Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Állam- és jogtudományok doktori iskola"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 89)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom utáni megtorlás A Szilágyi László és társai-per jogtörténeti elemzése(2010-06-08T11:23:24Z) Lupkovics, György; Szabó, Béla; Standeisky, Éva; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz 1956-os megtorlást, a nyíregyházi Szilágyi László és társai per büntetőjogi, jogtörténeti szempontú feldolgozását azért választottam dolgozatom tárgyául, mert úgy éreztem, hogy az 1956-ról szóló gazdag irodalom ellenére hiányoznak a jogtörténeti elemző munkák, különösen a vidéki büntetőeljárások, perek esetében. A szakszerű, mélyreható, a személyes történelemre, életsorsok rekonstruálására is kiterjedő helytörténeti feltárással érzékelhető igazán a forradalom ellentmondásos sokszínűsége, s így juthat közelebb a helyiekhez a múlt. Az egyre növekvő adat és tényhalmaz ellenére megmaradt fehér foltok feltárását, a tények, az események elemzése terén nyújtható újdonságok, a KGB anyagának megismerését tűztem ki kutatásom céljává.Tétel Szabadon hozzáférhető A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége a román és a magyar társasági jogbanPál, Előd; Veress, Emőd; Pál, Előd; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarÉrtekezésem középpontjában a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége áll. A vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségét elsősorban a hatályos román és magyar társasági jogi szabályozás fényében vizsgálom. Ezen keretek között lényegében két egymástól jól elhatárolható, egymástól függetlenül is funkcionáló jogintézmény keresztmetszete köré összpontosuló sui generis problémakört törekedtem feltárni és párhuzamba állítani: míg a polgári jogi felelősség tárgyalására hagyományosan a kötelmi jog keretében kerül sor, addig a gazdaság működésében kitüntetett szerephez jutó társasági vezető tisztségviselő intézménye a társasági jogi szabályozás szűrőin keresztül kerül reflektorfénybe. Ekként a polgári jogi felelősség a vezető tisztségviselő esetében főként a társasági jogi szabályozások által kijelölt keretek között érvényesül, ami miatt a polgári jogi felelősségre vonatkozó tisztán magánjogi szabályok és alapelvek – legalább látszólagos, ha nem tényleges – konfliktusba kerülhetnek a társasági jog többnyire önálló szabályaival. A vezető tisztségviselői felelősség kérdését a jelenlegi (világ)gazdasági és geopolitikai feszültségek újból aktuálissá tették, ugyanis olyan okfolyamatok megindulását helyezik kilátásba, amelyek, az ellátási láncok megszakadása vagy akár a szankciós politikák bevezetése miatt új üzletágak megjelenéséhez vagy a korábban háttérbe szorult üzletágak újra feléledéséhez vezethetnek. Ezen új üzletágak a pénz- és egyéb eszközök (vagyontárgyak) dinamikusabb mobilizálását teszik szükségessé, azonban a gazdasági célok elérésére való dinamikus törekvés gyakorta vakmerő vezetői döntések meghozatalát feltételezi. The focus of my thesis is on the civil liability of the managing director of a company. I examine the civil liability of the managing director mainly in light of the current Romanian and Hungarian company law. Within this framework, I have sought to explore and to examine in parallel a sui generis set of problems centred around the intersection of two distinct and independent legal institutions: while civil liability is traditionally dealt with in the context of contract law, the institution of the managing director, who plays a prominent role in the function of the economy, is brought into the spotlight through the filters of company law. Thus, the civil liability of the managing director is mainly determined by the framework of company law rules, which may bring the purely private law rules and principles of civil liability into conflict, at least apparently if not in fact, with the mostly autonomous rules of company law. The issue of managing directors’ liability has become more relevant again due to current (global) economic and geopolitical tensions, as they anticipate the initiation of processes that may lead to the emergence of new business sectors or the revival of previously marginalized sectors, caused by disruptions in supply chains or the introduction of sanction policies. These new business sectors necessitate a more dynamic mobilization of financial and other assets, yet the dynamic pursuit of economic goals often presupposes the making of bold leadership/management decisions.Tétel Szabadon hozzáférhető A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeireKanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogbanJagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Jagusztin, Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.Tétel Szabadon hozzáférhető A perkoncentráció követelményének megnyilvánulása az alapelvek és az osztott perszerkezet útjánKiss, Attila; Pribula, László; Kiss , Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a perkoncentráció mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által a magyar perjogba bevezetett követelményrendszer vizsgálatára irányul. A perkoncentráció fogalma az elmúlt években lezajlott perjogi reform egyik központi eleme volt, annak értelmezése, felfogása számos kérdést és problémát felvetett mind a kodifikáció időszakában, mind a törvény hatálybalépését követően, így a téma aktualitásához nem férhet kétség. Jelen értekezésnek az az elsődleges célja, hogy a perkoncentrációról, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó elvekről, jogintézményekről egy átfogó képet nyújtson a jogtudomány, illetve a jogalkalmazás számára. A dolgozat első fejezete a perkoncentrációra való igényt megteremtő alapjogi követelménnyel, a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal foglalkozik. Az értekezés második egységében az képezi a kutatás tárgyát, hogy a perkoncentráció mennyiben tekinthető a per céljának, továbbá a perkoncentrációnak és a polgári per rendeltetésének egymáshoz való viszonya is vizsgálandó terület. A harmadik fejezet az alapelvek fejlődéstörténeti ívét vázolja fel, valamint itt kaptak helyet a perkoncentráció elvével, és az ahhoz szorosan kötődő vezérlő elvekkel kapcsolatos vizsgálódások is. A perkoncentráció elvének, illetve a perkoncentráció mibenlétének elemzésén kívül hangsúlyos szerepe van a felek fokozott felelősségét kimondó eljárástámogatási kötelezettség, illetve az aktív bírói szerepfelfogást megtestesítő közrehatási tevékenységének elve is. Tehát az értekezés célja az is, hogy megvizsgálja, hogy a megújított alapelvi rendszer milyen alapelvekkel, és azok milyen tartalommal hogyan és miként képesek biztosítani a perkoncentráció megvalósítását. Az alapelveken túl a perkoncentráció leginkább az osztott perstruktúrában, és azon belül is elsősorban a perfelvétel szabályaiban manifesztálódik. Ennélfogva a negyedik fejezet a per szerkezetének széleskörű elemzésére fókuszál. A perkoncentráció ugyanis az elsőfokú eljárás egészének működését biztosító jogintézmény, és ez a hatás kölcsönösen is érvényesül, hiszen a perkoncentráció követelménye indikálta a főtárgyalási modell alkalmazását lehetővé tévő osztott perszerkezet bevezetését. A tárgyalási rendszerek hazai előzményeinek feltárásán túl egyes, a főtárgyalási vagy koncentrációs modellt alkalmazó külföldi perrendtartásokban megnyilvánuló perszerkezeti megoldásokat vizsgálja az értekezés. Továbbá a hatályos magyar perstruktúra, különös tekintettel a perfelvétel, illetve perelőkészítést érintő szabályozás is elemzésre kerül, illetve az ezekkel kapcsolatos tudományos álláspontokat rendszerezése sem marad el. Az ötödik fejezetben a gyorsított per, valamint a koronavírusos világjárvány miatt szükségessé váló veszélyhelyzeti perrend szabályozási technikáit elemzi az értekezés olyan szempontból, hogy azok miként kísérelték meg a per koncentrált eljárásának lehetőségét megteremteni elsődlegesen az általánostól eltérő perszerkezeti megoldásokkal. Így a közelmúltban és a jelenben megvalósuló alternatív megoldások vizsgálódásának fő célja annak kiderítése, hogy e perrendek tartalmaznak-e olyan előremutató megoldási lehetőségeket, amelyek a későbbiekben is alkalmazhatók volnának a perkoncentráció megfelelőbb megvalósítása érdekében, igenlő esetben a jövőre vonatkozó javaslatok megtétele is indokolt. The dissertation aims at examining the concentration of the proceeding that was introduced into Hungarian procedural law by Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: CCP). It was a central element of the procedural law reform in recent years, its interpretation and understanding raised several questions and problems both during the codification period and after the entry into force of the CCP, so there can be no doubt about the topicality of the subject. The primary aim of this thesis is to provide a comprehensive overview of concentration of proceedings and the principles and legal institutions directly related to it for the jurisprudence and the application of law. The first chapter deals with the right to a fair trial as a fundamental right that made the concentration of proceedings necessary. In the second chapter, it is examined whether the concentration of proceedings can be regarded as the purpose of the litigation and to review the relationship between concentration of the litigation and the purpose of the civil litigation. The third chapter outlines the historical development of the principles, and includes an examination of the principle of concentration of proceedings and the guiding principles closely linked to it. In addition to the analysis of the concentration of proceedings, the principle of the parties' obligation to facilitate the proceedings, which establishes the parties' increased responsibility, and the principle of the court’s duty to manage the case, which embodies the active role of the judge, also play an important role. The goal of the dissertation is therefore also to examine how and by what means the renewed system of principles, and their content, can ensure the concentration. In addition to the principles, the concentration of proceedings is manifested mainly in the divided structure of litigation, and within it, primarily in the rules of the preparation. Hence, the fourth chapter focuses on a broad analysis of the structure of the litigation. Indeed, the concentration of proceedings is the legal institution that ensures the functioning of the whole first instance procedure, and this effect is reciprocal, since the requirement of concentration was the reason for the introduction of the divided structure of litigation that allowed the use of the main hearing model. In addition to exploring the domestic antecedents of trial systems, the thesis examines some of the solutions to the structure manifested in foreign procedural systems that apply the main hearing model. Furthermore, the dissertation analyses the current Hungarian structure of litigation, with particular reference to the rules governing the preparation, and also systematises the academic positions on these issues and take a position in favour of one or the other. Finally, in the fifth chapter, the thesis also scrutinizes the regulatory techniques of the expedited procedure and the special temporary procedural regulation necessitated by the coronavirus pandemic in terms of how they attempted to create the possibility of a concentrated procedure by means of primarily non-standard procedural solutions. Thus, the main purpose of examining alternative solutions implemented in the recent past and in the present is to see whether these systems of procedure contain forward-looking solutions that could be applied in the future to achieve a better concentration, and if so, to make proposals for the future.Tétel Szabadon hozzáférhető Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekbenGyirán, Zoltán; Horváth M., Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskolaKutatásom célja a magyarországi helyi önkormányzatok adósságkezelése, adósságkonszolidációja és adósságrendezése pénzügyi jogi aspektusainak feltárása volt. A kutatás során problémaorientáltan, az önkormányzati adósságkezelés, az adósságkonszolidáció és az adósságrendezés szemszögéből, pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam az önkormányzati gazdálkodás visszásságait, ezek okait, az ellentmondások feloldásának lehetőségeit keresve, továbbá az adósságrendezés, illetve az önkormányzati eladósodottság kezelése céljából alkalmazott új módszereket. A téma napjainkban különösen aktuális, hiszen a Kormány adósságkonszolidációra irányuló rendelkezései, valamint az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása egy új koncepció megvalósításának alapjait rakták le a 2010. évtől kezdődően.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokbanMolnár, Tamás; Pribula, László; Molnár, Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz értekezés központi témája a közjegyzői nemperes eljárások polgári eljárásjog szemszögéből való speciális vizsgálata. A kutatás aktualitását egyrészt a polgári perrendtartás kodifikációja által megváltozott alapelvek, másrészt a közjegyzői nemperes eljárások elmúlt évtizedben való szélesebb körű megjelenése adja. A dolgozat fő célkitűzése, hogy a polgári eljárásjog alapelveinek általános elemzésén keresztül feltárja azokat a főbb megállapításokat, amelyek a közjegyzői eljárások különös szabályainak komplex vizsgálatához szükségesek. Ezt követően érdemes bemutatni az alapelvek azon megnyilvánulásait az egyes közjegyzői eljárásokban, amelyek segítségével megadható a válasz a közjegyzői eljárások sui generis alapelveinek kérdésére. A kutatás azonban a közjegyzői eljárások keretein belül marad, az egyes bírósági nemperes eljárások részletes vizsgálatára nem tértünk ki. A special examination of non-contentious notarial proceedings in the light of civil procedure constitutes the focal issue of the thesis. The topicality of this research topic is partly owed to the changes in the principles by the codification of the rules of civil procedure, and partly to the expansion of non-contentious notarial proceedings in the past decades. As the core objective of the thesis, a general analysis of the principles of civil procedure intends to discover the main findings which are required for the complex examination of the special rules of notarial proceedings. Subsequently, those manifestations of the principles are to be depicted which may provide an answer to the issue of the sui generis principles of notarial proceedings. The research, however, remains within the boundaries of notarial proceedings, it does not demonstrate non-contentious court proceedings in detail.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapjogok ütközése a bírósági gyakorlatban - az alkotmánybíróságok szerepe az alapjogi konfliktusok feloldásában(2013-07-26T06:42:12Z) Kovács, Ágnes; Bencze, Mátyás; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --Az értekezés az alapjogi mérlegelés legalapvetőbb fogalmi kérdéseit, a helyes mérlegelés feltételeit, és ezek előkérdéseként az alkotmánybíráskodás legitimitásának problémáját érinti. A globális alkotmányosság egyik fontos fejleménye az alkotmánybíráskodás általános elterjedése, amely a bíróságok politikai szerepének megnövekedését eredményezte. Az alkotmányos felülvizsgálat jogával felruházott bírói fórumok egyre nagyobb részt vállalnak a közösségi cselekvések alakításában, a bíróságok alapjogi érvelése ezért meghatározó befolyást gyakorol a politikai döntéshozatalra. Ez a jelenség indokolttá teszi azt a kérdésfeltevést, hogy mennyiben igazolható egy alkotmányos demokráciában az a gyakorlat, amely a törvényhozás eljárása helyett az alkotmánybíróságok érvelésére bízza az alkotmányos rendelkezések tartalmát érintő nézeteltérések, és ily módon az alapjogok közötti ütközések végső megoldását.The dissertation addresses the fundamental conceptual problems of constitutional balancing, the conditions for sound balancing and as a preliminary question, the issue of the legitimacy of judicial review. The proliferation of constitutional courts is considered a central element of global constitutionalism and it has resulted in the expansion of the political role of the judiciary. Courts vested with the power of judicial review play an increasing part in making collective decisions and thus the constitutional reasoning of the courts has an important influence on policy formation. This phenomenon leads to the question of whether entrusting courts instead of legislatures with the final authority over settling disagreements about the content of constitutional provisions and resolving conflicts of fundamental rights can be justified in constitutional democracies.Tétel Szabadon hozzáférhető Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálataZsugyó, Virág; Tóth, Gábora Attila; Zsugyó, Virág; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz alkotmányellenes alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata1 az elmúlt években került a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt évtizedben egyre több országban merült fel annak lehetősége. A bíróságok Indiában 1951-ben, Franciaországban 1962-ben, Törökországban és Németországban 1970-ben már foglalkoztak az alkotmánymódosítások alkotmányosságával, azonban a 2000-es évektől kezdve egyre több országban és egyre több esetben kellett a bíróságoknak alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről dönteniük. Hazánkban a nagyszámú és tartalmában is jelentős alkotmánymódosítások elfogadása miatt került középpontba a kérdés. Első ütemben 2010-2011-ben az Alkotmányt tizenkétszer módosította az Országgyűlés, majd a 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény módosításai is hamar napirendre kerültek, és mára az eredeti szöveg körülbelül húsz százaléka megváltozott a hét alaptörvény-módosítás következtében. Könnyen belátható, hogy az alkotmány módosítása esszenciális kérdés. Az alkotmány olyan politikai és jogi dokumentum, amely meghatározza a legfőbb állami döntéshozó szerveket, valamint az egyének és az állam jogi viszonyának alapjait. Körülírja a közös ügyek intézésének módját, kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket. Azaz az alkotmány meghatározza az alapokat, a kereteket. Ha az alkotmány rendelkezései változnak, az kihatással lehet például az alapvető jogokra vagy a közhatalom-gyakorlás módjára. Az alkotmány módosítása akkor okozhat problémát, ha túl gyakori, az alkotmányszöveg folytonosan változik, így nincs stabil alkotmányos szerkezet. A módosítással szemben minőségi kifogás is megfogalmazódhat, amiért az nem illeszkedik az alkotmány egységes rendszerébe, illetve értelmezéssel feloldhatatlan ellentétben áll a többi rendelkezéssel. Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hasonló nehézségek miatt felmerül az igény a módosítások ellenőrzésére. A dolgozat célja ennek megfelelően az, hogy bemutassa az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlatát és emellett egy olyan fogalmi keretet javasoljon, amely alkalmas lehet arra, hogy a komplex elméleti kérdéseket felvető felülvizsgálat igazolásához és a magyar alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának elemzéséhez is hozzájáruljon. Unconstitutional constitutional amendments and the judicial review of constitutional amendments9 have come to the center of attention in international and Hungarian legal scholarship in recent years. Until recently the judicial review of constitutional amendments has appeared to be particular but in the past decade this opportunity has presented itself in an increasing number of countries. Courts already discussed the constitutionality of constitutional amendments in India in 1951, in France in 1962, as well as in Turkey and Germany in 1970. Since 2000, however, courts have had to make decisions concerning the unconstitutional nature of constitutional amendments in more and more countries and cases. This issue came to the fore in Hungary due to the ratification of a large number and substantively significant constitutional amendments. In the first stage, during 2010 and 2011 the Parliament amended the Constitution twelve times,10 which was quickly followed by the modifications of the Fundamental Law accepted in April 2011. As of today, around twenty percent of the original text has been modified due to the seven amendments to the Fundamental Law. Thus it is easy to see that the amendment of the constitution is an essential issue. The constitution is a political and legal document that specifies the major decision-making bodies of the state and defines the basis of the legal relationship between the people and the state. It describes the means of administering common affairs and expresses the values accepted by members of the community. Therefore, the constitution establishes both a foundation and a framework. If stipulations of the constitution change, it may affect, for example, fundamental rights or how public authority is exercised. The amendment of the constitution may cause problems if it occurs too often, the text of the constitution changes continuously, and thus there is no stable constitutional structure. Quality objections may also be formulated against an amendment if it does not fit the overall, consolidated system of the constitution or there is an irresolvable conflict with the other stipulations that cannot be remedied by means of interpretation. Due to similar difficulties related to constitutional amendments, there is a need articulated for their review. There are numerous examples when competent courts review constitutional amendments; at the same time, it appears to be logical theoretically as well that the institution deciding on the constitutionality of legislation shall also examine the constitutional amendments. The hypothesis of this dissertation is that in constitutional democracies courts may make decisions about the constitutionality of constitutional amendments. In line with this, the objective of the dissertation is to introduce the practice of the judicial review of constitutional amendments and at the same time suggest a conceptual framework that may also be suitable for justifying such a form of review that raises complex theoretical questions and analyzing the relevant practice of the Hungarian Constitutional Court.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the Main Legal Challenges of Labour Migration in the European Union and in the ASEANMoe, Thazin Khaing; Zaccaria, Márton Leó; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarLabour migration plays an important role in the developed countries around the world. This phenomenon demands the foreign workers from the developing countries for the productivities to be quick and fast as confronting the labour shortage in the developed countries. Labour shortage is the biggest risk regarding economic progress, if there are not enough national workers. The comparison of the labour migration regulations between the European Union and the ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) have been analysed in four chapters including the regular migrant workers, irregular migrant workers, trade unions rights of the migrant workers, labour market regulations and collective bargaining. European Union has the regularisation system that is effective and supportive to the irregular migrant workers while there is no specific system for the regularisation system in ASEAN. Regarding the European Union, it can be seen that EU is always trying to be effective in the protection of the rights of migrant workers with the regulations, while ASEAN looks less protective with the regulations within the region. In case of picking a country from each region, Germany from EU and Thailand from ASEAN has been analysed relating to the regulations of the migrant workers. Finally, a clear evaluation can be seen that EU regulations and protections are more effective and literally better than ASEAN protections, as ASEAN always focuses on the consultation and discussion between the member states but without regulations. A munkaerő-migráció fontos szerepet játszik a világ fejlett országaiban, ami szükségessé teszi a fejlődő országokból érkező munkaerő és külföldi munkások gyors munkaerőpiaci alkalmazkodását. Alapvető problémát jelent ugyanis a világ fejlett országaiban a munkaerőhiány és az ebből adódó esetleges produktivitás-csökkenés; azaz alapvető és gyorsan érvényesítendő érdekké válik mindenütt a munkaerőhiány enyhítése, amennyiben nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű hazai munkaerő. A disszertációban a munkaerő-migráció elemzése az Európai Unió és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) keretei között valósul meg, a vizsgálat négy nagyobb fejezetre oszlik. A négy központi témakör magában foglalja a legális és illegális munkaerő-migráció elemzését, a szakszervezet migráns munkavállalók jogi helyzetét érintő szerepét, a munkaerőpiaci szabályozásokat és a kollektív tárgyalásokat. Az Európai Unió szabályozási rendszere hatékony és támogató az illegális migráns munkavállalókkal szemben is, míg ilyen típusú szabályozásról nem számolhatunk be a délkelet-ázsiai országokban. Az EU szabályozása általában igyekszik tényleges jogi lehetőségeket biztosítani a migráns munkavállalóknak, támogatni őket, míg a délkelet-ázsiai régióban ez nem jellemzi. Az összehasonlító elemzés részletesebben Németországot és Thaiföldet veszi alapul mint a két régió gazdasági és munkaerő-migrációs szempontból meghatározó országát. Az összehasonlítás eredménye megerősíti a korábbiakban vázolt hipotézist, miszerint az EU vonatkozó jogi mechanizmusai hatékonyabbak, és az esetek többségében valódi védelmet nyújtanak a migráns munkavállalóknak, míg ez kevésbé jellemző a délkelet-ázsiai régióban, ahol a témában releváns, az egyes országok közötti konzultáció ellenére tényleges jogi eredmények ritkán születnek.Tétel Szabadon hozzáférhető Az eljárás gyorsításának lehetőségei a személyi állapotot érintő perekbenHegedűs, Ákos; Pribula, László; Hegedűs, Ákos; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz igazságszolgáltatás kezdeti formáinak megjelenésével egyidős a polémia az eljárások időtartamát illetően. Az emberi természet ugyanis különösen érzékeny arra, hogy az időbeliséget hangsúlyozza és valamely eszköz hasznosságát megítélje akár pusztán az eszköz igénybevételének idővonzata alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen értekezés a polgári eljárás hatékonyságával vagy idődimenziójával kapcsolatos átfogó tanulmánynak nem tekinthető. Elsődlegesen a személyi állapotot érintő perek sajátosságain keresztül foglalkozik a polgári per időtényezőinek fontosabb kérdéseivel. A Pp. a nemzetközi trendeknek megfelelően a vagyonjogi perekre lett kodifikálva, de a legjelentősebb változásokkal érintett területe a személyi állapotot érintő perek fejezete, és a leggyorsabban változó eljárási szabályok is itt lelhetők fel. A vagyonjogi perek és a személyi állapotot érintő perek különbségeire történő figyelemfelhívás ezért nem mellőzhető. A Pp. hatálybalépésekor egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az eljárások gyorsítását, mivel az EJEB által kialakított észszerű idő követelménye a perhatékonyságot és a perkoncentrációt csak eszköznek tekinti, elvárása azonban, hogy aki a bírósághoz fordul jogvitájának elbírálása végett, ne legyen kitéve annak a bizonytalanságnak, hogy belátható időn belül nem juthat a végső döntés birtokába. Az értekezés eredményei elsősorban a joggyakorlat alakításában használhatók, de a későbbi jogalkotás számára is megfontolás tárgyát képezhetik. The polemics of the duration of the proceedings is at the same age as the appearance of the initial forms of jurisdiction. The human nature is extremely sensitive of emphasizing temporality and judge the usefulness of a legal instrument even just based on the time involved in the use of it. It is important to emphasise that this essay cannot be considered as a comprehensive study of the efficiency or time dimension of civil procedure. Primarily, it deals with the more important issues of time factors in civil proceedings through the specifics of lawsuits affecting personal status. The Civil Procedure Code in accordance with the international trends was codified for property lawsuits, but the area affected by the most significant changes is the chapter on lawsuits affecting personal status and the most rapidly changing procedural rules can also be found here. Therefore drawing attention to the differences between property law lawsuits and lawsuits affecting personal status cannot be ignored. When the Civil Procedure Code entered into force, it set the speeding up of proceedings as one of its most important goals, since the requirement of reasonable time established by the ECHR regards litigation efficiency and litigation concentration only as a means, but it expects that those who turn to the court for the adjudication of their legal disputes should not be exposed to the uncertainty that within a foreseeable time cannot have the final decision. The results of the thesis can primarily be used in shaping legal practice, but they can also be considered for future legislation.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Európai Unió jogfejlesztő tevékenysége az uniós polgárság számára biztosított konzuli védelem szemszögébőlKovácsné Becánics, Adrienn; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; Becánics, Adrienn; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz uniós polgárság létrejöttével, az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Az Unió fejlődéstörténete mentén tanúi lehetünk a tagállami állampolgárok jogainak nemcsak a nemzetközi szervezet határain belüli, de azon kívül megvalósuló fejlesztésének is. Mindez az uniós polgárság számára a konzuli védelem biztosításával valósul meg, mely jogosultság számos ponton szorul vizsgálatra mind a szabályozását, mind a gyakorlati megvalósítását illetően. A dolgozat legfőbb célkitűzése, hogy ezen jogintézmény behatóbb vizsgálatával alátámassza az Unió kiemelkedő szerepét a tagállami állampolgárok konzuli védelme síkján. Ennek érdekében vizsgálja a jogintézmény fejlődéstörténetét, szabályozási mechanizmusainak változásait, a jogérvényesülés hatékonyságát. Ez utóbbi kapcsán kiemelt szerepet szán a válsághelyzetekben felmerülő konzuli segítségnyújtás, valamint a szabadságuktól másik uniós tagállamban megfosztott uniós polgár konzuli kapcsolattartáshoz való jogának szabályozására, illetőleg hatékony gyakorlati érvényesülésére. A disszertáció legfőbb célja az uniós polgárok számára biztosított konzuli védelem önálló egyéni jogosultságkénti létezésének alátámasztása. Az integráció fejlődése nyomán pedig további jogalkotási aktusok indokoltságát kívánja szemléltetni egy, nemcsak a tagállami konzuli védelem támogatási szintjén, de az EKSZ és az EU delegációi által biztosított konzuli védelem szintjén egyaránt. With the emergence of EU citizenship, under the aegis of the European Union, the protection of Member States' citizens is ensured at a far higher level. Throughout the history of the development of the Union, we have witnessed the development of the rights of Member States' citizens not only within the borders of the international organisation, but also beyond. This is achieved by granting consular protection to EU citizens, a right that needs to be examined on a number of points, both in terms of its regulation and its practical implementation. The main objective of this thesis is to provide a more in-depth analysis of this legal instrument in order to underline the prominent role of the Union in the field of consular protection of Member State citizens. To this end, this thesis examines the history of its development, the changes in its regulatory mechanisms and the effectiveness of its enforcement, whereby the EU limits the exercise of State sovereignty over consular protection in the Member States by imposing specific requirements on them. This thesis further argues, that as integration develops, the need for further legislative action will be illustrated not only at the level of cooperation and support for consular protection in the Member States, but also at the level of consular protection in its own right, provided by the EEAS and the EU delegations In the latter context, this thesis focuses on the regulation and effective implementation in practice of the right to consular assistance in crisis situations, and the right of EU citizens deprived of their liberty in another EU Member State to consular contact.Tétel Szabadon hozzáférhető Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekreSzéles, Krisztina; Bartha, Ildikó; Széles, Krisztina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarKutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a belső piacra negatívan ható tagállami gyakorlatokkal szemben. Eközben napjainkban uniós szinten is fokozódnak a környezetvédelmi és energetikai kihívások, a koronavírus pedig újabb válsághelyzetet generált. Ezek a fejlemények összekapcsolódnak egymással az állami támogatások területén is. A dolgozat fejezetei e kihívások nyomvonalán haladva kapcsolódnak össze. Az értekezés mindezek fényében a tagállami szuverenitás és a Bizottság hatásköre közötti feszültségeket, valamint az egyre nagyobb számban jelenlévő puha jogi megoldások létjogosultságát is vizsgálja. My research focuses on the 21st century challenges of implementing State aid law, in particular State aid measures in the form of tax measures. The aim of the dissertation is to get involved in the debate surrounding the European Commission's investigations into State aid. Since direct taxation remained in the hands of the Member States in the classic EU model of division of powers, the possibilities of EU control are very limited. Based on case law, however, it is already clear that tax measures can also constitute State aid. In recent years, through the modernization of State aid rules, the Commission has been trying to take action against Member States’ practices that have a negative effect on the internal market. Meanwhile, environmental protection and energy challenges are also increasing at the EU level, and the coronavirus has generated another crisis situation. These developments are also connected to each other in the field of State aids. The chapters of the dissertation are connected by following the path of these challenges. In light of all this, the thesis examines the tensions between the sovereignty of the Member States and the powers of the Commission, as well as the raison d'être of the ever-increasing number of soft legal solutions.Tétel Szabadon hozzáférhető A betéti részvénytársaság kialakulása és társasági jogállása Németországban a 19-20. században(2011-04-28T08:43:58Z) Helmeczi, András; Szikora, Veronika; Helmeczi, András; Állam- és jogtudományok doktori iskola; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar --A dolgozat egyik fontos célja, hogy bemutassa a betéti részvénytársaság történeti fejlődését Németországban, igyekezve megmutatni a polgárosodó-kapitalizálódó államok nagyjából hasonló problémáira adott jogalkotói válaszokat. Másik fontos célja dolgozatnak, hogy betekintést nyújtson a betéti részvénytársaság szervezeti felépítésébe, belső működésébe és a benne rejlő lehetőségekbe. Mivel a jogalkotó az elnevezésében azonos vagy hasonló, mondhatni bevett társasági szerveket merőben eltérő funkcióval és belső jogállással ruházott fel, olyan ötleteket meríthetünk belőle, amelyeket akár a meglévő magyar társasági formák egyes jogintézményeinek újragondolásában, fejlesztésében is felhasználhatunk. Végül, mivel a magyar jogi irodalom – nyilvánvalóan a jogi forma magyar megfelelőjének hiánya miatt – nem bővelkedik a betéti részvénytársaságról szóló művekben, ezt a dolgozatot egyben hiánypótló műnek is szánjuk. Eines der wichtigen Ziele der Arbeit ist, die geschichtliche Entwicklung der Kommanditaktiengesellschaft in Deutschland zu präsentieren, sie strebt danach, die gesetzgeberischen Antworten auf die grob ähnlichen Problemen der verbürgerlichen-kapitalisierenden Staaten zu zeigen. Ein anderes wichtiges Ziel der Arbeit ist, in den organisatorischen Aufbau der Kommanditaktingesellschaft, in ihre innere Tätigkeit und in die darin verborgenen Möglichkeiten Einsicht zu geben. Weil der Gesetzgeber die in ihrer Benennung gleichen oder ähnlichen, kann man sagen, rezipierten Gesellschaftsorganisationen mit rein abweichender Funktion und mit innerer Rechtsstellung ausstattete, können wir daraus solche Ideen entnehmen, die wir auch in der Wiedererwägung, in der Entwicklung unserer einzelnen Rechtsinstituten der vorhandenen ungarischen Gesellschaftsformen verwenden. Zuletzt, weil die ungarische Rechtsliteratur – offensichtlich wegen dem Mangel des ungarischen Passenden der Rechtsform – mit den Werken über die Kommanditaktiengesellschaft in knapp ist, ist diese Arbeit zugleich auch für ein einem Mangel abhelfendes Werk bestimmt.Tétel Szabadon hozzáférhető Between particularism and loyalty: a ‘small state’ analysis of Hungarian membership in the EUCzina, Veronika; Varju, Márton; Czina , Veronika; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA disszertáció az EU alkotmányos alapelvei és a nemzeti preferenciákra fókuszáló tagállami autonóm - olykor különutas - viselkedés közti kapcsolatot vizsgálja Magyarország EU tagságának, leginkább 2010 óta folytatott uniós stratégiájának, példáján keresztül. A kutatás esettanulmányokon keresztül vizsgálja a magyar uniós stratégiát a liberális kormányköziség keretrendszerén belül, kiegészítve a kis állami elméletekkel. A két esettanulmány a magyar menekültpolitika a 2015/16-os menekültválság során és az állampolgársági politika. Ezen kívül a dolgozat fontos eleme az uniós tagság normatív dimenziója, pontosabban az EUSz 4(3) bekezdésben definiált tagállami hűség elve. Az értekezés az EU tagság két dimenzióját vizsgálja: a nemzeti érdekérvényesítésen alapuló politikai dimenziót, mely számos lehetőséget rejt magában a nemzeti és nemzetközi egyezkedések sajátosságai miatt; valamint a jogi dimenziót, mely a tagállami viselkedést szabályozza és elvárásokat támaszthat az uniós országok felé (pl. az alkotmányos alapelveken keresztül). A disszertáció arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan értékelhető Magyarország nemzeti preferencia alkotása, mely egy autonóm, olykor különutas tagállami viselkedésben nyilvánul meg, az EU normatív dimenziója, pontosabban a hűség elve szempontjából. A dolgozat megmutatja, hogy hol húzódik a határ a legitim tagállami érdekérvényesítés és a különutas, akár uniós joggal szembemenő tagállami viselkedés között. The dissertation examines the relationship between EU constitutional principles and autonomous – even particularist – Member State behavior focusing on national preferences, from the perspective of Hungary’s membership, more specifically the country’s strategy towards the EU since 2010. The research uses case studies to examine Hungary’s EU strategy using the framework of liberal intergovernmentalism amended with small state studies. The two case studies are Hungary’s migration policy throughout the 2015/16 migration crisis and citizenship policy. The thesis also builds largely on the normative dimension of EU membership, namely the principle of loyalty as defined by Article 4(3) TEU. The dissertation examines two dimensions of EU membership: the political dimension based on national interest maximization that provides many opportunities for states due to the inherent nature of international negotiations, and the legal dimension that regulates member state behavior and has high expectations towards EU members (for example through constitutional principles). The dissertation tries to find the answer to the question: how can the Hungarian promotion of national preferences, which manifests in an autonomous, particularist behavior, be evaluated from the perspective of the normative dimension of EU membership, in particular the principle of loyalty. The research discovers the boundaries between legitimate interest articulation from the part of Member States and illegitimate particularism that might even violate EU law.Tétel Szabadon hozzáférhető Büntetőpolitika az új évszázad első éveibenPallagi, Anikó; Blaskó, Béla; Állam- és jogtudományok doktori iskolaDolgozatom céljaként tűztem magam elé hazánkban a rendszerváltozás időszakától kezdődően az új Büntető Törvénykönyv megalkotásáig terjedő időszak vonatkozásában a büntetőpolitika alakulásának feltáró elemzését, a büntető politikára irányuló hatások, és ezeknek a büntető jogszabályokban tükröződő befolyásának vizsgálatát és értékelését. Célom volt, hogy összegyűjtöm és megvizsgálom azokat a hatásokat, amelyek a kormánypolitikákon túl befolyásolták, illetve befolyásolják ma is a büntetőpolitikát (itt elsősorban az Alkotmánybíróság tevékenységére, hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozására, a Kúria jogértelmező szerepére és a jogtudomány kritikai elemzéseire gondolok). Meg kívántam vizsgálni, hogy ebben az időszakban létrehozott büntető jogszabályokban mennyire tükröződnek e hatások, és mit eredményeznek a büntető jogszabályok szigorítása-enyhítése, illetve a kriminalizáció-dekriminalizáció során. Tekintettel arra, hogy az új Btk. 2012-ben megszületett, kutatásom során nem tekinthettem el annak a kérdésnek a vizsgálatától sem, hogy vajon eredményez-e változást a büntetőpolitikában egy új, koherens, egységes szemléletet tükröző kódex megalkotása. The objective I set for my dissertation was to perform a comprehensive analysis of the development of Hungarian criminal law policy in relation to the period starting from the change of political regime to the creation of the new Criminal Code, as well as an examination and assessment of the effect on criminal law policy and of the influence of these reflected in criminal law legislation. My aim was to collect and examine those effects that influenced, and still influence, criminal law policy over and above government policies, the scope of which primarily includes the activities of the Constitutional Court, Hungary’s accession to the European Union, the law interpretation role of the Curia and analyses of legal science criticisms. I wished to examine how these effects are reflected in the criminal legislation formulated in this period, and what their results are during the tightening-relaxing of criminal legislation and during criminalisation-decriminalisation. With respect to the fact that the new Criminal Code was enacted during 2012, during my research I cannot fail to analyse the question of whether the formulation of a new Code reflecting a new, coherent, unified point of view results in change in criminal law policy.Tétel Szabadon hozzáférhető A clausula rebus sic stantibus elvének továbbélése, különös tekintettel a XX. századi magyar jogfejlődésreTalabos Dávidné Lukács, Nikolett; Szabó, Béla; Lukács, Nikolett; Állam- és jogtudományok doktori iskolaÉrtekezésem tárgya a clausula rebus sic stantibus jogelvből a magyar magánjogban az I. világháború éveiben kialakuló gazdasági lehetetlenülés felhívása és a bírói szerződésmódosítás a polgári, a gazdasági, és kis mértékben a hitel- és devizajogra vonatkozóan.Tétel Szabadon hozzáférhető Corporate Sustainability and Responsible Business ConductBakerijan, Leen Artin Anton; Fézer, Tamás; Bakerijan, Leen Artin Anton; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) átfogó vizsgálata a 21. században, különösen európai kontextusban, mélyrehatóan vizsgálja annak sokrétű természetét és változó definícióit. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása eredetileg a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának előmozdításában gyökerezett, mára azonban átváltott egy folyamatorientált megközelítésre, amely az érdekelt felek bevonására és az önkéntes fellépésekre helyezi a hangsúlyt. A disszertáció megvizsgálja a politikai tényezők hatását a CSR fejlődésére, megkérdőjelezi az üzletközpontúság hatékonyságát, és a felelős vállalati magatartást biztosító szabályozási keretek mellett érvel. Kiemeli a CSR etikai dimenzióját, hangsúlyozva a társadalmi jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulást. A kutatás ezen túlmenően a COVID-19 világjárványnak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, az etikus fogyasztói magatartásra és az üzleti válaszokra gyakorolt hatásait is vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak fenntartható helyreállítási stratégiákat kell alkalmazniuk. A tanulmány mindvégig hangsúlyozza az oktatás, az empátia és a globális tudatosság fontosságát a felelős gyakorlatok előmozdításában és a sürgető globális problémák kezelésében. Összefoglalva, a kutatás cselekvésre való felhívásként szolgál a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást és az érdekelt felek bevonását előtérbe helyező vállalati társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések előmozdítására irányuló közös erőfeszítésekhez, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak egy mindenki számára felelősségteljesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése. The comprehensive exploration of Corporate Social Responsibility (CSR) in the 21st century, particularly within the European context, delves into its multifaceted nature and evolving definitions. Initially rooted in promoting environmental and social responsibility among corporations, CSR has transitioned to a process-oriented approach, emphasizing stakeholder engagement and voluntary actions. The study scrutinizes the influence of political factors on CSR's trajectory, questioning the efficacy of a business-centric focus and advocating for regulatory frameworks to ensure responsible corporate behavior. It highlights the ethical dimension of CSR, emphasizing contributions to societal well-being and environmental sustainability. Moreover, the research delves into the implications of the COVID-19 pandemic on CSR practices, ethical consumerism, and business responses, stressing the need for companies to embrace sustainable recovery strategies. Throughout, the study underscores the importance of education, empathy, and global consciousness in fostering responsible practices and addressing pressing global issues. In conclusion, the research serves as a call to action for a collective effort to promote CSR initiatives that prioritize sustainability, social responsibility, and stakeholder engagement, aiming to contribute to a more responsible and sustainable future for all.Tétel Szabadon hozzáférhető Domain Name vs. Trademark and Problematic Issues in CyberspaceWahdani, Fahdani; Bartha, Ildikó; Wahdani, Fahed; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarA szellemi tulajdonjogok a kibertérben egyértelműen sérülékenyebbek a biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal szemben, mint a hagyományos földrajzi környezetben. Ezért a szellemi tulajdon és a kibertér közötti kapcsolat olyan jogi környezet megteremtése iránti igényből fakad, amely követni tudja a technológiai fejlődést és az innovációt a piaci szereplők és a fogyasztók szükséges jogi védelemének biztosítása érdekében. A szellemi tulajdon és a kibertér jelenlegi kapcsolata a védjegyek és a domainnevek tulajdonosai közötti versenyhelyzetben mutatkozik meg, ami jelenleg leginkább instabilnak nevezhető. A disszertáció első része a „domainnevek kontra védjegy” kérdésére összpontosít, megvizsgálva a domainnevek jogi természetét, a keresőmotorok és a védjegyek közötti kapcsolatot, valamint a COVID-19 válság nemzetközi szinten érzékelhető hatását a domainnév-iparra és annak jogi védettségére. A dolgozat második részében a szerző a domainnevek és a védjegyek közötti konfliktus mechanizmusát tárgyalja, különös tekintettel a konfliktus okaira a regisztrációs ügynökségek/szervek szerepére visszavezethetően, valamint a cybersquatting és a fordított domainnév eltérítés jelenségére. A disszertáció harmadik része a domainnév- és a védjegyjogosultak közötti konfliktus feloldásának mechanizmusát elemzi az UDRP-szabályok segítségével. A negyedik részben a szerző a releváns aktorok közötti konfliktusok bírósági eszközökkel történő megoldásának lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei alapján levonható a fő következtetés, hogy a domainnevek legjobb, átfogó védelmet biztosító jogi adaptációja az, hogy a domainneveket a szellemi tulajdon részeként digitális védjegyként kezeljük, azt a sajátosságot figyelembe véve, hogy csak a kibertérben használatosak. A domainnévvel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó igény egyes szegmenseinek elemzése azt mutatja, hogy az UDRP-szabályok és a bírósági eszközök kettős rendszerét javítani kell a releváns aktorok érdekeinek megfelelő védelme érdekében. Intellectual property rights in cyberspace are evidently more vulnerable to security threats and conflicts than in the traditional geographical environment. Therefore, the relationship between intellectual property and cyberspace stems from the need to find a legislative development that goes hand in hand with technical development to ensure the ongoing necessary protection in a rapidly innovative, fluid environment. The current relationship between intellectual property and cyberspace can be incarnated in the competitive situations between trademark holders and domain name owners, which are described chiefly as unstable. The first part of the dissertation focuses on the issue of domain names versus trademark by examining the legal nature of domain names, the relationship between search engines and trademarks and the impact of the international epidemic crisis on the domain name industry and its immunity. In the second part of the work, the author discusses the mechanism of the conflict between domain names and trademarks, focusing in particular on the reasons behind the conflict based on the role of registration agencies and the phenomena of cybersquatting and reverse domain name hijacking. The third part of this thesis provides an analysis of the mechanism for resolving the conflict between the domain name holders and the trademark holder through the UDRP rules. In the fourth part, the author envisages the resolution of conflicts between the main stakeholders through judicial instruments. Based on the results of the research, the main conclusion can be drawn that the best legal adaptation of domain names, which provides comprehensive protection, is that domain names are considered a digital trademark as part of intellectual property, with the special characteristic that they are used only in cyberspace. The analysis of the specific segments of the need for protection of domain name related rights shows that the dual system of UDRP rules and judicial instruments needs to be improved to satisfy the main stakeholders' interests.Tétel Szabadon hozzáférhető Az egészségügyi ellátáshoz való jog paradigmaváltást követő interpretációja a nemzetközi emberi jogi egyezmények végrehajtást ellenőrző mechanizmusaibanFalusi, Bernadett; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; Falusi, Bernadett; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA kutatás célja a szűk értelemben vett egészséghez való jog interpretációs irányainak bemutatása egyes nemzetközi emberi jogi végrehajtást ellenőrző mechanizmusokon keresztül. Az egészséghez való jog részét képező egészségügyi ellátás a nemzetközi szerződések jogában természetjogi eredetű emberi jog, amely mindenkit emberi mivoltánál fogva megillet. Annak ellenére azonban, hogy több mint hetven éve meg-megújuló népszerűséggel jelenik meg az emberi jogi diskurzusokban egy univerzális emberi jogi bíróság fórumának eszményképe, a legfrissebb megközelítések szerint a már meglevő ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának növelése a közelebbi és racionálisabb cél. Ez pedig kölcsönös összefüggésben áll a végrehajtást ellenőrző testületek általi értelmezéssel. Az utóbbi évtizedben emellett számottevően bővült az egészségügyi ellátáshoz való jogot érintő ellenőrző mechanizmusok száma és álláspontom szerint jelentősége is. A dolgozat ezekről egy holisztikus körképet ad, és rá kíván világítani, hogy az interpretációt végző testületek részéről, saját eszközrendszerükkel, az állami szuverenitás nagyfokú tiszteletben tartása mellett, egyre és egyre több részterületen nyilvánítják kikényszeríthetővé az egészségügyi ellátáshoz való jog tartalmi elemeit. The aim of the research is to present the recent interpretation of the international human right to health in the narrower sense by international human rights treaty-bodies. As part of the international human right to health, health care also has its origin in natural law in international human rights treaties. However, despite of the renewed popularity of a forum of a universal human rights court in the discourse of human rights for more than seventy years, recent approaches suggest that increasing the effectiveness of existing control mechanisms is a closer and more rational goal. This is interrelated with the interpretation of the international human rights treaty-bodies. In addition, the number and importance of aforementioned international control mechanisms for the right to health care have grown significantly over the last decade. The dissertation provides a holistic overview of these. Moreover, it focuses on the steps taken by the international treaty-bodies towards the enforceability of the content of the international human right to health care, each within their own system of interpretation and with a high degree in respect of state sovereignty.