Szerző szerinti böngészés "Zolnai, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 41)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Autizmus a közoktatásbanKállai, Krisztina; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarKésőbbi tanulmányaimat gyógypedagógia szakon szeretném folytatni, azon belül autizmus spektrumzavarra szeretnék szakosodni, ez adta szakdolgozatom témáját. A dolgozatomban két autista kislány helyzetét szeretném bemutatni esettanulmány formájában, ami jól szemlélteti az integrált és szegregált oktatási formák lehetőségeit és korlátait. Az elméleti háttér ismertetése során a rendelkezésre álló szakirodalmak segítségével röviden ismertetem az autizmus történetét, típusait, és a jellemzőit, kitérek az autista gyerekek oktatási lehetőségeire, iskolai integrációjára, a társas és családi kapcsolataik jellemzőire. Manapság már fontos szerepet kap a fogyatékkal élők integrációja, mégis nehéz helyzetben vannak, mert sajnos az emberek nagy része még mindig elzárkózik a tőlük és családjuktól. Pedagógia szakos hallgatóként az érdekelt, hogy az autista gyerekek oktatási intézményekben milyen társas kapcsolatokat tudnak kialakítani, milyen a viszonyuk a család többi tagjával illetve hogy miben változtatja meg a család életét egy autista gyermek nevelése. A második részben, kvalitatív módszerrel, interjúk segítségével két általános iskoláskorú autista gyerek szüleivel és tanáraival készült vizsgálat tapasztalatait mutatom be. Az egyikőjük integrált általános iskolában, a másik pedig speciális iskolában tanul. A vizsgálat leíró jellegű, dolgozatom végére világos, érthető és képet szeretnék adni az autista gyerekek és családja életéről, mindennapi nehézségeikről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az autizmussal élő hallgatók integrált felsőoktatásának hazai és nemzetközi gyakorlataSzabó, Nikolett; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarAz autisták felsőoktatásba történő integrációja mind hazánkban, mind pedig nemzetközileg részét képezi a felsőfokú intézmények programjainak. Napainkban az autisták iránti attitűd pozitív irányba történő elmozdulásának lehetünk szemtanúi, hiszen az intézmények igyekeznek már nem a hiányosságokra, hanem inkább a kiemelkedő képességekre összpontosítani és az optimális kereteket megteremteni ezen speciális csoport számára. Ennek azonban megvannak a maga kihívásai. Mind Magyarországon, mind pedig nemzetközileg az autizmus a legkésőbb elismert fogyatékossági típus, ami egyik oka lehet annak, hogy mai napig számos kérdés övezi a rendellenességek ezen fiatal ágát. Mint ahogyan a diagnosztika és az ellátás területén is figyelembe kell venni a zavar megnyilvánulásának sokszínűségét, úgy az iskolai integrációjuk megvalósítása során is számolni kell esetleges akadályokkal. Ezt a tünetegyüttesként ismert pervazív fejlődési zavart főképp a szociális interakciók és a társas kommunikáció terén mutatkozó készségsérülés, illetve a rugalmatlan gondolkodásmód és viselkedésszervezés jellemzi. Az autizmus meghatározása a tudomány előrehaladásával, az autizmus iránti attitűd változásával és a kutatói munka eredményeképpen folyamatos átalakuláson ment keresztül, melyek következtében ma a köznevelésben a sajátos nevelési igényűek, a felsőoktatásban pedig a fogyatékkal élők kategóriájába soroljuk őket. Mindkét terminus implikálja a speciális szükségleteket, melyeket az érintettek számára biztosítani kell a hatékony iskolai részvétel érdekében. Ehhez azonban olyan támogató környezetre és szakemberek képzésére van szükség, ami ezt lehetővé teszi. Az autizmus egy spektrumként értelmezhető, melynek egyik végén az autizmusban értelmi és nyelvi sérülésben súlyosan érintett esetek, míg másik végén az enyhe, jó képességű, jó verbalitású csoport helyezkedik el. Nehéz meghatározni, hogy mely autistákból válhat önálló életvitelre képes, képességeit kamatoztatni tudó egyén, de tény, hogy a korai diagnosztika, a beszédfejlődés idejében történő megindulása, a szülői, kortársi és intézményi támogatás nagymértékben hozzájárulhatnak az autisták életminőségének javításához. Ezen tényezők mind befolyásolják az iskolai karrier alakulását, mely pedig természetesen hatást gyakorol a munka világába történő beilleszkedésre is. Az autista mint speciális csoport vizsgálata rendkívül összetett. A tünetegyüttes változatossága mellett számolnunk kell az esetleges képességbeli hiányosságokkal, a kiemelkedő szigetképességekkel és nem utolsósorban az életkorral is. A tünetek ugyanis a kor előrehaladtával változhatnak, ezért elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés még felnőttkorban is. A dolgozat fókuszában azon autista fiatal felnőttek csoportja áll, akik a felsőoktatásban való részvétel potenciális jelöltjei, de látni fogjuk, hogy részvételük a felsőfokú intézményekben nem jelentős. Ennek hátterében számtalan tényező áll, aminek felderítése képezi a dolgozat egyik célját. Az esélyegyenlőség jegyében azonban törvény rendelkezik a felsőoktatásban való részvételüktől, elméletben tehát adott számukra a lehetőség. A törvényeken túl pedig intézményi szinten is számos program született mind hazánkban mind pedig nemzetközileg, melyek az autisták felsőoktatási integrációjának megvalósítását tűzték ki célul. Az integráció vagy szegregáció kérdése bár nagyon összetett, napjainkban már az intézmények nyitottsága figyelhető meg, és annak a felismerése, hogy ezen csoport is részét képezi a társadalomnak. A társadalmi szerepek betöltéséhez pedig nagyon fontos az oktatás, melyet az egyén szükségleteinek megfelelően a legoptimálisabb módon kell megszervezni. Felmerül a kérdés, hogy mit diktálnak az egyén és a társadalom érdekei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az angol szakképzési és továbbképzési reformok a Brexit árnyékában(2019) Zolnai, ErikaTétel Szabadon hozzáférhető Az angol továbbképzési és szakképzési rendszer kihívásai a XXI. század elején(2014) Zolnai, ErikaTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Betekintés az SNI gyermekek oktatási-nevelési folyamatába a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak megközelítésébőlLadányi, Attila; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarEz a szakdolgozat a Pedagógiai és családsegítő munkatárs (köznyelven pedagógiai asszisztens) képzésének jelentőségét, iskolai alkalmazásának szükségességét tűzte ki célul, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában. Taglalja a SNI fogalmát, a pedagógiai asszisztens képzési rendszerét és a speciális képességeket a sikeres munkavégzés érdekében. Munkahelyem kellő rálátást biztosít a pedagógiai asszisztensek tevekénységének súlyára, így az elméleti ismeretek mellett gyakorlatiasabb arculatot kapott az írásom. Elkövetkező terveim között szerepel a pedagógiai munkatársak látókörét fokozottabban szélesíteni, érzékenyíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, oktatására, hogy az érintett tanulók is a társadalom értékes tagjai lehessenek ebben a rohanó, türelmetlen világban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családalapítás kérdéseiBoros, Fanni; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a fiatalok gyermekvállalási, családalapítási jellemzőit térképezem fel, továbbá célom az, hogy átfogó ismeretet kapjak arról, hogy a végzős egyetemista hallgatók milyen viszonyban állnak a magyar családpolitikai rendszerrel, befolyásolja őket a gyermekvállalást illetően vagy sem. Kíváncsi vagyok, hogy ismerik-e a Nemzeti Alaptantervben is kiemelt szerepet elfoglaló Családi Életre Nevelés Programot (CSÉN),szükségesnek tartják napjainkban vagy sem. Kitérek a hallgatók jövőterveire, és gyermekvállalási hajlandóságukra egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A diszlexia felismerése, és az érintettek helyzete a közoktatás egyes szakaszaibanVeress, Réka; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja, hogy bemutassa mennyire változatos formában jelenhet meg a diszlexia, és bizonyos életkorokban melyek azok a jelek, amik erre az állapotra utalnak. Az olvasás és írás életünk részei, szinte nincs olyan nap, amikor ne kellene valamilyen formában használnunk. A tanulási zavarral küzdőknek azonban ezek nagyobb kihívást jelentenek, több erőfeszítésre és gyakorlásra van szükségük, hogy elsajátítsák ezeket a folyamatokat. A diszlexiához köthető egyéb tünetek, és az esetleges negatív élmények hatalmas befolyással vannak az egyén életútjára. A segítő és támogató közeggel, valamint a megfelelő szakember kiválasztásával a helyzetük jelentős javulást eredményezhet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Down-szindrómás gyermeket nevelő családok vizsgálata(2014-04-15T07:43:01Z) Szanyi, Viktória; Zolnai, Erika; DE--Egészségügyi KarDolgozatomban a down-szindrómás gyermeket nevelő családok vizsgálatát választottam. Prioritást kapott az orvosi tájékoztatás, elfogadás, korai fejlesztés és egészségi állapot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségmagatartás vizsgálata a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő serdülőkorú fiatalok körébenMiklósiné Biró, Gizella; Zolnai, Erika; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar::Szociális és Társadalomtudományi Intézet::Pszichológiai Tanszék; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatom témájaként a lakásotthonokban és a nevelőszülőknél élő fiatalok egészségtudatosságának és egészségmagatartásának vizsgálatát választottam, különös tekintettel az egészségkárosító szokások kialakulására az érintett serülők körében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzelembeli és hangulatbeli változások a terhesség és a szülés folyamánVégső, Gréta; Zolnai, Erika; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatomban bemutatom a prenatális kötődés fontosságát, az anyai - magzati kapcsolatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékos személy a családbanCsordás, Nóra; Zolnai, Erika; Debreceni Egyetem::Nevelés és Művelődéstudományi Intézet::Pedagógiai, Pszichológiai Tanszék; DE--Egészségügyi KarA munkámban a sérült személy és nevelőinek élethelyzetéről, körülményiről, a mindennapi nehézségek és terhek megküzdéséről és az azt befolyásoló tényezőkről szeretnék képet kapni.Védőnőként nem csak egészséges gyermeket váró, vagy már nevelő családokkal találkozhatok. A prevenció, a felismerés és a megfelelő információk átadásán túl felada-tomnak érzem a szülők, nevelők, gondozók segítését a feldolgozásban, illetve az egyes helyzetek megküzdésében. Úgy gondolom, hogy hitelesebb a szülők számára egy olyan személytől tanácsot, segítséget kérni és kapni, aki szintén hasonló helyzetben van, és ez által átérzi a helyzetüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyatékos tanulók a közoktatás rendszerében, a jelenkor integrációs és szegregációs megoldásaiSzabó, Péter; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és szegregált oktatása lehetőségeinek vizsgálatát tűztem ki célul. Igyekszek átfogó képet adni az integrált és külön oktatás jelenlegi helyzetéről. Ehhez először a fogalmakat tisztázom, mint fogyatékosság, SNI vagy éppen integráció, inklúzió és szegregáció. Bemutatom a jogszabályi környezetet és annak változásait. Majd az integráció és szegregáció intézményes kereteinek megvalósulását taglalom. Intézményvezető-helyettesek nyilatkoznak egyik vagy másik módszer megvalósulásáról, tárgyi és humán ellátottságról, finanszírozásról és a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális igényeinek legmagasabb szintű kielégítéséről. Dolgozatomat négy kérdésre fókuszálva, a vezetői szempontból készítettem el, ezekre a szakirodalmi kutatás és az interjúelemzés segítségével adtam meg a válaszokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Gyermekvállalási Szokások NapjainkbanMolnár, Gabriella; Zolnai, Erika; DE-EK Pszichológia Tanszék; DE--Egészségügyi KarA szakdolgozatomban első körben foglalkoztam a család fogalmával, családszerkezet változásával, házasodási szokásokkal, a női és a férfi szerepekkel régen és napjainkban és ide vettem még a női munkaerőpiacon való megjelenését is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az iskolai stresszcsökkentés lehetőségei egy mentortanár szemévelGadóczi, Marianna; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA gyermekkori megküzdési mechanizmusok döntő szerepet játszanak a későbbi, akár a felnőtt évek testi-lelki egészségének, az illető stresszhez, konfliktusokhoz való hozzáállásához, annak kezeléséhez, stratégiaválasztáshoz,... Mivel az általános iskola közegében történik mindez, kiemelten fontos a gyerekek lelki egyensúlyának kialakítása céljából, hogy hatékony intézményes nevelésben részesüljenek a tekintetben, hogy meg tudjanak küzdeni az őket ért iskolai ártalmakkal, konfliktus-és stresszhelyzetekkel, szituációkkal. Dolgozatomban a a stresszkezelés általános iskolai feladataival kapcsolatos két kérdésre keresem a választ. Egyrészt a hat-tizennégy éves gyermekek számára milyen feszültségoldó, stresszkezelő, egyensúlyt visszaállító és fenntartó gyakorlatokat alkalmazhatnak a pedagógusok a tanítási-tanulási folyamatok során keletkezett stressztényezők következtében kialakult viselkedéses, érzelmi és fizikai tünetek kezelésére a tanórákon, tanórán kívüli tevékenységekben. Fontosnak tartom, hogy a normál képességű tanulók mellett a tehetséges, valamint a részképességzavarral, nehézséggel küzdő tanulók szükségleteit is figyelembe vegyük. Másrészt a gyakorló mentortanár saját intézményében hogyan tud szerepet vállalni a gyerekeket ért iskolai ártalmak, kedvezőtlen iskolai hatások pozitív és hatékony kezelése érdekében, ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre, illetve a mentortanár szerepkörébe hogyan fér bele az iskolai légkör és a stresszmentesebb iskolai kultúra facilitálása, a gyakornok ilyen irányú szocializációjának támogatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Járod az utad. Járom az utad én is. Együtt járjuk az utad.Simon-Varga, Katalin; Zolnai, Erika; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarDolgozatomban a debreceni illetőségű Gamma Gt. önsegítő csoportot mutatom be, fókuszcsoportos interjún, valamint a csoportfacilitátorral készült féligstrukturált mélyinterjún keresztül. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy hogyan segíti a csoport tagjait abban, hogy megőrizzék józanságukat, milyen a csoporttagok egymáshoz való viszonya, hogyan támogatják egymást, van-e vezető vagy csak irányító, mi jellemző a csoportdinamikára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kapcsolatépítés a pedagógus munkábanSpakovszkyné Nagy, Judit Borbála; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban szeretnék rámutatni a tudatos kapcsolatépítés és kapcsolatfenntartás fontosságára a tanár-diák, mentortanár-gyakornoktanár viszonylatában. Szaktanári és osztályfőnöki tapasztalataim felhasználásával szeretném összegezni a tanári munka összetettségét a kapcsolati tényezőkre fókuszálva. Pedagóguspályán töltött tapasztalataimra támaszkodva kívánom kiemelni azokat a legfontosabb személyiségjegyeket, amelyek alapvetően befolyásolják a tanár-diák kapcsolatot és ezzel összefüggésben a hatékony oktató-nevelő munkát. Dolgozatomban szeretném feltárni, milyen nehézségekkel kerül szembe a gyakornok egy szakközépiskolában, hogyan támogatja a mentor a fiatal pedagógust a pálya kezdeti szakaszán. A szakirodalom tanulmányozásával szeretnék képet adni arról, milyen segítséget nyújt a tranzakcióanalízis, hogyan alkalmazhatja a mentor a szupervízió és a coaching eszközeit a mentorálási tevékenységében. Dolgozatomban összefoglalom a mentortanár feladatait, szerepeit, céljait. Feltárom a mentor és a gyakornok együttműködésének nehézségeit és sikereit. Összegzésképpen szeretném hangsúlyozni a pályakezdő fiatal pedagógus mentorálási rendszerének fontosságát a jövő nemzedék eredményes oktatása és nevelése szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kezdő pedagógusok pályaszocializációjaHeller-Horváth, Emese; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja, hogy körbejárjam a kezdő pedagógusok pályaszocializációját, illetve a különböző motivációs tényezőket, ami a pályaválasztásra hatással vannak. Szakirodalmi háttér elemzésével megvizsgálom, hogy a pedagógusok személyisége, az átalakult pedagógusszerepek hogyan hatnak a szakmai elköteleződésre, a pályaelégedettségre, a jövőképre. Saját kutatásomban azt vizsgálom, hogy mennyire sikeres a kezdő pedagógusok pályaszocializációja, mennyire hatékony a mentori támogató rendszer az első években. Célom, hogy a lehető legárnyaltabb képet kapjam a pályakezdés hatótényezőiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kötődés-elmélet vizsgálata 5 éves gyermekek körébenJakab, Réka; Vargáné, Nagy Anikó; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA kora gyermekkori kötődéselmélet kutatócsoport 3-7 éves, óvodás korú gyermekek kötődésmintázatát vizsgálja. Az Anna Freud Intézet 13 történetből álló eszközrendszerét hazánkban elsőként használta a kutatócsoport. Az eszközrendszer mindennapi életből vett, gyermeki érzelmeket provokáló történeteket tartalmaz. Az interjúztató az egyes történetek csúcspontján abbahagyja a mesemondást, hogy a gyermek azt sajátjára formálja, miközben játékeszközökkel manipulál. Minden történet egy kötődési személy és a gyermek kapcsolatát mutatja be. Egy kódrendszer alapján a gyermekeket kötődési összetevőik alapján kategorizáljuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Látássérült és vak diplomás személyek iskolai élményei és tapasztalataiPataki, Dóra; Zolnai, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt Szakdolgozatom témája, egy véleményem szerint igen lényeges dologgal foglalkozik, amelyre a mindennapokban nem sok személy fordít rá figyelmet. A látássérült és vak személyeknek az iskoláztatása nagyon lényeges a mai világban. Nem szabad őket sem kihagyni az oktatásból, mert nem tudni, hogy kiből milyen felnőtt válhat. Taníttatásuk ugyanolyan fontossággal bír, mint az ép személyeké. A témában kitérek az alapfogalmaknak a tisztázására, mert ahogyan Várhelyi Eszter is írta: „…a köznapi nyelvben gyakran összemosódik a fogyatékosság a hátrányos helyzettel.” (1) (Várhelyi Eszter, 2003, 5.old.).Munkám folyamán kitérek a nem látó személyeknek az eszköz használataira, amelyekkel képesek írásban kommunikálni másokkal, és olvasással informálódni. A fő szempontom az iskolai élményeik, hogyan is valósult meg számukra az oktatás, milyen eszközökkel segítette őket az iskola vagy az egyetem a tanulmányaik során. Szakirodalmak segítségével bepillantást nyerhetek a vakoktájékozódási eszközeiről, hogyan tudnak internetezni. Milyennek kell lennie egy jó vakbarát weboldalnak. Amelyet Pál Zsolt is kifejti a véleményét tanulmányában, hogy egy olyan oldalnak, amelyet vakok használnak, nem kell, hogy tele legyen képekkel, hiszen azokat nem tudják értelmezni, nincsen jelentősége a számukra. Ezzel szemben minél több információs szöveg legyen feltüntetve (Pál Zsolt, 2003). Jankó-Brezovay Pálné – Vargáné Mező Lilla 2001es tanulmánya kifejti, hogyan is viszonyul a társadalom a látássérültek, hogyan alakult ki az integrált oktatás. Az oktatás szempontjából megvizsgálom, hogy milyen törvények vonatkozna az adott diákokra és az intézményekre, ha egy fogyatékkal élő tanuló van náluk jelen, milyen eszközökkel kell, hogy felszerelt legyen egy intézmény. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik például Jankó-Brezovay Pálné a 2007es tanulmányában. Annak eredményeképpen, hogy ezekre a főbb kérdésekre elérjem, a céljaimat hazai szakirodalmak segítségével bővebb információhoz juthatok. Életút interjúk segítségével szeretnék bepillantást nyerni, hogy mik is valósulnak meg abból, amiket a szakirodalmak megírnak. Két alanyom segítségével alá tudtam támasztani az irodalmi részeknek a fontosságát, lényegességét. Mennyire fontos, hogy egy adott iskola mennyire befogadó képes és elfogadó. Minden eszközzel megismertetik a látássérült és vak gyerekeket általános iskolában és ezeket tovább fejlesztik gimnáziumban, egyetemre meg már felkészülten minden tárgyat használni tudnak, ami csak a segítségükre lehet. Munka világában is sikeresen helytállnak, csak esélyt kell adni neki és kitartani amellett, amit el akarunk érni. A családalapítás sem elhanyagolható, mert bárhol rátalálhat az emberre a szerelem, egy régi általános iskolás kapcsolatból is kialakulhat házasság, mint az első interjú személyemnél is.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »