Tétel Szabadon hozzáférhető Civilek az esélyek peremén – vidékiség régen és ma(2016) Szabados, György Norbert; igenBánlaky Pál és Varga Csaba „Azon túl ott a tág világ” című, 1970-es évek végén írt. munkája szerint a vidékiség egy meghatározott minőségű élet- és gondolkodásmód, sajátos magatartás- és személyiségmodell. A modell érvényességének voltak korlátai, elsősorban a kisvárosokra és az értelmiségre vonatkozóan. Ennek a modellnek a központjában 3 tényező együttese áll, a viszonyítási alap beszűkülése, a helyi hierarchia abszolutizálása és a helyi értékrendhez igazodó életforma. Majd 35 évvel a modell felállítása után érdekes kérdés az aktualitásokon, naprakész példákon keresztül az alapvető jellemzők megléte, érvényessége, azaz hogy, bizonyos dolgok vajon igazolhatóak-e vajon a mai, átalakult, „posztmodern” helyi társadalomban. A konzekvenciák „elkerülése” végett egy átlátható, nyilvános rendszeren keresztül igyekszem megvilágítani a vidékiség régi modelljének átalakulását és mai sajátosságait.Tétel Szabadon hozzáférhető A debreceni Királyi Járásbíróság épülete 1929–1944(2016) Megyeri-Pálffi, Zoltán; igenAz 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar bírósági szervezet jelentős reformon esett át, amelynek eredményeként egy olyan modern igazságszolgáltatási szervezet jött létre, amely számos fórumának Debrecen városa is helyet adott. Ez a bírósági szervezetrendszer megőrizte alapjait egészen a II. világháborút követő évekig. Az 1869. évi IV. törvénycikk elválasztotta egymástól a közigazgatási és bíráskodási tevékenységet, amelyet követően létre lehetett hozni az önálló bírásági rendszert. Az 1871-es bírósági törvények állították fel a kor két legfontosabb bíróságát, a Magyar Királyi Járásbíróságot, illetve a Magyar Királyi Törvényszéket, de ezeknek az intézményeknek az állam önálló, új törvénykezési épületet még nem tudott biztosítani. Legalábbis országszerte biztosan nem. A dualizmus első néhány évtizedében az elhelyezés tekintetében a debreceni helyzet változatlan maradt. Mind a Járásbíróság, mind a Törvényszék továbbra is a Bek-Dégenfeld palotában, a Városháza mellett működött és fogadta a jogkereső közönséget.Tétel Szabadon hozzáférhető A közösségi közlekedés regionális keresletének és kínálatának tényezői Debrecen vonzáskörzetében(2016) Bói, Lóránd; nemEgy regionális térben végzett emberi tevékenység akkor működik hatékonyan, ha a kiszolgáló infrastruktúra, a kapcsolódó szervezeti rendszer, és a régióra jellemző földrajzi adottságok; demográfiai és gazdasági folyamatok rendszerszintű egyensúlya megteremthető. Az egyensúly fenntartásához pedig arra van szükség, hogy a regionális térben bekövetkező változások az infrastruktúrában, szervezeti rendszerben, valamint az elvégzett emberi tevékenységben is leképeződjenek; lehetőleg folyamatos visszacsatolás mellett. A közösségi közlekedés szervezésének feladata – a városfejlődési szakaszok nyomán megjelenő új közlekedési igényekből fakadó keresletre reagálva – a megfelelő közösségi közlekedési kínálat biztosítása a közlekedési rendszer infrastrukturális és szolgáltatási oldalának alakításán keresztül.Tétel Szabadon hozzáférhető Elpusztult települések és névbokraik az egykori Polgár területén(2016) Béres, Júlia; igenAz egykor a hajdúvárosok közé tartozó Polgár a 20. század elejéig sokkal nagyobb területen helyezkedett el, mint ma. Számos külterületi lakott hellyel és tanyával rendelkezett, melyek idővel önállósultak, így Polgár területéből négy település alakult ki: Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos és Folyás. Tanulmányomban Polgár és a belőle alakult települések közül a Görbeháza és Újszentmargita területén elhelyezkedő középkori falvakat és ezek neveinek továbbélését fogom bemutatni.Tétel Szabadon hozzáférhető Kulturális kölcsönhatások nyomai a beregszászi református temetőben(2016) Dancs, Krisztina; igenKárpátalja több évszázados fejlődése során többnemzetiségű, kulturálisan vegyesnek mondható lakosságra tett szert a történelmi sorsfordulók következtében. Ennek értelmében elkerülhetetlennek tekinthetjük a kulturális kölcsönhatásokat a lakosság nyelvhasználatában és népi hagyományaiban, szokásaiban. Nem volt ez másképp a megye legnagyobb számú élő magyar ajkú lakosságával rendelkező városában, Beregszászban sem. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás eredményei alapján a 26554 főt számláló település ukrán, magyar, román, orosz, cigány, szlovák, német és belorusz nemzetiségű lakossággal rendelkezett. Ezáltal nemcsak a nyelvi sokszínűség jellemző a városban, hanem vallási megosztottság is. Beregszász 3 temetővel rendelkezik: zsidó, római katolikus és református, amelyek közül utóbbi a legnagyobb kiterjedésű. Hipotéziseimben a fent említett kulturális kölcsönhatások jelen vannak a beregszászi református temetőben, melynek elnevezése mára már szimbolikus. A sírkert tartalmának nemzetiségi összetétele, a sírfeliratok nyelvezete és sajátos szimbólumvilága hűen tükrözi a településen zajló demográfiai és politikai változásokat, amelyek nagy hatással voltak a lakosság mindennapi életére, gondolkodására.Tétel Szabadon hozzáférhető Fajvédő feledékenység Két választás Derecskén Bajcsy-Zsilinszky Endrével (1922, 1926)(2016) Bartha, Ákos; igenA derecskei választási kerület kormánypárti képviselője 1920-tól a világháborús tapasztalatokkal és jelentékeny ellenforradalmi múlttal rendelkező Dinich Vidor volt. Dinich Guthy Tódort legyőzve és Friedrich-párti programmal lett képviselő-vé, ám az 1922-es megmérettetésen már nem indult. A kerületet először Kovács J. István református teológiai professzornak szánta az Egységes Párt, aki azonban inkább az enyingi kerületben indult, ahol már 1920-ban is győzött. A Szózat című fajvédő napilap főmunkatársát, ifjabb Zsilinszky Endrét 1922 tavaszán Bethlen és Nagyatádi megegyezése alapján, a miniszterelnök politikáját követve választották ki Derecskére. A döntés nagypolitikai háttere, hogy noha 1921 nyarán Bethlen távolodni kezdett a fajvédőktől, IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérlete nyomán megnőtt a szabad királyválasztó kisgazdák és fajvédők politikai súlya. Mivel Zsilinszky már ősszel támogatta az – általa egyébként diákkora óta vágyott – egységes nemzeti párt létrejöttét, ez a váratlan hang feltűnhetett Bethlennek, főképp azért, mert a fajvédő politikus több ízben kapacitálta a kisgazdákat is az együttmű-ködésre.Tétel Szabadon hozzáférhető Büntetőjogi dogmatika a Debreceni Ítélőtáblán a 20. század első felében(2016) Papp, László; igenA kiegyezést követően helyreállított magyar alkotmányosság lehetővé tette az áprilisi törvények szellemében a polgári államberendezkedés kiépítését, és jogrendszerünk polgári értelemben vett átalakítását. Jogrendszerünk 19. századi modernizációs törekvését két tényező hatotta át. Egyrészt a neoabszolutizmus időszakában bevezetett – mértékekkel haladóbb – osztrák jogot az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok nagyrészt elvetették, azonban az osztrák jog a magyar bírói gyakorlatban számos helyen tovább élt, így annak hatása a kiegyezést követően is megfigyelhető. Másrészt az egyes jogterületek kodifikációja eltérő ütemben haladt, így a büntető és anyagi magánjogot átfogó kódexek sem egy időben készültek el.Tétel Szabadon hozzáférhető Néptánc dialektusok interdiszciplináris kutatásának szempontjai Hajdú és Bihar vármegyék térségében(2016) Horváth, Péter; igenA néprajztudomány már a 19. század folyamán is törekedett arra, hogy a jellegzetes népcsoportokat – kultúrájuk felgyűjtése és tanulmányozása mellett – térségi, területi szempontok alapján is behatárolja. Ez a tendencia ekkor már a néptánctudomány keretei között is részint megjelenhetett, ebben a korai időszakban azonban a szakemberek jellemzően még csak egyes falvak bizonyos táncait vizsgálták. Tehát maga a kutatás nem terjedhetett ki a települések komplex táncanyagának, illetve az azokhoz fűződő szokások és hagyományok kereteinek teljes körű tanulmányozására.Tétel Szabadon hozzáférhető „Az ügyes-bajos emberek dolgában való végezések” A nagyrábéi községi bíróság esetei 1781–1822(2016) Szálkai, Tamás; nemNagyrábé község ma Hajdú-Bihar megye – Békéssel határos – délnyugati részén, a Nagy-Sárrét nevű tájföldrajzi kistájon fekszik. Határa, amely korábban nádas-mocsaras ingovány volt, a 19. század második felében lezajló lecsapolások és árvíz-mentesítések során nyerte el mai formáját. A táj természeti jellemzői alapvetően meghatározták az itt élő népesség életmódját, amelyet a korabeli források is tanúsítanak. A szülőföldjéhez szorosan kötődő lakosság saját múltja megismerése iránti igényét jelzi, hogy rendszeresen jelenik meg helyben – történeti eseményekkel is foglalkozó – periodika, de emellett több helyismereti munka is segíti Nagyrábé évszázadainak felelevenítését. A település történetét újabban is feldolgozták, egyike volt ugyanis azon száz településnek, amelynek a „100 magyar falu könyvesháza” sorozat külön kötetet szentelt.Tétel Szabadon hozzáférhető Nyírbogát lakosságának sportérintettség vizsgálata(2017) Pfau, Christa; Bács, Zoltán; Szabados, György Norbert; igenA sportérintettség nemcsak a sportolókat, hanem a sporteseményekre nézőként részt vevőket és médián keresztül érintetteket is vizsgálja. A vizsgálatban a sporttal közvetlen és közvetett kapcsolatot különítettünk el. Közvetlen kapcsolatnak tekin-tettük, ha az egyén sportol vagy foglalkozik a sporttal. Többféle módszerrel közelí-tettük meg a témát. Nyírbogát lakosai között kérdőíves vizsgálatot folytatunk és több célzott interjút készítetünk. A kutatás célja, feltárni és bemutatni a község közvetlen és közvetett kapcsolatát a sporttal, a válaszadók attitűdjét a spottal kap-csolatban. Választ kerestünk arra, melyek a legkedveltebb sportágak, klubcsapatok és sportolók. Külön vizsgáltuk a sporteseményekre kilátogatók véleményét a kü-lönböző sportszolgáltatásokkal kapcsolatba. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a válaszadók és interjú alanyok nagyobb százalékának pozitív az attitűdje a spottal kapcsolatba, a sport elkötelezettjei. A szurkolóknak a legfontosabb tényező a sporteseményeken megfelelő körülmények biztosítása és a megfizethető belépő.Tétel Szabadon hozzáférhető Észrevételek a jogos védelem újraszabályozásához(2017) Deák, Viktória; igenTanulmányomban a jogos védelem szabályozásában bekövetkező változásokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva a szituációs jogos védelem intézményének vizsgálatára, és ezzel összefüggésben az elhárításhoz szükséges mérték túllépésének kérdésére. Ennek során elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen változásokat eredményezhet a szituációs jogos védelem intézményének törvénybe iktatása. Mivel e tekintetben kialakult ítélkezési gyakorlatról még nem beszélhetünk, ezért a kérdés megválaszolása érdekében átvizsgáltam a Debreceni Ítélőtábla jogos védelem tárgyában 2006. óta hozott anonimizált határozatait. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatálya alatt született ítéletek esetén azt vizsgáltam, hogy változatlan tényállás mellett, eltérő döntést eredményezne-e, ha nem a régi, hanem az új Btk. és a 4/2013. BJE alkalmazásával hozna határozatot a bíróság. Mindezek után pedig – figyelemmel az új Btk. alapján hozott ítéletekre is – levontam következtetéseimet arra vonatkozóan, hogy jogosak-e a megdönthetetlen vélelem felállításával kapcsolatos aggályok, illetve, hogy valóban alkalmas lehet-e az új szabályozás a joggal való visszaélésre.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »