Hallgatói dolgozatok (ETK)
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Az Egészségtudományi Karon készült szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok egy része az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (ETK) Szerző szerinti böngészés "Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 63)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 4-5 éves óvodások egyensúly-koordináció fejlesztése és ennek indirekt hatása a finom motorikáraOsváth, Zsófia; Horváth, Ivett Szalóme; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarNapjainkban jelentős problémát okoz, hogy a gyermekeknek 6 éves korukban el kellene menni iskolába, és sokan nincsenek a megfelelő iskolaérettségi szinten. Ennek okát több dologban is lehet keresni, de számunkra az okoseszközök túlzott használata szúrt szemet, illetve az ebből fakadó mozgásszegénység. Célkitűzéseink közé tartozott a gyermekek egyensúly-koordinációs képességét javítani oly módon, amely felkelti az érdeklődésüket az ingergazdag digitális eszközökkel szemben. Felmértük ezen képességeiket különböző egyensúly-koordinációs és finommotorikus tesztekkel, valamint a szülőknek kérdőívet küldtünk ki e-mailben, amelyet készséggel kitöltöttek. A tornaprogram során egyensúly-koordinációt fejlesztő akadálypályákat építettünk, és ezeket a képességeket fejlesztő játékokat alkalmaztunk. Az eredmények alapján a tornaprogramunk abból a szempontból hatásos volt, hogy az egyensúly-koordinációs tesztekben jelentős javulások lathatóak, többnyire szignifikánsak is, azonban az indirekt hatást nem tudtuk bizonyítani, miszerint ezen tréninggel a finommotorikus képesség is pozitívan befolyásolható. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy fő tézisünket nem tudtuk bizonyítani, azonban megvannak az ötleteink arra vonatkozóan, hogy milyen tényezőket kellene megváltoztatni ahhoz, hogy mégis alá tudjuk támasztani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 60 év felettiek egyensúly és koordináció fejlesztése speciális tornaprogrammalVarga, Alexandra Vivien; Králik, Anna; DE--Népegészségügyi Kar; Lukács, Balázs; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékA születéskor várható élettartam növekedésével egyre nő az idősek aránya a társadalmunkban, ezért fontos figyelmet szentelni az öregedéssel járó változásokra. A járás nehezítetté válik, ugyanis csökken az izomerő, ennélfogva kevésbé tudják emelni a lábukat, romlik a látás és a propriocepció, így nehezebben tudják adaptálni a lábukat a talajviszonyokhoz járás közben. Többek között ezek a változások eredményezik, hogy az idősebb korosztályban az elesésből adódó halálozás már a vezető halálokok listáján szerepel. Számos kutatásból kiderült, hogy az esések oka gyakran megelőzhető lenne a környezet megváltoztatásával és a kockázati tényezők felismerésével. Gyógytornával is csökkenthetjük az esések valószínűségét. Az erő, állóképesség és egyensúly fejlesztése külön-külön, is alkalmazható, de sokkal nagyobb hatékonyságú kombinálva. Célunk az idősek egyensúlyának fejlesztése és ezen keresztül az elesések megelőzése volt. 10 hetes vizsgálatot hajtottunk végre, hetente kétszer 1 órában. A résztvevők önkéntesek. A csoport tagjai a 70 évet betöltötték, 7 nő és 3 férfi, átlagéletkoruk 75 év ± 4,63. A tornaprogram előtt és után vizsgáltuk az egyensúlyt Romberg tesztekkel és az egy lábon állás variációival, a koordinációt ujj-orrhegy próbával, a járási stabilitást pedig FGA teszttel. A foglalkozások heti két alaklommal 45-60 percben kerültek megtartásra a Thomas Mann utcai Nyugdíjas Klub közösségi terében. A tornaprogram során eszközök használata nélkül tartottunk egyensúlyfejlesztő tornát ülő és álló helyzetekben, továbbá járó gyakorlatokkal. Az egyensúlyt vizsgáló Romberg, módosított Romberg, egy lábon állás tesztje nyitott és csukott szemmel szignifikáns javulást mutatott. Az ujj-orrhegy próba eredménye nem változott, a program előtt is negatív volt mindenkinek. Az FGA végső pontszáma és a részpontszámok 90%-a is szignifikánsan nőtt. A kapott eredményekből arra következtettünk, hogy egy viszonylag rövid tornaprogram is szignifikánsan növeli a vizsgált személyek egyensúlyát, és az esések megelőzésére is alkalmas. Ebből következően eredményesnek tekinthető az egyensúly fejlesztő és esésmegelőző tornaprogram.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aerob állóképességi tréning hatása iskoláskorú obes gyermekek körébenBacskai, Dóra; Lukács, Balázs; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Cseri, Julianna; Puskás, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarAz obesitas számos civilizációs megbetegedés rizikófaktorát képezi és mivel előfordulása – különösen a nyugati típusú társadalmakban – egyre fokozódó tendenciát mutat, egyre fontosabbá válik annak primer, secunder és tercier prevenciója is. A túlsúlyos gyermekek számos szempontból hátrányban vannak – legyen szó pszichés, testi vagy épp szociális aspektusról – a normális testösszetételű kortársaikhoz képest. Diplomadolgozatom célja volt a már említett secunder és tercier prevenció körébe tartozó aerob tornaprogram bevezetése és hatékonyságának vizsgálata általános iskoláskorú gyermekeknél. A foglalkozások célja nem csupán a fizikai és élettani paraméterek javítása volt, hanem az általános érvényű egészséges életmódra vonatkozó elméleti irányelvek átadása és ezek a mindennapokba való beépítésére sarkallás. Összesen 14 gyermeket mértünk fel, három alkalommal, különböző időpontban. Vizsgáltuk a nyugalmi pulzust és vérnyomást, a derék-csípő körfogatot és arányát, a testsúlyt, testzsírszázalékot, percentilt (BMI), akaratlagos apnoét és ingafutást. A tornaprogram 23 héten keresztül tartott, heti egy alkalommal, 90 perces intervallumban. A fizikális vizsgálatok után szignifikáns javulást sikerült kimutatnunk mind az anntropometriai jellemzők (derék-csípő körfogat, testzsírszázalék) mind a kardiorespiratorikus rendszert leíró paraméterekben (akaratlagos apnoe, ingafutás). További nem várt pozitív eredményt jelentett a torna és az életmóddal kapcsolatos előadások hatására, a résztvevők között kialakuló egyre inkább összefogó közösségi hangulat, illetve az egyre fokozódó érdeklődés a testmozgás és az egészséges életmód különböző aspektusai iránt. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a 23 hétig tartó aerob állóképességi tréning obes gyermekeknél alkalmas az antropometriai és állóképességet leíró paraméterek javítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aktív nyújtó, egyensúlyi és koordinációs gyakorlatok hatékonysága a sérülés megelőzésben a serdülő kézilabdások körébenBagaméri, Alexandra; Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Veres-Balajti, Ilona; Lenténé Puskás, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::OEC Testnevelési és SportcentrumEgy sportsérülés jelentős hatást gyakorolhat egy sportoló karrierjére. Közvetlenül befolyásolhatja teljesítményét, valamint későbbiekben az életének gazdasági és szociális területein is lehetnek következményei. A sérülések megelőzésére szükség van egy közös együttműködésre sportolók, edzők, orvosok, gyógytornászok és más szakemberek között. A szakdolgozatomban ezzel az izgalmas témával foglalkozva a debreceni Debreceni Egyetem Atlétikai Club (DEAC) férfi kézilabda szakosztály serdülő csapatával dolgoztam együtt, egy 12 héten át tartó sérülésmegelőző tréninget bevezetve, edzéseik szerves részeként. Leendő gyógytornászként kíváncsi voltam milyen hatékonysággal lehet az egyensúlyukat fejleszteni, amely alkalmas a nem kontakt eredetű sérülések elkerülésére. Az egyik célcsoportnál az egyensúly fejlesztést propriocepció fejlesztésére is alkalmas eszközökkel egészítettem ki és a dolgozatban további kérdésként szerepelt, hogy ezekkel az eszközökkel hatékonyabban érhető-e el változás. Kérdőív formájában kérdeztem meg a sportolókat arról, milyen sérülésük volt eddig, ezek lehetséges okairól, illetve több sportágban edzőket arról, hogy szerintük milyen tényezők vezethetnek egy sérülés kialakulásához, valamint bevezetnének-e egy sérülés megelőző tréninget csapatuk számára. A vizsgálat során felmértük az alsó végtagi tengely deformitásokat, valamint a sportolók egyensúlyi és koordinációs képességeit. A tornaprogram utáni eredmények azt mutatták, hogy jelentős változást értünk el a vizsgált csoport körében. A tréning hatására az egyensúlyi képességük szignifikánsan javult, a kontroll csoporttal szembeni elmaradásuk jelentősen csökkent. Az eszközös csoportnál is számottevő eltérések jelentkeztek a mért adatok alapján, azaz az eszközzel végzett egyensúly fejlesztés szignifikánsan eredményesebb, mint az eszköz nélkül végzett. A sérülések száma is csökkent a tréning előtti méréshez viszonyítva. Pozitív élményként zárult a tréning mind a sportolók és mind az edző részéről. A kézilabdázók érdeklődően álltak az új mozgásformához, melyet közös megegyezéssel az edzés végére építettünk be. További célként szerepel az edzések folytatása a vizsgált csoportban, új eszközök megismertetése, a lehetséges rizikófaktorok ismertetése, átbeszélése, valamint fiatalabb korosztályban preventív jellegű tornaprogram indítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állóképesség fejlesztés eredményességének vizsgálata időkorú nők körébenVerhóczki, Zsanett; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarBevezetés: Az időskorral együtt jár az általános fizikai állapot, a cardiovascularis és cardiorespiratorikus státusz és az állóképesség romlása. Kutatásunk alapját az időskori állóképesség fejleszthetőségének vizsgálata képezte nők körében. Módszerek: 11 fő időskorú (átlag életkor 67,17±3,02 év) nő körében végeztük az examinatiót, melyből sajnos csupán 6 fő eredménye kerülhetett feldolgozásra (a kritériumok miatt). A fizikai és mozgásszervi állapot, a mellkasmobilitás, az állóképesség és az erő-állóképesség vizsgálatát a tornaprogram előtt és után 1 szubjektív és 9 objektív teszttel végeztük el. Az intervenció 8 héten keresztül, heti 1 alkalommal, 55-60 perc időtartamban zajlott (a kritériumok miatt 6 heti eredményt vizsgálhattunk). Eredmények: A 6 perces séta teszt esetében a megtett távolság átlagértéke 39,17m, 8,03%-os (p=0,043) javulást mutatott. Az Apnoe teszt átlag eredménye 17,95%-ot (p=0,039) javult, ami az állóképességi állapot fejlődésére utal. A YMCA Step teszt esetében további elemzésekre lenne szükség a kiértékelhetőség érdekében. A Borg-skálával meghatározott terheléstolerancia jelentős eltérést nem mutatott. A mellkaskitérés nem mutatott számottevő változást: axillaris vonalban az intervenció előtti átlag érték 3,83±1,57 cm, intervenció után 3,83±0,69 cm volt. A mell vonalában 3,92±1,67 cm átlag érték, 4,00±1,29 cm átlag értékre változott. A X. borda magasságában 4,17±2,41 cm volt, intervenciót követően pedig 4,17±2,11 cm-t mértünk. A fiziológiás értéket közel minden résztvevő, csaknem minden mért magasságban elérte az intervenciót követően. A 30 sec. chair stand teszt kezdeti értéke 11,2±1,33 db-ról (min. 9, max. 13 db) az intervenciót követően 12,4±2,06 db-ra (min. 9, max. 15 db) változott. Az 5 Time Sit to Stand teszt intervenció előtti 10,6±1,36 mp (min. 8, max. 12 mp) értéke az intervenció után 8,9±0,92 mp (min. 8, max. 10 mp) lett, ami nem szignifikáns javulás. A VAS skála a résztvevők a mozgásszervi panaszainak enyhülését mutatta. Következtetés: A szubjektív mozgásszervi panaszok egyértelműen enyhültek, az állóképesség fejlesztés hatékonyságát néhány teszt igazolja, más tesztek pontosabb kiértékeléséhez további elemzésre, és a javulás szignifikanciájának kimutatásához a tornaprogram nagyobb esetszámban hosszabb ideig történő folytatására lenne szükség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az általános gerinctorna funkcionális hatása a krónikus derékfájdalomban szenvedő betegeknélDalanics, Nikoletta; Lukács, Balázs; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa; Szűcs, Gabriella; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarAz általános gerinctorna vizsgálata a discus hernia talaján kialakult fájdalom mértékére, önellátási funkciócsökkenésekre és a gerincben létrejövő flexio, extensio és lateral felxio mértékének változására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Általános iskolában oktató pedagógusok mentálhigiénés állapotfelmérése a nyári szünet regenerációs hatásának függvényébenPetrika, Hajnalka; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarA mentális egészség alakulásában nagy szerepet tulajdonítanak a krónikus stressznek, melynek hatására a szervezetben fizikai és pszichés elváltozások sora indul el. A segítő foglalkozásúaknak, így a pedagógusoknak is igen jelentős mértékű stresszel kell megküzdeniük. Ezért célul tűztük ki, hogy az általános iskolában dolgozó pedagógusok mentális egészségét, egészség magatartását feltérképezzük és összefüggéseket keressünk, valamint célunk volt megvizsgálni, hogy a nyári időszak előtt és után van-e szignifikáns változás a mért paraméterek tekintetében. Felmérésünkben 3 debreceni általános iskola vett részt. Vizsgálatunk során önkitöltős kérdőíves módszert alkalmaztunk, mely négy fő egységből állt: 1. demográfiai és oktatással kapcsolatos adatok, 2. antropometriai és életvitellel kapcsolatos adatok, 3. ízületi és izomfájdalom megjelölése VAS- skálán, 4. lelki egészség feltérképezése – Társas támogatottság, General Health Questionnaire 12 – GHQ12, Észlelt Stressz kérdőív, MarslachBurnoutInventory - MBI. A pedagógusok több mint negyede a társas támogatottság valamilyen fokú hiányával küzd, 21%-nál mentális funkció csökkenés tapasztalható, 40%-nál magas a stressz szintje és majdnem felénél érzelmi kimerülés és teljesítmény csökkenés mutatkozik az MBI kérdőív alapján. Az stressz szint a társas támogatottság szintjével (p<0,001) és a GHQ12 kérdőívvel (p<0,001) és az MBI mind három dimenziójával (p<0,001; p=0,01; p<0,05) mutat szignifikáns kapcsolatot. A szakirodalommal egybecsengően azt találtuk, hogy akinek magas a stressz szintje annak, magasabb lesz a mentális funkció csökkenése és rosszabb lesz a társas támogatottsága. A nyári időszak után a pedagógusok kevésbé tudtak az előttük álló nehézségekkel megküzdeni, így a kérdőíveknél egy emelkedő tendenciát láttunk, bár ez szignifikáns eltérést nem mutatott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Amatőr serdülőkorú úszók kardiorespirtorikus rendszerének és állóképességének fejlesztése intervallumos edzésselMokos, Csenge; Madarász, Viktor; DE--Népegészségügyi Kar; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékRendszeres fizikai terhelés hatására a szervezetben adaptív folyamatok zajlanak. Edzett személyekben a terhelés hatására pozitív változások alakulnak ki a szívben és a keringési rendszerben. A szív, kamra térfogata megnő és a nyugalmi pulzusszám csökken. A szervezet oxigénfelvevő, és -szállító képessége nő, így egy gazdaságosabb munkára lesznek képesek a sportolók.Jelen kutatásunk során egy 14 serdülő gyermekből álló csoport számára tartott intervallumos tornaprogrammal szerettük volna az állóképességüket fejleszteni. Ezzel együtt magával vonva a kardiorespiratorikus rendszer paramétereinek alkalmazódását és fejlesztését.Továbbá kíváncsiak voltunk hogy az edzésprogramot követően 4 hét edzéskihagyás után láthatóak e visszafejlődés jelei az eredményekben. Összességében az eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a szív- és érrendszeri adaptációs folyamatoknak hatékony eszköze lehet az alkalmazott edzésprogram.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ASSESSMENT OF POSTURE AMONG PHYSIOTHERAPY STUDENTSOKARO, OGOCHUKWU ANITA; CSEPREGI, ÉVA; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarWhile most physiotherapy students are informed about the importance of good posture, many still go on with bad postural habits and have sedentary lifestyle which could lead to health complications and discomfort such as back and neck pain, headaches, overstretched ligaments, imbalance can be developed between agonist and antagonist muscle couples. In this study we observed and analysed the ratio and causes of negligent posture in physiotherapy students. We assessed posture of international physiotherapy students at the faculty of public health of UD by using a questionnaire on body awareness of postural habits, physical examination and objective special tests for posture. Data was collected, statistical analysis was done in MS Excel, the mean and SD was calculated and unpaired t-test was used to determine the significance of the results. According to the questionnaire, we could see that physical activity level was diminished in these students and most students recorded pain in at least one region of the body and only two students were not aware of the rules of spinal protective lifestyle. the hypotheses that proper posture is not practiced among these students were partially true and we answered the question that physiotherapy students are at risk for postural deformities.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cardio-respiratoricus állóképesség fejlesztése step aerobik tréninggel(2014-05-27T10:27:42Z) Pásztor, Zita; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Lenténé Puskás, Andrea; Takács, Dániel; Debreceni Egyetem Sportközpont; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékA step aerobik cardio-respiratoricus állóképesség fejlesztő hatását vizsgáltam gyógytornász hallgatók körében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cervico-thoraco-scapularis dysfunctio vizsgálata és javítása különböző mozgásprogramokkalKrajnik, László Vaszilovics; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Csepregi, Éva; Jeneiné Barkóczi, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Kenézy egyetemi kórház reumatológiai osztályA vizsgálatunk célja volt, hogy felmérjük és javítsuk a cervico-thoraco-scapularis komplexum állapotát különböző mozgásformákkal (ETG, Gravity training), majd ezután összehasonlítani a két mozgásprogram hatékonyságát és az esetleges eltéréseket és a testtartást is javítsuk, amit gyógytornászhallgatók körében mértünk fel. Feltételeztük, hogy a két mozgásprogram szignifikánsan javítani fog a komplexum állapotán és mindkettő esetében ez eltérő hatású lesz, tehát más és más területen várható javulás a két mozgásprogram gyakorlati anyagát és mozgásformáját tekintve, illetve, hogy a mozgásprogram hatására csökkeni fognak az ezen a területen tapasztalt fájdalmak. A vizsgálatunkat egy felméréssel kezdtük a mozgásprogramok előtt, ahol felmértük a cervico-thoraco-scapularis komplexum állapotát különböző tesztek segítségével (Lateral scapular slide teszt, push-up teszt, Delmas-index, nyaki lateralflexio, nyaki rotatio, fal-occiput távolság), felmértük a hallgató fájdalmait VAS-skálán, figyelembe vettük a sportolási szokásaikat és hogy hány órát töltenek ülve naponta. A 10 hetes mozgásprogram után pedig felmértük őket újra és elvégeztük az összehasonlítást a két csoport között. A két csoport között a tornaprogram előtt nem találtunk szignifikáns különbségeket csak a fal-occiput távolságnál (p≤0,02), a mozgásprogram után pedig egyik tesztnél sem tapasztaltunk szignifikáns változást. Viszont külön-külön a tornaprogramok szignifikáns változást indukáltak mindkét csoport esetében, ezáltal pedig a hipotéziseink alá lettek támasztva, miszerint szignifikáns változásokat érünk el mindkét tornaprogram hatására, különösen a push-up teszt esetében volt ez a legjobban megfigyelhető. A fájdalom csökkenését illetően is beszélhetünk pozitív változásokról, mivel a tornaprogram előtt, sokkal több hallgató jelölt be fájdalmat a VAS-skálán, a tornaprogram után pedig itt is megfigyelhető volt a csökkenés. Tehát összességében elmondhatjuk, hogy a két mozgásprogram, hatékonyan javítja a cervico-thoraco scapularis komplexum állapotát a testtartást és csökkenti a fájdalmakat is ezen a területen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Colorectalis carcinomában szenvedők terhelhetőségének fizioterápiával történő javítása(2014-05-27T10:00:10Z) Dobos, Enikő; Vargáné Bartha, Lilla; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Sugárterápia Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Lukács, Balázs; Somodi, Sándor; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Anyagcsere Betegségek TanszékSzakdolgozatomban egy onkológia területéről vett kórképet szeretnék bemutatni, a colorectalis carcinomát, melynek kezelése igen hosszadalmas és jelentős befolyással van a mindennapi tevékenységre. Kutatásomban a betegeim sugárkezelésük alatti állapotát vizsgáltam, vagyis azt, hogy a sugárkezelés negatív hatással van-e a fizikai állapotra, ezen belül az állóképességre, és ha igen, hogyan befolyásolja a betegek életminőségét. Két csoportba rendezve vizsgáltam és hasonlítottam össze a betegeim eredményét. Az egyik csoportba tartozók fizioterápiás programon vettek részt a sugárkezelésük alatt, míg a többiek a kontroll csoportba tartoztak, akik nem vettek részt tornán, viszont a sugárkezelésük előtt és után elvégezték a teszteket. Az aerob állóképességi tréning köztudottan pozitív hatással van a cardio- respiratorikus rendszerre, így célom az volt, hogy pozitív irányba tereljem a daganatos betegségben szenvedők állóképességét és életminőségüket javítsam. Mivel az inaktivitás nagy szerepet játszik a vastag-és végbél daganat kialakulásában, ezért ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt megszerettetni és egyben megismertetni betegeimmel a mozgás örömét, amely meggyőződésem, hogy nagymértékben előmozdította életminőségük javulását. A mozgásterápia során egyéni és csoportos foglalkozásokra is sor került, így összesen a betegek 8 alkalmon vettek részt a kezelés alatt. A torna eszközökkel és zenével kiegészítve zajlott pulzuskontroll alatt. Aktív tornát és a levezetés során autostretchinget is alkalmaztam. A kezelés végén szignifikáns különbségeket találtam a két csoport összehasonlítása során. A tornán résztvevők között mérhető javulást figyelhetünk meg a terhelhetőségükre vonatkozóan, viszont a kontroll csoport tagjainál negatív irányú tendencia látható. Az életminőséget nézve a tornán résztvevők körében értünk el javulást, ezzel ellentétben sajnos a kontroll csoport tagjainál szembetűnő a negatív irányú változás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Covid-19 vírussal fertőzött betegek fizioterápiája az intenzív osztályonKajtár, Emese; Bereczki, Tímea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Népegészségügyi Kar; Besenyei, Blanka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékA SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 megbetegedésnek egy súlyos szövődménye a tüdőgyulladás, mely később a felszaporodott tüdő váladék hatására légzési elégtelenséget, felülfertőződést okoz. Légzési elégtelenség miatt kontrollált lélegeztetőgépre került betegek fizioterápiás kezelési módszereit és túlélési arányait ismertetem 10 beteg végigkövetésével rizikócsoportokra lebontva, a lélegeztetőgépen töltött napok számát figyelembe véve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csípőízület mozgástartományának javítása speciális fizioterápiás módszerekkelPál, Emese Réka; Csuhai, Éva Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Váncsa, Andrea; Kozákné Bakó, Kata; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékEsettanulmány egy középkorú férfiról, aki szekunder coxartrózisban szenved. Preoperatív kezelési programmal célunk az életminőség és a csípőízület mozgástartományának javítása volt. Az intervenciós program 8 hétig tartott, főként stretching technikákat, trakciót, SMR hengert, aktív és passzív hagyományos gyógytorna gyakorlatokat használtunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csípőízület mozgásvizsgálata általános iskolás gyermekek körébenTerjék, Emese; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Csuhai, Éva Anett; Bácskai, Tímea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani IntézetAz általános iskolás tanulmányok megkezdésével csökken a gyermekek kötetlen, játékra fordítható ideje, a szabadidős tevékenységet is egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya jellemzi. A mozgásszegény életmód mozgásszervi rendellenességek kialakulásához vezethet, melyben a csípőízület mozgatásában részt vevő izmok is érintettek lehetnek. Kutatásunk célja az általános iskolás gyermekek csípőízületének mozgástartományában bekövetkező változás vizsgálata volt az általános iskolás évek előrehaladtával. Szerettük volna összehasonlítani a 2. és 8. évfolyam eredményeit, hogy képet kapjunk a csípőízület mozgástartományának változásáról. A tanórákon történő ülés alatt a csípő folyamatos flektált helyzete miatt egyes csípőizmok fokozott kontrakciója figyelhető meg, amely az izmok rövidüléséhez vezethet, míg a csípőizmok egy csoportja ülés közben folyamatosan relaxált állapotban van, amely az izom megnyúlását okozhatja. Ezek alapján feltételeztük, hogy a csípőízület aktív mozgásterjedelme a fiziológiás értékekhez képest változni fog. A felméréseket a cigándi Kántor Mihály Általános Iskolában végeztük. Több évfolyamon vizsgáltuk a tanulók csípőízületének mozgástartományát, a 2., a 4., a 6. és a 8. osztályokból összesen 53 fő felmérésére került sor, melyből 27 lány és 26 fiú. átlag életkoruk 11±2,58 év. A fizikális vizsgálatok a csípőizmok állapotának felmérésére irányultak. Az aktív mozgásvizsgálatot a flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a ki- és berotáció mozgástartományának megállapítására alkalmaztuk, amelyet az adduktor csoportot vizsgáló Patrick-Faber, a csípő flexorokat vizsgáló Nachlas-Ely és Thomas tesztekkel végül a m. tensor fascia latea nyújthatóságát vizsgáló Ober speciális teszttel egészítettünk ki. A felmérés az iskola tornatermében történt, segédeszközként ízületi szögmérőt és centiméterszalagot használtunk. Az eredmények rögzítése után elmondható, hogy az aktív mozgástartományok a fiziológiás értékekhez képest változtak. Az életkor növekedésével párhuzamosan a flexiós aktív mozgástartomány átlagának csökkenése volt megfigyelhető. A 2. és a 8. évfolyamokon mért értékeket kétmintás t-próba segítségével hasonlítottuk össze, amely a flexiós aktív mozgásvizsgálat és az Ober teszt esetében mutatott szignifikáns különbséget. Összességében szignifikáns különbséget csak a flexiós aktív mozgásvizsgálat és Ober teszt esetében tudtunk kimutatni a 2. és 8. évfolyam eredményeit összehasonlítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csípőízületek érintettsége, összehasonlítása arthritis (RA) és osteoarthritis eseténSzőke, Katalin; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa; Marcsik, Ákos Ferenc; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Reumatológiai TanszékA csípőtáji panaszok hátterében sokféle elváltozás állhat, éppen ezért meg kell vizsgálni a csípőpanaszok jellegzetességeit, funkcióvesztés mértékét, a panaszok fokozódásában milyen aktivitások játszanak szerepet. Két reumatológiai betegséget vizsgáltam a csípő vonatkozásában, a rheumatoid arthritist és az osteoarthritist. A kérdés az volt, hogy a csípőízület érintettségére vonatkozóan van-e különbség a fizikális markerek és a funkcionalitás értékei között e két reumatológiai betegség esetén. A vizsgálatban 8 rheumatoid arthritisben és 7 osteoarthritisben szenvedő beteg felmérését végeztem el a mozgásterápia megkezdése előtt és a terápia utolsó napján. A résztvevők hetente 10 alkalommal vettek részt a foglalkozásokon, amely 20-30 perces volt. A célzott gyakorlatok előtt és után légző gyakorlatokat és gerinc elongatiós gyakorlatokat végeztek a betegek. Elmondható, hogy a fájdalom intenzitása mindkét csoportnál nagymértékűen javult, viszont a funkcionalitás mértéke az osteoarthritises csoportban volt látványos a mozgásterápia után. Összességében kijelenthetjük, hogy ez a rövid időtartamú terápia eredményes volt mind a két csoportnál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Deréktáji fájdalom súlyfürdőt tartalmazó komplex fizioterápiás kezeléseKirály, Edit; Cseri, Julianna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarA derékfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz. Általában a lumbalis gerinc teherbíró képessége és a rá háruló terhelés közötti egyensúly megbomlására vezethető vissza, így a terápiában többek között a gerincet tehermentesítő kezelést, súlyfürdőt alkalmaznak. A Debreceni Gyógyfürdőben végzett vizsgálatok során azokat a körülményeket kerestük, melyek mellett a leghatékonyabb a súlyfürdőt tartalmazó komplex fizioterápiás kezelés. A betegek funkcionális korlátozottságát Oswestry Disability Indexszel (ODI), a derékfájdalom mértékét vizuális analóg skálán (VAS) mértük, a lumbalis gerinc flexiója (Schober teszt) és lateral flexiója került még felmérésre a kúra előtt és az utolsó kezelés után. A kúra 10 alkalomból állt, mindenkinél tartalmazott súly- és medencefürdőt, valamint egyéb fizioterápiás kezelések (subaqualis torna, gyógytorna, gyógymasszázs, tangentor, diadinamikus áram, ultrahang és TENS kezelés) változó kombinációját. A vizsgálatban 22 beteg vett részt, átlagéletkoruk 49±11,9 év volt. Közülük 11-en a túlsúlyos kategóriába estek a testtömeg-index alapján, négyen pedig elhízottnak számítanak. A célcsoport felénél discus hernia volt a diagnózis. Minden paraméterben szignifikáns javulást kaptunk a kezelés hatására (p<0,001). Csökkent a fájdalomérzés, legnagyobb mértékben azoknál, akiknél discus hernia állt a derékfájás hátterében. A mérsékelt funkcionális korlátozottság a betegek nagy részénél minimális funkcionális korlátozottságra mérséklődött. Azok a betegek, akik rendszeresen végeztek valamilyen fizikai aktivitást (11 fő), és azok, akik a súlyfürdő során többletsúlyt kaptak (12 fő) egyes paraméterekben nagyobb mértékű javulást mutattak. A súlyosabb állapotú betegeknél, akik ízületi merevségről (12 fő) vagy alsó végtagba sugárzó fájdalomról (15 fő) számoltak be, nagyobb változást lehetett elérni. A VAS érték és az ODI érték, valamint a Schober érték és a testtömeg-index (BMI) között korrelációt találtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a terápia és fizikai aktivitás hatásai összeadódnak. A többlet súly jobban nyújtja a gerincet, így hatékonyabbá teszi a terápiát. Leghatékonyabbnak tehát azon betegek esetében bizonyult a súlyfürdőt tartalmazó komplex terápia, akik sportolnak, plusz súllyal veszik igénybe a súlyfürdőt, súlyosabb tünetekkel jelentkeznek, valamint alacsonyabb a testtömeg-indexük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egészségi és fizikai állapot összehasonlítása gyógytornász és informatikus hallgatók körébenFazekas, Fanni; Kabai, Fruzsina; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarNapjainkban sajnos egyre inkább az ülő életmódé a vezető szerep, és egyre kevesebb idő jut a testmozgásra. Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy szabadidős tevékenységként többen választják a televíziót, internetet, mintsem a sportolást. Ez a közeljövőben nem csak kardiovaszkuláris megbetegedéshez, de egyéb számos betegség kialakulásához vezethet. Dolgozatom célja a Debreceni Egyetem informatika karos hallgatók és gyógytornász hallgatók egészségi állapotának, valamint állóképességének összehasonlítása volt különböző módszerekkel. Feltételezésünk szerint a gyógytornász hallgatók sportosabb életmódjuknak köszönhetően jobb egészségi állapottal rendelkeznek, mint az inkább ülő életmódot folytató informatikusok. A mérésben 20-25 éves korosztályból válogatva 15-15 fő vett részt, férfiak és nők vegyesen. A kutatásban résztvevők szubjektív megítélésére egy saját készítésű kérdőívet töltettünk ki. Ebben sportolási szokásaikra, mindennapi aktivitásukra, valamint az egészséges, testmozgással gazdagított életmódhoz való hozzáállásukra voltunk kíváncsiak. Az állóképességüket, egészségi állapotukat Martinet-próbával, Harward-step teszttel, 20 méteres ingafutással, plank teszttel, valamint BMI-vel vizsgáltuk. A mérések közül a Harward-step teszt és a plank teszt szignifikáns különbséget mutatott. Ebből arra következtetünk, hogy hipotéziseink beigazolódtak, miszerint a gyógytornászok jobb állóképességgel rendelkeznek. A többi mérésünk ugyan nem lett szignifikáns, viszont a gyógytornászok jobb eredményeket értek el. Következtetésként levonható, hogy az ülő életmódúak körében preventív felvilágosítást kellene tartani rossz életvitelük súlyos következményeiről, valamint szorgalmazni kellene a rendszeres testmozgást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlesztése hallássérült gyermekek körébenRosanics, Lilla; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Bucsku, Mária; Vargáné Faludi, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina TanszékA kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy célzott gyakorlatok adásával fejlődni fog-e a hallássérült gyermekek egyensúlyi és mozgáskoordinációs képessége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyensúly- és koordinációfejlesztés U5 és U6-os futballisták körébenPerge, Mirtill; Takács, Dániel; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Csuhai, Éva Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékAz óvodáskor során számos testi változás megy végbe. A testarányok változása miatt kialakulhat mozgáskoordináció,- és egyensúlyzavar, azonban ebben az intenzív fejlődéssel bíró szakaszban a megfelelő mozgásprogrammal megelőzhető, illetve mérsékelhető a kialakulásuk. A rendszeresen sportoló gyerekek esetében különösen fontos nagy hangsúlyt fektetni a koordinációs és egyensúlyozási képesség javítására, mely képességek proprioceptív tréninggel fejleszthetőek.