Hallgatói dolgozatok (Magyar Nyelvtudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Magyar Nyelvtudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 142)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Suomalaisen etunimitrendin historiaVárnagy, Edina; Maticsák, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkám célja, hogy átfogó képet adjon a finn keresztnevek történetéről, valamint az elmúlt évtizedek névtrendjeiről. Ezen felül bemutatásra kerül a keresztnévadásra vonatkozó törvények és a legfontosabb információk. Ezt követően sor kerül a finn speciális nevek rövid áttekintésére, mint például a becenevek, kisebbségi nevek. Végül a dolgozat ismerteti a finn-magyar családok gyermekeinek keresztnévválasztásáról készült kérdőívének eredményeit. A névtrendek folyamatosan változó világa figyelemre méltó kutatási terület, mert a szülők mindig új és egyedi neveket keresnek, vagy éppen a korábbi generációk nevei között keresnek régiúj neveket. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy még ha 2023-ban Finnországban csak öten viselték a Yoda vagy Y vagy Ozzy nevet, pár évtized múlva már divatossá válnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zsáka helyneveiTusz, Ilona; Hoffmann, István Nándor; DE--Bölcsészettudományi KarA Zsáka helynevei című szakdolgozat Zsáka jelenkori, valamint történeti helyneveit tartalmazza szótárba rendezve. Ehhez térképes, illetve szöveges forrásokat használtam fel, továbbá élőnyelvi gyűjtést is végeztem a településen. A szótárban külön egységben szerepelnek a bel- és a külterület nevei. A dolgozat tartalmazza továbbá az általam készített kül- és belterületi helynévtérképeket, valamint egy összehasonlító elemzést is, melyben Zsáka jelenkori külterületi helynévanyagát vetettem össze Nagykörő, Tapolcafő és Tard települések névanyagával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Káromkodáskultúra és nyelvi agresszió a kora újkori MagyarországonSzilágyi, Tibor; Póczos, Rita; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja, hogy történeti szociolingvisztikai, történeti szociopragmatikai, illetve leíró nyelvészeti szempontok alapján megvizsgálja a kora újkori Magyarország káromkodási szokásait, illetve azokat a szituációkat, beszédhelyzeteket, amelyekben a nyelvhasználó ezekhez a nyelvi eszközökhöz folyamodott. Az írás egyrészt integrálja az eddigi ismereteket a témában, mintegy összefoglalja a releváns szakirodalmi munkákat, másrészt újabb szempontokkal gazdagítja azokat. Erőteljes történeti és néprajzi szemléletmód segítségével a nyelvi kifejezéseket szélesebb spektrumból lehet vizsgálni. A dolgozat kitér arra, hogy miért számít/számított a korban tabunak a szexualitás, miért normasértő ez a tevékenység, hogyan függött össze a hitvilággal, a vallásossággal. A dolgozat igyekszik bebizonyítani azt is, hogy a káromkodás nyelvi univerzálé, a társadalom minden tagja használta a korban ezt a formulát egy-egy felfokozottabb beszédhelyzetben (perekben, vesztes csata utáni levelekben, bajvívásra hívó üzenetekben), és a szóhasználatot tekintve szinte alig volt különbség egy parasztasszony és egy nemesúr között. Mindez korpuszalapú elemzéssel kerül bemutatásra. A széleskörű forrásbázis lehetőséget adott arra, hogy a legtöbb ilyen szituációt rögzítsem. Kb. 185 település anyaga került be a korpuszba, és minden társadalmi státus reprezentálja magát az adattárban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helynévismereti vizsgálatok IzsófalvánBoros, Bettina; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a lakhelyem, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Izsófalva helynévanyaga kapcsán végzett névismereti vizsgálat eredményeit mutatom be. Ez a kutatás a névtudomány egyik viszonylag új területének, a szocioonomasztikának az elemzési körébe illeszkedik, amely a kétezres évek óta, még inkább a 2010-es évektől egyre erőteljesebben van jelen a magyarországi névkutatásban. S elsősorban a névismeret és a mentális térkép kutatására már lényegében egy kisebb iskola jött létre Debrecenben, ahol a tanulmányaimat végzem. E kutatások eredményeképpen habilitációs értekezés és több doktori disszertáció, valamint számos színvonalas szakdolgozat is született itt a témában. Dolgozatommal én is ehhez a kutatási vonalhoz kapcsolódom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A deep learning szoftveres vizsgálat lehetőségei a mentális lexikonelemek szintaktikai szerepeinek meghatározásábanAvramucz, Tamás; Dobi, Edit; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom tárgya annak megvizsgálása, hogy egy deep learning szoftver (mélytanuló mesterséges intelligencia) milyen keretek között alkalmazható egy, a kognitív nyelvészet talaján álló, illetve a lexikonelemek kapcsolódási valószínűsége mentén szerveződő új mondattani szemlélet elméleti alapjainak lerakásához. Vizsgálatom során egy szakirodalmi irányelvekre alapozott, általam összeállított deep learning szoftverrel végeztem analízist egy nagyjából 12.500.000 szavas, magyar, írott nyelvi korpuszon, olyan lexikonbeli összefüggéseket keresve, melyek új szempontokat adhatnak a kognitív szintaxishoz. A szoftveres vizsgálat eredményei több ilyen tényezőre is felhívták a figyelmet, többek között a tudáskeretek és forgatókönyvek, illetve az ige–főnév szemantikai relációba nem prototipikusan illeszkedő elemek feltételezhetően jelentős, lexikonbeli viszonyrendszerükkel magyarázható mondatszervezési szerepére. Jelen dolgozat tárgya tehát a kiinduló elméleti és módszertani tájékozódás elvégzése egy hosszú távú kutatási elképzeléshez, a fentebb említett szintaktikai szemlélet kidolgozásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szinesztéziás kifejezések feldolgozása óvodás korú gyermekek körébenKajuha, Eszter; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szinesztézia terminus azt a jelenséget jelöli, melynek során a különböző érzékterületekről származó benyomások összekapcsolódnak, a világról való gondolkodás tudati sémái és a nyelvi kifejezések terén egyaránt. A szinesztéziás nyelvi kifejezések vizsgálatával korábban a stilisztika foglalkozott, hagyományosan ugyanis nyelvi díszítőelemnek tekintették. A kognitív metaforaelmélet azonban új megvilágításba helyezte ezeket a kifejezéseket is, rávilágítva arra, hogy valójában fogalmi tartományok közötti leképezésekként értelmezhetők, melyek a mindennapi nyelvhasználatot is át- meg átszövik. Ennek köszönhetően újabban egyre több figyelem fordul a konvencionális nyelvi szinesztéziák (például éles fény, meleg szín) felé is, s a szakemberek korpuszvizsgálatokra és kísérletekre alapozva próbálják feltárni az általános és a nyelvspecifikus mögöttes mechanizmusait. Ezek a vizsgálatok azonban jellemzően a felnőttek nyelvhasználatára irányulnak; az viszont, hogy a gyerekek miként dolgozzák fel ezeket a kifejezéseket, egyelőre kevesebb figyelmet kapott. Dolgozatomban ehhez igyekszem közelebb jutni. A kutatás célja, hogy pszicholingvisztikai vizsgálatok révén feltárja, az anyanyelv-elsajátítás során, az életkor előrehaladtával hogyan alakul egyrészt a felnőttnyelvben konvencionalizálódott, másrészt az újszerű szinesztéziás kifejezések feldolgozása. Ennek révén tovább árnyalhatók a nyelvi szinesztézia mentális reprezentációjáról és működés¬mechanizmusáról meglévő ismereteink. Megítélésem szerint a kifejezések hátterében egy olyan komplex mechanizmusról van szó, amelynek alapja a velünkszületett asszociációs képességünk, melynek révén képesek vagyunk modalitások között asszociációs kapcsolatra, de a konkrét szinesztéziás kifejezések jelentése mögött ezen túl további mechanizmusokkal is számolhatunk, s ezek között — a gyerekekkel végzett vizsgálatok alapján — fontos szerepet játszik az értékjelentésként leírható (általánosabb, modalitásfüggetlen) jelentéskomponens működtetése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyírvasvári földrajzi neveiBalogh, Roland Márk; Póczos, Rita; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Nyírvasvári földrajzi neveit vizsgálom. Célom az volt, hogy szülőhelyem helynévállományát feltérképezzem mind magyar, mind romani nyelven. A főleg történeti és részben élőnyelvi adatokat tartalmazó korpusz elemzését a Hoffmann István által megalkotott módszertanra alapoztam. A rendelkezésre álló adatokat lexikális-morfológiai szempontból csoportosítottam, az így kialakult kategóriákban a különböző felépítésű, tulajdonságú nevek arányának megoszlását szemléltető ábrákkal mutatom ki. Kiemelem és külön elemzem azokat a neveket, melyeknek besorolása kérdéseket vet fel. Bár vizsgálatomban a lexikális-morfológiai aspektus a meghatározó, esetenként kitérek funkcionális-szemantikai, illetve etimológiai vonatkozásokra is. A cigány nyelvű helynevek elemzésekor előtérbe kerülnek nyelvhasználati kérdések, keletkezéstörténeti, szemantikai, szintaktikai viszonyok feltárása. Rámutatok arra is, hogy a cigány nyelv grammatikai sajátosságai bizonyos esetekben hogyan segíthetik a névhasználót a magyar nyelvű nevek morfematikai felépítésének megértésében, hogyan integrálódnak a magyar helynevek a romani nyelv főnévkészletébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tiszacsege település helyneveiSurányi, Andrea; Mészárosné Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy Hajdú-Bihar megyei város, Tiszacsege történeti és jelenkori helynévanyagát adom közre. Munkám szervesen kapcsolódik a 2022-ben elindult Magyar Nemzeti Helynévtár Programhoz, mely Magyarország, valamint a határon túli magyar lakta települések földrajzi neveinek feltárására is vállalkozik egyetemi hallgatók széles körének bevonásával. Munkám három nagyobb egységből áll. Az első fejezetben arra vállalkozom, hogy a magyar helynévkutatás történetét nagyon röviden áttekintsem. Dolgozatom legnagyobb terjedelmű és megítélésem szerint legfontosabb részét a 2. fejezetben közölt tiszacsegei helynévtár adja. Ennek közlése előtt a 2.1. alfejezetben a szótár felépítéséről írok. A 3. fejezetben arra vállalkozom, hogy Pesty Frigyes országos helynévgyűjtésének tiszacsegei adatait kontinuitás-vizsgálat alá vonjam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az utalások és a kifejtetlenség vizsgálata Jókai Mór Az arany ember című regényébenCzeglédi, Anita; Dobi, Edit; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatban a kommunikációban jelenlévő utalások és a kifejtetlenség vizsgálata van a középpontban. A dolgozat célkitűzése a mondatok szerkezetének változásának megfigyelése, az utalások helyettesítése és a hiányok pótlása a szövegkörnyezet által. A mondatok Jókai Mór Az arany ember című regényéből vannak kiragadva. A vizsgálat matematika-statisztikai alapú. Az eredeti és a kifejtetlen jelentésekkel kiegészített mondatok közötti különbség kimutatására a telítettségi mutatók, a szerkesztettségi mutatók és a szintagmák szinteződésének mutatói lettek segítségül hívva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A finnugor nyelvrokonság megjelenése az elmúlt fél évszázad középiskolai nyelvtankönyveibenLajos, Panna; Maticsák, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja annak vizsgálata, hogy miként jelent és jelenik meg Magyarországon a magyar nyelv eredetének és rokonságának témaköre a középiskolai oktatás magyar nyelvtankönyveiben. A tankönyvek képesek a tanítási-tanulási folyamatban többféle és változatos szerepet betölteni, ezáltal fontos részei az oktatásnak. Tartalmuk vizsgálata pedig pontosan ezért fontos. Főleg egy olyan témában, mint a nyelvrokonság, hiszen a magyar nyelv eredetének a kérdése több szempontból is érzékeny témának számíthat. Összesen 18 tankönyvet vizsgáltam meg, ahogyan az azokat szabályozó alaptanterveket és kerettanterveket is. Mind a tantervek, mind a tankönyvek esetén tartalomelemzést végeztem, melynek középpontjában a magyar nyelv eredete és rokonsága állt .Tétel Korlátozottan hozzáférhető Holland utazók a szamojédok földjénGáspár, Lilla Ágota; Maticsák, Sándor; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban olyan holland utazókról írok, akik a 16.században megpróbálták megtalálni a híres északi átjárót Ázsia irányába, így elkerülve, hogy vetélytársaikkal a portugálokkal ugyanazon az útvonalon keresztül bonyolítsák a kereskedelmet. Az expedíciók nem zárultak sikerrel, szinte mindegyik próbálkozás Nova Zembla partjainál megrekedt, ám ez jó lehetőség volt az utazóknak arra, hogy megfigyeljék a vidéken élő finnugor népeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar-török (nyelv)rokonság kérdéseTóth, Diana Viktória; Maticsák, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája a magyar nyelv törökkel való rokonítása. A közöttük lévő nyelvrokonságot cáfolom, mégis vitathatatlan a közöttük lévő érintkezés kulturális és nyelvi szinten is. A terminusok tisztázása után tudománytörténeti szemlét tartok. Majd a két nyelv összevetését végzem el, az ebben a témakörben jártas szakemberek munkáira támaszkodva. A rokonítás mai megítéléséről az interneten található bejegyzésekre támaszkodva alkotok képet. Továbbá egy online kérdőíves felmérés tanulságait is közlöm.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Berettyóújfalu külterületének helyneveiBende, Nikolett Katinka; Hoffmann, István; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban Berettyóújfalu külterületének helyneveit adom közre, amelyek gyűjtését 2022-ben végeztem el. Munkám során élőnyelvi gyűjtést is végeztem az említett településen, amelyben helyi adatközlők álltak segítségemre. A terepre a település térképével érkeztem, hogy a gyűjtött adatok pontos helye már a beszélgetés során meghatározható legyen. Az adatközlők kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy az átlagosnál szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek Berettyóújfalu határterületeit illetően, így foglalkozásukat tekintve az adatközlőim többsége mezőgazdasági munkákkal foglalkozik vagy foglalkozott egykor. A gyűjtött adatok rendszerezéséhez digitális adatbázist használtam. Az így kapott helynévanyagot számos történeti forrás adataival egészítettem ki. Rendelkezésemre álltak katonai térképek, amelyek közül az Első katonai felmérés (EKFT.) 1781- ből, a Második katonai felmérés (MKFT.) 1860-ból, a Harmadik katonai felmérés (HKFT.) 1884- ből, míg Magyarország katonai felmérése (MKF.) 1941-ből szolgált adatokkal Berettyóújfalu helyneveiről. Mindemellett PESTY FRIGYES 1864-es helynévtárát is felhasználtam, és egy 1965-ben készült, NAGY ERZSÉBET által elvégzett gyűjtés helynévadatai is a közreadott szótár részét képezik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vizsgálatok a régi magyar családnevek körébenSzalatyán, Erzsébet; Tóth, Valéria; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja a magyar családnévrendszer bemutatása a családnevek kiala-kulási folyamatának, nyelvi felépítésének és keletkezéstörténeti körülményeinek figyelembevételével, melynek alapjául KÁZMÉR MIKLÓS Régi magyar család-nevek szótára című családnévtörténeti adattára és etimológiai szótára szolgál. Ezen szótár a XIV. századtól a XVII. századig terjedő időszak magyar eredetű családneveit tartalmazza, amely kiváló forrásnak bizonyult a dolgozatom témá-jához is. A személynevek e csoportjának vizsgálatát egyrészt éppen az a terjedelmes forrásanyag teszi lehetővé, amelyet KÁZMÉR MIKLÓS közread szótárában; más-részt pedig az is elősegíti, hogy nemrégiben jelent meg a személynevek leírásá-nak egy újfajta kerete. Ennek az általam is alkalmazott funkcionális szemléletű kognitív-pragmatikai keretnek az az egyik legfontosabb jellemzője, hogy uni-verzálisan, azaz nyelvtől és korszaktól függetlenül alkalmazható. A modell leírása HOFFMANN ISTVÁN nevéhez kötődik (2008), melyet TÓTH VALÉRIA a személynévadás és a személynévhasználat kérdéseivel foglalkozó monográfiá-jában dolgozott ki az ómagyar korra vonatkozóan (2016). Ezt a személynév-leírási keretet használom magam is a családnevek rendszertani bemutatásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A délkelet-észtországi szetu kultúra és nyelvKormos, Erik; Maticsák, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a délkelet-észtországi szetuk kultúráját és nyelvét ismertetem. Mivel ortodox hitük a középpont, így annak szemszögéből közelítettem meg. Mind nyelvük, mind kultúrájuk bővelkedik az archaizmusokban. Nyelvük hivatalosan az észt egy dialektusa, azonban a sok eltérés miatt valójában önállónak is lehetne tekinteni. A szetuk ezt szeretnék elérni. Végül bemutatom a meglévő szetu bibliafordításokat, és a Miatyánk fordítások elemzését közlöm.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biri település helyneveiVasas, Brigitta; Gacsályi-Bába, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája Biri település helyneveinek névtani elemzése. A dolgozat bevezetésében a helynévgyűjtés rövid történeti áttekintése olvasható. A bevezető után rövid ismertetés következik a jelen gyűjtés történetéről, folyamatáról, az adatok kronológiai eloszlásáról, illetve a felhasznált forrásokról. Az általam választott település jelenkori és történeti névadatainak összegyűjtése, valamint adatbázisba és szótári szócikkekbe való rendezése után a névanyagot HOFFMANN ISTVÁN modellje szerint elemeztem: a helyneveket névfajták szerint csoportosítottam, majd a helynevek névrendszertani vizsgálatát készítettem el. Ennek az elemzésnek a részeként egyrészt Biri egyrészes-, valamint kétrészes helyneveinek funkcionális-szemantikai, illetve lexikális-morfológiai nyelvi elemzését végeztem el, másrészt a helynevek keletkezéstörténeti elemzésére is vállalkoztam. A helynevek nyelvi elemzése révén pedig nem pusztán Biri neveinek alapos jellemzését végezhettem el, de általa arra is lehetőségem nyílt, hogy összehasonlító névrendszertani vizsgálatot készítsek Biri és Tapolcafő települések helyneveinek vonatkozásában. A dolgozat utolsó fejezete az összegzés, melyben egyúttal további terveimről is szólok. A dolgozatot az általam készített bel- és külterületi térképekből álló melléklet zárja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anyanyelv és idegen szavak: nyelvi sztereotípiák a fiatalok körébenFigeczki, Gáborné; Kis, Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban azt vizsgálom, miként viszonyulnak a fiatalok az idegen szavakhoz.Elég megosztónak és szélsőségesnek látszik az emberek vélekedése az idegen szavak magyar nyelvre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Emiatt döntöttem úgy, hogy tudományos módszerekkel is megvizsgálom: az én környezetem fiatalabb tagjai hogyan gondolkoznak erről a témáról. Szakdolgozatomban több nagy témakört tárgyalok: munkám elméleti részeként foglalkozom az attitűd és nyelvi attitűd fogalmával, a nyelvművelés témakörével, valamint a sztereotípia tárgykörével. Továbbá foglalkozom az ideológiákkal, nyelvi ideológiákkal, ugyanis arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan reagálnak a beszélők, milyen nyelvi ideológiák mentén ítélik meg az idegen szavakat.A kutatás kiterjeszthető, generációközi összehasonlító vizsgálatot lenne érdemes folytatni annak érdekében, hogy még inkább átfogó képet kaphassunk a kölcsönzésekkel kapcsolatos vélekedésekről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vallási terminológiák összehasonlító vizsgálata a Máté evangélium karjalai fordításaibanNagy, Orsolya; Kelemen, Ivett; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a karjalai nyelvjárásokon készült Máté evangéliumban megjelenő vallási terminológiákat elemzem. A vizsgálat során ezeket a kifejezéseket etimológia és szerkezeti elemzés alá vetem, ebbe a kutatásba a vienai-, olonyeci (livvi) és tveri-karjalai fordításokat vontam be. Az elemzések során azt próbálom bebizonyítani, hogy a három nyelvjárás közül a vienai a finn nyelvből átemelt kifejezéseket részesítette előnyben, míg a tveri szövegben az orosz jövevényszavak domináltak, illetve a livvi egy közvetítő szerepet játszik a fentebb említett változatok között. Továbbá a fordítás vallási kifejezéseinek szóalkotási módjait vizsgálom meg, amely azon állításon alapul, hogy már nem formai szempontok alapján próbálják a bibliai szöveget átadni, hanem elsősorban a hallgatóság/olvasóközönség számára próbálják könnyen érthetővé tenni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hun-magyar rokonságelméletekDurucskó, Fanni; Dr. Maticsák, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarNyelvünk és népünk eredetének kérdése napjainkban is sok embert foglalkoztat és egyre szélesebben terjednek el áltudományos nézetek. Dolgozatomban a hangsúlyt a hun rokonságelméletek kérdésére helyezem. A nyelvrokonítás kérdéseinek tisztázása után a hun-magyar rokonságeszmét mutatom be. A hun történelem áttekintése után kronologikusan bemutatom, mikor hogyan terjedtek a tévrokonítások. A dolgozatomban helyett kapott egy kérdőíves felmérés, melynek célkitűzése volt, hogy behatóbban tanulmányozni tudjam a tévrokonítások terjedésének mechanizmusát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A foglalkozásnevet tartalmazó családnevek a régi magyar nyelvbenGergely, Andrea; Tóth, Valéria; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja a foglalkozásnevet tartalmazó családnevek vizsgálata a történetiségben. A családnevek kialakulásának története mindig is foglalkoztatott, így nagy érdeklődéssel olvastam a témával kapcsolatos szakirodalmakat. Fontos megjegyezni, hogy a személynevekkel, családnevekkel foglalkozó munkák többnyire igyekeznek átfogó és rendszerszerű leírást adni a nevekről és a családnevek különféle típusairól is (lásd pl. N. FODOR 2010a, TÓTH 2016). Azonban úgy gondolom, hogy a családnevek kapcsán szerzett ismereteink egyre pontosabbak lesznek azáltal, ha egy-egy típusukat alaposabb vizsgálat alá vonjuk. Ezért esett a választásom e személynévfajta egyik jellegzetes típusára, a foglalkozásnevet tartalmazó vagy a valamely foglalkozással kapcsolatba hozható családnevekre. Ennek a családnévtípusnak a vizsgálatával azért is érdemes részletesebben foglalkozni, mert a foglalkozásnevet tartalmazó családnevek a magyar családnévrendszer egyik legtipikusabb és legnagyobb elemszámú motivációs-jelentéstani kategóriáját alkotják, amit az is jól mutat, hogy napjaink húsz leggyakoribb családnevéből tíz ebbe a kategóriába sorolható (SLÍZ 2016: 53). Dolgozatomban a foglalkozásneveket tartalmazó családnevek teljes körű, részletes vizsgálatára vállalkozom. Kutatásom névkorpuszának összeállítása KÁZMÉR MIKLÓS Régi magyar családnevek szótára (XIV–XVII. század) alapján történt. Azonban mielőtt részletesen bemutatom az általam feldolgozott adatállományt, elengedhetetlennek tartom, hogy szót ejtsek a személynevek tipológiai leírásáról és benne a családnevek mint személynévfajta helyéről; a családnevek kialakulásának motivációjáról és kronológiai jellemzőiről, néhány terminussal kapcsolatos problémára és néhány tipológiai ellentmondásra is utalva.