Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2532)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1-es típusú diabetes mellitus és a hozzá társuló coeliakia háttértényezőinek vizsgálata gyermekek körébenFülöp, Dóra; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkámban azt vizsgálom, hogy a 12-17 éves korosztályba tartozó 1-es típusú diabétesszel rendelkező fiatalok életében a betegségük oly mértékben meghatározó-e, hogy a vonásszorongás szintet, az önértékelést, a megküzdési módot és a szülői bánásmódot illetően szignifikáns különbségként jelentkezzen a kontrollcsoporthoz képest, melynek tagjait nem érinti az említett krónikus betegség. Továbbá arra keresem a választ, hogy azok az 1-es típusú diabéteszes fiatalok, akiknél emellett társbetegségként cöliákiát is diagnosztizáltak, az előzőleg felsorolt szempontok, valamint az emocionális feedback, pozitív és negatív adherencia, betegségtagadás, illetve a betegségteher érzése szempontjából mennyiben különböznek a kizárólag csak 1-es típusú diabétesszel rendelkező kortársaiktól. Mindezek mellett kutatásomban a glükóz szenzor használatának a gyermekek vonásszorongás szintjére gyakorolt hatásával is foglalkozom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek vércukorkontrolljára ható pszichés tényezőkKomár, Éva Emőke; Pék, Győző; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek vércukorkontrolljának egyes pszichés hatótényezőivel foglalkozom, úgymint az énhatékonyság, külső-belső kontroll, betegségteher valamint társas támogatás. A téma szakirodalmának áttekintése után bemutatásra kerül egy 61 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás bemutatása, valamint a kapott eredmények értékelése. Az általam vizsgált hatótényezőknek az adott mintában nem volt kimutatható hatása a betegek vércukorkontrolljára, azonban a betegektől begyűjtött adatok további, a témához illeszkedő kutatások kiindulópontját képezhetik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 9-10 éves gyerekek Internet-használati szokásai(2013-05-23T07:34:59Z) Szilágyi, Lászlóné; Nagy, Tamás; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat egy mentálhigiénés programterv része.A 9-10 éves gyerekek és azok szüleinek kérdőíves felmérése alapján mutatja be a gyerekek Internet-használati szokásait.Felderíti,hogy érezhetők-e már ebben a korban a problémás Internet-használat jelei,találkoztak-e már felnőttes tartalmakkal.Összefüggést keres a szülők iskolázottsága és a gyerekek Internet-használatára irányuló figyelem között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "megszelidített halál"- azaz a halálhoz való viszonyunk alakulásaÁrvai, Andrea; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA felnőttként meghozott halálunkkal kapcsolatos tudatos döntések - még, ha idővel változnak is – azért lényegesek, mert soha nem tudhatjuk mikor halunk meg, így nem csak idősen és halálos betegen érdemes beszélni róla. Ehhez azonban kell a tudatosság, és bátorság, ami ledöntheti a halált körülvevő tabukat és változás indulhat el. A megoldás talán abban rejlik, hogy újra közös nyelvet találjunk a halálhoz. Nyíltan beszélhessünk róla, ezáltal bátran felvállalhassuk a nehéz, akár félelmet keltő érzéseinket. Új rítusokat alakíthassunk ki, úgy ahogyan az az egyénnek jó. Ezáltal nemcsak a haláltól való félelmet csökkenthetjük, hanem az élet teljességét is mélyebben megérthetjük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A #MeToo mozgalom kapcsolata a különböző feminista attitűdökkel és a nemierőszak-mítoszok elfogadottságávalHuszti, Veronika; Pintér-Eszenyei, Zsuzsanna Gyöngy; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a feminista attitűdök és a #MeToo mozgalom megítélése milyen kapcsolatban áll a nemierőszak-mítoszok elfogadásával Magyarországon, a női populáció körében. A kutatás középpontjában a feminizmus elméleti irányzatainak, a szexuális erőszak percepcióinak, valamint a nyomásgyakorlás és társadalmi narratívák kapcsolatának feltárása áll. Kvantitatív módszerrel végzett kérdőíves adatfelvétel során a válaszadók feminista nézeteit, a #MeToo mozgalomhoz fűződő véleményüket, valamint a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tapasztalataikat és attitűdjeiket vizsgáltam. Az eredmények alapján a liberális feminizmus értékrendje bizonyult a legelfogadottabbnak, míg a konzervatív nézetek kevésbé kaptak támogatást. A válaszadók jelentős része elutasította a nemierőszak-mítoszokat, ugyanakkor bizonyos relativizáló nézetek – például az elkövető szándékának mentegetése – megjelentek. A fiatalabb generációk nyitottnak bizonyultak a feminista értékekkel szemben. Eredményeim hozzájárulhatnak a nemierőszakról, nemierőszak-mítoszokról szóló diskurzusok árnyaltabb megértéséhez, és megerősíthetik a #MeToo mozgalom társadalmi jelentőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 40-50 közötti nők társadalmi helyzete mentálhigiéniai szempontbólJuhászné Wágner, Krisztina; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a 40-és 50 közötti nők hogyan érzik magukat testileg és lelkileg. A kvalitatív kutatás során szeretném megtudni, hogy ki, milyen élethelyzetben van, milyen feladatokat lát el? Milyen nehézségekkel szembesül és azt hogyan oldja meg? Tagadhatatlan, hogy a hormonális változások lenyomatát érezzük magunkon. Vajon ki, mennyire? Az egyensúlyt a magánélet és a munka között hogyan érik el? Elégedettek-e a társukkal, önmagukkal, gyermekeikkel? Hogyan élik meg baráti kapcsolataikat, ápolják-e azokat? A dolgozatomban szeretném bemutatni az interjúalanyok válaszait, hogy ők hogyan élik meg a negyvenes éveiket, “gondolatébresztőnek” szánva másoknak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A beosztott által észlelt vezetői stílus és magatartás hatása a beosztott munkahelyi jóllétére és elköteleződéséreDurugy, Anna Krisztina; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat során a vezetői stílus hatását vizsgálom a munkahelyi jóllétre és elköteleződésre. A vezetői stílust a beosztott által történt észlelet alapján állapítottam meg, és megvizsgáltam, hogy van-e befolyással a beosztott munkahelyi jóllétére és elköteleződésére. Az adatok felvételéhez a Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II-t (COPSOQ II) használtam. Az eredményeim alapján a vezetői stílus nincs hatással a beosztott munkahelyi jóllétére és elköteleződésére, ugyanakkor a munkahelyi jóllét és a munkahelyi elköteleződés között találtam szignifikáns összefüggést. Vizsgálatom alapján a nem és az életkor nem befolyásolta az elköteleződést. A továbbiakban érdemes a vezetői stílusok mellett a vezetés irányába történő viszonyulást is vizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A binge-watching jelenség kapcsolata a szociális szorongással és a depresszív tünetekkelFábián, Anita; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA binge-watching (magyarul sorozatdarálás) egy TV-műsor vagy sorozat több epizódjának szorosan egymás után történő nézése. A vizsgálat célja a binge-watching életkorral, nemmel, iskolai végzettséggel, családi állapottal, depresszív tünetekkel és szociális szorongással való kapcsolatának vizsgálata a 18 év feletti magyar lakosság körében. A kutatásban 152-en vettek részt, egy fő kizárásra került, 55 férfi (36,4%) és 96 nő (63,6%), összesen 151 fő adatai lettek elemezve, a résztvevők átlagéletkora 34,8 ± 11,4 év volt. Közel szignifikáns az eredmény a nemek és a binge-watching (χ²(1, N = 151) = 3,56, p = 0,059) között. Szignifikáns az összefüggés az életkor és a binge-watching között (U = 1675, p = 0,043). Nincs szignifikáns összefüggés az iskolai végzettség és a családi állapot esetében. Nincs szignifikáns összefüggés a depresszió (U = 1840, p = 0,188), a FÉLNE-8 kérdőívvel (U = 1898, p = 0,286) és az SBQ kérdőívvel mért szociális szorongás és a binge-watching között (U = 2062, p = 0,715). Az SBQ kérdőív esetében a depresszió mediátor a szociális szorongás és a binge-watching között, indirekt hatás figyelhető meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bizonytalan kötődés és a gyerekkori traumák, mint kockázati tényezők szerepe figyelemhiányos hiperaktivitás zavar esetébenVasné Rakoncza, Petra; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban annak szeretnék utána járni, hogy a genetikai, neurobiológiai, idegrendszeri tényezők mellett a környezeti tényezők, ezen belül is leginkább a szülővel kialakult kötődés és az átélt traumák mennyire vannak hatással az ADHD-ra és esetenként az ADD-re. A kötődés kulcsfontosságú szerepe elismert és nem kérdéses, valamint az ADHD mára már jóval szélesebb körben ismert, mint eddig, azonban az, hogy van-e köztük kapcsolat és ha igen az milyen az utóbbi időben kezd tisztázódni. Két féle feltételezés is létezik a bizonytalan kötődés és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kapcsolatát illetően. Az egyik szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar vezet a bizonytalan kötődés kialakulásához, a másik elmélet ennek az ellentétjét feltételezi, mely szerint a bizonytalan kötődés vezet a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásához. Célom a meglévő szakirodalom feldolgozása alapján a két témakör és a közötük lévő feltételezett kapcsolat megismerése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bizonytalanságintolerancia, az önkritikusság és az együttérzéstől való félelem vizsgálata a borderline személyiségszerveződés tükrébenDemeter, Dóra Katalin; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA borderline személyiségzavart fiatal felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló, instabil interperszonális kapcsolatok, önkép és affektusok, valamint kifejezett impulzivitás mindent átható mintázata jellemzi (APA, 2014). A borderline patológia egyik legjelentősebb bejósló tényezője az impulzivitás (Links et. al., 1998), azonban a disszociáció és a szándékos fizikai önsértő viselkedés szintén a kórkép specifikumának tekinthető (Merza et. al., 2017; Sansone et. al., 2007). A borderline tünetegyütteshez felnőttkorban számos egyéb jelenség társulhat – megnehezítve ezzel az érintettek mindennapi életvitelét. Kutatásom céljának azt tűztem ki, hogy rámutasson a borderline személyiségszerveződés néhány felnőttkori jelenséggel való összefüggésére – nevezetesen a bizonytalanságintolerancia, az önkritikusság és önmegerősítés, valamint az együttérzéstől való félelem alakulására. Elvárásaimat a vonatkozó, szakirodalmi áttekintésben ismertetett elméletek és kutatási eredmények alapján fogalmaztam meg. Általánosságban azt vártam, hogy a borderline személyiségszerveződés összefüggésbe hozható a bizonytalanságintolerancia, az önkritikusság és önmegerősítés, valamint az együttérzéstől való félelem mértékével. A kutatáshoz a vizsgálati személyek (N = 191) egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely egy saját összeállítású demográfiai kérdőívből, a SCID-II interjú kérdések kérdőívvé formált változatából; a Disszociáció Kérdőívből (DISQ-H); a Barratt Impulzivitás Skálából (BIS); az Ottawa Önsértő Kérdőívből (OSI), a Bizonytalanságintolerancia Skálából (IUS-12); az Önkritikusság és Önmegerősítés Skálából (FSCRS-HU), valamint az Együttérzéstől Való Félelem Skálából (EFS) állt. A SCID-II interjú kérdések kérdőívvé formált változatának vágóértéke alapján a mintát borderline szerveződésű (N = 54) és markáns borderline vonásokat nem mutató (N = 138) személyek alkották. A vizsgálat eredményei csatlakoznak azon kutatásokhoz, amelyek a borderline szerveződés jellemző tünetének tekintik a disszociációt (Merza, 2018; Merza et. al., 2017), az impulzivitást (Bornovalova et. al., 2008; Merza, 2018; Paris, 2007; Skodol et. al., 2002; Zanarini, 1993) és a szándékos fizikai önsértő viselkedést (Dubo, et. al., 1997; Merza, 2018; Sansone, 2004; Sansone et. al., 2007). A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a markánsabb borderline vonásokkal rendelkező személyek körében magasabb a bizonytalanságintolerancia és az önkritikusság mértéke, alacsonyabb az önmegerősítés jelenléte, valamint jobban félnek az együttérzéstől, mint a borderline jegyeket nem mutató társaik. Az eredmények ezzel alátámasztják azt a feltételezést, amely szerint a borderline személyek félnek az újszerű, kiszámíthatatlan és bizonytalan jövőbeli eseményektől (Bottesi et. al., 2018; Helgeland & Torgersen, 2004; Levy et. al., 2005), és megerősítik azon nézeteket, amelyek arra utalnak, hogy – bizonyos közvetítő tényezők, pl. gyermekkori élmények által – felnőttkorban a borderline személyek kritikusabbak önmagukkal szemben (Beeney et. al., 2016; Borostyánkői et. al., 2021), és jobban félnek az együttérzéstől (Ebert et. al., 2018), mint a nem borderline egyének. A vizsgálat során kapott eredmények a jövőben kiindulási pontként szolgálhatnak egy átfogóbb, klinikai mintán végzett kutatáshoz, ami hosszú távon hozzájárulhat a borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek jobb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűncselekmények áldozataival foglalkozó segítő szakemberek munkáját befolyásoló tényezők vizsgálataPálovics, Eszter; Körmendi, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a bűncselekmények áldozataival foglalkozó segítő szakemberek munkáját befolyásoló tényezőket vizsgáltam. A kutatásomban nagy hangsúlyt fektettem a segítő munkához kapcsolódó megterhelés mértéke, a szakemberek empatikus hozzáállása, az igazságos világba vetett hite és az áldozathibáztatásra való hajlama közötti összefüggések vizsgálatára. A megfigyelt tényezők befolyásolhatják a szakemberek áldozatokhoz való hozzáállását, amely másodlagos viktimizációhoz vezethet, ennek pedig súlyosabb következményei lehetnek a bűncselekmény elszenvedője számára, mint a primer viktimizációnak. Egyrészt hátráltathatja a bűncselekmény okozta trauma feldolgozását, másrészt csökkentheti a hatóságokba, illetve a segítő szervezetekbe vetett közbizalmat is. Mivel bűncselekmények áldozataival foglalkozni érzelmileg megterhelő feladat, ezért lényegesnek tartottam figyelmet fordítani a segítő szakemberek kiégésének jellemzőire is, ugyanis az már társadalmi szinten okozhat dilemmát, ha az a szakember kerül veszélybe, akinek másokon kellene segítenie.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetés és jutalmazás megjelenése kisiskoláskorú gyerekek rajzaibanForró, István; Kondéné Inántsy-Pap, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarVizsgálatomban arra kerestem a választ, hogy a kisiskoláskorú gyerekek életében fontos helyszínek és hatalommal bíró személyek, hogyan jelennek meg rajzaikon akkor, ha büntetéshez és jutalmazáshoz kapcsolódó élményeiket kell felidézniük. Életünket rendkívül változatos formában hatják át a büntetések és jutalmazások. Az esetlegesen elszenvedett traumatizációk alakíthatják azonnali viselkedésünket és hosszú távon hatással vannak az alakuló személyiségünkre, de ez a hatás kiterjed egészségünkre és életminőségünkre egyaránt. A kutatásban olyan felnőtt-gyerek interakció került központva , mely minden gyermek életében jelen van és naponta többször is megismétlődik. A szakirodalmi összefoglalómban a fejlődéselméletekről az erkölcsi ítéletekről a büntetésről és jutalmazásról valamint rajzfejlődés területéről azokat az ismereteket tekintettem át röviden, melyek leginkább rávilágítanak a vizsgálat témájára és illeszkednek rajzokat készítő gyermekek életkorához. Beszélhetünk akár a büntetésről, akár a jutalmazásról a gyerekek ezeket leginkább az otthonukban élik át szüleik által. Áttekintve a kutatás és szakirodalom eredményeit úgy gondolom, hogy a gyerekek számára a szeparáció, a kirekesztés a szeretetmegvonás, valamint a jutalom elmaradásnak a lehetősége és az ebből adódó teljesítménykényszer jelentik a leginkább szorongató érzést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A burnout vizsgálata az észlelt stressz függvényében multinacionális vállalati környezetbenSzeghy, Gyöngyi; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy hazai piacon is jelen lévő multinacionális vállalat dolgozói körében végzek vizsgálatot annak terén, hogy milyen fokú az esetükben a munkahelyi stressz, illetve kiégés, valamint, hogy milyen korrelátumai, összefüggései vannak ennek a két tényezőnek. Azt feltételezem, hogy a multinacionális munkahelyi környezetben erős stressz hárul mind a dolgozókra, mind pedig a beosztottakra a nagyvállalati jellegből adódóan. Elsődlegesen a témát a burnout vagy kiégés jelenségének elméleti hátterével alapoztam meg, aminek során számos olyan megközelítés került ismertetésre, amely elsődlegesen a stresszel és a munkahellyel összefüggésben mutatja be magát a burnoutot mint jelenséget. Ezt követően számos hazai és külföldi szerző munkája alapján ismertettem, hogy milyen kockázatok adódnak speciálisan a multinacionális környezetből fakadóan és hogy alapvetően hogyan függ össze a multinacionális munkakörnyezetben végzett munka a kiégéssel és a túlzott és sokáig tartó stresszel. Összességében megállapítható, hogy a multinacionális környezetben kifejezetten jellemző a tartós nyomás a dolgozókon – akár vezetői beosztásban is – amelyet sok esetben a vállalati kultúra diktál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Covid-19 vírusfertőzés után jelentkező PTSD és addikciós tünetek megjelenése a víruslefolyás súlyosságának összefüggésébenHadházi, Nóra; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA Covid-19 világjárvány több millió ember testi és lelki egészségére gyakorolt hatást. A jelen kutatás betekintést nyújt a Covid-19 világjárvány hosszútávú mentális következményeire, illetve kapcsolatokat keresett a poszttraumás stressz és addikció kialakulása és a betegség lefolyásának súlyossága között. A kutatás többek között a Covid-19 betegség súlyosságának következményeit tárta fel, különös tekintettel annak mentális egészségre gyakorolt hatását. A dolgozat megvizsgálta a súlyossággal összefüggő kockázati tényezőket, melyek képesek hozzájárulni a pszichológiai következmények kialakulásához. Emellett kitért arra is, hogy van-e valamilyen kapcsolat a Covid-19 és az egyén rezilienciája, illetve érzelemszabályozási nehézségei között. Mindazonáltal adaptálni kísérelte a COVID-19 Pandemic Mental Health Questionnaire (CoPaQ) kérdőív magyar nyelvre fordítását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi jellemzők, a korai maladaptív sémák, illetve a maladaptív evési magatartások és a kóros evési attitűdök közötti kapcsolat vizsgálataUri, Vivien Erzsébet; Mercz-Madarassy, Kitti; DE--Bölcsészettudományi KarAz elhízás olyan soktényezős betegség, amelynek hátterében biológiai, környezeti és pszichológiai tényezők is állhatnak (Basile, Tenore és Mancini, 2019). Ehhez hasonlóan az evészavarok is összetett betegségek, hiszen a zavarra való hajlamban, a betegség kialakulásában, valamint fenntartásában biológiai, pszichológiai és szociális tényezők is szerepet játszanak (Túry és Szabó, 2000). Az evészavarok és testsúlyproblémák továbbá abban is hasonlítanak, hogy problémás evéshez fűződő viszony húzódik meg mögöttük (Lukács, 2022). Az evéssel kapcsolatos problémák kialakulásában és fennmaradásában szerepe van a diszfunkcionális családi működésmódoknak (Sztanó, Ress és Pászthy, 2007), illetve a korai maladaptív sémák kialakulásában is meghatározó szerepe van az egyén nukleáris családjának, családi környezetének és a család dinamikájának, hiszen ezekben gyökereznek a sémák alapjai, a megtapasztalt negatív élményekből, ezek emlékeiből és tapasztalataiból alakulnak ki a sémák (Young és mtsai, 2010). Kutatásom célja az evéshez fűződő problémás viszonyt jelző kóros evési attitűdök és maladaptív evési magatartások vizsgálata, illetve annak feltárása, hogy ezek milyen családi működésmódokkal és maladaptív sémákkal járhatnak együtt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi minták és transzgenerációs hatások szerepe a gyermekek mentális egészségébenPintér, Judit Mária; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarAz irodalmi áttekintés célja, hogy bemutassa a gyermek fejlődését meghatározó legfontosabb elméleti kereteket, különös tekintettel a pre- és perinatális időszakra, kötődéselméletre, Erikson pszichoszociális fejlődéselméletére, a transzgenerációs hatások mechanizmusaira és Böszörményi-Nagy Iván kontextuális családterápiás szemléletére vonatozóan. A család és a transzgenerációs hatások vizsgálata hosszú évtizedek óta kiemelt szerepet kap. Az irodalmi áttekintés célja, hogy átfogó képet nyújtson azokról az elméleti megközelítésekről és kutatási eredményekről, amelyek segítenek megérteni, hogyan adódnak tovább a családi mintázatok generációról generációra, és milyen hatással vannak az egyén mentális egészségére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családok mentális támogatása a gyermekvállalás kezdeti időszakábanAlbert-Molnár, Bettina; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA családok mentális támogatásához készült ez a mentálhigiénés terv, hogy átsegítse őket a szülővé válás normatív krízisén és felkészítse őket a gyermekvállalással együtt járó kihívásokra. Foglalkozik a gyakorlatok által önismerettel, a párkapcsolat megszilárdításával, csecsemőgondozással, valamint a szülésélmény fontosságával. Segíti őket az érzelemszabályozásban, a magabiztosabb szülői attitűd elérésében. Bemutatja a védőnői szolgálat feladatait, korlátait a mentálhigiénés támogatásban. Felvázolja a családszerkezet átalakulását az első gyermek érkezésével. Felhívja a figyelmet az édesanyák gyermekágyi időszakának mentális támogatására. Bevonja az édesapákat a várandósság folyamatába és a gyermek érkezésének felkészülésébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csapat- és egyéni sportolók összehasonlítása sportmotiváció, flow-szinkronizáció és társas orientáció alapján.Hajdu, Zsófi; Csukonyi , Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom fő témája az egyéni és csapatsportolók összehasonlítása. Arra voltam kíváncsi, hogy vannak-e eltérések a versenysportolók sportmotivációjában, flow-szinkronizációjában, illetve társas orientációjában, attól függően, hogy milyen sportágat végeznek. A sportmotiváció nem egy újonnan vizsgált terület a sportpszichológiában, azonban általában inkább a hobbi- és verseny, illetve élsportolókat szoktak összehasonlítani (Mutter és Pawlowski, 2014), kevés kutatás foglalkozik a sport-típusok között eltérésekkel, így én ezek vizsgálatát helyeztem előtérbe, a Sportmotivációs Skála alkalmazásával. Egy másik kutatott tényező a sportban a flow, hiszen a sportolás a fejlődésre való lehetőségek, illetve optimális kihívások miatt kiváltképp autotelikus tevékenységnek számít (Jackson és Csíkszentmihályi, 1999). Kutatásomban a flow társas aspektusait helyeztem a középpontba, melynek vizsgálatához a Flow Szinkronicitás Kérdőívet (Magyaródi és Oláh, 2015) használtam. Az utolsó általam vizsgált terület pedig a társas orientáció, melynél azt szeretném feltárni, hogy az űzött sportág típusa befolyásolja-e, hogy egy személy inkább individualista vagy kollektivista. Ezt az Individualizmus-kollektivizmus Skálával (Csukonyi és Münnich, 2002) mértem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csapatban sportolók és esportolók összehasonlítása a sporthoz való kötődésük és a csapatban megélt kohézió alapjánBartos, Gábor; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA sport sokunk mindennapjait átszövő, kikapcsolódási és hobbitevékenység, amely egyesek hivatásaként is szolgál. Az elmúlt évtizedek rohamos technikai fejlődése lehetővé tette azt, hogy ezen klasszikusan fizikai aktivitást igénylő tevékenység az online térben is megjelenjen, különböző online játékok, versenyek keretein belül. A dolgozat témája a csapatban esportolók és hagyományos sportolók összehasonlítása a sportolói identitásuk, sport iránti elköteleződésük, sportban megjelenő motivációjuk és csapatban megélt kohéziójuk alapján. A dolgozatban foglalt online kérdőíves kutatás során a vizsgálati személyektől egyes demográfiai és sportolói vagy esportolói szokásokkal kapcsolatos adatokon kívül a Sport Iránti Elköteleződés Kérdőív-II, a Magyar Nyelvű Sportmotivációs Skála-II, Sportolói Csapat-Környezet Kérdőív, valamint a Sportolói Identitás Skála nevezetű mérőeszközök segítségével jutottam adatokhoz. Az ezen kutatásból származó eredmények segíthetnek abban, illetve választ adhatnak arra, hogy az egyes sportolói és esportolói csapatokban megtalálható összetartás, valamint a csapatban sportolók és esportolók sportolói identitása, sport iránti elköteleződése és sportmotivációja hogyan függ össze, valamint ezen csoportok között milyen különbségek tapasztalhatóak a vizsgált mintán. Így kutatásommal hozzá kívánok járulni a témában fellelhető kutatási anyag bővítéséhez és eredményeihez, segítve az ezen területeken tevékenységet végző, csapatokkal foglalkozó szakemberek munkáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cyber-bullying vizsgálata online videójátékokban a játékmotiváció és a videójátékozási szokások tükrébenJónás, Endre; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA videójátékok napjainkban vezető szerepet játszanak a szórakoztató ipar és a szabadidős tevékenységek között, így a tudományos világ érdeklődését is felkeltette. A jelen tanulmányban az online játékokban fellelhető bántalmazás, vagyis cyber-bullying témakörét vizsgálom. A kutatásomban a bántalmazás megnyilvánulási formáit is feltérképeztem. Az adatfelvételhez használt kérdőívben felmértem a kitöltők videójátékozási szokásait, illetve válaszoltak a játékmotivációra irányuló kérdésekre. Igyekeztem feltárni a cyber-bullying tapasztalatok és a játékmotiváció faktorok kapcsolatát, valamint a játéktípus preferenciák és a cyber-bullyingban való szerepvállalás közötti összefüggéseket. A motiváció és a bántalmazásban megfigyelhető szerepkörök eloszlásának viszonyát is megvizsgáltam. Több hipotézist is sikerült bizonyítani, így hozzá tudtam tenni a jelenség átfogóbb, tudományos megértéséhez.