Szerző szerinti böngészés "Dallos, Andrea"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 24)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Boldogságorientáció, elégedettség és agresszió munkahelyi kontextusbanMészáros, Nóra; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA pozitív pszichológia és a munkapszichológia három meghatározott fogalomkörével operáló kutatás célja az volt, hogy aktívan dolgozó magyar felnőttek mintáján megvizsgálja, van-e kapcsolat az interperszonális munkahelyi agresszió és az egyéni boldogságorientációk között, továbbá kimutatható-e összefüggés a munkahelyi elégedettség és a munkahelyi agresszió, illetve a munkahelyi elégedettség és a boldogságorientációk között. Az eredmények azt jelzik, hogy mind az elszenvedett, mind az elkövetett személyközi agresszió gyakorisága negatív kapcsolatban áll a munkahelyi elégedettséggel. A munkahelyi elégedettség és a boldogságorientációk vonatkozásában az derült ki, hogy a magas orientációk száma, továbbá az értelemkereső és az áramlatkereső boldogságorientáció szintje külön-külön is szignifikáns pozitív irányú összefüggést mutat a munkahelyi elégedettséggel. Ennek nyomán relevánsnak véljük a pozitív pszichológia, azon belül is a boldogságorientációk alkalmazását munkahelyi kontextusban. A vizsgálat harmadik fókusza a személyközi munkahelyi agresszió és a boldogságorientációk kapcsolatára irányult. Az eredmények nem jeleztek szignifikáns összefüggést sem az értelemkereső boldogságorientáció és az agresszió elkövetési gyakorisága között, sem pedig a magas orientációk száma és az interperszonális agresszió elkövetése, illetve elszenvedése között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az edzőtermek észlelt motivációs légkörének intrinzik motivációra és edzés iránti elköteleződésre gyakorolt hatásaDallos, Andrea; Münnich, Ákos; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatban az edzőtermek motivációs légkörével kapcsolatos észleletek intrinzik motivációra és edzés iránti elköteleződésre gyakorolt hatását vizsgálom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzelmi intelligencia vizsgálata a munkahelyi stresszel való megküzdés és munkahelyi elégedettség összefüggésébenRácz, Laura; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarAz érzelmi intelligencia, mint kompetencia egyre nagyobb figyelmet kap a szervezetek világában, és ezzel párhuzamosan a munkapszichológiai kutatásokban is. Az érzelmi intelligenciát már számos olyan tényezővel és kimenettel összefüggésbe hozták, amelyek kedvezőek lehetnek a szervezetek számára, mint pl.: a hatékonyabb együttműködés és konfliktuskezelés. Az érzelmi intelligencia egy olyan tényező, amelynek szerepe lehet a mindennapi stresszes eseményekkel való megküzdésében, hatással lehet a hatékony coping válaszok kialakításában, ezen keresztül pedig a dolgozók elégedettségére is. Ennek megfelelően a vizsgálatomban ezeknek a tényezőknek az összefüggéseit szeretném megvizsgálni, 18 év feletti aktív munkaviszonnyal rendelkező személyek körében. A válaszadókat egy online kérdőív kitöltésére kérném meg, amelyben néhány alapvető demográfiai kérdést követően (nem, életkor, munkatapasztalat hossza, beosztás, aktuális munkahelyen eltöltött idő hossza) először a Schutte-féle Érzelmi Intelligencia kérdőívet (Schutte, 1998) töltenék ki. Ezt követően a munkahelyen észlelt stressz mértékét vizsgálnám meg a Cooper-féle munkahelyi stressz skála segítségével (Cooper, 1987), valamint az egyénre jellemző megküzdési módot mérném fel a Lazarus és Folkman (1984) által kidolgozott, és Rózsa és munkatársai (2008) által magyarra adaptált és lerövidített Konfliktusmegoldó kérdőív segítségével mérném fel. Végül pedig a válaszadókat a Minnesota Elégedettség Kérdőív (Weiss et.al., 1967) kitöltésére kérném meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A férfiakkal szembeni ambivalens attitűdök és a nemi alapú elutasítás iránti érzékenység helyzetértelmezésre és megbocsátásra gyakorolt hatása(2013-05-12T16:11:25Z) Dallos, Andrea; Molnárné Kovács, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja annak feltárása, hogy egy nemi alapú elutasításként is értelmezhető helyzetben hogyan befolyásolják a helyzetértelmezést és a megbocsátást a bocsánatkérés különböző formái, illetve az olyan egyéni jellemzők, mint a férfiakkal szembeni ambivalens attitűdök és a nemi alapú elutasítás iránti érzékenység. A kérdőíves vizsgálatban 181 nő vett részt, és az eredmények szerint a helyzet nemi alapú elutasításként való értelmezését az ellenséges hiedelmek valószínűsítették. Mind e nemi alapú oktulajdonítás, mind az ellenséges hiedelmek nehezítették a megbocsátást. A nemi alapú elutasítás iránt érzékeny személyek megbocsátását kifejezetten nehezítette, ha mint nőtől kértek tőlük bocsánatot. Az ellenséges hiedelmeket vallók megbocsátását pedig az nehezítette, ha az elkövető túl általános formában, az elutasítás okára nem utaló módon kért bocsánatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Generációk közötti különbségek vizsgálata a munkaérték preferenciák és a pszichológiai szerződés függvényébenPaluska, Rita Éva; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom alapvetően a szervezetekben jelenlévő különböző generációk munkaértékekkel kapcsolatos preferenciáinak, illetve a pszichológiai szerződéssel kapcsolatos elvárásaiknak, az azok teljesülésével kapcsolatos észleleteiknek a vizsgálatára irányult. Ezen kívül az alkalmazotti munkahelyi attitűd két vonulatát; a szervezet iránti elkötelezettség és a kilépési szándék alakulását is vizsgáltam. A kutatást a munkaerőpiacon jelenleg aktív munkaerőt képező négy generáció körében végeztem el, online kérdőív segítségével. Eredményeim azt mutatták, hogy a jelenleg a munka világába éppen belépő Z generáció számára az idősebb generációkhoz képest fontosabb munkaértéket képvisel az önérvényesítés és a presztízs. A fiatalabb generációk alacsonyabb szintű affektív, és folytonos elkötelezettséget tanúsítanak szervezetük iránt, mint az idősebb generációk tagjai. A szervezeti elkötelezettséget csökkenti a pszichológiai szerződés sérülése, mégpedig oly módon, hogy negatívan hat mind a normatív, mint az affektív elkötelezettségre, utóbbira gyakorolva a legnagyobb hatást. A pszichológiai szerződés sérülése magasabb kilépési szándékot eredményez, a kilépési szándék pedig negatív kapcsolatban állva a szervezeti elkötelezettséggel abban az esetben növekszik, ha a szervezeti elkötelezettség csökken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Generációs különbségek a szexizmus és a feminizmus összefüggéseibenAjtay, Lilla; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkámban a társadalmi nemekkel, nemi szerepekkel, a különféle nemi ideológiákkal és a női egyenjogúságra törekvő mozgalommal kapcsolatos attitűdökkel és identitással foglalkoztam. Empirikus kutatásom célja a különféle nemi ideológiák, a jóindulatú, ellenséges és modern szexizmus és feminizmus összefüggéseinek vizsgálata. A társadalmi-kulturális háttér változásai az egyének nemiszerep felfogására is hatással vannak, befolyásolják attitűdjeiket. Ennek fényében a generációs górcsőn keresztül szeretném vizsgáltam, milyen nyomot hagyott az adott korszellem a vizsgálatom szereplőinek a nemekkel kapcsolatos különféle viszonyulásain.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Idegen nyelv használatakor aktiválódó nemi sztereotípiákGönczi, Orsolya; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarMegtervezett kutatásom célja megvizsgálni egyrészt azt, hogy a magyarról idegen nyelvre való fordításkor aktiválódnak-e az egyén nemi sztereotípiái, és hatással vannak-e a lefordított angol mondat alanyának nemére (he/she). Emellett a kutatás célja annak vizsgálata is, hogy erre milyen hatással van az ambivalens szexizmus mértéke. Továbbá olyan demográfiai tényezők hatására vagyok kíváncsi, mint a válaszadó neme, életkora és iskolai végzettsége, amelyeket egy egyszerű, kérdőív formájában fogom felvenni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karrierista orientáció és az észlelt karrierlehetőségek összefüggései a szervezeti attitűdökkel és a kilépési szándékkalPántya, Ágnes; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a karrierista munka-orientáció szervezeti kimenetekre gyakorolt hatásait vizsgálom, a fejlődés észlelt szervezeti támogatottságának és az észlelt karrierlehetőségeknek a figyelembe vételével. Feltevéseim szerint a karrierista személyek kevésbé elégedettek a munkájukkal, kevésbé elkötelezettek a szervezet iránt és magasabb kilépési szándékkal rendelkeznek. A fejlődés észlelt szervezeti támogatottsága és az észlelt karrierlehetőségek ezzel éppen ellenkezőleg, a pozitív szervezeti kimenetekkel vannak kapcsolatban, ezeket a kapcsolatokat pedig a karrierizmus moderálja. Vizsgálatom során a hipotéziseim nagyrészt beigazolódtak, a karrierizmus valóban negatívan függ össze a szervezeti attitűdökkel és pozitívan a kilépési szándékkal, emellett pedig általában moderálja a fejlődés észlelt szervezeti támogatottsága és az észlelt karrierlehetőségek szervezeti kimenetekkel való kapcsolatait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A machiavellista gondolkodás és az érzelmi intelligencia összefüggéseinek vizsgálata vezető beosztású személyek körébenMatusek, Mónika Gyöngyi; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarKétségtelen, hogy társas interakcióink során mindannyian törekszünk arra, hogy a jó benyomás keltsünk partnereinkben.Nem mindig vagyunk tisztában ezzel a törekvésünkkel; amikor azonban egy cél elérésére érdekében tudatosan próbáljuk formálni a rólunk kialakult képet, máris tetten érhetőek benyomáskeltési stratégiáink. Igen nagy egyéni különbségek mutathatók ki abban, mennyire vagyunk sikeresek annak felmérésében, milyen eszközzel érhetjük el leginkább ezt a célt, s mint oly sok másban, ebben is vannak mesterek: a manipulálás művészei, vagyis a machiavellisták (Forgács, 2002). És bár a sikeres embereket sokszor csodáljuk, a machiavellizmus mégis inkább negatív kategória, nemcsak a köznyelvben, de a pszichológia tudományában is.A machiavellista gondolkodás (a csalásra, manipulációra, megtévesztésre való hajlam) régóta kutatási kérdései a pszichológia tudományának. Jellemző, hogy a szervezetek, főleg a magánszektorban, nem tekintenek rá egyértelműen negatív jelenségként: hasznát és kockázatát is látják az ilyen típusú gondolkodásnak, ezért a témával kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményei sem mellékesek számukra, hiszen annak gazdasági vonatkozásai is lehetnek. Az egyik érdekes és döntő kérdés a kockázat/előny mérlegelésénél az érzelmi komptencia lehet. Bár számos vizsgálati eredmény ellentmond annak, hogy a vezetők körében felülreprezentált lenne a machiavellista gondolkodásúak aránya, mégis szűnni nem akaró az érdeklődés a Machiavelli tanácsait az üzleti világban alkalmazók iránt. Jelen kutatásban azt a célt tűztem ki, hogy megvizsgáljam, magyarországi cég- és/vagy vállalatvezetők, illetve vezető beosztásban lévő személyek esetében milyen arányban vannak jelen a machiavelliánus elveket követő személyek, és milyen összefüggések mutathatók ki érzelmi intelligenciájuk (EQ) tekintetében. Eredményeim szerint a magyar vezetők körében nem felülreprezentált a magas Mach-osok aránya, viszont érzelmi intelligenciájuk magasabb, mint a nem-vezetőké. Ez utóbbi esetében nemi különbség sem mutatható ki közöttük, bár egy alskálában (saját érzelmek értékelése) a nők magasabb pontszámot értek el. EQ-juk mértékét még a machiavellista elvekkel való egyetértésük sem befolyásolta, bár a magas MACH-pontszám némileg alacsonyabb értékekkel járt együtt a mások érzelmeinek értékelése tekintetében. Az alacsony- és magas Mach-osok között EQ-különbségeket a teljes mintán is vizsgáltam, ugyanilyen eredménnyel. Eredményeim Kessler és munkatársainak (2010) elképzeléseit látszanak igazolni: mivel munkájuk, beosztásuk megköveteli, a vezetők érzelmi kompetenciája magas szintű, még akkor is, ha éppenséggel személyesen egyetértenek a machiavellista eszmékkel. Ez pedig arra utal, hogy – legalábbis e kérdéskörben – a helyzeti tényezők befolyásoló ereje nagyobb, mint a személyiségvonásoké. Az eredményeket az ismertetett szakirodalmak tükrében értelmeztem, valamint felhívtam a figyelmet mind az önkitöltős mérőeszközökkel összefüggő általános, mind a MACH-kérdőívvel kapcsolatos konkrét korlátokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligenciával szembeni attitűd, bizalom és az állás biztonságával kapcsolatos észleletekŐrsi, Balázs; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA mesterséges intelligencia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ezeket a technológiai fejlesztések a laborokból kikerüljenek és a hétköznapi emberek számára is hozzáférhetővé váljanak, mindennapi életük részét képezzék. Az új technológiák és fejlesztések alkalmazás és adaptálása mindig is sarkalatos kérdés volt a szervezetek számára. A szervezetek szempontjából, bár rengeteg előnnyel jár a mesterséges intelligencia használata, hatalmas veszélyeket is magában rejt. Így alapvető fontosságú megismerni azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak arra, hogy az emberek mennyire nyitottak a mesterséges intelligenciával szemben, és mennyire képesek elfogadni ezt az új technológiát a munkahelyi kontextusban. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy amikor egy robottal vagy egy MI-vel kapcsolatban hoz döntést az egyén, sokkal nagyobb jelentőséget kapnak a szubjektív normák, a közelség és az MI számára megengedett autonómia. A kutatásban kifejlesztett modell kiváló alapot biztosít arra, hogy további kutatások mentén az MI-vel szembeni attitűdök egy kifinomult modelljének kidolgozására adjon lehetőséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyen észlelt követelmények, munka alapú identitás és munka-magánélet konfliktus dolgozó nők körébenKovács, Adrienn; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásomban a nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgálom. Középpontban munka alapú identitás, munka-család kapcsolat és a munkahelyi erőforrások, követelmények állnak. Feltételezem, hogy a három tényező között kapcsolat van, amit kérdőíves módszerrel vizsgálok. Vizsgálatomban egyedülálló, kapcsolatban lévő, gyermekes és gyermektelen dolgozó nők vesznek részt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi csoportlégkör, a munka észlelt presztízsének és kiégésnek összefüggése köz-és magánszférában dolgozók esetébenSipos, Fruzsina; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom során a munkahelyi csoportlégkör, a munka észlelt presztízsének észlelésének a kiégéssel való összefüggését vizsgáltam köz- és magánszférában. Kiégés szempontjából különösen fontos a munkahelyi légkör, a csoportdinamika, és a munkahely presztízse. Attól függ egy munkahely megítélése, hogy a dolgozók hogy érzik magukat, milyennek találják a csoportot, amiben dolgoznak, és miként gondolnak a cégre akkor, amikor épp nem dolgoznak.1 Kutatásom során a következő kérdőíveket használtam: Külső észlelt presztízs skála (Perceived External Prestige Scale),Csoportlégkör Skála ( Team Climate Scale), Maslach-féle Kiégés Leltár (Maslach Burnout Inventory-MBI).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyi elégedettség női és férfi vezetőkkel kapcsolatos preferenciák függvényébenDeli, Adrienn; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a munkavállalók munkahelyi elégedettségét vizsgálja a vezetők által képviselt stílus függvényében, arra fókuszálva, hogy vajon a beosztottak inkább a férfiakhoz, vagy a nőkhöz köthető tulajdonságokat tekintik-e fontosabbnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi mobbing különböző formái, hatásai, valamint összefüggése a munakhelyi pszichoszociális helyzettel és a kontrollhellyelDávid, Balázs; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat középpontjában a munkahelyi zaklatás (munkahelyi mobbing) jelensége áll. A dolgozat a munkahelyi mobbing különböző formáinak megjelenésével foglalkozik a munkahelyi pszichoszociális helyzet viszonylatában. Valamint tárgyalja a mobbing különböző következményeit, hatásait. A mobbing egyénen belüli hatásainak tekintetében a kontrollhely szerepére is kitér. A kontrollhely olyan személyes diszpozíció, mely vélhetően befolyásoló erővel bír a mobbing észlelési gyakoriságára és a mobbingra adott pszichés válaszreakciókra. A dolgozat a teljesség igénye nélkül készült.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyi romantikus kapcsolatok megítélése a szexizmus függvényébenŐrsi, Dávid; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy tudományos megközelítéssel ritkán vizsgált, ám igen elterjedt és nagy gyakorlati jelentőséggel bíró jelenséggel, a munkahelyi romantikus kapcsolatokkal foglalkoztam. A kutatás a kapcsolatok megítélésének vizsgálatára koncentrált, azzal a kérdésfelvetéssel, hogy a munkahelyi romantikus kapcsolatok megítélését hogyan befolyásolják az értékelő személyek nőkkel és férfiakkal szembeni ambivalens attitűdjei. Korábbi kutatási eredmények alapján azt feltételeztem, hogy az értékelő személy magasabb szintű szexizmusa, és a női fél hagyományos szerepelvárásoktól való eltérő viselkedése mellett negatívabb lesz a romantikus kapcsolatnak és a szereplőknek a megítélése. A felmérés online kérdőív által történt. A kérdőív kitöltőinek egy rövid, fiktív történetet kellett olvasniuk egy munkahelyi párkapcsolat kialakulásáról, majd különböző szempontok szerint értékelni a szereplőket és a kapcsolat várható hatásait. A szexizmus mérésére a Glick és Fiske által kidolgozott Ambivalens Szexizmus Skálát (1996) és az AMI skálát használtam (1999). Az eredmények alapján az értékelő személyek szexista attitűdjei kimutatható hatással voltak a kapcsolat számos értékelési szempontjára, például a várható munkateljesítmény-változásra, vagy a szervezet büntető beavatkozásaival való egyetértésre. A kutatás számos más téma vagy kérdés bevonásával továbbgondolható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemek közötti egyenlőségről vallott vélekedés vizsgálata az ambivalens szexista attitűd, a feminista attitűd, a teljesítménymotiváció és az értékek tekintetébenKukucska, Nikoletta; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA nők jogainak, szerepeinek és státusának változása a 20. század egyik legfeltűnőbb társadalmi jelensége. Bár a nők helyzete az elmúlt száz évben hatalmas változáson ment keresztül, a nemi alapú társadalmi egyenlőtlenség nem tűnt el teljesen, és az élet több területén továbbra is korlátozza nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is az önmegvalósításban (Kovács, 2017). Kutatásom célja a szóban forgó egyenlőtlenségekről való vélekedések átfogó, több szempontú megismerése és ismertetése. Vizsgálatom során az ambivalens szexista attitűd, a feminista attitűd, a teljesítménymotiváció és az értékek szerepét vizsgálom a nemek közötti egyenlőségről vallott egyéni vélekedés alakulásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női és férfi vezetőkkel kapcsolatos észleletekSzilágyi, Fruzsina; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja, az emberek a különböző helyzetekben mutatott vezetői stílusokkal kapcsolatos attitűdjeinek a feltárása, illetve azok szexista nézetekkel való összefüggéseinek vizsgálata. A vizsgálati személyek toborzása és a mintavétel online felületen zajlott. A vizsgálatban résztvevő 212 személy, egy online kérdőívet töltöttek ki, mely demográfiai adatokara vonatkozó kérdésekből, egy rövid vinyettából (melynek 8 változata volt és minden kitöltő csak egy változattal találkozott), a vezetői stílusokkal kapcsolatos észleleteket/attitűdöket felmérő kérdésekből és az Ambivalens Szexizmus Skálából állt. Az áttekintett szakirodalmak és korábbi kutatások alapján feltételeztem, hogy a válaszadók azokat a vezetőket értékelik pozitívabban akik nemüknek megfelelő vezetői stílust alkalmaznak, valamint, hogy a válaszadók vezetővel kapcsolatos értékeléseit befolyásolja a kontextusként szolgáló szervezet feminin vagy maszkulin „jellege”, illetve, hogy az előbb említett tendenciákat tovább erősíti ha a válaszadó a szexizmus magasabb szintjével jellemezhető. A statisztikai elemzés az első két feltételezésemet alátámasztotta, azomban nem volt kimutatható szignifikáns különbség a magas és az alacsony szexizmussal jellemezhető személyek között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női vezetőkkel kapcsolatos attitűdök és szexizmusJakab, Eszter; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásomban a vizsgálati személyek vezetők viselkedésével kapcsolatos észleleteit vizsgáltam meg, különös figyelmet fordítva a női vezetőkkel kapcsolatos észleletekre. Emellett azt is szerettem volna felmérni, hogy ezeket a percepciókat hogyan befolyásolják az egyén (női) vezetőkkel kapcsolatos attitűdjei és a szexizmusa. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához egy vinyetta kutatást terveztem, amelyben a válaszadóktól egy női/férfi vezető elbocsátási helyzetben mutatott viselkedésének a megítélését kértem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orvosnői hivatás kihívásaiMetenkánics, Krisztina; Dallos, Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarA nők egyre nagyobb mértékben vannak jelen a munka világában, egyre több, hagyományosan a férfiaknak fenntartott területre nyernek bebocsátást, illetve egyre több intézkedés irányul az esélyegyenlőség biztosítására. Mindezek ellenére továbbra sem mondhatjuk azt, hogy a nemek közötti egyenlőséget elértük volna, és a nemi diszkrimináció eltűnt volna a munka világából (Nguyen, 2005). A számos előrelépés ellenére még mindig vannak olyan területek, ahol a nők jelentős hátránnyal indulnak, illetve pályájuk során, nemükből adódóan, sajátos nehézségekkel kell szembenézniük. Az egyik ilyen terület az orvosi hivatás is. Kutatásom ennek megfelelően az orvosnők helyzetét, annak vizsgálatát célozza. Az orvoslás egy erősen férfiak által uralt terület, ezért azok a nők, akik az orvosi pályát választják, sok negatív megkülönböztetéssel kerülhetnek szembe. Ezen meglátásból kiindulva mértem fel azokat a nehézségeket, amelyekkel az orvosi pályán dolgozó nők szembesül(het)nek. Kutatásom specifikusan az orvosi pályán tevékenykedő nők diszkriminációs tapasztalataira összpontosított, valamint arra, hogy ezek a tapasztalatok milyen hatással van az orvosnők jóllétére, elégedettségére és önértékelésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Quantitative characterization of plasma treated PDMS microfluidic substrates by inverse gas chromatography(2018) Mészáros, Brigitta; Járvás, Gábor; Hajba, László; Szigeti, Márton; Dallos, Andrea; Guttman, András