Hallgatói dolgozatok (Filozófia)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Filozófia Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 279)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Test, tudomány és szépség: A teremtés és a metamorfózis határvidékei Frankenstein szörnye és Bella Baxter történetében
    Sándor, Viktória; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat célja, hogy Mary Shelley Frankenstein, Vladimir Nabokov Lolita és az általam e kettő mű sajátos ötvözetének vélt Alasdair Gray Szegény párák című műveinek összehasonlításán keresztül vizsgáljam a test és az identitás átalakulásának kérdéseit. Nem csupán a három alkotás közötti irodalmi kapcsolatok feltárása a cél, hanem a feltámasztás tudományos és etikai dilemmája, a szépség és a másság társadalmi percepciója, valamint mindezek társadalomra gyakorolt hatása és az esetleges kihívások, amit a mesterséges teremtés, a szépség és a metamorfózis von maga után. Valamint szó esik az egyénről is, hogy miként formálhatja és alakíthatja saját magát a társadalmi elvárások és a vele szemben támasztott normák tükrében. Központi téma a Frankenstein és a Szegény párák párhuzama, amely elsősorban a mesterséges teremtés kérdésében mutatkozik meg. Mindkét mű főszereplője szuperhumán képességek birtokosa, ám míg egyikük kívül reked a társadalmon, a másik annak aktív alkotójává válik. Végig vesszük a két lény felgyorsult fejlődését és magyarázatot keresünk a kettőjük közötti eltérésre. Etikai szempontból megvizsgáljuk az önjelölt Isteneket, akik ember létükre embert teremtenek, méghozzá náluk hatalmasabbat. Tárgyaljuk a rájuk nehezedő felelősséget, hogy mennyi is múlik a bánásmódon, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Blaise Pascal morálfilozófiája a fogadás argumentumon és a vallásosságon keresztül
    Gyarmati, Zoltán; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatom Blaise Pascal fogadás argumentumának és vallásosságának a témáját járja körül, a Gondolatok című művét alapul véve. A Gondolatokból nagy szerepet kapott a 223-as, 139-es és az 556-os számú töredék, és a Mémorial is. A dolgozatom célja Pascal morálfilozófiájának a bemutatása a fogadás argumentumon keresztül, és a pascali vallásosság ismertetése. Nagy szerepet kap a szakdolgozatomban a pascali életrajz bemutatása. Egy filozófus gondolkodását nagyban befolyásolja a kor, amiben él, és a hatások, amelyek élete során érik. A kutatásom végére arra a következtetésre jutottam, hogy Pascal morálfilozófiája egy nagy egészet képez, amelyben szükség van a fogadásra, a vallásosságra, és az ezekhez kötődő unalomra és szórakozásra.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Harry Potter könyvsorozat mint modern mítosz
    Gergely, Zselyke; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat a régi és modern mitológiák párhuzamait vizsgálja, illetve azok definícióit és különbségeit. Többek között, hogy mi a szerepük a mai világban és hogyan változott a funkciójuk. Ezeket elsősorban a J.K.Rowling által írt Harry Potter könyvsorozatban és azon keresztül vizsgálom. Kitérve a mitikus világok és az általunk ismert valóság együtt működésére, a mitikus hősök legfontosabb archetípusaira, a legendás lényekre és azok szimbolikájára, arra hogy hogyan fedik a mítoszok hősei az átlagos ember mindennapjait, a jó és a rossz különbségére, ugyanakkor e kettő fontosságára, végső soron pedig arra, hogy a sors valóban elkerülhetetlen lenne-e ezekben a történetekben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A végesség filozófiája és a halálközeli élmények fenomenológiája
    Major, Kata; Horváth , Lajos; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témájaként az emberi élet végső eseményét, a halált választottam, mivel úgy gondolom, hogy a halandó élet végességének kérdései egy állandóan aktualizálható diskurzust jelentenek, melyet többféle irányból lehet és érdemes is megközelíteni. A halál problémája a létezés és ezen belül a filozófia legösszetettebb kérdései közé tartozik.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Paul Atreides, mint karizmatikus vezető Denis Villeneuve Dűne-filmjeiben
    Ábrányi, Lili; Váró, Kata Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban Denis Villeneuve Dűne és Dűne: Második rész című filmjein keresztül mutatom be Paul Atreides karakterét, mint karizmatikus vezetőt. Elemzem identitásának komplexitását, kapcsolatát más karakterekkel, és különböző vezetési stílusokat is bemutatok, melyeket a filmekből vett példákkal alá is támasztok.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kegyelem útja – a χάρις fogalomtörténete Homérosztól Pál apostolig
    Jakab, Fruzsina; Bugár, István; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Jelen dolgozat a görög χάρις fogalom fogalomtörténeti és konceptuális vizsgálatára tesz kísérletet, amely a homéroszi eposzoktól indulva egészen Pál apostol leveleiig követi végig a jelentésváltozások ívét. A χάρις nem csupán nyelvi kifejezés, hanem olyan kulturális és filozófiai jelenség, amely az ókori gondolkodás legkülönbözőbb rétegeiben – az esztétikától a társadalmi kölcsönösségen át a teológiai transzcendenciáig – meghatározó szerepet tölt be. Dolgozatomban igyekszem feltárni, miként válik ez a kezdetben esztétikai és szociális kontextusban működő fogalom Platónnál filozófiai kérdésfelvetéssé, a hellenisztikus iskolákban erkölcsi normává, majd a keresztény gondolkodásban a kegyelem teológiai és üdvtörténeti alapelvévé. A vizsgálat módszertanilag hermeneutikai és történeti megközelítést alkalmaz, különös tekintettel a fogalom interakciós működésére és értékrendi átalakulásaira. A χάρις így nem csupán jelentések, hanem világnézetek, illetve az Isten és emberek közötti viszonyok átrendeződésének lenyomata is – egy olyan út, amelyen keresztül kirajzolódik, mit jelent embernek lenni a nyelv, a közösség és a kegyelem világában.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ötödik pecsét
    Pásztor , Áron; Pólik , József; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című filmnek vizsgálom stilisztika és nagyobb részben narratív sajátosságait, különös tekintettel kitérve a példázatra, erkölcsi dilemmára, valamint arra, hogy a karakterek hogyan viszonyulnak történelemhez milyen a belső világuk ebben a zűrzavaros időszakban. A film elemzése közben nem csak a narratív és formai jegyeket veszem górcső alá, hanem igyekszem kitérni a mű társadalmi, filozófiai rétegeire is, ezáltal a film túlmutat önmagán, mindenkire levetíthető morális kérdéseket feszeget. Az ötödik pecsét különleges helyet foglal a magyar filmművészetben, leginkább erkölcsi mélysége miatt. Fábri Zoltán életművében ez az alkotás a szerzői stílus érett szakaszát jelzi. Az 1970-es évek magyar filmművészete a dokumentarizmus és a szerzői filmek mezsgyéjén halad, ezért szakdolgozatomban ezt a stílustörténeti folyamatot is feltárom, hiszen a film is ezen időszak alkotása. Összehasonlító módszerrel elemzem Sánta Ferenc azonos című regényét, és Fábri filmadaptációját, kitérve a különbségekre, hangsúlyeltolósásokra, és hogy Fábri hogyan oldja meg a regény adaptációját. Vizsgálom, hogy a regény hogyan építi a fontosabb karaktereket, és a film milyen eszközöket használ, hogy bemutassa a karakterek belső világát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A testhorror és szépségipar a Szer című film világában.
    Furkó, Nelli Judit; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Margaret Qualley rendezésével A szer című film témáinak részletes kibontása a szépségipari és testhorror témáiban. Elsősorban megállapítom mi is a horror és azon belüli al-műfajként hol is szerepel a testhorror és a női test a horroron belül. Hogyan is van megalkotva és milyen szerepeket tölt be. Ezután a filmben megjelenő szépségipari témákat fogom elemezni. Mind az öregedéstől, a férfi képeken át az emberi test eladásáig. A szer film üzenete a nőknek szól, hogy ne őrüljünk bele a szépségbe és a körülötte működő szépségkultuszba. A társadalmunk nem ad helyet a nőknek elvárások nélkül. Ezeket az elvárásokat pedig a férfiak adták ránk. A testhorror pedig groteszk módon, de megerősíti a film üzenetét. Az átváltozás irodalmi alapokon való megnézése.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Társadalom, szabadság, egyenlőtlenség- Rousseau és Sartre emberképe a Platform allegóriájában
    Vatai , Lilla; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat Galder Gaztelu-Urrutia El Hoyo (The Platform) című filmjét elemzi filozófiai és társadalomkritikai szempontból, középpontba állítva az emberi viselkedés változását extrém körülmények között. A film egy vertikálisan felépített börtönön keresztül mutatja be a társadalmi egyenlőtlenség, a hatalom és az erőforrások elosztásának problémáit. A dolgozat célja annak feltárása, hogyan torzulhat az egyén erkölcsi ítélőképessége és cselekvése egy igazságtalan rendszerben, különösen akkor, ha a környezet dehumanizációt kényszerít ki. Az elemzés alapjául Michel Foucault hatalomelmélete, Jean-Paul Sartre és Jean-Jacques Rousseau társadalomfilozófiája, valamint Philip Zimbardo börtönkísérlete szolgál. A film példáján keresztül a dolgozat rávilágít arra, hogy a viselkedést nem csupán az egyéni döntések, hanem a külső körülmények és hatalmi struktúrák is meghatározzák.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hiperrealizmus és/vagy turbórealizmus
    Máté , Erik; Valastyán , Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom témája Viktor Pelevin, orosz regényíró első megjelent regénye, az Omon Ré. A korabeli recepció több ponton is a hiperrealitás baudrillard-i fogalmával hozza összefüggésbe Pelevin munkáját. Ezzel szemben Pelevin önmagát a turbórealizmus fogalmával határozza meg. A dolgozat első fele a hiperrealitás és a szimulákrumok baudrillard-i fogalmait vezeti be, különös tekintettel az ezen fogalmakat kísérő példákra. A szórakoztatóipar, tömegmédia, kultúrtörténet vagy a tudományos metódusok, mind olyan sarokpontok a szimulákrumokról szóló diskurzusban, amelyek kapcsolódási pontot jelentenek Pelevin regényével is. A kritikai észrevételek taglalása mellett, regényelemzési szempontokat is figyelemben veszek a dolgozat ezen részén. A dolgozat második részében a fent említett regényelemzési szempontokat alkalmazom Pelevin szövegére. Ennek során arra keresem a választ, hogy helytálló-e a hiperrealitás fogalmával leírni az Omon Rét.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Lukács mozija
    Mikó, Ádám László; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A mítoszból a logoszba vezető út keskeny, kapuja szoros és kevesen vannak, akik megtalálják azt. Egyesek szerint a teológiában rejlik a meglelés módja ugyanakkor - minthogy minden szentnek maga felé hajlik a keze - én jobb szeretek ezügyben az esztétika, mint értelmezési módszer berkein belül gondolkodni. Amennyiben a teológia magyarázóan lép fel a mítosz irányába a logosz irányából, úgy az már sokkal inkább hermeneutika, mely viszont már sokkal inkább esztétikai jellegű, mintsem teológiai. A transzgresszió mibenléte, a mítoszból a logoszba való áttáncolás annyi, mint nyelvről nyelvre fordítani. A szükségszerű dualizmusban a mítosz és logosz párharca nem a víz és olaj soha el nem keveredő szubsztanciája, hanem a felkavart cukor és víz viharzó diffúziója; egyszerűbben: a mítosz és a logosz nem csupán ,,külsőlegesen kapcsolatosak egymással”, annál inkább szervesen; ekképpen is kell egyvelegükre tekintenünk - ,,cukros vízként”. Míg a mítosz és a logosz kettőse funkcionálisan megkülönböztetendő, addig ahhoz, hogy a világot egy nagy Narratívában lássuk át, megkerülhetetlen a felismerés, hogy az azt adó elemek vegyületét összességében kell vizsgálni; nem pedig azoknak részecskéiben életet keresni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Termékeny apokalipszis
    Gyarmati, Dominik; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom témája, hogy miért és miként szervesül az apokalipszis egy műben, hogyan néz ez ki a Termékeny félreértés / Productive Misreadings-ben. Hol szorosabb műelemzői igénnyel, hol tágabb, filozófiai-kultúrteoretius megközelítéssel vizsgáltam, melyhez a könyv vezérfonal, eszköz, kapaszkodó – alkalom a felidézésre, gyűjtésre és felismerésekre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az eleven forma
    Estók, Zsófia; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban William Blake mítoszalkotó szerepét, valamint a nyelv és álom közötti kapcsolatot vizsgálja, miközben rámutat a költő szimbolikájának és szövegei belső kohéziójának jelentőségére.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ember mint értelmetlen értelmező
    Holop, Eszter; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban az emberben feszülő minőségbeli különbségek mibenlétéről, megjelenési formáiról, és a két szélsőség – a szellem és az anyag – dialektikájáról írok, melynek fúziója és a bennünk lévő hiányérzet csillapítója a művészet. Kutatásom kulcsa a kettősség, mert véleményem szerint nálunk ellentmondásosabb – és ebből kifolyólag magányosabb – entitás nemigen létezik ezen a földön. Bár pont ez a bennünk feszülő ellentét tesz minket emberré; egy olyan gondolkodó, ám természeti lénnyé, melynek célja a teljes tudás megszerzése, és aki kénytelen annak tudatában leélni az életét, hogy azt sohasem érheti el. Ebből a fizikai és szellemi korlátból kifolyólag – vagyis abból, hogy élő ember vagyok – dolgozatomban nem az élet felfedhetetlen értelmére keresem a választ, hanem csupán az ember kettős jellemét vizsgálom meg a saját magáról mint fajról alkotott képén keresztül.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    És ti hogyan éltek?
    Pártai, Petra Zsófia; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban arra a kérdésre kísérelek meg választ adni, hogy hogyan kell élnünk, és ebben a kérdésben milyen szerepe van a művészetnek és a szépnek, pontosabban miként befolyásolhat minket mindennapjainkra vonatkozóan. Ezt a kérdéskört főként Immanuel Kant eszmerendszerének kontextusában fogom vizsgálni. A játékteremet színesíteni pedig Genzaburo Yoshino How do you live? (君たちはどう生きるか, Kimi-tachi wa Dō Ikiru ka – magyar fordítás: És ti hogyan éltek?) című novellájával, illetve Hayao Miyazaki új Oscar nyertes animációs filmjével, A fiú és a szürke gémmel (eredeti cím: 君たちはどう生きるか, Kimi-tachi wa Dō Ikiru ka) fogom.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mit árulnak el rólunk a zombis filmek?
    Wéber, Panna; Horváth, Lajos; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a horror műfaj egy alműfaját, a zombifilmeket vizsgálom. Kevés szó esik e filmek mondanivalójáról és értékéről, ezért a dolgozatomban négy fő alkotáson keresztül mutatom be az alműfaj fejlődését és lényegét. A fejlődéshez hozzátartozó filmtörténeti változásokról és a történelmi eseményekről, társadalmi hatásokról is szót ejtve mutatom be az előző 100, de minimum 50 évet, melynek a zombifilmek szerves részévé váltak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egy XXI. századi elme viszonya Nietzschével
    Nemes, Enikő; Valastyán, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom fő témájaként Friedrich Nietzsche egyik legalapvetőbb, első kritikai művét igyekszem megvizsgálni. Ez a mű A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus címet viseli. Többszörösen vitatott témába kívánok nyúlni tanulmányommal és szeretném felbomlasztani mindazon félreértéseket, amik ezzel a művel szemben megjelennek egyesek számára. Kívánok némi útmutatót kirajzolni a téma kapcsán, illetve számos saját meglátást kapcsolni a Nietzsche által megfogalmazott gondolatok mellé. Választásom azért esett erre a témára, mert nagyon elragadónak tartom azt a késztetést, ami egy 19. századi filológus elméjében megszületett az 1870-es évek tájékán, miszerint filológiai szakterületén kívülre merészkedve, megalkotta első jelentős művét, ami által a filozófusok katedrájára emelkedhetett számos visszarántó és elítélő kritika ellenére is. Nietzsche gondolatai megformálása által létrehozott egy olyan esztétikai értekezést a tragédia születéséről, ami lehetővé teszi a mai generációk számára azt, hogy megismerkedjenek az ókori görögség legalapvetőbb művészetfelfogásaival, illetve, hogy a mai művészetfelfogásunkat összekapcsoljuk egy rég elmúlt kultúrával és visszataláljunk gyökereinkhez az önmegismerés, önfelbomlasztás útján.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    II. Erzsébet királynő reprezentációja A királynő című filmen keresztül
    Barócsi, Vanda; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomba II. Erzsébet brit királynő alakját és uralkodását fejtem ki, elsősorban A királynő című filmen keresztül. A királynő karaktere, ábrázolása, valamint uralkodásának bemutatása áll a középpontban, de a királyi család is fontos szerepet tölt be mind a filmben, mind a királynő életében. A film egy konfliktusra épít, amiben helyt kell állni az uralkodónak és családjának. Az itt megjelenő problémák és konfliktusok kezelése is hangsúlyos, de amellett az is fontossá válik, hogyan ábrázolják benne az uralkodót, főként azért, mert egy akkor még élő uralkodót filmesítettek meg benne. A film több napon keresztül betekintést enged a palotába és az ott történtekbe, még magánéleti dolgokba is belevisz minket a rendező. Központi alakká a királynő válik, őt helyezi a rendező a középpontba, még akkor is, ha Diana halálának napját járja körül a történet és annak a napnak az utóhatását.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Íliász és az Akhilleusz dala, avagy a hősiesség és az erkölcs kapcsolata
    Kunkli, Orsolya; Sós, Csaba; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Emberi történelmünk tagadhatatlan részét teszik ki a hősök, habár a korok változásával, a heroizmus fogalma alatt értett értékek és attribútumok is lassú átalakuláson mentek keresztül. A szakdolgozatom megírásához alapul Homérosz Íliász eposzát, és az erre a műre támaszkodó Akhilleusz dala regényt vettem, utóbbit Madeline Miller amerikai írónőtől. A két alkotás szépen reprezentálja saját idejük morális beágyazódásait, melyek levezetéséhez segítségül vettem David Hume A jó ízlésről és az Egy párbeszéd szövegeit. A homéroszi világba való rövid betekintést egyaránt elmaradhatatlannak véltem a témakörömön belül, Platón A lakoma és Az állam alkotásain át tettem végül ezt. Dolgozatom témája továbbá Akhilleusz karakterére épül, akinek az eposz felütését adó haragjának megvizsgálása is szándékomban volt, ehhez pedig Peter Sloterdijk Harag és idő könyvét vettem segítségül. Az akháj hős antik versengésből való kimaradását, boldogságát és veszteségét szintén górcső alá vettem, Friedrich Nietzsche Ifjúkori görög tárgyú írások és A tragédia születése köteteiben leírt gondolatokra támaszkodva, kiegészítve a hírnév eszméjével Nietzsche kortársa, Jacob Burckhardt A reneszánsz Itáliában című kötetében olvasható egyes nézeteivel. A témám adekvátságát bizonyíthatja, hogy ennyire szerteágazó – mind a nemzetiségeket, mind a korszakokat tekintve – szakirodalmi háttérre tudtam támaszkodni. Ezeket igyekeztem egy írisz alá hozni úgy, hogy nem csak a saját gondolatmenetemmel való azonosságokra helyeztem a hangsúlyt, hanem olykor konfrontálódtam is egyes szakirodalmi szövegek állításaival.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A titkos történet vizsgálata a romantikus esztétika perspektívájából
    Molnár, Edit Virág; Tánczos, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatom A titkos történet romantikus elemeinek vizsgálatára összpontosít, az író munkásságának releváns aspektusainak rögzítésétől az irónia feltérképezéséig, így keretbe foglalom az írói intenció és befogadói hatások ellentmondásos megjelenítését. Ambivalens kérdésfelvetésekkel kell szembenéznünk, majd azokat megválaszolni A titkos történet stílusának és üzenetének összetett vizsgálatával. A romantika releváns aspektusainak bemutatását követően eljutunk a regény témánkba vágó epizódjainak, a szereplők attribútumainak boncolgatásához, a tragédia és görögség jelentőségének ábrázolása után pedig megfogalmazom az elemzésem fő kérdését: miért lesz meghatározó a romantikus esztétikai perspektíva a regényben, és hogyan jelenik meg az irónia a különböző olvasói interpretációkban?