Szerző szerinti böngészés "Nagy, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 39)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikáció alternatív útjai az értelmileg akadályozott gyerekek támogatásával foglalkozó gyógypedagógusok szemszögébőlKiss, Eszter; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a hazai gyógypedagógusok, értelmileg akadályozott gyerekek, fiatal felnőttek AAK-s kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A kommunikációhoz való jog a legalapvetőbb emberi jogunk, ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott, értelmi fogyatékossággal élő ember a saját életében döntéseket hozhasson, méltóságteljes életet élhessen. Másképp mondva! A kommunikációjukban akadályozott, komplex kommunikációs szükségletű emberek a hiányzó beszédük kiegészítésére, pótlására különféle speciális eszközöket használhatnak: hangjelzéseket, gesztusokat, betűket, rajzokat, fotókat tartalmazó speciális, ún. augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK-s) eszközöket, amelyeket egymással kombinálva, társítva is lehet használni a különböző kommunikációs helyzetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknélSzakálné Szilágyi, Éva; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom témája a számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél. A matematika tanítása végig jelen van a gyermekek iskolában töltött éveiben, azonban általában nehéz motiválttá tenni őket az elsajátítandó ismeretek befogadására. Dolgozatom fő célja 5-8. évfolyamokon a Kerettanterv Összefüggések felismerése témakör tanításának egyéni nézőpontból történő feldolgozása.Változatos feladatokon keresztül ismertetem a választott tananyag egységet, melyek várhatóan felkeltik és fenntartják a diákok érdeklődését. Megtalálható közöttük digitális és más típusú feladatok, továbbá társasjátékok is, melyek felhasználása során többszintű differenciálás valósul meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Armoracia rusticana hatóanyagainak meghatározása kapilláris elektroforézisselNagy, Erika; Gonda, Sándor; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kiss, Attila; Bácsi, István; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézet; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai IntézetAz Armoracia rusticana (torma) hatóanyagainak tisztítása és kapilláris elektroforézisre történő módszerfejlesztése. Szinigrin tisztítása kromatográfiásan torma gyökérből. Glükozinolát (szinigrin) és izotiocianát (allil-izotiocianát) típusú vegyületek elválasztásának optimalizálása a felbontás, az érzékenység és a mérési idő függvényében. Mérési paraméterek meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és Alternatív Kommunikáció az óvodai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok perspektívájábólHarmati, Blanka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmi akadályozottság vonatkozásában több területen figyelhető meg elmaradás, az esetek számottevő részében van jelen a kommunikációs képességek érintettsége. Az érintettség súlyosságából fakadóan szélesebb körben kell értelmezni a kommunikációt, mely nem csupán a verbális közlést-, hanem a nem beszéden alapuló kifejezésformákat egyaránt jelenti. A fejlődés kulcsfontosságú szakasza az óvodáskor, ebben az életszakaszban a korai kommunikációs képességek fejlesztésének kiemelt szerepe lesz. A lehetőségek mélyebb kiaknázásához elengedhetetlen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációs (AAK-s) eszközök alkalmazása a fejlesztési folyamatokban. Az AAK segítségül szolgál a kommunikáció beindításában, a kommunikációs nehézségek leküzdésében, lehetőséget biztosít a hangzó beszéd kialakítására nem, vagy korlátozottan képes személyek számára gondolataik egy más módon történő közléséhez. A szakdolgozat a gyógypedagógusok AAK-területén mutatott elméleti és gyakorlati ismereteit-, a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésében az AAK specifikus módszerek megjelenését-, az alkalmazásuk mögött meghúzódó nehezítő tényezőket-, az intézmények szerepét vizsgálja az AAK könnyebb alkalmazásában. Célja, hogy rámutasson a kommunikációfejlesztés és AAK kérdéskörének fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenése az értelmileg akadályozott fiatalokat nevelő családok esetébenLukács, Réka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarVitathatatlan, hogy a kommunikáció az emberi lét meghatározó alappillére. Alkalmazásával valósul meg az önérvényesítés, az önrendelkezés, az önkifejezés és a társas kapcsolódás. Az értelmi akadályozottsággal együtt járó nehézség mellett fennáll a kommunikáció hiánya, vagy a kommunikációs akadályozottság okozta megpróbáltatás is. A legtöbb szülő a gyermeke javát szeretné és azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben valósuljon meg az illető életében az önkifejezés és az önérvényesítés. Mindez a kommunikáció hiányában nehezebben valósítható meg. Ezért nagyon fontos szerepet játszanak és nagy segítséget nyújthatnak a kommunikációt fejlesztő lehetőségek, a kommunikációt helyettesítő és kiegészítő módszerek, eszközök. A vizsgálat célja az értelmileg akadályozott fiatalt nevelő szülők kommunikációról alkotott véleményének megismerése. Ezen belül pedig fény derítése arra, hogy számukra mit jelent a kommunikáció; miért tartják fontosnak, hogy gyermekük ezen képessége fejlődjék és mely területen várják el a fejlődést. Továbbá, ismeretszerzés arról, hogy milyen mértékben elégedettek a gyermeküket ellátó, oktató intézmény által biztosított kommunikációt fejlesztő lehetőségekkel, módszerekkel, eszközökkel, illetve mennyire nehezített ezen eszközök beszerzése az otthoni használathoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az osztályfőnöki óra szerepe az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlesztésébenRomhányi, Tímea; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmileg akadályozott személyek számára nehézséget jelent a társadalmi beilleszkedés, amelynek egyik oka az adaptív viselkedés tartós akadályozottsága. A sikeres társadalmi beilleszkedés érdekében szükségszerű az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlesztése, amelyre az egyik legalkalmasabb tanóra az osztályfőnöki. A szakdolgozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet az osztályfőnöki óra fontosságára az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlődésében. Vizsgálatunkban felső tagozaton, illetve készségfejlesztő iskolában, értelmileg akadályozott fiatalokat tanító gyógypedagógusok vettek részt. Arra kerestük a választ, hogy a gyógypedagógusok az osztályfőnöki órákat milyen célra használják, milyen tevékenységeket végeznek, milyen módszereket alkalmaznak, amelyekkel hozzájárulnak az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlődéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csecsemő és kisgyermeknevelő feladatai az autizmussal élő gyermekek ellátásábanNagy, Erika; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a csecsemő és kisgyermeknevelő feladataival foglalkozik az autizmussal élő gyermekek ellátásában. A témaválasztása abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kisgyermeknevelői tapasztalatok szerint a bölcsődékben nő az olyan eltérő fejlődéssel rendelkező kisgyermekek száma, akinek családja vagy környezete, vagy nem veszi észre, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben fejlődik, vagy egyszerűen csak nehéz elfogadniuk ezt a tényt. A szakdolgozat célja annak megismerése, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek korai fejlesztésbe való bekapcsolódásában a bölcsődék és a családok mekkora mértékű szerepet vállalnak. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tünetek felismerése és a prevenciós tevékenység megkezdése között mennyi idő telik el, mivel az eltelt idő fontos abból a szempontból, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek (jelen szakdolgozatban az autizmus spektrum zavarral élők) mikor tudják a speciális támogatásokat és szolgáltatásokat igénybe venni. A szakdolgozat kiemelten hívja fel a figyelmet az autizmussal élő kisgyermekek és családjaik érdekében a prevenció, a szűrés, a diagnosztikai rendszer, a korai fejlesztések, az integráció és inklúzió szoros összefonódásának fontosságára. A szakdolgozatban bemutatásra kerül az autizmus spektrum zavar fogalma, az eltérő fejlődés jellemzői, a koragyermekkori intervenció fontossága és a korai fejlesztési lehetőségek, valamint a bölcsődei integráció és inklúzió megvalósulása, és a folyamatban részt vevő kisgyermeknevelők feladatai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Drámajáték az irodalomóránSzabó, Nikolett; Nagy, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban változatos módszerek felhasználásával bizonyítom, hogy a drámajátékok nemcsak a drámai, de a nem dramatikus szövegek feldolgozásában is használhatóak. Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyvéből vett technikák segítségével, kooperatív tanulástechnikával dolgozom fel Örkény István Tóték drámáját, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényét, illetve az irodalom határterületének számító képregények témakört.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Élménypedagógiai elemek beépítésének lehetőségei értelmileg akadályozott tanulók környezetismeret tanításábaNagyné Tóth, Erika Mária; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarJelen szakdolgozat az élménypedagógiai lehetőségekről, módszerekről, azoknak fontosságáról szól, arról, hogy az értelmileg akadályozott tanulók tanulás-tanítás folyamatában hogyan lehet ezt a módszert alkalmazni. A dolgozat bemutatja az élménypedagógia kapcsolatát a neveléstudománnyal, hogyan alakult ki Magyarországon az élménypedagógiai módszerek használata, milyen alapelvei vannak az élménypedagógiának, illetve milyen lehetőségeket ad a tanulásban. A szakdolgozat, ahogy a címében is szerepel, értelmileg akadályozott tanulókról szól, emiatt a dolgozatban kifejtésre kerülnek a velük kapcsolatos fogalmak és meghatározások, a tanulók jellemzői, valamint a tanulók tanulás-tanítás folyamatának jellemzői. Mivel a vizsgálat a környezetismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódik, így a tantárgyi jogszabályok és törvényi keretek is kifejtésre kerülnek, a különböző évfolyamokon meghatározott feladatok tanításának követelményeivel, illetve konkrétan az értelmileg akadályozott tanulók esetében megadott tanítási célokkal és feladatokkal. A dolgozatban található vizsgálat célja összehasonlítani a hagyományos tanítási módszereket az élménypedagógiai módszerekkel az értelmileg akadályozott tanulók tanítása során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott gyermekek kreatív zenei fejlesztésének lehetőségeiHuszti , Teodóra Petra; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom az értelmileg akadályozott gyermekek zenei fejlesztését igyekezett megvizsgálni. Különösen arra, voltam kíváncsi, hogy hogyan lehet a foglalkozásokat minél kreatívabban és komplexebben felépíteni, hogy a gyerekek figyelmét minél inkább megnyerhessem. A dolgozat felépül egy elméleti háttérismereteket bemutató összegzésből és erre épülő gyakorlati, kreatív ötlettárból. A tevékenységek és fejlesztési célkitűzések az értelmileg akadályozott gyermekek 3.-4. évfolyamára fókuszálva íródott, a kerettanterv által lefektetett irányelvek figyelembevételével. Említést tettem Kodály Zoltán Koncepciójáról, Kokas Klára és az Ulwilla módszerről, példaként állítva zenei munkásságuk kivállóságát és a gyermekek iránti szeretetét. A dolgozat végén helyezkednek el az ötlettárban a kreatív ötletek, melyek sajátkezűleg készültek és különféle képességterületeket céloznak meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott személyek párkapcsolati esélyei fogyatékos fiatalt nevelő családok és segítő szakemberek véleménye szerintBistyák-Katona, Mónika Fruzsina; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat az értelmileg akadályozott fiatalok és felnőttek párkapcsolati esélyeit vizsgálja a fogyatékos személyt nevelő családok és a velük foglalkozó segítő szakemberek szemszögéből. A témaválasztást indokolja azon társadalmi vélekedés, hogy a fogyatékossággal élő embereknek nincsenek igényeik párkapcsolat kialakítására, azt pedig szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy szexuális vágyaik is vannak. A dolgozat célja, hogy rávilágítson arra, hogy az értelmileg akadályozott fiataloknak milyen esélyeik vannak párkapcsolatok kialakítására, milyen lehetőségeik vannak szerelmi kapcsolatok létesítésére. Lényeges, hogy megtudjuk, hogyan vélekednek az őket nevelő családtagok, a rokonság a fogyatékos személyről és jövőjéről, mennyire érzik valósnak és megvalósíthatónak a párkapcsolat kialakítására való igényt. A dolgozat további célja, hogy megismerjük az értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó segítő szakemberek hozzáállását és véleményét e témával kapcsolatban. Hogyan látják ők -viszonylag kívülálló szemmel- a serdülő fiatalokat, látnak-e esélyt arra, hogy sikeres, jól működő párkapcsolatokat fognak tudni kialakítani. A szakdolgozat összehasonlítja a két csoport nézeteit, meglátásait, rávilágítva a véleménykülönbségekre, egyezésekre és ezek okaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott tanulók adaptív funkcionálási szintjének összehasonlítása a szociális élettér menténOláhné Büdi , Annamária Mercédesz; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozati témaválasztás szakterületét illetően egyértelműen befolyásolt az érdeklődés az értelmileg akadályozott személyek adaptív funkcióinak a vizsgálata iránt, melyhez hozzásegített és motivált a tanulmányaim során elsajátított ismeretanyag. A szakdolgozat elméleti háttere betekintést nyújt az értelmileg akadályozottság megértésére, kialakulásának eredetére, osztályozására, ezen belül választ ad az adaptív funkcionálás fogalmának megértésére és annak felmérési lehetőségeire. Bemutatja az értelmileg akadályozott személyek adaptív funkcionálásának felmérési lehetőségeit, különös tekintettel a vizsgálat során alkalmazott Vineland Szociális Képességeket Vizsgáló tesztet, alkalmazásának lehetőségét, annak kiértékelési módját. Betekintés nyerhető a vizsgált személyek különböző szociális életterei, azok jellemzői.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral élő gyermek kommunikációs készségeinek fejlesztése egyénre adaptált AAK módszerekkel, eszközökkelMesterné Molnár, Tímea; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat első részében a kapcsolódó szakirodalmakat tanulmányozom, az esettanulmány szempontjából releváns tartalmakra fókuszálva. Részletesen, sok szempontra kiterjedően írok az értelmi akadályozottságról, az autizmus spektrum zavarról és az augmentatív és alternatív kommunikációról. A második részben egy értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral élő gyermek kommunikációs készségeinek fejlesztésén keresztül mutatom be egy lehetséges módját az augmentatív és alternatív kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fear and Anxiety in DentistrySeraj, Shehzad; Tisljár, Roland; Behavioural Science; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Nagy, Erika; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarWithin the profession of dentistry, it has become more and more evident that the relationship a dentist has with his or her patients is equally as important as the actual medical treatment of diseases and disorders. It is no secret that there is a vast percentage of the general population that feel a sense of fear and anxiety when visiting a dental practitioner. This results in patients avoiding appointments with their dentists, sometimes to the extent of not visiting a dental practice for decades. As a consequence of this, necessary treatment cannot be carried out and the conditions of the oral cavity, as well as other surrounding structures deteriorates drastically. This vicious cycle, without a doubt, leads to cumulative anxiety and therefore continued avoidance of the dental practice.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) magyarországi előfordulási sajátosságai, különös tekintettel a csermelyszitakötőre(2014-05-08T08:30:00Z) Nagy, Erika; Dévai, György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során a folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) négy Magyarországon honos fajának [Gomphus flavipes (sárgás szitakötő), Gomphus vulgatissimus (feketelábú szitakötő), Ophiogomphus cecilia (erdei szitakötő), Onychogomphus forcipatus (csermelyszitakötő)] előfordulási sajátosságait tanulmányoztam irodalmi adatok feldolgozása alapján. Dolgozatom fő célja a négy folyami szitakötőfaj Magyarországon mostanáig rendelkezésre álló előfordulási adatainak összegyűjtése, rendszerezése és értékelése volt. Mivel védett fajokról van szó, ezért az ilyen típusú munka elengedhetetlen a faj további eredményes kutatása és megőrzése szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyami szitakötők(Odonata:Gomphidae) magyarországi előfordulási adatai(2010-05-07T12:37:42Z) Nagy, Erika; Dévai, György; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban a folyami szitakötők magyarországi előfordulási adatait gyűjtöttem össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori családon belüli ártalmas élmények és egyes poszttraumás pszichológiai jellemzők vizsgálata daganatos betegek körébenOrosz, Lili; Kuritárné Szabó, Ildikó; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Ozvald, Gabriella; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarEgy nagyobb kutatás részeként ez az első hazai vizsgálat, amely daganatos betegek gyermekkori traumatikus élményeit, diszfunkcionális családi körülményeit, érzelemszabályozási jellemzőit és poszttraumatikus kognícióit vizsgálja. A téma fontosságát támasztja alá, hogy a gyermekkori ártalmas élmények módosítják a későbbi érzelemszabályozási mechanizmusokat és a legalapvetőbb feltevéseinket önmagunkról, másokról és a világról.A gyermekkori ártalmas élmények feltárását a Traumatikus Előzmények Kérdőívvel (TAQ; Van der Kolk, 2000) és a Kora Gyermekkori Ártalmas Élmények Kérdőív (ACE; WHO és ISPCAN, 2006) gyermekkori traumatizációra vonatkozó kérdéseivel mértük fel. Az érzelemszabályozás készségek feltárására az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS; Gratz és Roamer,2004) használtuk. A személyek önmagukról és a világról alkotott negatív hiedelmeit és az önvádra való hajlamukat a Poszttraumás Kogníció Kérdőívvel mértük fel (PTCI; Foa ás mtsai, 1999). A tesztcsomag felvétele személyes találkozás során történt. Vizsgálatunkban 56, daganatos betegséggel diagnosztizált személy került bevonásra hozzáférési mintavétel útján. A mintában 49 nő és 7 férfi volt, átlagéletkoruk 49,48 év, a diagnózis felállítása óta eltelt idő átlagosan 3 év. Eredményeink alapján a minta 26,8%-a volt mentes gyermekkori ártalmas élményektől. 19,6%-a számolt be egy ártalmas élményről, 21,4%-uk kettő, 14,3%-uk három és 17,9%-uk 4 vagy több 4 vagy több ártalmas élménytípust szenvedett el. Ezek alapján elmondható, hogy a különböző ártalmas élmény típusok halmozottan vannak jelen az általunk vizsgált daganatos betegek élettörténetében. A mintában a leggyakoribb bántalmazástípusok az érzelmi bántalmazás (16,1%), a túlzott alkoholfogyasztás a családban (12,5%) és az elhanyagolás (10,7%). Eredményeink tükrében feltételezhető, hogy a gyermekkori elhanyagolás felnőttkorban érzelemszabályozási nehézségeket eredményezhet, továbbá negatív irányba torzíthatja a személy önmagával kapcsolatos hiedelmeit (p<0.03, rho>0.3). Mindezen tényezők befolyásolhatják a daganatos betegség kialakulását, lefolyását és prognózisát.Eredményeink alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a korai pszichoszociális tényezőkre, a gyermeket érő mindennapos stresszorokra, mert ezek a halmozódó, negatív életesemények befolyásolják a személy aktuális élethelyzetét, egészségi állapotát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdú-Bihar Vármegye területén élő értelmileg akadályozott fiatalok jövőképe és életkilátása saját és gondviselőik perspektívájábólDóró, Anna Krisztina; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmileg akadályozott személyek jövője meglehetősen bizonytalan képet mutat hazánkban, saját maguk, családjuk és a társadalom számára is egyaránt. A vizsgálat a jövőképen kívül- mely érinti a lakhatást, munkahelyet, családalapítás témakörét-vizsgálja a gyermek családban elfoglalt helyét, az önállóságuk mértékét, a fiatalok felnőttségről alkotott képét, az ellátórendszer értékelését, a szociális támogatást, a fiatalok szabadidős tevékenységeit, illetve megtudjuk azt, hogy milyen feladatokkal kell megküzdeniük egy értelmileg akadályozott személynek és az őt nevelő családnak a mai világban. A szakdolgozat emellett kitért még a társas kapcsolatokra is, mind a szülőknél/gondviselőknél, mind a fiataloknál.