Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 96)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Prémium mechanikus billentyűzet tervezéseFaragó, Péter; Nemes, Dániel; DE--Műszaki KarDolgozatomban igyekeztem betekintést engedni a virágzó mechanikus billentyűzetekben rejlő lehetőségekre és megmutatni, hogy mérnöki szemszögből és alapos piackutatással van lehetőség még mindig egy egyre telítettebb piacra belépni. A tapasztalatom az, hogy a mechanikus billentyűzetek piaca, így, hogy inkább luxuscikk piac, nyitott az új technológiákra, türelmes és az estek többségében hajlamos vásárolni olyan terméket is, ami úgy mond noname, semmiből jött a piacra. Ezért is mertem belevágni ebbe a projektbe. A VoC segítségével sikerült találnom egy irányt, ami lehetővé tette, hogy leszűkítsem a billentyűzet kialakítást, alapanyagait és funkcióit. Az itt bemutatott terméken még sokat kell dolgozni, hogy megérje akár csak aze első prototípust is legyártani belőle, de tervezési folyamat bebizonyította a koncepció érdekes lehet a vevők számára és rengeteg jövőbeli kísérletezésre add lehetőséget, különösen a „pogácsa” esetén. A szilárdsági ellenőrzések, pedig igazolták, hogy a kapcsoló keret, már ebben a formájában is használható lehet az első leforgácsolt prototípusban. Céljaim között van, hogy azt a pogácsát is kiváltsam egy generatívan méretezett alkatrészre. Addig is, tervezni fogok hozzá különböző geometriai és alapanyag megoldásokat, hogy tudjam mutatni a vevőknek a termékben rejlő lehetőséget. A termék tervezésénél törekedtem arra, hogy olyan anyagokat használjak, amik könnyen pótolhatóak vagy javíthatóak, ilyenek a hobbi által gyakran használt NYÁK-ok és egyéb alkatrészek. A könnyen elérhető, elterjedt fej kialakítású csavarok is ezt segítik elő. A terméket gyártása még sok kihívást tartogat és lehet szükséges lesz módosítani akár a geometriát is ahhoz, hogy a forgácsolási költségek ne szálljanak el. Ami érdekes lesz, az a különböző bevonatok kiválasztása lesz, hogy valóban legyen benne egy 70-es évekbeli írógép vagy akkori használati eszköz érzés. Ami még hátra van egy megfelelő, fenntartható csomagolás megalkotása. Ezután a sorban a marketing stratégia kidolgozása lesz. Hosszú az út még a kész VAD termékigTétel Korlátozottan hozzáférhető Gyártási költségcsökkentés mérnöki megoldásokkal a Fabetker Kft-nélSzabó, Imre; Fazekas, Lajos; DE--Műszaki KarDiplomamunkámat a FABETKER Kft-nél készítettem. A FABETKER Kft-nek két fô profilja van, egyrészt a fabeton termékek gyártása, illetve kereskedelme, másrészt a vasbeton termékek gyártása és, mint előbb is elhangzott kereskedelme. Munkám során feladatom volt a gyártási költségek csökkentése műszaki fejlesztésekkel, megoldásokkal. Két fõ területre helyeztem a hangsúlyt, egyik terület a sertésólak építéséhez használt rácspadozat sablonok fejlesztése, tovább gondolása. Másik fő terület a napi szinten keletkező huIIó beton mennyiségének csökkentése. ’Tétel Korlátozottan hozzáférhető Homokszóró műhely elszívó ventilátor rezgésdiagnosztikai vizsgálat a Ventifilt Kft. telephelyénNagy, László; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban bemutattam a méréseknek teret adó Ventifilt Kft.-t rövid történeti áttekintést adtam a cég mindennapjairól. A munkám célja, hogy a homokszóró műhely elszívó ventilátorának a rezgés felügyeletét beillesszem a cég karbantartási rendszerébe. Részletesen bemutattam a felület előkészítő homokszóró műhely elszívó rendszerét, kiemelve az elszívó ventilátor rendszerben betöltött szerepét. Bemutattam a ventilátorok működése során a gyakorlatban leggyakrabban előforduló hibákat és azok következményeit. A gépészeti alap hibák bemutatásánál ismertetem a kiegyensúlyozatlanság, a konzolos csapágyazású ventilátorok kiegyensúlyozatlanságát, a villamos gépek rezgésdiagnosztikai hibáit, a légtechnikai berendezések rezonancia problémáit és a gördülő csapágyak működése során jelentkező hiba frekvenciákat. Bemutatom az SKF ENVELOP mérési módszert. A harmadik fejezetben ismertetem az általam végzett, rezgés diagnosztikai vizsgálatokat. A rezgés mérés gyakorlati megvalósítása során megadom a forgó gépek legfontosabb mozgás jellemzőit, és azok ábrázolhatóságait a spektrum képekben. Ismertetem a ventilátoron a rezgés mérési helyeket és a méréshez használt, adat gyűjtő műszert (SKF, Microlog, MX). Megadom a mérések során alkalmazott mérési beállításokat és az elvégzett mérések eredményeit ismertetem. A mérések során többek között az ISO 10816-3 szabvány előírása, az Envelop 3, Envelop 4 és az alacsony, közepes és magas, frekvenciára, beállított mérési utakat használtam. A mérések kiértékelése során a ventilátoroknál leggyakrabban előforduló gépészeti alap hibák és a csapágy meghibásodások rezgés összetevőit vizsgáltam a spektrum képekben. A szakdolgozat mellékletében találhatóak a három különböző alkalommal elvégzett mérések vízesés diagramjai (48 db). A kiértékelések alapján javaslatot tettem a cégnél működő tervezett karbantartási rendszerben jól beilleszthető mérési módszer bevezetésére, kitérve a személyi és tárgyi feltételek meglétére és a mérési gyakoriság meghatározására. A 2023-as év mérési tapasztalatai alapján javaslatot teszek egy új rezgés diagnosztikai mérő eszköz és szoftver beszerzésére, ami jelentősen növelné a vizsgálatok hatékonyságát. A koncentrikussági beállítások végzéséhez, pedig javaslok egy lézeres tengely beállító műszer beszerzését. A méréseket végző személyzet bővítésével jövőben kialakulhat egy szakmai tudás bázis, amely lehetővé teszi a cégnél működő ventilátoroknál az on-line állapot figyelő rendszer telepíthetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Yokogawa PRM fejlett diagnosztikai rendszer megvalósítása SAP integrációvalKapos, Gábor; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarA feladatkiírásnak megfelelően elkészítettem a beadandó szakdolgozat feladatot. A dolgozatban az elvégzendő feladatokra meghatározott sorrendben válaszoltam, amelyek felsorolása a tartalomjegyzékben megtekinthető. Napjainkban a vállalatoknak innovatív technológiákat kell alkalmazniuk, kéz a kézben járva a megfelelő iparági szakértelmükkel, hogy sikeresek legyenek és versenyképes piaci pozíciót szerezhessenek a versenytársakhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan digitális átalakulás szükséges, amely még hatékonyabbá teszi a napi szintű működést. Ilyen terület pl. a termelést segítő berendezések meghibásodása miatti nem tervezett leállások. Ezek az események növelik a kar-bantartási költségeket, veszélyeztetik a biztonságos üzemeltetést és elérhetetlenné teszik a kitűzött termelési célok elérését. Ahogy a mondás tartja, a megelőzés jobb, mint a gyógyítás, az ipar számára ez azt jelenti, hogy el kell kerülni a költséges, nem tervezett leállásokat és a nem ter-vezett karbantartási tevékenységeket, valamint a velük járó elkerülhetetlen költségeket is. A rutinkarbantartás segíthet, de nem tárja fel a folyamatok lassulását eredményező, kialakulóban lévő problémákat. Egy „erős” műszaki karbantartási stratégiába való befektetés kifizetődő lesz, amely lehetővé teszi a termelés optimalizálását és a hatékonyság növelését, ami végső soron a versenyképesség javulásá-hoz és a nagyobb üzleti eredményhez vezet. Egy ilyen „előre jelző” karbantartási stratégia alapjait fektettük le a megvalósult projekt kapcsán. A Yokogawa PRM rendszerének alkalmazásával áttérhetünk egy reaktív karbantartási stratégiáról a prediktív karbantartásra, mérve a berendezések teljesítményét annak meghatározása érdekében, hogy mikor kell karbantartást végezni. Mindezek biztosítják, hogy ne kerüljön sor felesleges munkára, és az eszközök ne hibásodjanak meg minden előrejelzés, figyelmeztetés nélkül. A dolgozatban saját szakmai tapasztalataim alapján bemutattam olyan a gyakorlatban alkalmazható eljárásokat melyek kielégítik a szükséges és elégséges dokumentációs követelményeket és nyomon követhetők. A projekt megvalósítása során nagyon sok új ismeretre tettem szert és szembesültem azzal a ténnyel, hogy sok esetben amíg a probléma természete meghatározásra nem kerül, addig a termelés áll. Ez még jobban megerősítette bennem, hogy szükség van olyan modern megközelítésekre, amelyek magukban foglalják a prediktív intelligenciát és a felügyelt eszközök kritikusságához igazodnak, valamint azonosítják a meghibásodás veszélyének kitett eszközöket. Fontosnak találtam, hogy a terepi eszközöket proaktívan kezeljük. Itt elsősorban arra gondolok, hogy legyenek pontosan konfigurálva és kalibrálva az eszközök, mert ez kulcsfontosságú a prediktív diagnosztikai értékékek biztosításához. A megvalósított rendszer sokféle bővítési lehetőséggel rendelkezik, az egyik ilyen kiegészítés a szelepdiagnosztika, pl. a Fisher - ValveLink vagy a Masoneilan - Valvue szoftvere, amely beintegrálható a rendszerbe. Nagyon fontosnak gondolom még a folyamatos ellenőrzéseket és képzéseket a vonatkozó témakörökben azért, hogy ne váljon „rutinszerűvé” az adott tevékenységek végzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szeparátorok prediktív karbantartása a BUNGE Zrt. martfűi telephelyénFekete-Nagy , Dániel; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarPrediktív karbantartás elmélete és gyakorlata egy forgógépen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tehergépjármű fékrendszer diagnosztikai vizsgálata Nyikos Ferenc egyéni vállalkozó járműjavító műhelyébenNyikos , Ferenc; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarA dolgozat bemutat egy tehergépjármű szerelvény fékhibájának feltárását diagnosztikai eszközökkel. Bemutatja a járműszerelvény EBS rendszerét. Bemutatja a diagnosztikai eszközöket. Javaslatot tesz a hasonló hiba megelőzésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hegesztőberendezés hidraulika aggregátjának diagnosztikai vizsgálataFekete, Dávid; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarHegesztőberendezés hidraulika aggregátjának diagnosztikai vizsgálataTétel Korlátozottan hozzáférhető A Paksi Atomerőmű légnemű radiokarbon-kibocsátásának jellemzéseBellér, Gábor; Varga, Tamás; Molnár, Mihály; DE--Műszaki KarA radiokarbon a szén természetben előforduló radioaktív (ß-bomló) izotópja. A kozmikus háttérsugárzás hatására létrejövő termikus neutronok és a levegő nitrogénjének reakciójában a folyamatosan képződik (14N(n,p)14C), majd részt vesz a természetes szénciklusban, végül pedig 5700 éves felezési idővel bomlik. A legismertebb és legszélesebb körű alkalmazása a kormeghatározás, mely azon alapul, hogy a radiokarbon beépül a bioszférába és így a biológiai szenet tartalmazó minták (pl.: fa, kagyló, csiga, korall, csont, haj) kora becsülhető. Mára a környezetkutatásban, -védelemben és -ellenőrzésben is rendkívül széles területen használják. A XX. században a természetes keletkezés mellett több antropogén forrása is megjelent a radiokarbonnak, ezek közül a legfontosabbak a nukleáris tesztrobbantások és a nukleáris energiatermelés (beleértve az atomerőműveket, a radioaktívhulladék-tárolókat és a reprocesszáló üzemeket). A Paksi Atomerőmű az elmúlt négy évtizedben meghatározó szerepet játszik hazánk energiatermelésében és már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. A radiokarbon-emisszió rendszeres követésére már 1987-től vannak publikált adatok. Szakdolgozatomban bemutatom a mintavételi és mérési módszereket, a monitoring rendszer kiépülését és bővülését, az elérhető kibocsátási és környezeti adatsorokat, a faévgyűrű-vizsgálatok eredményeit, a hazai és nemzetközi mérőállomások adataival történt összehasonlításokat, a lakossági sugárterhelésre tett számításokat és a terjedési modellezést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Atomerőműi kondenzátor működésének vizsgálataSzodrai, Ferenc; Kuthy, Árpád; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban ismertettem az energiatermelés néhány módját, a szélturbinás, napelemes és atomerőműves termelést. Mivel ez a három fő forrás várható, hogy a jövőben preferált opció lesz. A dolgozatom fókuszában az atomerőmű egyik lényeges eleme a kondenzátor áll. Ezért ismertettem az atomerőmű főbb felépítését és működését. Majd kiemeltem a hűtés lényeget. A hűtéssel szoros kapcsolatban van a gőzturbina, ami az energiatermelést végzi, így ismertettem a fontosabb paramétereit. Az atomerőmű hűtése két módon oldható meg, léghűtéssel vagy vízhűtéssel. ez azt jelöli, hogy az atomerőmű kondenzátora hova tudja a hőt átadni a működése során. Első körben a léghűtés módját vizsgáltam meg, itt két fő típus van. Az egyik a szabadáramú hűtőtorony mely segédenergia nélkül egy magas tornyon képes átáramoltatni a levegőt rajta és a kényszeráramoltatásút amikor a légmozgást ventilátorral biztosítják. Második körben pedig a vízhűtéses megoldást, melynek lényege a folyóvízből kivett vizet felmelegítve juttatjuk vissza. A léghűtés esetben megvizsgáltam mekkora lég mennyiséget kell biztosítani az év leg kritikusabb idején. A számítás hoz Paks meteorológiai adatait használtam fel. A folyóvizeshűtés esetében meghatároztam a hűtő víz mennyiséget. majd következtetést tettem az alkalmazandó szivattyúk mennyiségére. Ismerve a két hűtési mód térfogat nyomás és teljesítményadatait, továbbá a szakirodalmak alapján összehasonlítottam a két módszert. A szivattyú működése közben bizonyos vízszint mellett örvény alakulhat ki. Hogy ennek a lehetőséget kizárjam, ANSYS CFX szimulációs programmal leellenőriztem. A szimulációs eredmények pozitív értéket adtak. Tehát várhatóan örvény nem fog keletkezni. Viszont mivel idő függő szimulációt futtatam, kiderült, hogy a kezdeti gyors indítás közben kialakulhat lég beszívás a víz kivételi műben, ezért vigyázni kell, hogy az indítás során csak lassan adjuk szivattyúra a terhelést. Megvizsgáltam annak az esetnek az életszerűséget, hogyha rövid ideig a turbinát leállítanánk és a nem felhasznált hőt a kondenzátoron vethetnénk ki. A számításaim alapján 2400MW és 1400 MW között folyamatos szabályozással tetszőlegesen értékére lehet állítani a termelést. A kondenzátoron történő disszipálással pedig lepés szerűén 700 MW és 0 MW termelés állítható be. A módszer előnye, hogy reaktor leállítása nélkül rövid időre készenléti állapotba hozható, ami kedvezhet a szél turbinás vagy napelemes erőműveknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elszívóventilátor rezgésdiagnosztikai mérésének tervezése és megvalósítása a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft-nélSzeitz, László; Deák, Krisztián; DE--Műszaki KarA projekt célja, hogy az időközben kifutó termékké vált Brüel&Kjaer Vibrocontrol mérőegység kiváltása és a kevésbé jól működő diagnosztikai módszerek fejlesztése. A mechanikai elemek cseréje is nélkülözhetetlen volt, mivel a teljes ventilátor és annak a környezete teljesen megsemmisült. Ennek megfelelően megújultak és kicserélésre kerültek a csapágyak, az ékszíjtárcsák és az ékszíjak is. Cserélve lettek a szűrőzsákok és a teljes szenzorozási metodika áttervezésre került. Új típusú rezgéssebesség szenzorok kerültek beépítésre. Az elméleti háttér tanulmányozása után megállapítható volt, hogy a DIN ISO 10816 szabványcsalád által támasztott követelmények megfelelően alkalmazhatóak az új rendszerben. A technológia miatt szükséges volt az ATEX direktíva és a zónatérképek tanulmányozása is. A rezgéssebesség szenzorok által szolgáltatott analóg jelet 4-20 mA-es élőnullás kommunikációval dolgoztuk fel és értékeltük ki. A szenzorok által szolgáltatott jeleket árnyékolt vezetékeken keresztül juttattuk el a leválasztó áramköröktől a PLC-t tartalmazó kapcsolószekrényig. Az átalakítás során számtalan olyan eddig nem aktív funkciókra derült fény, amelyet már implementáltunk a rendszerbe. A tesztüzem és a próbajáratások után számtalan mérést és tesztet végeztünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbb és legjobb eredményeket tudjuk kihozni a mért adatokból. A szabvány által támasztott követelményeket mi szigorúbbra vettük annak érdekében, hogy az előrejelzések sokkal hamarabb detektálva legyenek és előbb tudjunk reagálni rá a megelőző karbantartás szervezésében. A fejlesztést követő időszakban 2 alkalommal sikerült detektálni hibát és ebből adódóan tovább tudtuk finomítani a beállításokat. Az első esetben sikerült egy, a járókerék lapátjaira rakódó por és korom miatt fellépő rázkódást detektálni és egy alapos takarítás után a gép üzemszerűen működött tovább. A második esetben pedig sikerült egy szűrőbetétszakadást detektálni, - amely szakadás egy gyártási hiba volt, hiszen a beépítést követően szinte azonnal bekövetkezett. A szűrőszakadás következtében fellépő nyomásesést nem tudta eléggé gyorsan lereagálni a nyomáskülönbségmérő így a járókerék bedarálta a szűrőt. A megoldást a dP mérő kapcsolási hatérték csökkentése jelentette, illetve egy eddig hiányzó védőrács felszerelése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Saját készítésű sugárzásmérő atomerőművi környezetbenBencsik , Balázs; Ujvári, Balázs; DE--Műszaki KarA radioaktív sugárzások jelensége már évszázadok óta kiválasztott érdeklődést és kutatást az emberiség körében. Ezek a sugárzások különböző természetes folyamatok és mesterséges technológiák eredményeként keletkeznek, és számos egészségügyi és környezeti kihívást vetnek fel. A radioaktív sugárzások mértékének pontos meghatározása, azoknak az emberi szervezetre és környezetre gyakorolt hatásainak megértése, valamint a megfelelő védekezési stratégiák kidolgozása rendkívül fontos a közegészség és a környezetvédelem szempontjából. Ezen kihívásokra válaszul a sugárzásmérők tervezése és megépítése kiemelkedően fontos terület a radioaktív sugárzások detektálásában és elemzésében. Ebben a dolgozatban mélyrehatóan foglalkozunk ennek a területnek az elméleti hátterével és gyakorlati alkalmazásaival, hogy jobban megértsük a radioaktív sugárzások mérésének és sugárzásmérők tervezésének komplexitását és kihívásait. Alaposan tárgyaljuk a radioaktív sugárzások mérésének technikáit és a detektorokat. Kiemeli a szcintillációs detektorok működési elvét. Részletesen ismerteti a mérési technika előnyeit és korlátait, valamint a mérési eredmények értelmezésének fontosságát. Emellett bemutatja a háttérsugárzás problémáját és azokat a módszereket, amelyekkel minimalizálhatóak a zavaró tényezők. Részletesen bemutatásra kerülnek a sugárzásmérő tervezésének és építésének folyamata, lépései és fontos szempontjaik. Ez magában foglalja a megfelelő komponensek kiválasztását és beszerzését, a műszer összeszerelését, a szükséges elektronikai áramkörök tervezését. Kiemeli a tervezés során felmerülő kihívásokat, például a pontos mérési eredmények elérését korlátozó tényezőket, és a műszer megbízhatóságának biztosítását. Egy valós példán keresztül bemutatásra kerül a sugárzásmérő gyakorlati megvalósítása és a tervezési folyamat során felmerülő kihívások. A példa magában foglalja a sugárzásmérő összeszerelését, valamint annak alkalmazását. Részletezi a mérési eredményeket, és értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a sugárzásmérő elér. Emellett kiemeli a további fejlesztési lehetőségeket és kutatási irányokat a sugárzásmérő teljesítményének további javítása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lakossági sugárterhelés numerikus meghatározása különböző atomerőművi üzemállapotok feltételezésévelDemeter, Mátyás; Csige, István; DE--Műszaki KarAz atomerőművek környezeti hatásai normál üzem közben jelentéktelenek, ugyanakkor a különböző üzemzavarok potenciálisan nagy mennyiségű hasadó- illetve radioaktív anyag kibocsátásával járhatnak. A dolgozat a létesítési fázisban lévő paksi atomerőművi blokkok különböző üzemállapotai során feltételezhető radioaktív környezeti kibocsátások lakossági sugárterhelésének numerikus meghatározását tárgyalja. Ehhez kapcsolódóan a terjedésszámítási módszerek jelentősége kerül kihangsúlyozásra, tekintve a környezeti kibocsátásokból potenciálisan eredő radiológiai hatásokra. A dolgozatban az alkalmazott terjedésszámítási módszerek és alkalmazásaik bemutatása segít érzékeltetni azok jelentőségét és megbízhatóságát. A dolgozatban megjelenített jogszabályok a nukleáris biztonság, az atomerőművi üzemállapotok és a környezeti kibocsátás szempontjából releváns részeket mutatják be. Bemuatásra kerül az újonnan létesítendő atomerőművi blokktípus jellemzői. A TA4 üzemállapot ismertetése után, az ehhez azüzemállapothoz feltételezhető radioaktív kibocsátást, az alkalmazott terjedésszámítási módszerek, a származtatott dózisok, valamint a számítási eredmények kerülnek bemutatásra. A TAK1 és TAK2 üzemállapotok ismertetése után, az ehhez az üzemállapotokhoz feltételezhető radioaktív kibocsátások, az alkalmazott terjedésszámítási módszerek, a származtatott dózisok, valamint a számítási eredmények kerülnek bemutatásra. A megjelenített eredmények alapján kijelenthető, hogy az atomerőmű esetleges üzemzavara esetén a várható radiológiai hatások semleges kategóriába sorolhatók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ionizáló sugárzások sejtpusztító hatásainak modellezése statisztikai tanulás segítségévelDebreceni, Attila; Csige, István; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban a nehézion sugárzások által a sejtekben kiváltott sejtpusztulás mértékét vizsgáltam statisztikai módszerekkel. A célom a sejt túlélési ráta előrejelzése volt a sugárzás paraméterei szerint. A dolgozatban a sejt túlélési ráta mértékét vizsgáltam a dózis és a lineáris energia transzfer alapján. Három modellt alkottam, a lineáris-kvadratikus modellt, amely a radioterápiában a leggyakrabban alkalmazott módszer a sugárzások sejtekre kifejtett hatásának modellezésére a dózist felhasználva. A második modell egy lokális regressziós modell volt. A modell lényege, hogy lokálisan az adatokra illesztett lineáris regressziókat alkot, amely során az egymáshoz közeli adatpontok jobban befolyásolják az adott pontban az egyenes meredekségét, mint az attól távol lévők. Utolsó modellnek a random forest modellt választottam, amely során a dózist és a lineáris energiatranszfert használtam független változóként. Így képes voltam megvizsgálni, hogy egy új független változó bevezetésével mennyire növelhető az előre jelzés jósága.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hasábkések tervezése és geometriai vizsgálata csapágy belső gyűrű megmunkálásáraAsztalos, Ákos; Bodzás, Sándor; DE--Műszaki KarDiplomamunkám címe „Hasábkések tervezése és geometriai vizsgálata csapágy belső gyűrű megmunkálására” volt, mely témát a Schaeffler Debrecen Kft. biztosította számomra. Feladatom legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a csapágy belső gyűrűk nagyperemének a megmunkálására használt alakos kések felhasználását csökkentsem. Célul tűztem ki, hogy a megmunkáló szerszámok élettartamának a növelésére különféle javaslatokat tegyek dolgozatom végén. A feladatomat a Schaeffler Debrecen Kft. bemutatásával kezdtem. Fontosnak tartom bemutatni azt a céget, amelytől a témát kaptam és ahol jelenleg is dolgozom már több mint egy éve. Diplomamunkám elején ismertettem a kúpgörgős csapágyakat, mint gépelemeket. Cégünk túlnyomó részt ilyen csapágyak gyártásával foglalkozik és a csapágy belső gyűrű, ami a témám volt, szintúgy a kúpgörgős csapágyak részét képzi. A későbbiekben részletesen ismertettem a forgácsolást, mint anyagmegmunkálási módszert, majd szűkítettem a kört esztergálásra, forgácsolószerszámokra és végül eljutottam a témámat adó alakos kések bemutatásáig. Ezt követően ismertettem a termék tervezés folyamatát, mivel megmunkáló szerszámokat is terveztem dolgozatomban. Szakirodalom feldolgozásom legvégén pedig a végeselem módszert mutattam be. A dolgozatom önálló részét a belső gyűrű nagyperem részének a megmunkálására alkalmas szerszámok tervezésével kezdtem. Kiindulva a munkadarab létrehozandó geometriájából, analitikus módon kiszámítottam a megmunkáláshoz szükséges alakos kések élgeometriáját. Számításom eredményeként kapott méreteket összevetettem a cégnél jelenleg is használt szerszámok méreteivel és az élgeometria teljes egyezést mutatott. Szerszámok újra tervezése így elkerülhető volt. A következőkben elvégeztem a szerszám élére ható maximális forgácsolóerő meghatározásához szükséges számításokat. A kiszámított forgácsolóerők értékei közel azonosak voltak, az eltérést a geomatria és a megmunkálási fordulatszám különbözősége okozta. Az így kiszámított erők és a tervezett 3D-s modellek alapján végeselem szimulációkat tudtam végezni. A szimulációk jól szemléltették, hogy mekkora feszültség és deformáció lép fel a szerszámok élén. Minden bizonnyal a túl nagy forgácsolóerő miatt alacsonyabb a szerszámok élettartama az elvártnál. Ezt az általam elvégzett élettartam vizsgálatok be is bizonyították, a forgácsoló erő és az élettartam között egyfajta fordított arányosságot lehetett megfigyelni. A dolgozatom végén ismertettem a javaslatomat, miszerint a forgácsolóerők csökkentése szükséges az élettartam növelés érdekében. Több lehetőséget is felsoroltam, majd végül a fordulatszám csökkentést, a homlokszög növelését valamint a hűtő-kenő folyadék alkalmazását javasoltam. A javaslatom elkészítése során ügyeltem a cégen belüli megvalósításra. Túl drága és időigényes módosítás könnyen veszteségekhez vezethet. Remélem a diplomamunkámmal, ha szerény mértékben is hozzá tudtam járulni a Schaeffler Debrecen Kft. által gyártott csapágyak gyártásának a fejlesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Féknyereg generatív tervezési lehetőségeinek vizsgálataNémeth , Nándor Norbert; Hajdu, Sándor; DE--Műszaki KarA dolgozatomban a mérnöki optimálási módszerek egyikének, a topológiai optimalizációnak a folyamatát mutatom be a kiinduló alkatrésztől a végleges eredményig. A folyamatok prezentálásra egy Ducati Monster 1100s sportmotor, Brembo P4-es, négy dugattyús első féknyergét használtam fel. Először betekintést nyújtok témakör elvi hátterébe a témában releváns szakirodalmak feldolgozásával. Elemzem az ilyen és ehhez hasonló számítógépes tervezési módszerekre és kombinált tervező és szimulációs programokra való igény kialakulását és bemutatom a különböző módszerek matematikai alapjait, különös tekintettel arra, amelyet az általam használt szoftverek is használnak. Tisztázom a téma megértéshez szükséges alapfogalmakat és kifejezéseket. A továbbiakban a munkám során összehasonlítok két, e célra alkalmas szoftvert felhasználói szempontból, valamint két különböző topológiai optimalizálási folyamatot, amelyekben más célfüggvényeket határozok meg megegyező modellkényszerek és modelltér használata mellet. Bemutatom, hogy a szoftver által generált formától hogyan lehet eljutni egy alkatrész tervezetig, amelyekből ezután CAD modellt készítek. Az így elkészített modelleket végeselemes analízisnek vetem alá, hogy megbizonyosodjak a megfelelőségükről. Az analízisek eredményeit összehasonlítom egymással és a várt eredményekkel egyaránt és konklúziót vonok le a különböző célfüggvényekkel történő optimalizációk eredményeiről. Az előző bekezdésben részletezett folyamatok előtt, az igénybevételek meghatározására és a folyamatok kiinduló adatainak biztosítására, kifejtem a fékberendezésekre ható erőhatások pontos ismeretének fontosságát, valamint számításokat végzek a dolgozatban használt fékberendezés terheléseinek meghatározására. Ezeknek az értékeknek az ismerete elengedhetetlen a pontos eredmények elérésnek szempontjából. A kapott eredmények helyességét, a témában végzett hasonló kutatásokkal támasztom alá. A dolgozat végén hőtani analízist végzek az elkészült modellek közül arra, amelyen a legnagyobb változás történt az eredeti alkatrészhez képest, hogy bemutassam, hogyan befolyásolja a tömeg változása az alkatrészen végbemenő hőtani folyamatokat. Dolgozatomnak két fő célkitűzése van. Az első, hogy megmutassam hogyan alakult át az alkatrésztervezés folyamata. A jelenleg rendelkezésünkre álló technológiákkal akár egy ember egy szoftverrel is elláthat több feladatkört, amelyhez régen 2-3 fő, több számítógép és több szoftver volt szükséges. A másik célom a megfelelő tervezési módszerekkel és anyaghasználattal elérhető súlycsökkentés lehetőségeinek bemutatása. Amely elengedhetetlen egy versenymotor esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Meglévő mechatronikai oktatóeszköz felfejlesztése az ipar 4.0 szemléletrendszer szerinti oktatások megvalósításáhozKis-Simonka, Vince; Hajdu, Sándor; DE--Műszaki KarKis-Simonka Vince vagyok, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék mesterszakos levelező tagozatos hallgatója, termeléstámogató specializáción. Főállásban a BMW Manufacturing Hungary Kft.-nél dolgozom, mint szakképzési specialista. A dolgozatom sikeres megvalósításához a cég biztosította a tárgyi feltételeket. A dolgozat célja az volt, hogy egy olyan elektropneumatikus pultot fejlesszek tovább, amit a munkát követően távoli eléréssel is irányítani. Ehhez a feladathoz az Arduino Uno mikroprocesszort használtam, amit egy bluetooth egységgel csatlakoztattam a telefonomhoz. Ezen kívül használtam még egy 8 portos relésort, aminek a segítségével irányítani lehet az elektropneumatikus alkatrészeket. A telefonos alkalmazás elrendezéséhez a remoteXY nevű szoftvert, maga a program megírásához az Arduino IDE nevű programot használtam, a villamos bekötési tervet pedig az egyetemen megismert KiCad nevű szoftverrel hajtottam végre. Munkám során a rendszerbe beépítettem egy nyomástávadót és egy átáramlásmérőt is, amiknek a jelét meg is jelenítettem a telefonon. Ennek segítségével, ha valahol szivárgás van a rendszerben, akkor azt azonnal lehet észlelni a folyamatos monitorozásnak köszönhetően, és mivel távolról is irányítható a rendszer, ezért minden elem távoli irányításával meg lehet állapítani, melyik szakaszon van többletfogyasztás (szivárgás) a rendszerben. A projekt második felében ezt az adatgyűjtési lehetőséget mutatom be, illetve javaslatokat teszek további megjeleníthető jelek kiadására alkalmas eszközök későbbi beépítésére is. Továbbá energiatakarékossági szempontokat vizsgálok, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendszert, például energiatakarékos vákuumejektor használatával, vagy azzal, hogy az üzemi nyomást optimalizáljuk. Mindezek mellett kifejtettem, hogy ez a rendszer teljes mértékben megvalósítja az Ipar 4.0 szemléletrendszert, ezen felül kiváló hatást gyakorol a duális képzésben részvevő diákokra, ugyanis itt egy pneumatikát, elektronikát, programozást, összeszerelési készséget is elsajátítható összetett dologról van szó, ami hozzájárul mind az elméleti és gyakorlati tudásuk elmélyítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyártósor fejlesztése számítógépes szimulációval a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.-nélAri, Ildikó; Czégé, Levente; DE--Műszaki KarDiplomadolgozatomban a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.-ben található forróvíztároló gyártósoron végzek fejlesztést számítógépes szimuláció segítségével. A fejlesztéshez Tecnomatix Plant Simulation 2201 szoftvert használok. A dolgozatom alapjául szolgál a vállalatnál töltött 4 hetes szakmai gyakorlat alatt szerzett tudásom és tapasztalatom, illetve a gyártósor elemzéséről szóló, kettő éve megírt szakdolgozatom. Dolgozatom első részében a kitűzött céljaimat írom le és magát a vállalatot, illetve a termékpalettát mutatom be. A következő rész az irodalom feldolgozás, ahol elsősorban ismertetem a szimuláció szerepét a gyártásban és a modellezés általános folyamatát. Bemutatom a diszkrét eseményvezérelt szimulációs rendszereket és az építőelemeit, valamint az általam használt szimulációs szoftvert és annak főbb objektumait. Továbbá ez a fejezet tartalmazza az általam alkalmazott lean eszköznek, a sorkiegyenlítésnek a célját és a felhasználási módját. A következő nagy fejezetben bemutatom a forróvíztároló gyártósornak a folyamat- és idő adatait, melyek a szimulációs modell felépítésének az alapjául szolgálnak. Ezután az adatok alapján felépítem a gyártósor virtuális modelljét. Levezetem a felépítésnek a menetét és az alfejezeteken belül részletezem, hogy az egyes alapelemeket, munkaállomásokat, összekötő elemeket és az operátorok objektumait hogyan, milyen logika alapján építem fel. Továbbá a meglévő gyártósor adataiból számított adatok és a szimulációs statisztikai adatok összehasonlításával hitelesítem az elkészült modellt. Ez az egyik legfontosabb része a dolgozatnak, mivel ez bizonyítja, hogy a fejlesztés valós adatokat ad majd. A fejlesztésre négy különböző javaslatot teszek, melyeket egyesével beintegrálok a virtuális környezetbe. Minden opció esetében levezetem, hogy milyen módosítások szükségesek az eredeti modellhez képest. Ezeket a javaslatokat kiértékelem a szimuláció segítségével és a program statisztikai adatai alapján hozzárendelési hatékonyságot számítok minden egyes opció esetében. A szimulációs eredményeket és a számított mutatót összehasonlítva megkapom, hogy melyik javaslat a leghatékonyabb. A kiválasztott javaslatban a sorkiegyenlítés részeként 6 operátor munkaköreinek a felosztását újra gondolom és ennek a keretein belül egy munkahelyet megszüntetek. Dolgozatom végezetéül meghatározom a kiválasztott javaslat gazdaságosságát. Kiszámítom, hogy a hozzárendelési hatékonyság esetében, illetve a termelt volumen tekintetében milyen fejlődés érhető el a fejlesztési javaslat bevezetésével, melyből látható a diplomamunkám eredményessége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A C122 gyártósoron végzett köszörülési technológiák fejlesztéseKovács, Bence; Bodzás, Sándor; DE--Műszaki KarA téma és a cég bemutatása után a dolgozatomhoz szükséges szakirodalmak áttekintésével folytattam a feladatomat. Mivel a fő feladataim a C122 gyártósor bemutatása és a megfelelő köszörűkő kiválasztása volt, ezért az irodalomkutatás során ezeknek a témaköröknek néztem utána. A kidolgozandó feladataim előtt a témavezetőmmel, a konzulensemmel a cégnél már több éves tapasztalattal rendelkező kollégákat kérdeztem meg a témával kapcsolatban és gyűjtöttem információkat a feladataim kidolgozása érdekében. Ezután következett a C122 gyártási folyamatának a megismerése, melyik megmunkálási művelet után pontosan melyik következik. A dolgozatom ezen feladatát az ott dolgozó kollégák tapasztalatain, saját észrevételeken, illetve ábrák segítségével mutattam be, amely során kitértem a külső- és a belső gyűrűk köszörülésére, mérése, valamint a kész csapágy komponensek összeszerelésére. A folyamat könnyebb átláthatósága érdekében ábrákat és magyarázó szövegeket készítettem. Mivel a témám a legmegfelelőbb köszörűkő kiválasztásával is foglalkozik, ezért megvizsgáltam az adott típusokat. Ennek során CBN és kerámia köszörűkövekkel folytattam minőségi, élettartami és pénzügyi számításokat. Ezeket követően összegeztem az eredményeket. Az említett szempontokon végig haladva ki lehetett választani a megfelelő típust. A kiválasztott köszörűkővel kísérletet hajtottam végre. Mielőtt elvégeztem volna a kísérletet a szükséges méréseket ismertettem. Ennek során a ráhagyás, a köralak, az érdesség, valamint a profil mérésekre tértem ki. Minden egyes mérési eljáráson lépésről lépésre végig haladva mutattam be a különböző módszereket. Az utolsó feladatban a kísérletet hajtottam végre. Miután megtörténetek a mérések, kiértékeltem egyesével az adott mérési eredményeket. Ebben a feladatrészben a köszörülési erőket, a ráhagyást, a köralakot, az érdességet és a profilt vizsgáltam. A kiértékelések után összegeztem az eredményeket. A későbbiekben érdemes lenne a többi gépre is elvégezni a köszörűkő kiválasztást és a kísérletet. A többi soron is elvégezni a kiválasztást és a kísérletet, ha sikerrel zárulnának az eredmények. Az előzőekben foglaltak alapján ez lenne a fejlesztési javaslatom, hogy minden soron a legmegfelelőbb köszörűkővel történjen a gyártás. Az említett kiválasztásnak köszönhetően optimalizálni lehet a minőséget, az élettartamot, valamint a költségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hegesztett vázszerkezet gyártástervezése a Manz Hungary Kft-nélPintér, Krisztián; Bodzás, Sándor; DE--Műszaki KarDiplomamunkám, egy, a Manz Hungary Kft áltat gyártott, hegesztett vázszerkezet gyártástervezéséről szól. Mivel a termelés műhely elrendezésű üzemben zajlik, így azon ipari módszerek, eljárások, Lean eszközök összegyűjtésére és alkalmazására törekedtem, melyek egyedi és kissorozatgyártás esetén is sikeresen alkalmazhatóak. A gyártástervezés kezdetén, részletesen megvizsgáltam a termék gyárthatóságát, melynek során a vevő által előírt követelmények teljesíthetőségét ellenőriztem, illetve a termék előállításához szükséges technológiákat határoztam meg. Ezt követően, diszkurzív módon részletesen elemeztem a lehetséges gyártási eljárásokat, melyek konkretizálása során, nem csak minőségi, de gazdasági szempontokat is figyelembe kellett vennem. A termeléstervezés során, minőségbiztosítási, logisztikai és gazdaságossági kritériumok alapján, a csoportos gyártásra esett a választás, melynek során a termékek előállítása nyolc darabos sorozatban történik, a magasabb fokú produktivitás, jobb gépkihasználtság és az átfutási idő csökkentése érdekében. Ez elsősorban a forgácsolási mellékidő csökkenését eredményezte. A szükséges gyártástechnológiák és a termelési folyamat ismeretében, elkészült a minőségellenőrzés terv is. A gyártás megvalósítását illetően, elsősorban a hegesztési és forgácsolási műveletekre fektettem hangsúlyt, mivel ezek a leginkább költségigényes munkalépések. A gyártási idő csökkentésére több technológiai megoldás is született. Elkészült a termék hegesztési sorrendterve, így létrejött egy standardizált folyamat, ami nemcsak gyorsítja a termelést, de minőségbiztosítási szempontból is előnyös. A hegesztett vázszerkezet előgyártmányai úgy kerültek kialakításra, hogy azok összeállítása gyorsan, könnyedén és precízen kivitelezhető legyen. Ezt követően elkészítettem a termék forgácsolásához szükséges CAM programját, melynek során arra törekedtem, hogy a szerszámcserékből és mellékmozgásokból adódó időveszteség a lehető legkevesebb legyen. Olyan technikák és szerszámok kerültek felhasználásra, melyek hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. A diploma megírása során, a teljes termelési folyamat ismertetésre került. Ennek fényében, a dolgozat végén, olyan fejlesztési javaslatokat tettem, melyek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat a jövőben is versenyképes maradhasson.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ortopéd cipő tervezése 3D-s technológiák alkalmazásávalNagy, Gergely Sándor; Varga, Tamás Antal; DE--Műszaki KarA vállalatnál, ahol a szakdolgozatom készítettem egy teljesen új technologiára alapozott gyártási folyamatot terveztek kiépíteni, ahol a hagyományos méretvételi, kaptafa tervezési, felsőrész minta szerkesztési, illetve szabási módszereiket korszerű digitális és számítógép vezérelt technológiákra akarták cserélni. Ez a náluk töltött idő alatt a segítségemmel sikeresen meg is valósult. Izgalmasnak találtam, hogy egy gépészetben már használt technológiát egy olyan iparágba ültethetünk át, ahol azelőtt méh nem használták. Kölcsönösen segítettük egymást, mivel az egyetemen tanult CAD tervezés és műszaki rajz ismereteim segítségükre volt a gyártási technológiájuk fejlesztésében, ők pedig cserébe megismertették velem ezt az iparágat és az ortopéd cipők gyártási folyamatát A szakdolgozatomban az általam kidolgozott feladat egy egyedi, ortopéd lábbeli legyártásának folyamata lesz korszerű 3D-s technológiák használatával. A gyártási folyamat általam végzett és a dolgozatban bemutatott fázisai közé tartozott a méretvétel, ahol az ügyfél lábáról speciálisan erre a célra fejlesztett lábszkennerrel egy 3D-s másolat készítettem, majd a szkennelt fájl módosítottam szükséges esetén és végül exportáltam STL fájlformátumban. A következő fázias a digitális kaptafa tervezése volt ahol, a szkennelt fájl segítségével egy erre a célra használt szoftverrel digitális 3D-s kaptafa modellt terveztem. Itt lehetőségem volt az alapoktól felépíteni a kaptafát vagy pedig egy már meglévő kaptafa és a lábról készített 3D-s szkennelt fájl kombinációjából egy új kaptafát hozhattam létre. Ezután digitális cipő felsőrész mintát terveztem a kaptafára az ügyfél által választott modell alapján egy erre a célra fejlesztett CAD szoftverben, a “Shoemaster Engineering Pro” -ban Itt a 3D-s digitális kaptafáról úgynevezett kópiát készítettem, ami a 3D-s kaptafa felületének az approximációja 2D-ben, majd erre a kópiára, a megfelelő méretek, bázispontok, valamint bázisvonalak felszerkesztése után megterveztem a cipő digitális rajzát, majd alkatrészekre bontottam azt és exportáltam a “Shoermaster” szoftverből .DXF formátumban, ami később egy “Zünd LC-2400 optima” CNC bőrvágógép segítségével kiszabásra került.