Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar) Tárgyszó szerinti böngészés "-"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 282)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Államutódlás Nemzetközi Jogi Kérdései a Balkáni átalakulás példáján(2010-02-18T11:08:28Z) Várnai, Gergely Zoltán; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA délszláv térség dezintegrálódási folyamata megítélésem szerint igazolta, hogy az államok szétválása és területi elszakadása esetén nem a nemzetközi jog szabályai döntik el, hogy a területi változások után fennmaradó állam(ok) folytatja-e a korábbi állam nemzetközi jogalanyiságát (azonos-e vele): e kérdésben a mindenkori külső hatalmi erőviszonyok döntenek. Az azonosságra való törekvés a fennmaradó államtól indulhat ki. Ennek tudomásul vétele az államok közössége (ENSz) többi tagjatól és harmadik államoktól függ. E térségben az államazonosság elfogadása nem bilaterális, hanem multilaterális kapcsolatokban manifesztálódott. A balti államok nemzetközi jogalanyisága sui generis probléma. Az 51 évvel ezelőtti létrejött államokkal való azonosságuk mai megítélése az évtizedek előtti események ártékeléséhez fűződik, ezért az államok közössége e kérdésben visszafogott magatartást tanúsított. A balkánon felmerült államutódlósi problémák megoldása számomra azt bizonyítja, hogy ennek egyes szabályai szokásjogi úton még a tisztázás stádiumában vannak. Az államutódlás nem hasonlatos a polgári jog törvényes öröklési rendjéhez, az utódállamra nem szállnak át minden esetben az elődállam nemzetközi szerződéseiből eredő jogok és kötelezettségek. A nemzetközi szervezeteket létrehozó szerződésekben való utódlás, az azokban való részvétel összefüggésben áll a kérdéses nemzetközi szervezetben való tagság elnyerésével. A jugoszláv államutódlási esetek messzemenően igazolták: az államutódlás folyamata önmagában érintetlenül hagyja a területi változások előtti határokat. A legvitatottabb kérdés számomra: érvényesült-e az a nemzetközi főszabály, amely az államok szétválása esetén a folyamatosság elvét kívánta a szerződések hatályára alkalmazni, vagy a balkáni régióban a tiszta lap elve került-e alkalmazásra? Megítélésem szerint a válasz, igen. Annak ellenére, hogy az előzőekből következően nincs szó a nemzetközi szerződések hatályával kapcsolatban a folyamatosság elvének automatikus érvényesüléséről, azt sem lehet állítani, hogy a balkáni utódállamok az utódlási esetekben fel akarták számolni a területükön korábban érvényesülő nemzetközi szerződéseket, azaz, jogi vacuumot akartak volna teremteni, hiszen a folyamatosság elvétől az érintett államok megegyezéssel eltérhettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állatkínzás és társbűncselekményei-az orvvadászat büntetőjogi megítélése(2010-01-28T09:59:24Z) Egri, Péter; Elek, Balázs; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom az állatkínzás és társbűncselekményei, valamint az orvvadászat korábbi és jelenlegi szabályozásának átfogó bemutatását tartalmazza a hatályos szabályok hiányosságaira is rávilágítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állattartás, állatkereskedelem szabályai az EU-ban különös tekintettel az EAZA-ra(2010-02-16T10:48:31Z) Nagy, Gergely Sándor; Tóth, Katalin; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarÁllattartás, állatkereskedelem szabályai az EU-ban különös tekintettel az EAZA-ra. Európai Uniós rendeletek vizsgálata az állatkeretekre vonatkozó szabályok kiemelt elemzésévelTétel Korlátozottan hozzáférhető Általános iskolai integrációs kísérlet elemzése Nagyhalászban(2010-03-27T08:31:07Z) Kovácsné Gulácsi, Ilona; Fónai, Mihály; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a cigánysággal kapcsolatos oktatáspolitikával, ezen belül az általános iskolai integrációs kísérlet elemzésével foglalkozik Nagyhalászban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternatív vitarendezés(2009-01-28T12:23:56Z) Dézsi, Andrea; Szikora, Veronika; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájaként a fogyasztóvédelmet választottam, az utóbbi években ugyanis egyre nagyobb figyelem övezi ezt a területet. A fogyasztóvédelmi jog tulajdonképpen nem más, mint a fogyasztói jogok érvényre juttatásának eszköze. Ha a fogyasztóvédelem általános célját próbáljuk megfogalmazni, azt abban ragadhatjuk meg, hogy biztosítja a piacgazdaságban a vállalkozásokhoz viszonyítottan gyengébb és sérülékenyebb félként megjelenő fogyasztók vagyoni, gazdasági, illetve az egészséghez és biztonsághoz fűződő érdekeinek védelmét. Ezek mellett megteremti a hatékony és gyors (peres és peren kívüli) jogorvoslat, a megfelelő tájékoztatáshoz és információhoz jutás lehetőségét, a fogyasztók oktatását, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét. A fogyasztóvédelem rendeltetése tehát nem más, mint a fogyasztók gyengébb helyzetének, sérülékeny voltának sajátos eszközökkel történő ellensúlyozása. A fogyasztóvédelem szabályozása csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza az Európai Unión belül is, az elért eredmények azonban azt mutatják, hogy jelentősége oly mértékű, amely megköveteli a megfelelő szintű jogalkotói szabályozást. Ennek hatására kezdtek elterjedni a Közösségen belül az alternatív vitarendezési eljárások, amelyek hatékonyságukkal bizonyítják szükségességüket. Az elemzés központi tárgya az Európai Unióban és hazánkban kialakult bíróságon kívüli eljárási módok kifejtése, rávilágítva a bírósági eljárásokkal szembeni előnyeire, eredményességére, megbízhatóságára. Bemutatom az alternatív vitarendezési eljárások kialakulását, típusait, jellemző sajátosságait. Ezt követően részletesen kitérek az Európai Unió vonatkozó szabályozására, az egyes tagországok gyakorlatára, s végül a magyarországi békéltető testületi eljárások tevékenységére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apasági vélelmek(2009-01-28T10:41:14Z) Vántus, Tamás; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra vállalkozok, hogy bemutatom a gyermek származás megállapításával kapcsolatban az apasági vélelmeket, azok megdönthetőségét, a vonatkozó bírósági gyakorlatot, valamint röviden kitérek a származás megállapítással kapcsolatos fontosabb természettudományos bizonyítékok bemutatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1945. és 1947. évi országgyűlési választások Vácon a választójogi szabályozás(ok) tükrében(2009-03-31T10:22:12Z) Petrik, Herold Erik; Standeisky, Éva; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarTárgyam a második világháborút követően az idegen megszállás alatt megtartott 1945. és 1947. évi országgyűlési választások váci vonatkozása. Dolgozatom első részében bemutatom a két világháború közötti magyarországi választójogi szabály(ozás)ok történetét, majd az 1945. VIII törvényt. Ezt követően az 1945. évi nemzetgyűlési választások helyi eseményeit, lefolyását ismertetem valamennyi rendelkezésre álló korabeli forrás alapján, illetve ismertetem a két választás közötti országos, valamint helyi eseményeket. A második részben a fentebb vázoltakkal hasonló módon ismertetem a – választási csalásokra lehetőséget adó – 1947. évi XXII. törvényt, továbbá az országgyűlési választásokkal kapcsolatos helyi eseményeket, előkészületet, propagandát, a szavazás eseményeit összehasonlítva a helyi és az országos eredményeket melyet táblázatok, mellékletek és grafikonok illusztrálnak mindkét választás vonatkozásában. A rendelkezésemre álló forrásokat lehetőségig ütköztettem, megkíséreltem levonni a konzekvenciákat, egyúttal a történésekről hiteles képet adni. Dolgozatom nyolc részre osztottam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Alkotmánybíróság szervezete és működése(2009-01-28T16:23:00Z) Almásiné Molnár, Brigitta; Szabó, Miklós; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomat az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről írtam. A bevezető fejezetet követően egy elméleti jellegű rész foglalkozik az alkotmánybíráskodás különböző fogalmaival, módszereivel. Negyedik fejezetben dolgoztam fel a magyar Alkotmánybíróság kialakulásának előzményeit, történetét, a magyar modell jellemzőit. Munkám tartalmi gerince az ezt következő két részben található, az ötödik fejezetben részletesen bemutatásra kerül az Alkotmánybíróság szervezete, illetőleg szervei, úgymint Alkotmánybíróság teljes ülése, háromtagú tanácsait, elnöke (helyettes elnöke), tagjai (az alkotmánybírák), állandó bizottságai, főtitkára és az Alkotmánybíróság Hivatala. Itt kiemelt alfejezetként kezeltem az alkotmánybírákra vonatkozó szabályokat, mivel véleményem szerint az ún. humán erőforrás, azaz az emberi tényező határozza meg egy szervezet minőségét, tartalmát, értékét, külső megítélését és elfogadottságát. Hatodik fejezetben részletesen bemutatom az Alkotmánybíróság működését, eljárását, alkotmányértelmező tevékenysége folyamatát, lehetőségeit. Ezen belül külön alfejezetben fejtettem ki az Alkotmánybíróság döntési lehetőségeit és azok részletszabályait. Az összegzést tartalmazó zárófejezetet megelőző nagyobb rész nemzetközi kitekintést tartalmaz az alkotmánybíráskodás szervezeti modelljeire vonatkozóan. Háromféle modell különíthető el: a decentralizált (amerikai), a centralizált, valamint a vegyes (hibrid) modell. Minden modell jellegzetességeit és azon belül néhány ország alkotmánybíróságának különös jellemzőit is bemutatom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Alkotmánybíróság szervezete és működése(2009-01-28T16:39:21Z) Szászi, Tamás; Szabó, Miklós; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom tárgya a magyar Alkotmánybíróság. Kiemelten foglalkozom a diplomamunkámban, mint ahogy a cím is utal rá az Alkotmánybíróság szervezetével és működésével. Szakdolgozatom hat nagy részből áll. Az első fejezetben bemutatom az alkotmánybíráskodás kialakulásának történetét és azt, hogy milyen történeti előzményekkel rendelkezik a magyar Alkotmánybíróság. Ebben a fejezetben meghatároztam az alkotmánybíráskodás fogalmát és az alkotmányfogalom történelmi kialakulását. Fontosnak tartottam az alkotmánybíráskodás szervezeti modelljeinek az elkülönítését. A másodikban kitérek a feladat- és hatáskör kérdésére. Diplomamunkám menetében a fő témában, megpróbáltam bemutatni a magyar Alkotmánybíróság szervezeti felépítését, illetve működési mechanizmusát az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjének a segítségével [3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat]. Majd az eljárási és működési kérdések részletes elemzése következik. Megvizsgáltam, hogy gyakorlatban hogyan élhetünk az Alkotmánybírósághoz fordulási jogunkkal. A következő fejezetben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi történik azalatt, míg a beadványból az alkotmánybírósági határozat megszületik. Milyen módon hozható működésbe, Magyarország egyik legtekintélyesebb szervezete? A testület szervezeti felépítése után a testületen belüli munkát próbáltam bemutatni. Egy teljes fejezetben bemutatom az Alkotmánybíróság bíráinak a jogállását, mentelmi jogát, és az összeférhetetlenség szabályozását Legvégül arra tértem ki, hogy milyen konkrét reformelképzelések jelentek meg e területet illetően. Célom volt a dolgozat írása során, hogy érhetően rajzolódjon ki a III. Magyar Köztársaság egyik legfontosabb intézményének a története, feladat- és hatásköre, szervezeti felépítése és működése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állam elleni büncselekmények egyes kérdései(2009-01-28T10:38:16Z) Zsenyuk, Péter; Balla, Lajos; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra vállalkozom, hogy bemutatom az állam elleni bűncselekmények történeti fejlődésének jelentős állomásait, különös tekintettel az egyes tényállások differenciálódására, s arra, hogy az egyes korokban milyen cselekmények tartoztak állam elleni bűncselekmények csoportjába, míg végül kialakultak a hatályos szabályozás keretei. Ezt követően az állam elleni bűncselekmények magyar és a szlovák Büntető törvénykönyvek hatályos rendelkezéseit mutatom be, kiemelve azok hasonlóságait és különbségeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Államelismerés új kérdései: Koszovó(2009-02-24T14:39:03Z) Rácz, László Béla; Szemesi, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarNapjainkban a nemzetközi közösség tagjai olyan helyzettel voltak kénytelenek szembenézni, mely egyedisége és példa nélkül állása folytán méltán keltette fel a nemzetközi jog iránt érdeklődők figyelmét. Koszovó függetlenségét többen örömmel üdvözölték, mások mereven elutasították, s akadtak olyanok is, akik várakozó álláspontra helyezkedtek, a történtekkel kapcsolatban ilyen, vagy olyan formában azonban az államok és nemzetközi szervezetek döntő többsége érintetté vált. A koszovói helyzet olyan sokrétű és szerteágazó témakör, hogy önmagában is alkalmas az államelismerés kapcsán felmerülő kérdések és kezelési módjuk bemutatására. Éppen emiatt választottam dolgozatom tárgyául ezt az újszerű és mégis jelentős nemzetközi jogi múlttal bíró témát. Dolgozatom célja elsősorban a napjainkra kialakult helyzet okainak feltárása, s ezzel összefüggésben a nemzetközi jog alanyai reakcióinak bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az általános szerződési feltételek(2009-01-28T11:18:34Z) Alvári, Diána; Szikora, Veronika; Hajnal, Zsolt; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozat összefoglalása: Olyan kérdésekre keresem a választ, mint mit takar a tisztességtelen szerződési kikötés. Milyen eszköz van a fogyasztók kezében a sérelmes kikötések ellen? Hogyan élhetnek vele? A hatékony jogvédelemmel élve milyen jogkövetkezmények várnak az ászf jövőbeni érvényesülésére illetve azt az alkalmazó félre. A dolgozat első felében az általános szerződési feltételek fogalmának meghatározása és a szabályozás kialakulásának fejlődéstörténete olvasható. Kitérve a 93/13/EGK tanácsi irányelv rendelkezésire illetve a magyar jogba való beültetésére. Az ászf főbb szabályainak ismertetésével is megpróbálkozom, érintve: a szerződés részévé válást, a bizonyítási terhet, összeütközés és értelmezési problémákat. A tisztességtelen szerződési feltételeket példálózóan tartalmazza a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet, amelyet a 4. fejezetben találhatunk. Az 5. fejezet szól a megtámadás lehetőségéről, mint jogvédelmi eszközről, közérdekű kereset lehetőségeit kifejtve. Összevetésre került az indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosító feltételek és a versenyjogban ismert gazdasági erőfölény szabályozása. Végül pedig a biztosítási szerződést emeltem ki, mivel ez az a szerződés, amiben leginkább alkalmazzák az ászf-eket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításának aktuális kérdései és lehetséges válaszai(2009-01-29T14:31:33Z) Zákány, Judit; Fézer, Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat összefoglalója: Az egészségügy működése során gyakran történnek nem kívánatos események akár az egészségügyi ellátás során előforduló hibák következtében, de azok hiányában, tőlük függetlenül is. Ezen események kapcsán gyakran keletkeznek jogviták –„orvosi műhibaperek”- melyek a bulvármédia révén kerülnek a társadalmi közérdeklődés fókuszába. Ezen körülményekre való tekintettel az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről valamennyi egészségügyi szolgáltatóra nézve kötelezővé tette a szakmai felelősségbiztosítás jogintézményét. Célja az volt, hogy jog- és vagyonbiztonságot garantáljon az egészségügyi szolgáltatók és az állampolgárok számára egyaránt, az egészségügyi ellátás során bekövetkező káresemények esetén. A hazai helyzet vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy ma már egyáltalán nem tölti be a jogalkotói szándék szerinti funkcióját, ezen túl súlyos működési anomáliákat generál az egészségügyi szolgáltató rendszerben és az orvos-beteg kapcsolatban. Ez a felismerés arra indított, hogy a nemzetközi helyzet elemzése tükrében megoldási javaslatokat fogalmazzak meg a jelenlegi hazai helyzetből való kiutat illetően. A külföldi helyzet vizsgálata során a megoldások széles tárházát volt szerencsém megismerni. Ezek részben riasztó perspektívát tárnak a vizsgálódó elé, esetenként bizonyos elemeikben viszont a kiút lehetőségeit jelentik. Az USA vonatkozó rendszere szolgáltatta a legszemléletesebb példát a peres kártérítési rendszerek működési anomáliáira, és példázza, hogy a részleteiben sok vonatkozásában eltérő, de koncepciójában a hazaival megegyező kártérítési rendszer problémáinak kezelésére a pénzügyi források bővítése önmagában elégtelen. A nemzetközi helyzet kutatásának egy másik izgalmas példáját a „no-fault” rendszer szolgáltatta. A jelenlegi hazaitól koncepciójában lényegesen eltérő megoldást jelent, aminek figyelembe vétele véleményem szerint felveti akár a paradigma váltás lehetőségét is a megoldások keresése során. Dolgozatom részét képezi néhány EU-s ország szabályozásának bemutatása is, melyek közül a német rendszer eredményeit akár a magyar helyzet megoldása kapcsán is hasznosíthatónak vélem. A kutatás módszeréül a rendelkezésre álló angol és magyar nyelvű irodalmi adatok széles tárházának összehasonlító elemzését választottam. Dolgozatom egységes szerkezetbe foglalja az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatos szabályozás jogi hátterét, a jelenlegi hazai és nemzetközi helyzet elemzését, a fennálló anomáliák megoldásának lehetséges útjait. Munkám értékét az adja, hogy a témakörben nem található olyan közlés, mely horizontját és vertikumát tekintve vele összevethető lenne. Bízom benne, hogy dolgozatommal sikerül felkeltenem a figyelmet egy jelenlegi formájában elégtelenül működő fontos társadalmi jelentőségű jogintézmény korrekciójának halaszthatatlanságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyenlő bánásmód követelménye az európai és a magyar munkajogban(2008-05-15T13:14:37Z) Tordai, Edina; Prugberger, Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája az eurpai és a magyar munkajogi szabályozásban megjelenő egyenlő bánásmód követelményének ismertetése. Az ismertetés időrendi sorrendbe történik. A dolgozat hangsúly a magyar szabbályozás bemutatásán van, azonban Magyarország uniós tagsága miatt, az Európa Unióhoz való csatlakozás és az implementálás révén követi az eurpai szabályozást. A bevezetőben ismertetem a dolgozat logikai menetét és fogalmakat tisztázok, illetve nemzetközi kitekintést teszek az egyenlőség deklarálása és hátrányos megkülönböztetés tilalámra vonatkozó legfontosabb nemzetközi dokumentumok ismertetésével. - A dolgozat első nagyobb egysége az Európai Unió egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozását mutatja be a Római Szerződéstól a 2000/43 és 2000/78 EK irányelvekig. - Első lépésben a Római Szerződés egyenlő munkért egyenlő bér elvével valamint a 75/117 EGK irányelv ismeretésére kerül sor, továbbá az Európai Bíróság idevonatkozó legfontosabb esetei kerülnek bemutatásra. Ezt követően a nők helyzeről olvashatunk néhány gondolatot, azért, hogy a nemi alapon történő egyenlő bánásmód elvének a szabályozásának oka kiderüljön. - Az témához kapcsolodó irányelvek felsorolását követően a 76/206 EGK irányelv kerül bemutatásra, valamint itt is említésre kerülnek jogesetek az Európai Bíróság ítéleteiból. - Az első nagyobb egyésget a 2000/43 és 2000/78 EK irányelvek részletes ismertetésére kerül sor. A következó nagyobb egységben a magyar szabályozás bemutatásá történik. - Az egységes antidiszkriminációs törvény hatályba lépését megeleő magyar szabályozásra térek ki az Alkotmány és az Mt akkori szabályozásának tükrében - Ismertetésre kerül a már említett egységes antidiszkriminációs törvény, a 2003. CXXV. törvény bemutatésa - Továbbá a magyar Egyenló Bánásmód Hatóság eljárást ismertetm - A magyar helyzet fényében néhány gondolatot rögzítek a romák munkaerőpiaci helyzetéről - Legvégül pedig jogeseteket hozok a témából (bírói és az Egyenlő Bánásmód Hatóság eseteiból) A dolgozat záró rendelkezésében a dolgoazat más részeiben is hozott magán véleményem összefoglalára kerül sorTétel Korlátozottan hozzáférhető Az EK és a Nemzetközi jog kapcsolata az Európai Bíróság legújabb esetjoga alapján(2009-02-11T08:13:45Z) Virágos, Eszter; Várnay, Ernő; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat első fejezete az alapjogvédelem Közösségen belüli fejlődésével foglalkozik. Az 1957-es Római Szerződés eredetileg nem foglalkozott az emberi jogok kérdésével, nem voltak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezései. Ennek oka, hogy alapvetően egy gazdasági közösséget kívánt megteremteni. Az alapvető jogok védelme az EGK kezdeti időszakában kizárólag tagállami szinten működött. Az 1970-es évektől tapasztalhatunk számottevő változást, ekkor kezdte el az Európai Bíróság joggyakorlata az alapvető emberi jogok védelmét általános közösségi jogi jogelvnek elismerni. Az Európai Bíróság esetjogát vizsgálva arra bukkanunk, hogy a Bíróság elismeri, hogy Közösség elsődleges célját, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását a Szerződésben foglalt korlátokon kívül más is korlátozhatja. Ilyen korlátnak ismerte el a Bíróság az alapvető emberi jogokat. A fejlődési folyamat hatása abban is látható, hogy az emberi jogok nem csupán a bírósági joggyakorlatban jelennek meg védendő értékként: a közösségi alapdokumentumok is kifejezetten tartalmaznak alapvető emberi jogokra utaló rendelkezéseket. Az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeként az elsődleges közösségi jogban – amely a Szerződés szintjét jelenti – az emberi jogvédelem kicsúcsosodásaként fog megjelenni az Alapjogi Charta, mint az emberi jogok katalógusa, ha a Reformszerződést minden tagállam elfogadja. A Bíróság már legújabb joggyakorlatával arra készíti elő a terepet, hogy mint egy kötelező erejű jogi dokumentum, a Charta elfoglalja a neki szánt helyet. A Bíróság drámaian új állásfoglalása a közösségi jog vonatkozásában – mellyel a dolgozat második fejezete foglalkozik - amikor a Kadi ítéletben kimondja, hogy a nemzeti jogrendszerekhez hasonlóan a közösségi jogrendszer is fenntartja magának a jogot, hogy felülvizsgálja a kötelező nemzetközi jogi aktusokat az alkotmányos rendszer egyik legfontosabb alapelve, az emberi jogok szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az EK Szerződés 82. cikkének sajátosságai és reformja(2009-01-28T11:55:28Z) Végső, Csilla; Varju, Márton; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar2005 végén született meg az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságának vitairata, amely elindította az EK Szerződés 82. cikkének felülvizsgálatát. Dolgozatom célja, hogy bemutassa az erőfölénnyel való visszaélés tilalma Uniós szabályozásának sajátosságait és az annak megreformálására tett bizottsági javaslatokat. A reformjavaslatok érintik a domináns helyzetben lévő és egyben speciális felelősséggel rendelkező vállalatok által tanúsított visszaélések kimutatásának folyamatát. Ennek folytán az eddig mérlegelt szempontokon túl olyan tényezőket is bevonnak az elemzések körébe, mint a vizsgált vállalkozás és versenytársai piaci részesedése és tartóssága, a piacra lépési és terjeszkedési korlátok, a termékek helyettesíthetősége, valamint a vevők piaci súlya. A bizottsági vitairat csupán a piacról való kizárást, illetve az arra való belépést ellehetetlenítő magatartásokkal foglalkozik, mint amilyenek az árpolitikával kapcsolatos stratégai megoldások, a kedvezmények, az árukapcsolással és az ellátás megtagadásával jellemezhető magatartások. Ezeket a visszaélésszerű magatartásokat vizsgálom sorra a reformjavaslatok fényében, illetve az ajánlott közgazdaságtani elveknek megfelelően. A Verseny Főigazgatóság vitaanyaga konkrét vizsgálati módszereket is megjelöl az erőfölénnyel való visszaélés kimutatására. Az általános keretvizsgálat magában foglalja a versenyre gyakorolt valós vagy potenciális hatások körülírását, a hatékony versenytársak elemzését, valamint a 82. cikk alkalmazásának hatásait. A vizsgált vállalkozás és versenytársainak gazdasági elemzésén túl nagyobb szerepet kapott a szándék vizsgálata, illetve a piaci szereplőkre kifejtett hatások analízise is. A bizottsági munkaanyag nagy horderejű javaslata a versenyjogi tilalmak alóli mentesülés lehetőségének felvázolása. Eszerint a domináns vállalat élhet olyan objektív indokokkal és hatékonysági kifogásokkal, amelyek kiegyensúlyozzák a versenyt ért sérelmeket, továbbá hivatkozhat arra, hogy magatartása valójában a versenytársai által előidézett kiélezett piaci versenyhelyzetre adott válaszként minősíthető. Összegezve: a reformjavaslatok azt kívánják elősegíteni, hogy ne lehessen indokolatlanul gátját állni a versenyt előmozdító stratégiáknak, illetve ne lehessen kiszorítani az érintett piacról a hatékony versenytársakat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elbirtoklás és elévülés egyes kérdéseiről(2009-02-20T13:01:54Z) Szafkó, István; Csécsy, Andrea; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a dologi jogi elbirtoklás és azzal nagyfokú hasonlóságot mutató kötelmi elévülés mennyire felel meg a jelenlegi jogi, gazdasági és társadalmi elvárásoknak. Nem célom, hogy új szabályozásra szólítsak fel, de mindenképpen szeretnék rávilágítani néhány olyan dologra, amely talán nem teljesen felel meg a kor követelményeinek. Dolgozatom célja tehát inkább egyfajta kérdésfelvetés, amelyre megpróbálok válaszokat is adni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elektronikus kereskedelem joga(2009-01-28T11:28:24Z) Tóth, Tímea; Fézer, Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz internet megjelenése, és széles körben való elterjedése szignifikáns változásokat hozott a kereskedelem terén: ma már a gazdasági tárgyú szerződések egyre nagyobb százaléka elektronikus úton jön létre. Nyilvánvalóan ezek a jogviszonyok is igénylik a megfelelő jogi szabályozást ( az internet, mint "jogon kívüli", önszabályozó "kibertér" gondolata viszonylag hamar csődöt mondott), azonban az újszerű megoldások nem voltak beilleszthetők a már meglévő szabályozási keretek közé. A szabályozás szükségességét felismerve a ’90- es évek derekán széleskörű jogalkotási folyamat indult meg. Az első jogalkotók között szerepelt az Egyesült Államok (akit a legkorábban ért el az elektronikus kereskedelem problematikája), de említést kell tenni olyan nemzetközi szervezetekről, mint az ENSZ, illetőleg az OECD, akik a nemzeti szabályozásoknak ma is alapját képező rendelkezéseket fektettek le. Dolgozatomban ismertetem a fentiek által elfogadott legfontosabb dokumentumok fő tartalmi elemeit, úgyszintén a későbbi Uniós jogalkotás eredményeit is. Majd részletesen elemzem az- elsősorban közösségi jogforrásokon alapuló- magyar szabályozást. Az EU irányelvi követelményeinek eleget téve 2001- ben elfogadásra került hazánkban az elektronikus kereskedelmi törvény, amely bár alapvetően megfeleltethető a kapcsolódó irányelvi rendelkezéseknek, néhol azonban mégis eltér attól. Ezt persze az irányelvi szabályozási forma lehetővé teszi, a fogalombeli külöbségek azonban mégis a jogharmonizációs célkitűzések ellenében hatnak. A törvényhez kapcsolódóan megvizsgálok néhány egyéb jogszabályt is, amelyek annak rendelkezéseit kiegészítik- elsősorban a fogyasztóvédelem, és az adatvédelem terén. Ezen kérdések kiemelése különösen jelentős a fogyasztói ügyletek szempontjából, az e- kereskedelmi törvény azonban nem tartalmaz erre nézve részletes szabályozást. Így mindenképpen indokolt az egyéb jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele, és részletesebb ismertetése. Összességében a jelenleg hatályos magyar, és nemzetközi szabályozási modellek jelentik dolgozatom vázát. Ki kell azonban emelni, hogy ezek a jogszabályok folyamatos változásnak vannak kitéve,hiszen az elektronikus gazdasági kapcsolatok kérdésköre a jog olyan állandóan változó szegmensét képezi, amely a folyamatosan megújuló technológiákhoz igazodó szabályozást igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elektronikus közigazgatási hatósági eljárás szabályozásának a jogi háttere, különös tekintettel a hitelesítésre(2009-02-11T15:28:45Z) Bulyovszky, László; Veszprémi, Bernadett; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája a közigazgatási szervek elektronikus ügyintézésének jogszabályi háttere, az Ügyfélkapura való regisztráció és annak használata, valamint ezzel összefüggésben az információs társadalom helyzete Magyarországon, és annak továbbépítése. Dolgozatomban kitekintek az ezzel kapcsolatos Európai Uniós akciótervekre, programokra. Az elektronikus közigazgatási eljárást szabályozó ,,A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. törvény mellett a dolgozatomban részletesen elemzek ahhoz kapcsolódóan három végrehajtási rendeletet, melyek az elektronikus ügyintézés menetét, a tanúsítványokat szabályozzák. párhuzamosan szerves részét képezi a dolgozatnak az elektronikus aláírás, valamint az arról szóló törvény. Az elektronikus aláírással kapcsolatosan külön követelmények vonatkoznak a köztisztviselőkre és az ügyfelekre. A hitelesítésre vonatkozó szabályok külön részét képezik a dolgozatomnak, ezen belül foglalkozok a hitelesítés és azonosítás kérdésével, az ehhez szükséges informatikai rendszerekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élethez való jog(2009-01-28T11:56:46Z) Majoros, Réka; Szabó, Miklós; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat célja, hogy tárgyilagosan mutassa be a halálbüntetés és az eutanázia intézményét. Bár elég nehéz objektív maradni, ugyanis az ezekkel kapcsolatos kérdések és viták nagyon bonyolultak és összetettek. A dolgozatban bemutatásra kerül az élethez való jog mint alapvető jog, ennek korlátozása, védelemben részesítése és a különböző kultúrákban mint például a keresztény szemléletben és az iszlám vallásban való megjelenése. Ezután fejtem ki a halálbüntetés eltörlésének történetét a különböző államokban és elsősorban Magyarországon, valamint az Alkotmánybíróság döntését a halálbüntetéssel kapcsolatosan. Majd külön fejezet szól az eutanáziáról és ennek fajtáiról, az aktív és a passzív eutanáziáról. Kifejtésre kerül az Alkotmánybíróság döntése, valamint „híres” külföldi és hazai esetek, és nem utolsó sorban a Hollandiában és Belgiumban követett gyakorlat vagyis az eutanázia legalizálása is. Egy külön fejezet pedig a halálbüntetéssel és az eutanáziával kapcsolatos statisztikákat mutat be, ezen belül egészségügyi szakdolgozók, orvosok és laikusok véleményét. A dolgozat végén (még mindig a tárgyilagosság talaján állva) megpróbálok különböző kompromisszumos megoldásokat javasolni a viták lezárására vagy legalábbis az eltérő véleményeket összefoglalni úgy, hogy állást tudjunk foglalni és közben megértsük a másik ember gondolkodásmódját is.