Szerző szerinti böngészés "Nagy, Erika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 30)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikáció alternatív útjai az értelmileg akadályozott gyerekek támogatásával foglalkozó gyógypedagógusok szemszögébőlKiss, Eszter; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a hazai gyógypedagógusok, értelmileg akadályozott gyerekek, fiatal felnőttek AAK-s kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A kommunikációhoz való jog a legalapvetőbb emberi jogunk, ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott, értelmi fogyatékossággal élő ember a saját életében döntéseket hozhasson, méltóságteljes életet élhessen. Másképp mondva! A kommunikációjukban akadályozott, komplex kommunikációs szükségletű emberek a hiányzó beszédük kiegészítésére, pótlására különféle speciális eszközöket használhatnak: hangjelzéseket, gesztusokat, betűket, rajzokat, fotókat tartalmazó speciális, ún. augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK-s) eszközöket, amelyeket egymással kombinálva, társítva is lehet használni a különböző kommunikációs helyzetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknélSzakálné Szilágyi, Éva; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom témája a számolás-mérés tanításának lehetőségei értelmileg akadályozott gyermekeknél. A matematika tanítása végig jelen van a gyermekek iskolában töltött éveiben, azonban általában nehéz motiválttá tenni őket az elsajátítandó ismeretek befogadására. Dolgozatom fő célja 5-8. évfolyamokon a Kerettanterv Összefüggések felismerése témakör tanításának egyéni nézőpontból történő feldolgozása.Változatos feladatokon keresztül ismertetem a választott tananyag egységet, melyek várhatóan felkeltik és fenntartják a diákok érdeklődését. Megtalálható közöttük digitális és más típusú feladatok, továbbá társasjátékok is, melyek felhasználása során többszintű differenciálás valósul meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Armoracia rusticana hatóanyagainak meghatározása kapilláris elektroforézisselNagy, Erika; Gonda, Sándor; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kiss, Attila; Bácsi, István; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézet; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai IntézetAz Armoracia rusticana (torma) hatóanyagainak tisztítása és kapilláris elektroforézisre történő módszerfejlesztése. Szinigrin tisztítása kromatográfiásan torma gyökérből. Glükozinolát (szinigrin) és izotiocianát (allil-izotiocianát) típusú vegyületek elválasztásának optimalizálása a felbontás, az érzékenység és a mérési idő függvényében. Mérési paraméterek meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenése az értelmileg akadályozott fiatalokat nevelő családok esetébenLukács, Réka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarVitathatatlan, hogy a kommunikáció az emberi lét meghatározó alappillére. Alkalmazásával valósul meg az önérvényesítés, az önrendelkezés, az önkifejezés és a társas kapcsolódás. Az értelmi akadályozottsággal együtt járó nehézség mellett fennáll a kommunikáció hiánya, vagy a kommunikációs akadályozottság okozta megpróbáltatás is. A legtöbb szülő a gyermeke javát szeretné és azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben valósuljon meg az illető életében az önkifejezés és az önérvényesítés. Mindez a kommunikáció hiányában nehezebben valósítható meg. Ezért nagyon fontos szerepet játszanak és nagy segítséget nyújthatnak a kommunikációt fejlesztő lehetőségek, a kommunikációt helyettesítő és kiegészítő módszerek, eszközök. A vizsgálat célja az értelmileg akadályozott fiatalt nevelő szülők kommunikációról alkotott véleményének megismerése. Ezen belül pedig fény derítése arra, hogy számukra mit jelent a kommunikáció; miért tartják fontosnak, hogy gyermekük ezen képessége fejlődjék és mely területen várják el a fejlődést. Továbbá, ismeretszerzés arról, hogy milyen mértékben elégedettek a gyermeküket ellátó, oktató intézmény által biztosított kommunikációt fejlesztő lehetőségekkel, módszerekkel, eszközökkel, illetve mennyire nehezített ezen eszközök beszerzése az otthoni használathoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csecsemő és kisgyermeknevelő feladatai az autizmussal élő gyermekek ellátásábanNagy, Erika; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a csecsemő és kisgyermeknevelő feladataival foglalkozik az autizmussal élő gyermekek ellátásában. A témaválasztása abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kisgyermeknevelői tapasztalatok szerint a bölcsődékben nő az olyan eltérő fejlődéssel rendelkező kisgyermekek száma, akinek családja vagy környezete, vagy nem veszi észre, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben fejlődik, vagy egyszerűen csak nehéz elfogadniuk ezt a tényt. A szakdolgozat célja annak megismerése, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek korai fejlesztésbe való bekapcsolódásában a bölcsődék és a családok mekkora mértékű szerepet vállalnak. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tünetek felismerése és a prevenciós tevékenység megkezdése között mennyi idő telik el, mivel az eltelt idő fontos abból a szempontból, hogy az eltérő fejlődésű kisgyermekek (jelen szakdolgozatban az autizmus spektrum zavarral élők) mikor tudják a speciális támogatásokat és szolgáltatásokat igénybe venni. A szakdolgozat kiemelten hívja fel a figyelmet az autizmussal élő kisgyermekek és családjaik érdekében a prevenció, a szűrés, a diagnosztikai rendszer, a korai fejlesztések, az integráció és inklúzió szoros összefonódásának fontosságára. A szakdolgozatban bemutatásra kerül az autizmus spektrum zavar fogalma, az eltérő fejlődés jellemzői, a koragyermekkori intervenció fontossága és a korai fejlesztési lehetőségek, valamint a bölcsődei integráció és inklúzió megvalósulása, és a folyamatban részt vevő kisgyermeknevelők feladatai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Drámajáték az irodalomóránSzabó, Nikolett; Nagy, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban változatos módszerek felhasználásával bizonyítom, hogy a drámajátékok nemcsak a drámai, de a nem dramatikus szövegek feldolgozásában is használhatóak. Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyvéből vett technikák segítségével, kooperatív tanulástechnikával dolgozom fel Örkény István Tóték drámáját, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényét, illetve az irodalom határterületének számító képregények témakört.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Élménypedagógiai elemek beépítésének lehetőségei értelmileg akadályozott tanulók környezetismeret tanításábaNagyné Tóth, Erika Mária; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarJelen szakdolgozat az élménypedagógiai lehetőségekről, módszerekről, azoknak fontosságáról szól, arról, hogy az értelmileg akadályozott tanulók tanulás-tanítás folyamatában hogyan lehet ezt a módszert alkalmazni. A dolgozat bemutatja az élménypedagógia kapcsolatát a neveléstudománnyal, hogyan alakult ki Magyarországon az élménypedagógiai módszerek használata, milyen alapelvei vannak az élménypedagógiának, illetve milyen lehetőségeket ad a tanulásban. A szakdolgozat, ahogy a címében is szerepel, értelmileg akadályozott tanulókról szól, emiatt a dolgozatban kifejtésre kerülnek a velük kapcsolatos fogalmak és meghatározások, a tanulók jellemzői, valamint a tanulók tanulás-tanítás folyamatának jellemzői. Mivel a vizsgálat a környezetismeret tantárgy témaköréhez kapcsolódik, így a tantárgyi jogszabályok és törvényi keretek is kifejtésre kerülnek, a különböző évfolyamokon meghatározott feladatok tanításának követelményeivel, illetve konkrétan az értelmileg akadályozott tanulók esetében megadott tanítási célokkal és feladatokkal. A dolgozatban található vizsgálat célja összehasonlítani a hagyományos tanítási módszereket az élménypedagógiai módszerekkel az értelmileg akadályozott tanulók tanítása során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral élő gyermek kommunikációs készségeinek fejlesztése egyénre adaptált AAK módszerekkel, eszközökkelMesterné Molnár, Tímea; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat első részében a kapcsolódó szakirodalmakat tanulmányozom, az esettanulmány szempontjából releváns tartalmakra fókuszálva. Részletesen, sok szempontra kiterjedően írok az értelmi akadályozottságról, az autizmus spektrum zavarról és az augmentatív és alternatív kommunikációról. A második részben egy értelmileg akadályozott, autizmus spektrum zavarral élő gyermek kommunikációs készségeinek fejlesztésén keresztül mutatom be egy lehetséges módját az augmentatív és alternatív kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fear and Anxiety in DentistrySeraj, Shehzad; Tisljár, Roland; Behavioural Science; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Nagy, Erika; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarWithin the profession of dentistry, it has become more and more evident that the relationship a dentist has with his or her patients is equally as important as the actual medical treatment of diseases and disorders. It is no secret that there is a vast percentage of the general population that feel a sense of fear and anxiety when visiting a dental practitioner. This results in patients avoiding appointments with their dentists, sometimes to the extent of not visiting a dental practice for decades. As a consequence of this, necessary treatment cannot be carried out and the conditions of the oral cavity, as well as other surrounding structures deteriorates drastically. This vicious cycle, without a doubt, leads to cumulative anxiety and therefore continued avoidance of the dental practice.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) magyarországi előfordulási sajátosságai, különös tekintettel a csermelyszitakötőre(2014-05-08T08:30:00Z) Nagy, Erika; Dévai, György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkám során a folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) négy Magyarországon honos fajának [Gomphus flavipes (sárgás szitakötő), Gomphus vulgatissimus (feketelábú szitakötő), Ophiogomphus cecilia (erdei szitakötő), Onychogomphus forcipatus (csermelyszitakötő)] előfordulási sajátosságait tanulmányoztam irodalmi adatok feldolgozása alapján. Dolgozatom fő célja a négy folyami szitakötőfaj Magyarországon mostanáig rendelkezésre álló előfordulási adatainak összegyűjtése, rendszerezése és értékelése volt. Mivel védett fajokról van szó, ezért az ilyen típusú munka elengedhetetlen a faj további eredményes kutatása és megőrzése szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyami szitakötők(Odonata:Gomphidae) magyarországi előfordulási adatai(2010-05-07T12:37:42Z) Nagy, Erika; Dévai, György; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban a folyami szitakötők magyarországi előfordulási adatait gyűjtöttem össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori családon belüli ártalmas élmények és egyes poszttraumás pszichológiai jellemzők vizsgálata daganatos betegek körébenOrosz, Lili; Kuritárné Szabó, Ildikó; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Ozvald, Gabriella; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarEgy nagyobb kutatás részeként ez az első hazai vizsgálat, amely daganatos betegek gyermekkori traumatikus élményeit, diszfunkcionális családi körülményeit, érzelemszabályozási jellemzőit és poszttraumatikus kognícióit vizsgálja. A téma fontosságát támasztja alá, hogy a gyermekkori ártalmas élmények módosítják a későbbi érzelemszabályozási mechanizmusokat és a legalapvetőbb feltevéseinket önmagunkról, másokról és a világról.A gyermekkori ártalmas élmények feltárását a Traumatikus Előzmények Kérdőívvel (TAQ; Van der Kolk, 2000) és a Kora Gyermekkori Ártalmas Élmények Kérdőív (ACE; WHO és ISPCAN, 2006) gyermekkori traumatizációra vonatkozó kérdéseivel mértük fel. Az érzelemszabályozás készségek feltárására az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS; Gratz és Roamer,2004) használtuk. A személyek önmagukról és a világról alkotott negatív hiedelmeit és az önvádra való hajlamukat a Poszttraumás Kogníció Kérdőívvel mértük fel (PTCI; Foa ás mtsai, 1999). A tesztcsomag felvétele személyes találkozás során történt. Vizsgálatunkban 56, daganatos betegséggel diagnosztizált személy került bevonásra hozzáférési mintavétel útján. A mintában 49 nő és 7 férfi volt, átlagéletkoruk 49,48 év, a diagnózis felállítása óta eltelt idő átlagosan 3 év. Eredményeink alapján a minta 26,8%-a volt mentes gyermekkori ártalmas élményektől. 19,6%-a számolt be egy ártalmas élményről, 21,4%-uk kettő, 14,3%-uk három és 17,9%-uk 4 vagy több 4 vagy több ártalmas élménytípust szenvedett el. Ezek alapján elmondható, hogy a különböző ártalmas élmény típusok halmozottan vannak jelen az általunk vizsgált daganatos betegek élettörténetében. A mintában a leggyakoribb bántalmazástípusok az érzelmi bántalmazás (16,1%), a túlzott alkoholfogyasztás a családban (12,5%) és az elhanyagolás (10,7%). Eredményeink tükrében feltételezhető, hogy a gyermekkori elhanyagolás felnőttkorban érzelemszabályozási nehézségeket eredményezhet, továbbá negatív irányba torzíthatja a személy önmagával kapcsolatos hiedelmeit (p<0.03, rho>0.3). Mindezen tényezők befolyásolhatják a daganatos betegség kialakulását, lefolyását és prognózisát.Eredményeink alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a korai pszichoszociális tényezőkre, a gyermeket érő mindennapos stresszorokra, mert ezek a halmozódó, negatív életesemények befolyásolják a személy aktuális élethelyzetét, egészségi állapotát.Tétel Szabadon hozzáférhető In vitro fertilizációs (IVF) kezelésben részt vevő párok egészségpszichológiai vizsgálataGabnai-Nagy, Erika; Nagy, Beáta Erika; Nagy, Erika; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Magatartástudományi IntézetAz infertilitás (meddőség) napjainkban világméretű népegészségügyi problémát jelent, prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat. Kutatásunk egyike azon kevés hazai vizsgálatnak, amely a meddőség pszichoszociális aspektusaival is foglalkozik. A keresztmetszeti elővizsgálatunkban (N = 168) arra kerestük a választ, hogy az IVF-kezelés segítségével szülővé vált párok milyen különbségeket mutatnak a megküzdési stratégiák, a pszichológiai immunvonás mintázat és a nevelői attitűdök vonatkozásában a természetes módon szülővé vált párokhoz képest. Eredményeink szerint az érzelmi indíttatású cselekvés kisebb arányú alkalmazása, a visszahúzódás és az érzelmi egyensúly keresése stratégiák gyakoribb alkalmazása, továbbá a magasabb fokú koherencia érzék és öntisztelet adaptív a meddőséggel való megküzdés során. Emellett igazoltuk, hogy a szülővé válás eltérő körülményei befolyásolják a szülők későbbi nevelési attitűdjét. Az elővizsgálat eredményeire és tapasztalataira alapozva terveztük meg hosszmetszeti vizsgálatunkat (N = 174), melyben arra kerestük a választ, hogy hogyan változik a reprodukciós problémával küzdő párok érzelmi állapota az IVF-ciklus folyamán, annak kimenetelével összefüggésben. Eredményeink megerősítették a pár érzelmi kapcsolati dinamikájának fontosságát a gyermekvállalás terén, az érzelmi szinkron hiánya a felek között a sikertelenség egyik lehetséges magyarázatának bizonyult. Igazolódott, hogy a férfiak részvétele, érzelmi támogatása az IVF-kezelés során lélektanilag legalább olyan meghatározó, mint a nők szerepe a biológiai folyamat végigvitelében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Industrialization and the transition of urban fringe in Debrecen, HungaryHalder, Shukla; Nagy, Erika; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetMy study aims to reveal the drivers and conflicts stemming from the rapid transformation of the urban fringe and draws lessons for future analysis, planning, and management of urban spaces subject to rapid structural transitions.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kreativitásfejlesztés- módszerek az irodalomóránArnóczki, Ágnes; Nagy, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom központi kérdésként veti fel milyen úton érhető el a hozzáadott pedagógiai érték maximalizálása, hogyan alapozható meg az iskolából kikerülő fiatalok későbbi boldogulása. Dolgozatomban Nagy József kompetencia-modelljéből kiindulva Heinz Klippert alapelvei mentén keresem a megoldás egy lehetséges útját. Eddigi gyakorlati tapasztalataim bemutatásával a felvetett lehetőség megvalósíthatóságát és tényleges hatékonyságát szeretném alátámasztani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Liberalizáció a nemzetközi kereskedelemben(2007-02-06T08:37:11Z) Nagy, Erika; DE--TEK--Közgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges megtermékenyítésben résztvevő párok egészségpszichológiai vizsgálata a stresszel való megküzdés tekintetébenRácz, Anna Eszter; Nagy, Beáta; Nagy, Erika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Andrejkovics, Mónika; Kovácsné Török, Zsuzsa; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarA dolgozathoz kapcsolódó kutatásban sikertelen és sikeres IVF-kezelésen átesett pároknál, valamint egy kontrollcsoport tagjainál vizsgáltuk meg a következő stresszel való megküzdéssel kapcsolatos tényezőket: megterhelő életesemények, megküzdés, pszichológiai immunkompetencia. A kutatási eredmények szerint a sikertelen IVF-kezelésen átesett személyek több megterhelő életeseményről számoltak be, mint a másik két csoport tagjai, s ez az összefüggés a nők esetében jelentkezett legerősebben. Feltehetően tehát számukra járt a legtöbb szubjektíve megélt stresszel az elmúlt egy év. Az eredményeink azt sugallják, hogy egyes megküzdési mechanizmusok tükrében is különbségek vannak a sikeres és sikertelen IVF, valamint a kontrollcsoport tagjai között, s ez mind a férfiak, mind a nők mintáján jelentkezett. A Pszichológiai Immunkompetencia vizsgálata kapcsán a legfontosabb eredmény, hogy úgy tűnik a sikertelen IVF-en átesett párok, s elsősorban a nők, képesek lehetnek a meddőség és a kezelések nehézségeinek átdolgozására, s egyfajta belső gazdagodás, poszttraumás növekedés megélésére. A csoportokon belüli nemi különbségek vizsgálati eredményei minden tényező esetében arra utalnak, hogy a sikertelen IVF-kezelésen átesett párok közötti nemi különbségek kevésbé jelentősek, mint a másik két csoporton belül. Úgy tűnik esetükben a feladatok, szerepek közti határok fokozatos elhalványodása a kezelés kimenete szempontjából kedvezőtlen tényező. Összességében jelen kutatással arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy amennyiben premorbid pszichés tünetek nem is állnak fenn az egyéneknél, a meddőség, s az IVF-beavatkozások jelentette megterhelés a párok pszichológiai működését sok ponton befolyásolhatja, s akár a kezelések sikerességi mutatóira is hatással lehet. A szakirodalom is számos ponton kiemeli, hogy az IVF-kezelés alatt álló párok pszichológiai támogatásának a kezelési programba való integrálása kiemelt feladat (Poehl és mtsai, 1999, Kováts és Krizsán, 2006, Szigeti és Konkoly Thege, 2012), azonban hazánkban ez egyelőre kevés meddőségi központban valósult meg (Szigeti és Konkoly Thege, 2012). A kutatás során célunk olyan tényezők azonosítása volt, melyek pszichoterápiás keretek között feldolgozhatóak, fejleszthetőek, s melyek ily módon közvetetten képesek lehetnek növelni az IVF-kezelés eredményességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozgásfejlesztő módszerek elérhetősége a korai fejlesztésben és az egyéb speciális intézményes ellátásban résztvevő kliensek számáraKozák, Zsanett; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat a mozgásfejlesztő módszerek elérhetőségét tárgyalja. A vizsgálat a korai fejlesztés és az egyéb speciális intézményes ellátás által biztosított mozgásfejlesztő módszerek vonatkozásában zajlott. A kutatásban 81 szülő vett részt, akiknek a gyermeke mozgásfejlesztésben részesült. A dolgozat két fő részre tagolt, az első részben egy elméleti áttekintés olvasható, a második részben pedig a vizsgálati eredmények kerülnek ismertetésre. A dolgozat első felében megismerheti az olvasó a tipikus és az atipikus fejlődést, a mozgásfejlesztési ellátást biztosító lehetséges intézményeket, néhány magyarországon elterjedt módszert, illetve az ellátásra való jogosultságot. A dolgozat második felében tárgyalásra kerülnek a vizsgálati eredmények, amelyek a fejlesztő alkalmakon való részvétellel kapcsolatosak és az azokból levont következtetések.