Szerző szerinti böngészés "Nagy, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 49)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A játék jelentősége és a játékban rejlő lehetőségek az értemileg akadályozott tanulók fejlesztésébenMóréné Magyar, Anita; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat célja annak bemutatása, hogy a játék milyen szerepet tölt be az értelmileg akadályozott tanulók fejlődésében, fejleszthetőségében. Ehhez szakirodalmi áttekintést és tíz gyógypedagógussal készült interjút alkalmaztunk, amelyek során a pedagógusok tapasztalatait, módszereit és véleményét elemeztük. A pedagógusok véleményét szakmai tapasztalatait megismerve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a játék az egyik legfontosabb eszköz az értelmileg akadályozott gyerekek fejlesztéséhez. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a játék kulcsfontosságú szerepet tölt be e tanulók fejlődésében, Segíti a társas kapcsolatok kialakítását, az önállóság növelését, valamint az érzelmi és kognitív képességek fejlesztését. A játék biztonságos és támogató közegben történő alkalmazása csökkenti a tanulók szorongását, növeli motivációjukat, és lehetőséget biztosít számukra a világ működésének tapasztalati úton való megismerésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikáció alternatív útjai az értelmileg akadályozott gyerekek támogatásával foglalkozó gyógypedagógusok szemszögébőlKiss, Eszter; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a hazai gyógypedagógusok, értelmileg akadályozott gyerekek, fiatal felnőttek AAK-s kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A kommunikációhoz való jog a legalapvetőbb emberi jogunk, ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott, értelmi fogyatékossággal élő ember a saját életében döntéseket hozhasson, méltóságteljes életet élhessen. Másképp mondva! A kommunikációjukban akadályozott, komplex kommunikációs szükségletű emberek a hiányzó beszédük kiegészítésére, pótlására különféle speciális eszközöket használhatnak: hangjelzéseket, gesztusokat, betűket, rajzokat, fotókat tartalmazó speciális, ún. augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK-s) eszközöket, amelyeket egymással kombinálva, társítva is lehet használni a különböző kommunikációs helyzetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknélSzakálné Szilágyi, Éva; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom témája a számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél. A matematika tanítása végig jelen van a gyermekek iskolában töltött éveiben, azonban általában nehéz motiválttá tenni őket az elsajátítandó ismeretek befogadására. Dolgozatom fő célja 5-8. évfolyamokon a Kerettanterv Összefüggések felismerése témakör tanításának egyéni nézőpontból történő feldolgozása.Változatos feladatokon keresztül ismertetem a választott tananyag egységet, melyek várhatóan felkeltik és fenntartják a diákok érdeklődését. Megtalálható közöttük digitális és más típusú feladatok, továbbá társasjátékok is, melyek felhasználása során többszintű differenciálás valósul meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülők és gyógypedagógusok együttműködése az augmentatív és alternatív kommunikáció használata soránKovács, Andrea; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA vizsgálat célja szülők és gyógypedagógusok együttműködésének vizsgálata volt az augmentatív és alternatív kommunikáció terén. A vizsgálat során interjúkat készítettünk nyolc gyógypedagógussal és nyolc szülővel. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan hat a szülők és gyógypedagógusok közötti együttműködés a gyermek fejlődésére. Az interjúk során különböző nézőpontok és tapasztalatok kerültek előtérbe. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az együttműködés javítja a gyermekek kommunikációs képességeit. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hatékony együttműködés jelentős pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére az augmentatív és alternatív kommunikáció során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulási stílusok szerepe a szakképzésben: lehetőségek és kihívások bemutatása egy technikum példáján keresztülNagy, Erika; Enterszné Kocsis , Zsófia; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozat célja annak feltárása volt, hogy milyen tanulási stílusok jellemzik a szakképzésben tanuló technikumi diákokat, és hogy ezek a preferenciák miként használhatók fel a pedagógiai gyakorlatban a tanórák hatékonyabb megszervezése érdekében. A vizsgálat alapját egy keresztmetszeti, kvantitatív kutatás képezte, amelyben egy kelet-magyarországi technikum 380 tanulója vett részt a 9–13. évfolyamról. A kutatás mérőeszközeként Szitó Imre 2015-ben standardizált tanulási stílus kérdőívének kilencdimenziós változat került alkalmazásra, amely az auditív-aktív, auditív-befogadó, vizuális/ábra, vizuális/szöveg, mozgásos, csend, társas, értelmes és intuitív tanulási stílusok feltérképezését teszi lehetővé. Az eredmények alapján a tanulók körében legerősebben a vizuális modalitások dominálnak, különösen a vizuális/szöveg alapú feldolgozás. A szakok szerinti vizsgálat azt mutatta, hogy a gazdálkodás és menedzsment szakos tanulók körében az auditív-befogadó, míg a turizmus és vendéglátás ágazatban a vizuális/szöveg stílus jellemzőbb. A kutatás rámutatott arra, hogy a tanulási stílusok ismerete kiemelten fontos a tanórai folyamatok tudatosabb tervezéséhez, a differenciált módszerek megválasztásához és a tanulói motiváció növeléséhez. A vizsgálat korlátja, hogy egyetlen intézményre terjedt ki, így az eredmények csak a kutatásban résztvevőkre vonatkozik, így részben általánosíthatók. A további kutatási irányok között kiemelhető a több intézmény bevonása, valamint annak vizsgálata, hogyan hat a tanulási stílusokhoz igazított tanítás a tanulmányi teljesítményre. A dolgozat legfontosabb gyakorlati üzenete, hogy a szakképzésben kiemelkedő szerepe van az egyéni tanulási utak támogatásának, amely segíti a tanulók bevonódását és hosszú távon növeli a tanulási eredményességet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Armoracia rusticana hatóanyagainak meghatározása kapilláris elektroforézisselNagy, Erika; Gonda, Sándor; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kiss, Attila; Bácsi, István; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézet; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai IntézetAz Armoracia rusticana (torma) hatóanyagainak tisztítása és kapilláris elektroforézisre történő módszerfejlesztése. Szinigrin tisztítása kromatográfiásan torma gyökérből. Glükozinolát (szinigrin) és izotiocianát (allil-izotiocianát) típusú vegyületek elválasztásának optimalizálása a felbontás, az érzékenység és a mérési idő függvényében. Mérési paraméterek meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és Alternatív Kommunikáció az óvodai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok perspektívájábólHarmati, Blanka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmi akadályozottság vonatkozásában több területen figyelhető meg elmaradás, az esetek számottevő részében van jelen a kommunikációs képességek érintettsége. Az érintettség súlyosságából fakadóan szélesebb körben kell értelmezni a kommunikációt, mely nem csupán a verbális közlést-, hanem a nem beszéden alapuló kifejezésformákat egyaránt jelenti. A fejlődés kulcsfontosságú szakasza az óvodáskor, ebben az életszakaszban a korai kommunikációs képességek fejlesztésének kiemelt szerepe lesz. A lehetőségek mélyebb kiaknázásához elengedhetetlen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációs (AAK-s) eszközök alkalmazása a fejlesztési folyamatokban. Az AAK segítségül szolgál a kommunikáció beindításában, a kommunikációs nehézségek leküzdésében, lehetőséget biztosít a hangzó beszéd kialakítására nem, vagy korlátozottan képes személyek számára gondolataik egy más módon történő közléséhez. A szakdolgozat a gyógypedagógusok AAK-területén mutatott elméleti és gyakorlati ismereteit-, a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésében az AAK specifikus módszerek megjelenését-, az alkalmazásuk mögött meghúzódó nehezítő tényezőket-, az intézmények szerepét vizsgálja az AAK könnyebb alkalmazásában. Célja, hogy rámutasson a kommunikációfejlesztés és AAK kérdéskörének fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenése az értelmileg akadályozott fiatalokat nevelő családok esetébenLukács, Réka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarVitathatatlan, hogy a kommunikáció az emberi lét meghatározó alappillére. Alkalmazásával valósul meg az önérvényesítés, az önrendelkezés, az önkifejezés és a társas kapcsolódás. Az értelmi akadályozottsággal együtt járó nehézség mellett fennáll a kommunikáció hiánya, vagy a kommunikációs akadályozottság okozta megpróbáltatás is. A legtöbb szülő a gyermeke javát szeretné és azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben valósuljon meg az illető életében az önkifejezés és az önérvényesítés. Mindez a kommunikáció hiányában nehezebben valósítható meg. Ezért nagyon fontos szerepet játszanak és nagy segítséget nyújthatnak a kommunikációt fejlesztő lehetőségek, a kommunikációt helyettesítő és kiegészítő módszerek, eszközök. A vizsgálat célja az értelmileg akadályozott fiatalt nevelő szülők kommunikációról alkotott véleményének megismerése. Ezen belül pedig fény derítése arra, hogy számukra mit jelent a kommunikáció; miért tartják fontosnak, hogy gyermekük ezen képessége fejlődjék és mely területen várják el a fejlődést. Továbbá, ismeretszerzés arról, hogy milyen mértékben elégedettek a gyermeküket ellátó, oktató intézmény által biztosított kommunikációt fejlesztő lehetőségekkel, módszerekkel, eszközökkel, illetve mennyire nehezített ezen eszközök beszerzése az otthoni használathoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésének-oktatásának támogatása könnyen érthető kommunikációs történetekkelNagy, Diána Viktória; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat középpontjában a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) szerepe áll az értelmi fogyatékossággal élő személyek körében. A KÉK jól hasznosítható az értintett személyek nevelése-oktatása során. Különös figyelmet fordítva annak társadalmi beilleszkedést és önállóságot támogató hatásaira. Az elméleti részben ismertetésre kerül a kommunikáció alapfogalma, az értelmileg akadályozott személyek kommunikációs kihívásai, valamint a könnyen érthető kommunikáció alapelvei, szabályai és gyakorlati megvalósításai. Az elmélet-alkalmazó rész keretében nyolc mese található meg, az évszakok témájához kapcsolódva, melyek három különböző szinten kerültek feldolgozásra a képhasználat mértéke szerinti szintezés alapján, hogy az eltérő képességprofillal rendelkező egyének számára megfelelő legyen. A történetek központi szereplője Emma, egy kislány, akinek élethelyzetei nemcsak a készségek fejlesztését segítik, hanem az érzelmi intelligenciát is erősítik, hisz olyan értékeket közvetítenek, mint az empátia vagy az önzetlenség. Az elemzésben megmutatkozik, hogy a mesék mind tartalmukban, mind formájukban megfelelnek a KÉK elveinek, elősegítve az információhoz jutást, valamint annak megértését. A dolgozat javaslatokat is megfogalmaz, a mesék további bővítésére és szélesebb körű felhasználására különböző csoportok körében, valamint arra, hogy ezek az anyagok más intézmények számára is elérhetőek legyenek az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az osztályfőnöki óra szerepe az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlesztésébenRomhányi, Tímea; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmileg akadályozott személyek számára nehézséget jelent a társadalmi beilleszkedés, amelynek egyik oka az adaptív viselkedés tartós akadályozottsága. A sikeres társadalmi beilleszkedés érdekében szükségszerű az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlesztése, amelyre az egyik legalkalmasabb tanóra az osztályfőnöki. A szakdolgozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet az osztályfőnöki óra fontosságára az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlődésében. Vizsgálatunkban felső tagozaton, illetve készségfejlesztő iskolában, értelmileg akadályozott fiatalokat tanító gyógypedagógusok vettek részt. Arra kerestük a választ, hogy a gyógypedagógusok az osztályfőnöki órákat milyen célra használják, milyen tevékenységeket végeznek, milyen módszereket alkalmaznak, amelyekkel hozzájárulnak az értelmileg akadályozott tanulók szociális készségeinek fejlődéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csecsemő és kisgyermeknevelő feladatai az autizmussal élő gyermekek ellátásábanNagy, Erika; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a csecsemő és kisgyermeknevelő feladataival foglalkozik az autizmussal élő gyermekek ellátásában. A témaválasztása abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kisgyermeknevelői tapasztalatok szerint a bölcsődékben nő az olyan eltérő fejlődéssel rendelkező kisgyermekek száma, akinek családja vagy környezete, vagy nem veszi észre, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben fejlődik, vagy egyszerűen csak nehéz elfogadniuk ezt a tényt. A szakdolgozat célja annak megismerése, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek korai fejlesztésbe való bekapcsolódásában a bölcsődék és a családok mekkora mértékű szerepet vállalnak. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tünetek felismerése és a prevenciós tevékenység megkezdése között mennyi idő telik el, mivel az eltelt idő fontos abból a szempontból, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek (jelen szakdolgozatban az autizmus spektrum zavarral élők) mikor tudják a speciális támogatásokat és szolgáltatásokat igénybe venni. A szakdolgozat kiemelten hívja fel a figyelmet az autizmussal élő kisgyermekek és családjaik érdekében a prevenció, a szűrés, a diagnosztikai rendszer, a korai fejlesztések, az integráció és inklúzió szoros összefonódásának fontosságára. A szakdolgozatban bemutatásra kerül az autizmus spektrum zavar fogalma, az eltérő fejlődés jellemzői, a koragyermekkori intervenció fontossága és a korai fejlesztési lehetőségek, valamint a bölcsődei integráció és inklúzió megvalósulása, és a folyamatban részt vevő kisgyermeknevelők feladatai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dél-Korea és Japán felnőttképzéseNagy, Erika; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Dél-Korea és Japán felnőttképzési rendszerét vizsgálom, a dél-koreai Kredit Bank Rendszer és a japán Kominkan intézményein keresztül. A következtetéseim rámutatnak arra, hogy míg Dél-Korea rendszere elsősorban a munkaerőpiaci versenyképesség növelését és a formális végzettség elérését szolgálja, addig Japán a közösségi tanulásra és társadalmi részvételre helyezi a hangsúlyt. A dolgozatban bemutatott következtetéseket statisztikai adatok, szakirodalmi elemzések, valamint elméleti és történeti háttér részletezésével támasztom alá.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Drámajáték az irodalomóránSzabó, Nikolett; Nagy, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban változatos módszerek felhasználásával bizonyítom, hogy a drámajátékok nemcsak a drámai, de a nem dramatikus szövegek feldolgozásában is használhatóak. Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyvéből vett technikák segítségével, kooperatív tanulástechnikával dolgozom fel Örkény István Tóték drámáját, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényét, illetve az irodalom határterületének számító képregények témakört.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Együtt lépünk a fejlődés útjára – A „Virgonc léptek” pedagógiai alkalmazása intellektuális képességzavarral élő személyekkelKatona , Kitti; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA Virgonc léptek egy differenciálásra alkalmas, adaptálható eszköz. Lehetőséget nyújt az intellektuális képességzavarban érintett gyermekek és tanulók számára a mesék aktív, mozgásalapú feldolgozására. A játék során a résztvevők a történetet „lejárják”, a szereplők lábnyomát követve, pecsételéssel nyomot hagyva a mese hátterén. Ez az interaktív élmény nemcsak a történet megértését és a képzelőerőt támogatja, hanem a közös tevékenységen keresztül erősíti a szociális készségeket és a valahova tartozás érzését. A szakdolgozat célja, hogy különböző korosztályokban -valamint a sérülés eltérő súlyossági fokaiban- feltérképezzük az eszköz hatékonyságát. Gyógypedagógusok interjúin keresztül feltárjuk a játék gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait és fejlesztési lehetőségeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Élménypedagógiai elemek beépítésének lehetőségei értelmileg akadályozott tanulók környezetismeret tanításábaNagyné Tóth, Erika Mária; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarJelen szakdolgozat az élménypedagógiai lehetőségekről, módszerekről, azoknak fontosságáról szól, arról, hogy az értelmileg akadályozott tanulók tanulás-tanítás folyamatában hogyan lehet ezt a módszert alkalmazni. A dolgozat bemutatja az élménypedagógia kapcsolatát a neveléstudománnyal, hogyan alakult ki Magyarországon az élménypedagógiai módszerek használata, milyen alapelvei vannak az élménypedagógiának, illetve milyen lehetőségeket ad a tanulásban. A szakdolgozat, ahogy a címében is szerepel, értelmileg akadályozott tanulókról szól, emiatt a dolgozatban kifejtésre kerülnek a velük kapcsolatos fogalmak és meghatározások, a tanulók jellemzői, valamint a tanulók tanulás-tanítás folyamatának jellemzői. Mivel a vizsgálat a környezetismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódik, így a tantárgyi jogszabályok és törvényi keretek is kifejtésre kerülnek, a különböző évfolyamokon meghatározott feladatok tanításának követelményeivel, illetve konkrétan az értelmileg akadályozott tanulók esetében megadott tanítási célokkal és feladatokkal. A dolgozatban található vizsgálat célja összehasonlítani a hagyományos tanítási módszereket az élménypedagógiai módszerekkel az értelmileg akadályozott tanulók tanítása során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Én is képes vagyok rá!Bakóczy, Bence László; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarEzen dolgozat célja, hogy feltárja a súlyos és az igen súlyos intellektuális képességzavarral, valamint súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók kommunikációs képességeit. Mivel az emberiség és a szakemberek közös célja a fogyatékossággal élő személyek társadalomba való integrálása, melynek lényegi része a kommunikáció, fontos olyan kutatásokat, vizsgálatokat végezni, amelyeknek eredményeképpen a beilleszkedési folyamat ezen a téren, ennél a társadalmi rétegnél is megsegíthető. A szakdolgozat olyan súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók kommunikációs képességeit veszi górcső alá, akiknél az egyik vezető tünet a súlyos vagy igen súlyos intellektuális képességzavar.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott gyermekek kreatív zenei fejlesztésének lehetőségeiHuszti , Teodóra Petra; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom az értelmileg akadályozott gyermekek zenei fejlesztését igyekezett megvizsgálni. Különösen arra, voltam kíváncsi, hogy hogyan lehet a foglalkozásokat minél kreatívabban és komplexebben felépíteni, hogy a gyerekek figyelmét minél inkább megnyerhessem. A dolgozat felépül egy elméleti háttérismereteket bemutató összegzésből és erre épülő gyakorlati, kreatív ötlettárból. A tevékenységek és fejlesztési célkitűzések az értelmileg akadályozott gyermekek 3.-4. évfolyamára fókuszálva íródott, a kerettanterv által lefektetett irányelvek figyelembevételével. Említést tettem Kodály Zoltán Koncepciójáról, Kokas Klára és az Ulwilla módszerről, példaként állítva zenei munkásságuk kivállóságát és a gyermekek iránti szeretetét. A dolgozat végén helyezkednek el az ötlettárban a kreatív ötletek, melyek sajátkezűleg készültek és különféle képességterületeket céloznak meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott személyek párkapcsolati esélyei fogyatékos fiatalt nevelő családok és segítő szakemberek véleménye szerintBistyák-Katona, Mónika Fruzsina; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat az értelmileg akadályozott fiatalok és felnőttek párkapcsolati esélyeit vizsgálja a fogyatékos személyt nevelő családok és a velük foglalkozó segítő szakemberek szemszögéből. A témaválasztást indokolja azon társadalmi vélekedés, hogy a fogyatékossággal élő embereknek nincsenek igényeik párkapcsolat kialakítására, azt pedig szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy szexuális vágyaik is vannak. A dolgozat célja, hogy rávilágítson arra, hogy az értelmileg akadályozott fiataloknak milyen esélyeik vannak párkapcsolatok kialakítására, milyen lehetőségeik vannak szerelmi kapcsolatok létesítésére. Lényeges, hogy megtudjuk, hogyan vélekednek az őket nevelő családtagok, a rokonság a fogyatékos személyről és jövőjéről, mennyire érzik valósnak és megvalósíthatónak a párkapcsolat kialakítására való igényt. A dolgozat további célja, hogy megismerjük az értelmileg akadályozott személyekkel foglalkozó segítő szakemberek hozzáállását és véleményét e témával kapcsolatban. Hogyan látják ők -viszonylag kívülálló szemmel- a serdülő fiatalokat, látnak-e esélyt arra, hogy sikeres, jól működő párkapcsolatokat fognak tudni kialakítani. A szakdolgozat összehasonlítja a két csoport nézeteit, meglátásait, rávilágítva a véleménykülönbségekre, egyezésekre és ezek okaira.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »