Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Állam- és Jogtudományi Kar"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeireKanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.Tétel Szabadon hozzáférhető Corporate Sustainability and Responsible Business ConductBakerijan, Leen Artin Anton; Fézer, Tamás; Bakerijan, Leen Artin Anton; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) átfogó vizsgálata a 21. században, különösen európai kontextusban, mélyrehatóan vizsgálja annak sokrétű természetét és változó definícióit. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása eredetileg a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának előmozdításában gyökerezett, mára azonban átváltott egy folyamatorientált megközelítésre, amely az érdekelt felek bevonására és az önkéntes fellépésekre helyezi a hangsúlyt. A disszertáció megvizsgálja a politikai tényezők hatását a CSR fejlődésére, megkérdőjelezi az üzletközpontúság hatékonyságát, és a felelős vállalati magatartást biztosító szabályozási keretek mellett érvel. Kiemeli a CSR etikai dimenzióját, hangsúlyozva a társadalmi jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulást. A kutatás ezen túlmenően a COVID-19 világjárványnak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, az etikus fogyasztói magatartásra és az üzleti válaszokra gyakorolt hatásait is vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak fenntartható helyreállítási stratégiákat kell alkalmazniuk. A tanulmány mindvégig hangsúlyozza az oktatás, az empátia és a globális tudatosság fontosságát a felelős gyakorlatok előmozdításában és a sürgető globális problémák kezelésében. Összefoglalva, a kutatás cselekvésre való felhívásként szolgál a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást és az érdekelt felek bevonását előtérbe helyező vállalati társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések előmozdítására irányuló közös erőfeszítésekhez, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak egy mindenki számára felelősségteljesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése. The comprehensive exploration of Corporate Social Responsibility (CSR) in the 21st century, particularly within the European context, delves into its multifaceted nature and evolving definitions. Initially rooted in promoting environmental and social responsibility among corporations, CSR has transitioned to a process-oriented approach, emphasizing stakeholder engagement and voluntary actions. The study scrutinizes the influence of political factors on CSR's trajectory, questioning the efficacy of a business-centric focus and advocating for regulatory frameworks to ensure responsible corporate behavior. It highlights the ethical dimension of CSR, emphasizing contributions to societal well-being and environmental sustainability. Moreover, the research delves into the implications of the COVID-19 pandemic on CSR practices, ethical consumerism, and business responses, stressing the need for companies to embrace sustainable recovery strategies. Throughout, the study underscores the importance of education, empathy, and global consciousness in fostering responsible practices and addressing pressing global issues. In conclusion, the research serves as a call to action for a collective effort to promote CSR initiatives that prioritize sustainability, social responsibility, and stakeholder engagement, aiming to contribute to a more responsible and sustainable future for all.Tétel Szabadon hozzáférhető Privacy Regulatory Concerns Presented by Evolving TechnologiesSimó, Ferenc Zoltán; Fézer, Tamás; Simó, Ferenc Zoltán; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarEvolving and innovative technologies have brought forth a countless of privacy regulatory concerns and issues that challenge the protection of privacy. With the proliferation and rise of IoT devices, concerns about data protection and privacy have intensified as these devices are able to collect and transmit user information. Artificial intelligence and machine learning algorithms have also raised concerns regarding the ethical use of data and the potential for bias in decision-making processes. The rise of facial recognition technology has sparked and induced debates over the invasion of privacy and the potential for misuse by both governments and private entities. Location tracking through smartphones and wearables has led to concerns about the surveillance and tracking of individuals without their consent. The widespread adoption of social media platforms has amplified concerns about the collection and sharing of personal data for targeted advertising and other purposes. The use of biometric data, such as fingerprints and iris scans, in various applications has raised concerns about the security and privacy of such sensitive information. Data breaches and cyberattacks on organizations have highlighted the vulnerability of personal information and the need for robust data protection measures. Privacy concerns and issues related to genetic testing and biobanks have started to come up as individuals share their DNA data for research and medical (and related) purposes. The integration of voice assistants and smart speakers in homes has also raised concerns about audio data privacy and the potential for eavesdropping and surveillance. Also, wearable health and fitness trackers have led to privacy concerns as they collect sensitive health data that could be exploited if not adequately protected. The development of autonomous vehicles has raised questions about the privacy of location and behavioural data generated by these vehicles, such as drones. Most recently virtual reality and augmented reality technologies have privacy concerns linked to and associated with the collection of user interactions and environments. Lastly, the emergence of quantum computing poses new challenges for data encryption and security, potentially impacting privacy. Listing all these concerns and issues may lead one to assume that the evolving landscape of privacy regulations, such as GDPR in Europe and CCPA in California, and the novel regulatory trends are able to reflect on the growing importance of addressing privacy concerns and issues in the digital age. A fejlődő, innovatív technológiák számos adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szabályozási aggályt vetnek fel, így több terület is érintetté vált, az IoT eszközök terjedése miatt nőttek az adatvédelemmel/ személyiségvédelemmel kapcsolatos aggodalmak, mivel ezek az eszközök folyamatosan gyűjtik és továbbítják a felhasználók adatait, illetve a mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok etikai adat felhasználási és döntéshozatali folyamatok kérdésköre került előtérbe. Az arcfelismerésére képes technológiák terjedése szintén vitákat váltott ki az adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szempontból, különösen tekintettel a kormányok és magánszervezetek által történő visszaélések lehetősége miatt. Ehhez a körhöz tartozik a okostelefonok (smartphones) és egyéb eszközök problémája is, melyek képesek helymeghatározásra/nyomkövetésre, mivel ezek az eszközök a felhasználók engedélye nélkül is folyamatosan nyomon követik őket. A közösségi média platformok széleskörű elterjedése fokozta az aggodalmakat a személyes adatok gyűjtése és megosztása miatt, különféle célzott hirdetések és egyéb célokra. A biometrikus adatok, például ujjlenyomatok és írisz szkennerek használata különböző alkalmazásokban is vitákat generáltak, mivel ilyen érzékeny/kényes információkat is kezelhetnek. Továbbá a szaporodó kibertámadások rávilágítottak a személyes adatok sebezhetőségére és a hatékony adatvédelmi intézkedések szükségességére, melyhez kapcsolható a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság technológiák adatvédelmi aggodalmai, illetve kvantumszámítógépek megjelenésével járó új kihívások (lásd titkosítása) Egyéb érintett területek, például, a genetikai tesztelés és biobankok, az otthonokban elterjedt „okos eszközök” (smartdevices), illetve az egészségügyi és fitneszkövető eszközök. Az önvezető járművek fejlesztése (lásd drónok) szintén kényes kérdéseket vetnek fel szabályozási kérdéseket illetően. Az említett területek növekvő adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmaira reagálva változik a szabályozások környezete és trendjei, mint, például az európai GDPR és a kaliforniai CCPA, mely változások tükrözik az adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmak való reagálás fontosságát a digitális korban.