Régiókutatás Szemle
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Régiókutatás Szemle Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 53)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az 1868. évi népiskolai törvény végrehajtása: a népiskolai épületek és a hajdúszoboszlói polgári fiúiskola(2019) Megyeri-Pálffi, Zoltán; nemA népiskolai közoktatás tárgyában született 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója apropóján a törvény végrehajtásának építészeti vetületével, szorosabban a népiskolai épületekkel foglalkozik a tanulmány. A téma tárgyalásakor azonban fontos a törvény egyik megalkotójáról, a hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pálról (1817–1892) is szót ejteni. Annál is inkább, mert ő készítette el azt a mintatervkönyvet 1870-ben, amely a korban építendő népiskolai épületekre vonatkozó építészeti-szakmai előírásokat tartalmazta, ugyanis a törvény végrehajtásának fontos eleme volt a szükséges épületállományról való gondoskodás. A tanulmányban e mintatervkönyvön kívül, annak hatásáról, majd az azt váltó későbbi mintatervekről is szó esik, egészen az 1920-as évek Klebelsberg-programjáig. A téma regionális vonatkozásait a Hajdúszoboszlón 1898-ban létrejött állami polgári fiúiskola története adja, a maga 1899-ben megépült épületével.Tétel Szabadon hozzáférhető Bacsó Jenő gondolatai a végrehajtási eljárásjogról(2017) Ferenczy, Áron; igenBacsó Jenő a magyar polgári perjog egyik kiemelkedő alakja volt Plósz Sándor, Magyary Géza, valamint Fodor Ármin mellett. Bacsó Jenő életét a polgári per természetének a részletes és mélyreható vizsgálatának szentelte, azonban óhatatlanul elmélyedt olykor a polgári perjog más alapintézményeiben is. A „Végrehajtási eljárásjog tankönyve” egyike ilyen műveinek, amely kiemelkedő műgonddal készült az akkori joghallgató ifjúság részére. Bacsó Jenő mindezek mellett a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legkiemelkedőbb tanára volt, aki 1914-től egészen 1949-ig tevékenykedett az egyetemen.Tétel Szabadon hozzáférhető A bécsi neoreneszánsz Debrecenben. Wágner Gyula igazságügyi palotái(2017) Megyeri-Pálffi, Zoltán; igenDebrecen városa a 19. század utolsó évtizedében, hasonlóan más magyar nagyvá-rosokhoz, nagyléptékű fejlődésen ment keresztül, amely a városképen ma is látható nyomot hagyott.1 E fejlődés összefüggött a dualizmus korának politikai, gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban jogrendszerbeli változásaival, s ennek hozadékaként Debrecenben helyet kaptak az újonnan kialakított igazságügyi szervezet fórumai: Magyar Királyi Járásbíróság, Magyar Királyi Törvényszék, Magyar Királyi Ítélőtáb-la.2 Ezeknek a bíróságoknak az elhelyezése egyúttal infrastrukturális fejlesztést is jelentett. Ez utóbbi a működéshez szükséges fizikai tér, azaz az épület megvalósítá-sát jelentette. Ezekről az építkezésekről az elmúlt években többször ejtettem szót az Interdiszciplináris konferencián is.3 Jelen tanulmány az épületek megjelenésére, azok építészeti stílusára fókuszál, azt bemutatandó, hogy a Bécs városának építészeti arculatát meghatározó Theophil Hansen-féle stílus, a „griechische Renaissance” formavilága hogyan jelent meg a magyarországi, így a debreceni bírósági épületeken Hansen tanítványának, Wágner Gyulának a közvetítésével.Tétel Szabadon hozzáférhető Büntetőjogi dogmatika a Debreceni Ítélőtáblán a 20. század első felében(2016) Papp, László; igenA kiegyezést követően helyreállított magyar alkotmányosság lehetővé tette az áprilisi törvények szellemében a polgári államberendezkedés kiépítését, és jogrendszerünk polgári értelemben vett átalakítását. Jogrendszerünk 19. századi modernizációs törekvését két tényező hatotta át. Egyrészt a neoabszolutizmus időszakában bevezetett – mértékekkel haladóbb – osztrák jogot az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok nagyrészt elvetették, azonban az osztrák jog a magyar bírói gyakorlatban számos helyen tovább élt, így annak hatása a kiegyezést követően is megfigyelhető. Másrészt az egyes jogterületek kodifikációja eltérő ütemben haladt, így a büntető és anyagi magánjogot átfogó kódexek sem egy időben készültek el.Tétel Szabadon hozzáférhető Civilek az esélyek peremén – vidékiség régen és ma(2016) Szabados, György Norbert; igenBánlaky Pál és Varga Csaba „Azon túl ott a tág világ” című, 1970-es évek végén írt. munkája szerint a vidékiség egy meghatározott minőségű élet- és gondolkodásmód, sajátos magatartás- és személyiségmodell. A modell érvényességének voltak korlátai, elsősorban a kisvárosokra és az értelmiségre vonatkozóan. Ennek a modellnek a központjában 3 tényező együttese áll, a viszonyítási alap beszűkülése, a helyi hierarchia abszolutizálása és a helyi értékrendhez igazodó életforma. Majd 35 évvel a modell felállítása után érdekes kérdés az aktualitásokon, naprakész példákon keresztül az alapvető jellemzők megléte, érvényessége, azaz hogy, bizonyos dolgok vajon igazolhatóak-e vajon a mai, átalakult, „posztmodern” helyi társadalomban. A konzekvenciák „elkerülése” végett egy átlátható, nyilvános rendszeren keresztül igyekszem megvilágítani a vidékiség régi modelljének átalakulását és mai sajátosságait.Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlata (1853-1861)(2019) Szabó, Zsanett; igenAz alábbi tanulmány keretében a neoabszolutizmus idejében működő Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlatát kívánom bemutatni. Ebben az időszakban hazánkban az osztrák büntetőtörvénykönyv volt hatályban, így kutatásom elsődleges szempontja, hogy a törvénykönyv rendelkezései hogyan érvényesültek a gyakorlatban. Másrészt olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy mely bűncselekmények fordultak elő a leggyakrabban, melyek voltak a leggyakoribb elkövetési módok, mi jellemezte az elkövetői képet, és végül, hogy milyen mértékű büntetések kerültek kiszabásra a megjelölt időszakban.Tétel Szabadon hozzáférhető Debreceni diákok hollandiai egyetemjárása a kora újkorban(2016) Bozzay, Réka; igen1622 őszén Tilly csapati feldúlták Heidelberget, azt a várost és egyetemet, ahol a 16–17. század fordulóján különösen nagy számban fordultak meg magyarországi protestáns, elsősorban kálvinista diákok. A város eleste első pillantásra talán katonai-politikai eseménynek tűnik, mégis ez a momentum komoly hatással bírt a magyar protestáns peregrináció irányának megváltozására. A hollandiai egyetemek – a 17. század első évtizedeiben Franeker és Leiden – jó szívvel fogadták be a magyar peregrinusokat, nem utolsósorban Szenci Molnár Albert közbenjárásának köszönhetően, aki átélve Heidelberg pusztulását, maga is Hollandiába menekült és barátságot kötött a leideni egyetem vezetőségével, Franekerben pedig Sibrandus Lubbertus (kb. 1555–1625) professzorral, aki 1624-től az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Szenci mindkét város egyetemén igyekezett előkészíteni a magyarok felvételét. Erőfeszítéseit siker koronázta, hiszen 1623-tól kezdve 1795-ig folyamatosan találunk magyarokat a hollandiai egyetemeken – Franekeren és Leidenen kívül még Utrechtben, Groningenben és Harderwijkben – és illusztris iskolákban – Deventerben és Amszterdamban.Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Egyetem végzettjeinek regionális munkaerő-piaci jellemzői(2017) Kiss, Zsuzsanna; Pierog, Anita; igenA felsőoktatási intézmények egyre nagyobb figyelmet fordítanak végzettjeik pályakövetésére. Az egyetemeken működő Diplomás Pályakövetési Rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a Debreceni Egyetem valamennyi karán diplomát szerzettek válaszait elemezzük, aminek segítségével betekintést nyerhetünk munkaerő-piaci helyzetük, karrierjük alakulásába. Tanulmányunkban elsősorban arra keressük a választ, hogy a Debreceni Egyetemen végzett hallgatók megadott adatai alapján mely megyékből érkeznek, a végzés után mely megyékben tudtak elhelyezkedni, mennyi ideig kerestek munkát a végzést követően, mennyi a havi átlag keresetük? Továbbá megvizsgáltuk azt is, hogy van-e szignifikáns különbség a Budapesten, valamint Hajdú-Bihar illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedők átlagos jövedelme között, vagy csak a véletlennek köszönhető a bérkülönbség. A vizsgálati eredmények alapján elmondható a Debreceni Egyetem régiós szerepe a fiatalok szakválasztása során. A legtöbb jelentkező Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből van. A végzést követően a tendencia hasonló. Legtöbben ebben a két megyében helyezkednek el, illetve közel 10% Budapesten. A kereseteket tekintve elmondható, hogy mind megyei, mind kari bontásban a DE végzettjei alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az országos átlag. Ezzel szemben a munkakeresési idő megyei és kari bontásban is jobb, mint az országos átlag. A bérek megyei eltérését elemezve belátható, hogy a Hajdú-Bihar és Borsod, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs megye összehasonlításában nincs szignifikáns különbség. Míg Hajdú-Bihar és Budapest összehasonlításában jelentős eltérés tapasztalható a fizetések között.Tétel Szabadon hozzáférhető A debreceni Királyi Járásbíróság épülete 1929–1944(2016) Megyeri-Pálffi, Zoltán; igenAz 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar bírósági szervezet jelentős reformon esett át, amelynek eredményeként egy olyan modern igazságszolgáltatási szervezet jött létre, amely számos fórumának Debrecen városa is helyet adott. Ez a bírósági szervezetrendszer megőrizte alapjait egészen a II. világháborút követő évekig. Az 1869. évi IV. törvénycikk elválasztotta egymástól a közigazgatási és bíráskodási tevékenységet, amelyet követően létre lehetett hozni az önálló bírásági rendszert. Az 1871-es bírósági törvények állították fel a kor két legfontosabb bíróságát, a Magyar Királyi Járásbíróságot, illetve a Magyar Királyi Törvényszéket, de ezeknek az intézményeknek az állam önálló, új törvénykezési épületet még nem tudott biztosítani. Legalábbis országszerte biztosan nem. A dualizmus első néhány évtizedében az elhelyezés tekintetében a debreceni helyzet változatlan maradt. Mind a Járásbíróság, mind a Törvényszék továbbra is a Bek-Dégenfeld palotában, a Városháza mellett működött és fogadta a jogkereső közönséget.Tétel Szabadon hozzáférhető A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél(2019) Hubert, Erzsébet; Csapóné Riskó, Tünde; igenA debreceni mézeskalácsosság 2014-ben bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, ami indokolja a mézeskalácsos mesterség és különösképpen a debreceni mézeskalácsos mesterség történetének, hagyományainak kutatását, valamint jövőbeli lehetőségeinek vizsgálatát. A mézeskalács útja, a hagyományosan vásári portékától napjaink számtalan megjelenési formájához meglehetősen hosszú és izgalmas volt. Tanulmányunkban felvázoljuk a magyar értéktár és a nemzeti értékpiramis felépítését, működését, feldolgozzuk a mézeskalácsos mesterség történetét, bemutatjuk a Debrecenben és Hajdú – Bihar megyében tevékenykedő mézeskalácsosokat. Beszámolunk arról, hogy a Hadú – Bihar Megyei Népművészeti Egyesület milyen módon segíti az alkotókat, milyen törekvések vannak azért, hogy keresett árucikk legyen ez az évezredes hagyományú kézműves termék. A mézeskalácsos mesterséggel foglalkozók részére az innováció nagyon fontos kérdés, hogy ez az egészséges, helyi (hagyományos) alapanyagokból készült termék továbbra is népszerű, a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, trendekhez igazodó, keresett termék maradhasson.Tétel Szabadon hozzáférhető A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél(2019) Hubert, Erzsébet; Csapóné Riskó, Tünde; igenA debreceni mézeskalácsosság 2014-ben bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, ami indokolja a mézeskalácsos mesterség és különösképpen a debreceni mézeskalácsos mesterség történetének, hagyományainak kutatását, valamint jövőbeli lehetőségeinek vizsgálatát. A mézeskalács útja, a hagyományosan vásári portékától napjaink számtalan megjelenési formájához meglehetősen hosszú és izgalmas volt. Tanulmányunkban felvázoljuk a magyar értéktár és a nemzeti értékpiramis felépítését, működését, feldolgozzuk a mézeskalácsos mesterség történetét, bemutatjuk a Debrecenben és Hajdú – Bihar megyében tevékenykedő mézeskalácsosokat. Beszámolunk arról, hogy a Hadú – Bihar Megyei Népművészeti Egyesület milyen módon segíti az alkotókat, milyen törekvések vannak azért, hogy keresett árucikk legyen ez az évezredes hagyományú kézműves termék. A mézeskalácsos mesterséggel foglalkozók részére az innováció nagyon fontos kérdés, hogy ez az egészséges, helyi (hagyományos) alapanyagokból készült termék továbbra is népszerű, a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, trendekhez igazodó, keresett termék maradhasson.Tétel Szabadon hozzáférhető Az élet elleni bűncselekmények a Csemegi-kódex tükrében(2017) Gaál, Szilvia; igenKutatásom során a 20. század első harmadában a régióban elkövetett egyes élet elleni bűncselekmények dogmatikai kérdéseire igyekeztem választ találni. Vizsgálódásom alapját a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának VII. 2/b állagába tartozó esetekből megismerhető ítélkezési gyakorlat képezte, amelyet az 1878:V. tc. normaszövegének rendelkezésit alapul véve értelmeztem. A vonatkozó peranyagot bűncselekmény típusonként dolgoztam fel, különös hangsúlyt fektetve az emberölés alap- valamint minősített és privilegizált eseteinek elemzésére. Az esetek feldolgozása során különös tekintettel voltam az elkövető személyes körülményeire, az indító tényezőkre, illetve az elkövető és sértett viszonyára. Úgy vélem ennek kiemelkedő jelentősége van az élet elleni bűncselekmények vizsgálata körében, mert bár minden bűncselekmény elítélendő, az emberi élet kioltására irányuló cselekmények az embertől elképzelhető legszélsőségesebb, a közerkölcs számára is elfogadhatatlan tettek. Ezeket pedig csak akkor érthetjük meg igazán, ha részletesen tanulmányozzuk a vádlott helyzetét, személyes körülményeit, lelki állapotát, hiszen csak ezek ismeretében világosodhat meg, hogy mi indította az egyént egy embertársa megölésére.Tétel Szabadon hozzáférhető Az elitek változása a rendszerváltozástól napjainkig(2017) Orbán, Szabolcs; nemAz elit csoportok tagjainak behatárolása a régmúlt korokban sokkal egyszerűbb volt, mint manapság, ugyanis bizonyos státuszok, státuszszimbólumok és beosztások egyértelműen jelezték azt, hogy ki honnan jön, vagy hova tartozik, ez mára egy nehezebben követhető jelenséggé vált. A tagok nagy része az idők folyamán lehetőleg mindig a háttérbe húzódott, ezzel igyekezett a társadalmi helyzetét, pozícióját tartani, vagyonát védeni. A múltban, ennek az egyik lehetősége az volt, hogy tartva magukat a tradíciókhoz, ahogy mondani szokták „ pénz a pénzzel – vagyon a vagyonnal házasodott ”, így kisebb volt annak az esélye, hogy az örökölt birtokok, címek és az ezekkel járó előnyök elaprózódnak. Azonban időközben megváltoztak az értékek és a szabályok, illetve az azokat diktálók személye is, hiszen Magyarországon több politikai irányzat és számos értékrend váltotta egymást, melyek következtében mind a politikai, mind a gazdasági, mind a szellemi elit változott.Tétel Szabadon hozzáférhető Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság alakulása a Debreceni Ítélőtábla ítélkezési gyakorlatának tükrében(2017) Szabó, Zsanett; igenAz alkotmányos szabadság egyik legfőbb követelménye a személyes szabadság, így különösen fontosak azok a törvények, melyek az egyéni szabadság védőbástyáit képezve meghatározzák azon eseteket, és formákat melyek szerint valamely állam-polgár szabadságától ideiglenesen, sőt élethosszig megfosztható. Ezen szabályokat pedig elsősorban a bűnvádi eljárás szabályai alkotják, ugyanis olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek bárki - az akaratán kívül is - alárendelve van.Tétel Szabadon hozzáférhető Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság alakulása a Debreceni Ítélőtábla ítélkezési gyakorlatának tükrében(2017) Szabó, Zsanett; igenAz alkotmányos szabadság egyik legfőbb követelménye a személyes szabadság, így különösen fontosak azok a törvények, melyek az egyéni szabadság védőbástyáit képezve meghatározzák azon eseteket, és formákat melyek szerint valamely állampolgár szabadságától ideiglenesen, sőt élethosszig megfosztható. Ezen szabályokat pedig elsősorban a bűnvádi eljárás szabályai alkotják, ugyanis olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek bárki - az akaratán kívül is - alárendelve van.Tétel Szabadon hozzáférhető Elpusztult települések és névbokraik az egykori Polgár területén(2016) Béres, Júlia; igenAz egykor a hajdúvárosok közé tartozó Polgár a 20. század elejéig sokkal nagyobb területen helyezkedett el, mint ma. Számos külterületi lakott hellyel és tanyával rendelkezett, melyek idővel önállósultak, így Polgár területéből négy település alakult ki: Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos és Folyás. Tanulmányomban Polgár és a belőle alakult települések közül a Görbeháza és Újszentmargita területén elhelyezkedő középkori falvakat és ezek neveinek továbbélését fogom bemutatni.Tétel Szabadon hozzáférhető „…ennek utána executor commissariusok nem lesznek” Korrupció Biharban, avagy a megszüntetett adóvégrehajtói hivatal(2017) Szálkai, Tamás; nem„Szegény contribuens ember sem vármegye, sem militaris, sem földes uraság tisztjeinek semminemű ajándékkal nem tartozik, melyet jól elméjére kell adni…” – írja Baranyi Miklós Bihar vármegye váradi járásának főszolgabírája 1771. januárjában, majd azért hozzáteszi: „egyéb iránt ami Istené Istennek, ami a királyé a királynak, ami a földes úré a földes úrnak kell adni serényen és zugolódás nélkül.” Az idézet rávilágít arra a problémakörre, ami jelen forrásközlés apropóját adja, azaz az adószedés szükségességét és az ehhez kapcsolódó folyamatokban – úgy tűnik időről-időre szükségszerűen újból – előforduló hivatali korrupció témakörét.Tétel Szabadon hozzáférhető Észrevételek a jogos védelem újraszabályozásához(2017) Deák, Viktória; igenTanulmányomban a jogos védelem szabályozásában bekövetkező változásokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva a szituációs jogos védelem intézményének vizsgálatára, és ezzel összefüggésben az elhárításhoz szükséges mérték túllépésének kérdésére. Ennek során elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen változásokat eredményezhet a szituációs jogos védelem intézményének törvénybe iktatása. Mivel e tekintetben kialakult ítélkezési gyakorlatról még nem beszélhetünk, ezért a kérdés megválaszolása érdekében átvizsgáltam a Debreceni Ítélőtábla jogos védelem tárgyában 2006. óta hozott anonimizált határozatait. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatálya alatt született ítéletek esetén azt vizsgáltam, hogy változatlan tényállás mellett, eltérő döntést eredményezne-e, ha nem a régi, hanem az új Btk. és a 4/2013. BJE alkalmazásával hozna határozatot a bíróság. Mindezek után pedig – figyelemmel az új Btk. alapján hozott ítéletekre is – levontam következtetéseimet arra vonatkozóan, hogy jogosak-e a megdönthetetlen vélelem felállításával kapcsolatos aggályok, illetve, hogy valóban alkalmas lehet-e az új szabályozás a joggal való visszaélésre.Tétel Szabadon hozzáférhető Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig(2019) Tőkés, Tibor; Erdey, László; Tóth, Eszter; Nagy, Sándor; igen1990 után a kelet-közép-európai országok helyzete geopolitikai és geoökonómia szempontból megváltozott. A rendszerváltozásnak köszönhetően újra annak az Európának a részeivé váltak, melyből a második világháború után a Szovjetunió kiszakította őket. A térség államai a rendszerváltozás utáni első évtizedben az európai integráció felé fordultak. 2004-ben megvalósult az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése. A tagság bő első évtizede után elmondható, hogy a kelet-közép európai országok gazdasági és számos egyéb szempontból profitáltak a tagságból. Érdekeiket EU tagként sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni, mint belépésük előtt. Azonban az integráció mélyítéséhez kapcsolódó hozzáállásuk átalakulóban van az elmúlt időszakban. Megfogalmazódott az igény arra, hogy véleményüket hangsúlyosabban képviseljék. Ennek következtében a gazdasági integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezése a korábbi korszakoknál jóval széleskörűbbé vált és esetenként jóval többet magában foglal, mint azt a hagyományos értelmezésből következne.Tétel Szabadon hozzáférhető Fajvédő feledékenység Két választás Derecskén Bajcsy-Zsilinszky Endrével (1922, 1926)(2016) Bartha, Ákos; igenA derecskei választási kerület kormánypárti képviselője 1920-tól a világháborús tapasztalatokkal és jelentékeny ellenforradalmi múlttal rendelkező Dinich Vidor volt. Dinich Guthy Tódort legyőzve és Friedrich-párti programmal lett képviselő-vé, ám az 1922-es megmérettetésen már nem indult. A kerületet először Kovács J. István református teológiai professzornak szánta az Egységes Párt, aki azonban inkább az enyingi kerületben indult, ahol már 1920-ban is győzött. A Szózat című fajvédő napilap főmunkatársát, ifjabb Zsilinszky Endrét 1922 tavaszán Bethlen és Nagyatádi megegyezése alapján, a miniszterelnök politikáját követve választották ki Derecskére. A döntés nagypolitikai háttere, hogy noha 1921 nyarán Bethlen távolodni kezdett a fajvédőktől, IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérlete nyomán megnőtt a szabad királyválasztó kisgazdák és fajvédők politikai súlya. Mivel Zsilinszky már ősszel támogatta az – általa egyébként diákkora óta vágyott – egységes nemzeti párt létrejöttét, ez a váratlan hang feltűnhetett Bethlennek, főképp azért, mert a fajvédő politikus több ízben kapacitálta a kisgazdákat is az együttmű-ködésre.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »