Hallgatói dolgozatok (Szociológia és Szociálpolitika Tanszék)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1916)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szociális munka nemzetközi módszerei a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben
    Szénás, Barbara; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Esettanulmányunk elkészítésével arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a városi diverzitás, az interkulturális együttélés, a technológiai újítások, az értékrendi és ideológiai megosztottság kihívások elé állítják a szociális munka szakembereit, miközben a saját hivatásukban is számos komplikáció van jelen (Budai, 2015). A témánk olyan kérdések köré épül, mint például; a szociális munka klasszikus eszköztára tudja-e kezelni a változó környezetben jelentkező, nagyvárosi diverzitásból adódó szakmai feladatokat? A segítő hivatásban dolgozó egyének tudása igazodik-e a szükségletek mindig megújuló rendszeréhez? A nagyvárosi diverzitás növekedésével erősödő társadalmi kirekesztődés fogalmi keretén belül a xenofóbiával foglalkoztunk és igyekeztük feltárni azt a kérdést is, hogy napjainkban kit is tartunk „idegennek”. Válaszokat kerestünk arra, hogy a társadalom tagjai közötti törésvonalak minek a hatására lehetnek egyre erősebbek (Bíró, Szászi, & Varga, 2022). A dolgozatunkban bemutatunk egy olyan nemzetközi kurzust, amely sajátos pedagógiai módszerre épül. A módszer neve: CSL modell, azaz közösségi szolgáltatás tanulása. A CSL modell 3 pillére bontható: polgári szerepvállalás, kooperatív és kölcsönös tanulás, reflexív ismeretszerzés (Claes et al. 2021). A nemzetközi kurzus célja a pillérekhez tartozó készségek elsajátítása. Ennek érdekében több tanulási formát is tár a résztvevők elé: online tanuló csoportok létrehozásával a hallgatók megismerhetik az interkulturális térben folytatott tanulás előnyeit, részt vehetnek egy pilot projekt megtervezésében és megszervezésében, mentorok segítségével fejlesztik személyes és szakmai készségeiket az elméleti és gyakorlati kurzusok során. A tanulási folyamatot követő kutatás keretében pedig lehetőség nyílt annak vizsgálatára, hogy a közösségi szolgáltatás tanulásával (CSL) a leendő szociális munkások kompetenciája mennyire hatékonyan fejleszthető (Fabulya, Nagy, & Tiszolczi, 2017). A fejlesztési folyamat követő vizsgálata során több kutatási módszert is alkalmaztunk: dokumentációk elemzése, szakértői visszajelzések figyelembe vétele, félig strukturált interjúk készítése, részvételi akciókutatás és megfigyelés. A módszerek között kiemelt szerepet tulajdonítottunk a részvevők önreflektálásának. A kutatás eredményeit egy javaslatcsomagban összegeztük, hogy a módszer későbbi alkalmazása során további segítséget nyújtsunk a nemzetközi kurzust szervezők és résztvevők számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Online játékfüggőség a XXI. századi Magyarországon
    Gyárfás, Péter; Huszti, Éva; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat elején, az elméleti részben, olyan fogalmak tisztázására került sor, mint a deviancia, addikció, az internet túlzott használata, illetve az online videójáték függőség jellemzői. A dolgozat témája az online videó játékfüggőség. Azért választottam ezt a témát, mert a mai társadalmunkban nagy hatással van már egészen kiskortól, és a felnőtté válás részeként beférkőzik a mindennapokba. Fontos tudni, hogy mi a mértéktelen használat. A célkitűzésem az volt, hogy megvizsgáljam az olyan emberek viselkedését, akik kapcsolatban, illetve függőségben állnak ezekkel az online videó játékokkal. Érdekelt, hogy az online játékkal az átlagnál több időt töltő fiataloknak milyen a családhoz való viszonya, hogyan szocializálódnak, jobban kedvelik-e a reál tárgyakat, illetve szabadidejükben folytatnak-e sport tevékenységet. Kutatási módszerként a félig struktúrált interjú készítését választottam, melyet 17 fővel sikerült elkészítenem (egy részét online). Az alanyok 19-25 év közöttiek voltak. Interjú alanyaim nagy része Magyarországon kisebb városban él, de sikerült interjút készítenem egy fővárosi és két megyeszékhelyen lakó fiatallal is. Az online játékhasználat megfelelő kontroll alatt hasznos is lehet. Mértéktelen használata szellemi, fizikai, szociális, hátrányokkal járhat. Kimerültséghez, frusztráltsághoz vezethet, ami akár dühkitörésben is megjelenhet, vagy a testi szükségletek elhanyagolásához is vezethet. Ezért, fontos lenne a prevenció a fiatalok és szülők körében is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermekbántalmazás hatásai
    Krakó, Karola; Molnár, Éva; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat első részében szakirodalmak által a család, és a bántalmazás körülményeivel kapcsolatban írok. A gyerekkorban megélt bántalmazás több aspektusból is hatással lehet az egyén életére. A körülmények mélyebb megértése érdekében a családdal való kapcsolat körülírása kapott fontos szerepet, kiemelve annak jelentőségét. Az események hatására kialakult érzelmi, mentális, egészségügyi következmények felsorakoztatása található meg a továbbiakban. A második rész a kutatást tartalmazza, ami kvalitatív módszerrel valósult meg, félig strukturált interjúk mentén megvalósítva. A nyolc interjúalany szakértői mintavétellel kerültek kiválasztásra, heten családon belüli bántalmazás áldozatai voltak gyerekkorban, egy interjúalany pedig iskolai bántalmazást élt át. Hat nőt és két férfit interjúvoltam meg, amely során szóba kerültek a bántalmazásuk hatására kialakult érzelmi hálózatok, társas kapcsolataikra mért összekapcsolódások, önértékelésük formálódása, félelmeik, illetve az egészségügyi és mentális kérdésekre is kitértünk. A kutatás eredményeként körvonalazódott, hogy a bántalmazás következtében összetett problémák vonulata jelenhet meg. Az események az interjúalanyok önbizalmára, érzelmeire, mentális állapotára több területen is hatással volt. A társas kapcsolataikat, párkapcsolataikat is érintette, a családból eltanult minták, bizonyos formáit a később kialakult szocializációs hálójukba is beágyazták.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A romák helyzete Magyarországon párhuzamban a korai gyermekvállalással
    Kovács, Judit; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témája a romák helyzete Magyarországon azon belül is, a korai gyermekvállalás témaköre. Dolgozatomban feltárom, a szülők általi hiányos vagy akár egyáltalán meg nem történő szexuális felvilágosítás szerepét, a szülő-gyermek bizalmatlan kapcsolatának és a romák általánosan elfogadott korai családanya szerepét. Valamint hogy, hamarabb elindulnak a családalapítás felé hajló orientációk a hátrányos helyzetű térségekben. A téma bemutatásának eszközére a széles szakirodalmi áttekintést használom. Dolgozatom további részében bemutatom a romák betelepülésüktől tartó helyzetét egészen napjainkig, illetve a kisebbséget övező attitűd, társadalmi vélekedés hangulatát is ismertetem. Ugyanis a kisebbség életét övező körülményeket elengedhetetlen megvizsgálni ahhoz, hogy megértsük gyermekvállalási szokásaik hátterében húzódó összefüggéseket. Önálló kutatásomban az esettanulmány módszerével dolgoztam. Részletesen bemutatom az esetben szereplő kiskorúként anyává vált lány életét, annak nehézségeit, sarkalatos pontjait. Az esettanulmányban a szociális munka és a lány kapcsolatát is elemezni fogom. Majd pedig a dolgozatom végén összehasonlítom a szakirodalmak tartalmát az esetben felmerülő problémákkal, és felhívom a prevenció fontosságára a hangsúlyt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A nevelőszülői ellátás szerepe a szakellátásban nevelkedő gyermekek és fiatalok szocializációs hátrányainak csökkentésében
    Arany, Dóra; Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A gyermekvédelmi szakellátás feladata a családjukból kiemelt, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátása, továbbá a fiatal felnőttek utógondozása. Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek főként nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban kerülnek elhelyezésre, azonban kiemelt prioritásként jelenik meg, hogy lehetőség szerint a 12 év alatti gyermekek nevelőszülőnél nevelkedjenek. A gyermekvédelmi szakellátás célja a gyermekek mielőbbi sikeres családi környezetbe történő hazagondozása, melynek szükséges feltétele a veszélyeztető okok megszüntetése mellett a folyamatos kapcsolattartás követelményének teljesülése a vér szerinti szülő és a gyermek között. Szakdolgozatom célja feltárni, hogy a szakellátásban nevelkedő gyermekek és fiatalok fejlődését, szocializációját, tanulmányaik sikerességét a nevelőszülői ellátás milyen mértékben képes biztosítani. A dolgozatban azt elemzem, hogy a szakirodalmak, esettanulmányok, korábbi kutatások alapján mi jellemzi a gyermekotthonokban, azon belül a lakásotthonokban, nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek ellátását. Továbbá, három esettanulmányon keresztül másodelemzéssel kívánom feltárni a különböző nevelési formákhoz társuló előnyöket, illetve hátrányokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő diákok életútjának alakulása
    Kobzos, Hajna Csenge; Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása, hátrányaik kompenzálása napjaink egyik megoldandó feladata. Az állam egyszerre több területen igyekszik ezen hiányosságok pótlásának a kompenzálására, mint pl.: a munkaerőpiac vagy a nevelés és oktatás területe. Ennek a problémának az egyik megoldásaként hozta létre az állam a támogató programokat. A szakdolgozat témája a hátrányos helyzetű fiatalok hátránykompenzálását célzó, több mint két évtizede működő Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő diákok életútjának alakulása. A szakdolgozat keretében arra keresem a választ, hogy ez a program hogyan járul hozzá a fiatalok hátrányainak kompenzálásához, valamint milyen módon támogatja a hátrányos helyzetű, de jó képességekkel rendelkező tehetséges diákok iskolai előmenetelének erősítését. Továbbá arra keresem a választ, hogy milyen eszközökkel befolyásolja a program a diákok pozitív jövőképét és hogyan segíti elő a társadalmi integrációjukat. A szakdolgozat első fejezetében szakirodalmi áttekintést teszek, melyben a hátrányos helyzet fogalmi elemeit ismertetem, valamint a szociokulturális és szocioökonómiai hátrány elemeit is ismertetem a szakirodalmak alapján. A szakdolgozat második fejezetében bemutatom az Arany János Tehetséggondozó Programnak a kialakulását, az indokoltságát, valamint a célját. Továbbá a második fejezeten belül bemutatom a programról készült főbb kutatások eredményeit.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az iskolai bántalmazás vizsgálata elméleti és gyakorlati kontextusban
    Forró , Boglárka; Molnár, Éva; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat célja az volt, hogy a felhasznált szakirodalmak és az iskolai szociális munka kiválasztott eseteinek feldolgozásával komplex módon megvizsgálja az iskolai bántalmazás jelenségét. A dolgozat első részében a különböző elméletek nézőpontjából jártuk körbe az agresszió és az iskolai bántalmazás fogalmát, a különböző típusokat, szereplőket, és a rájuk gyakorolt hatását is megvizsgáltuk. Az iskolai bántalmazás egy olyan téma, amit minden embernek érdemes jobban megismernie, hiszen ahogy a dolgozatban is említésre került ez a jelenség már hosszú idők óta jelen van az oktatási intézmények falai között. Mivel napjainkban egyre súlyosabb esetek fordulnak elő, kiemelten fontos a tanulók, szülők és az iskolában dolgozó személyes készségfejlesztése és érzékenyítése a témában. A szakdolgozat második felében ismertetjük az iskolai bántalmazás jelenségét négy esettanulmánnyal is. A dolgozat végén pedig bemutatásra kerültek különböző prevenciós programok is, amelyeknek hasznos a megismerése és alkalmazása.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Európai Unió kultúrpolitikája az ezredforduló után.pdf
    Petrő, Emília; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Az Európai Unió kultúrpolitikájának áttekintése napjainkig. Dokumentumelemzés, amely áttekintést nyújt a Római Szerződések megkötésétől és a nagy korszakokat szabályozó szerződések kultúrára vonatkozó részeinek kibontásán át egészen a 2023- 2026 között érvényes Európai Uniós kulturális munkaterv áttekintéséig, külön fejezetekben tárgyalva a hétéves ciklusok főbb célkitűzéseit. Az Európai Unió a multikulturális társadalom egyes csoportjai közötti kulturális kapcsolatok erősítését kiemelt feladatának tekinti, hiszen ezek a csoportok a régió gazdasági, versenyképességi mutatóit erősíthetik, és segíthetik a területi, gazdasági, társadalmi, fejlettségi egyenlőtlenségek kiegyenlítését. Mindezek eredményeként az elmúlt évtizedekben fontos gazdasági tényezővé váltak a kulturális vállalkozások és a kreatív ipari ágazatokban lévő munkahelyek és innovációk is. Az Unió kultúrpolitikája kettősséget rejt magában: az alap jelmondat az Egység a sokféleségben jelmondat minden egyes közös kultúrpolitikai döntést meghatároz, miközben a kultúra a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozó terület. Forrásként használtam az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvű, internetről letölthető számait, a korszakról született politikatörténeti munkákat, valamit a korszakra jellemző globális események elemzőinek írásait.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Derecskei és a Püspökladányi járások elemzése
    Szűcs, Milán; Szarvák, Tibor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A történelem során folyamatosan átrendeződtek a centrum-periféria viszonyok és nagyban befolyásolták egy-egy térség gazdasági-társadalmi stabilitását a modern fejlődés szempontjából. A globális világgazdasági rendszer centrum-periféria viszonyainak megértése úgy gondolom nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a kisebb egységek területi fejlődés és egyenlőtlenség dinamikáját. Ez alól Magyarország sem kivétel, ahol szintén jelentősen növekedtek a területi, gazdasági, társadalmi különbségek. A kutatásom témája a perifériális térségek fejlődési lehetőségeire koncentrálódik. Jelen dolgozatomban Hajdú-Bihar vármegye két komplex programmal fejlesztendő járásában megvalósult projekteket mutatok be. Az elemzésemben először bemutatom Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan a különböző demográfiai, gazdasági és társadalmi mutatókat, majd ezt követően kiemelem a két kiválasztott járás, a Derecskei és Püspökladányi járás vonatkozásban az említett mutatókat, ezáltal egy átfogó képet kapva a megyei és járási szintű jelenségekről.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mesterséges intelligencia hatása a munka világára
    Körei-Szincsák, Anett; Simonné Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább szerves részévé válik technológiai környezetünknek, a munka világára gyakorolt hatása sokrétű és összetett jelenségként jelenik meg. Ez a dolgozat a mesterséges intelligencia átalakuló dinamikájával foglalkozik a foglalkoztatás, a készségek és az etikai dimenziók tekintetében és célja, hogy átfogó képet adjon a kihívásokról és lehetőségekről. Az első fejezet a technológia munkára gyakorolt hatásának elméleti perspektíváinak áttekintésével foglalkozik, megalapozva egy mélyreható elemzést, mely így a mesterséges intelligencia történeti fejlődésének feltárásától a cselekvési keretek megfogalmazásáig terjed. A második fejezetben a hangsúly a készségek és kompetenciák fejlődésére, változására helyeződik át a mesterséges intelligencia korában. Ebben a részben a változó munkahelyi környezetet vizsgáljuk, új munkalehetőségeket ismertetve és szemléltetve a változó készségigényeket. Hangsúlyt kap az oktatás és a képzés döntő szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében, miközben a meglévő készségek és a mesterséges intelligencia technológiák megjelenése közötti árnyalt kapcsolat is megjelenik. A harmadik fejezet a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra, munkahelyi stabilitásra és a bérek egyenlőtlenségére gyakorolt hatását vizsgálja, olyan jelenségeket elemezve, mint a technológiai munkanélküliség, a munkahelyi polarizáció és a bértrendekre gyakorolt lehetséges következmények. Ez a fejezet a mesterséges intelligencia munkaerőpiacon való elterjedésének bonyolult következményeit tárja fel. Az utolsó fejezet a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos erkölcsi dimenziókat járja körül. A dolgozat az általános etikai dilemmáktól a munkahelyen felmerülő konkrét problémákig vizsgálja a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításához szükséges etikai irányelveket. Az emberi jogokat, az átláthatóságot, a biztonságot és az elszámoltathatóságot vizsgáljuk, betekintést nyújtva a mesterséges intelligencia szakmai környezetbe való felelősségteljes integrálásához elengedhetetlen etikai megfontolásokba.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A környezettudatos fogyasztás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében
    Balint, Réka; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A fogyasztói társadalom térnyerésével környezetünkre egyre nagyobb teher hárul, ez pedig olyan teher, amelynek következményeit akár a későbbi generációk is megtapasztalhatják. A környezetvédelem fontosságára számos olyan jelenség hívja fel napjainkban is a figyelmet, amelyeknek visszafordíthatatlan hatásai bontakozhatnak ki, amennyiben nem kezeljük őket időben, a megfelelő módokon. Ilyen probléma például a klímaváltozás, a környezetszennyezés súlyossága, vagy akár a hulladékkezelés kérdése (Sachs 2000). Ezen problémák ellensúlyozása érdekében egyre jellemzőbb a különféle környezettudatos fogyasztói magatartásformák elterjedése. Éppen ezért szakdolgozatom kutatási részében alapvetően a környezettudatos fogyasztói magatartások, illetve az ezek mögött meghúzódó motivációk vizsgálatát tűztem ki célul. Megvizsgáltam továbbá azt, hogy a vizsgált csoport esetében hogyan jelenik meg a környezettudatosság az identitásukban, illetve van-e próbálkozásuk arra vonatkozóan, hogy a környezetüket befolyásolják, vagy valamilyen módon tereljék. Kíváncsi voltam továbbá arra, hogy az alanyok körében milyen környezettudatossági minták figyelhetőek meg.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Közösségi részvételre alapozott egészségfejlesztés és tervezés
    Moravcsikné Kornyicki, Ágota; Eperjesi, Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Magyarországon a lakosság egészségi állapota, a megbetegedési és a halandósági mutatók, a természeti és az épített környezet minősége, tisztasága jelentősen elmarad az Európai Unió tagállamaiban tapasztaltaktól. Ennek hátterében egyfelől a lakosság igen kedvezőtlen életmód tényezői, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága áll. A területi (települési, járási) egészségterv összetett, az adott földrajzi lehatároláson belül élő lakosság életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló terv. A közösség adottságaira, kultúrájára, valamint tagjainak motivációira és cselekvő részvételére építő tervezési folyamat, záloga az egészségtervek fenntarthatóságának. Az elmúlt öt évben végzett, lakossági részvételen alapuló egészségfejlesztési munkám során azonban sajnálatos módon tapasztaltam, hogy ezek a tervek (márha valóban elkészültek) több esetben a pályázatok kötelező elemeként valósultak meg csupán. További jelentős hátránya volt ezen pályázati kötelező projektelemnek, hogy az egészségfejlesztési problémák priorizálása és a célok felállítása előtt nem készült el a tartópillér, azaz, a releváns és friss adatokra épülő állapotleírás és szükségletelemzés. A helyzetelemzések több esetben a helyi szereplők bevonásának mellőzésével készültek, így a valódi szükségletorientált megközelítés igencsak foghíjas maradt. Jelen szakdolgozat célja, a szakterületen hiánypótló, kiemelten helyi szükségletekre épülő egészségfejlesztési terv, helyzetelemzésének elkészítése és előterjesztése a döntéshozók számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyermek- és ifjúságvédelmi stratégia és protokoll kialakítása a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskolában
    Czentyéné Kerti, Judit; Eperjesi , Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Településünk egyetlen iskolájában a hátrányos helyzetű gyerekek száma igen jelentős. Nevelőszülőknél, lakásotthonban élő gyerekek, saját otthonban, rossz körülmények között élő tanulókkal találkozunk nap, mint nap. Ezeknek a gyerekeknek sokszor az iskola jelenti a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az állandóságot. Engem személy szerint, túl a tanítói képesítésemen, mindig érzékenyen érintett a reám bízott tanulók sorsa.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az élelmiszeripari szakképzés integrált gyakorlati oktatási üzemének megvalósítása- projekt bemutatása
    Takács, Sándor; Megyesi, Boldizsár; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Az elmúlt években a világgazdaságban jelentős változások következtek be, az ipar rohamos fejlődése által. A szakoktatásnak a gyors változást követnie kell, hiszen a szakemberekre továbbra is nagy szükség van a fogyasztói társadalmunkban. Az oktatásnak és a szakképzésnek fontos társadalmi szerepe van. Elmondható azonban, hogy a szakoktató intézmények tapasztalata az, hogy egyre kevesebb diák választ szakmát, főként a mezőgazdaság és élelmiszeripar kevésbé kedvelt szakok. A magyar szakoktatás az elmúlt évtizedben több reformon is átesett, a legutolsó jogi változás 2020 évében jelent meg. A szakképzésben kiemelt jelentőséget kapott az Európában is reformként alkalmazott tanítási technika az un. Learning-by-doing, azaz „a cselekvés általi tanulás a nevelés elmélete”. Szakdolgozatomban egy olyan létesítmény projekt tervezését mutatom be, ahol a szakiskola célul tűzte ki, hogy ezen modern oktatási módszer alkalmazása mellett, innovatív és fenntartható működéssel, tanműhelyt hozzon létre. Az Észak Agrárszakképzési Centrum az élelmiszeripari gyakorlati képzésben eddig is élenjáró módon működött, azonban a jövőben egy komplexumot kívánnak megvalósítani, melynek kiemelt jelentősége lenne a jövő oktatásában. A komplexumban több élelmiszer iparági képzés valósulna meg, oly módon, hogy az üzemek kialakítása és működése megfelelne az élelmiszerjogi követelményeknek, ezáltal a működési engedély megléte mellett, az előállított termékeket értékesíteni tervezi is az iskola. A projekt finanszírozási lehetőségeként egy 2023 év első felében megjelenő pályázat jelenthet támogatást. A pályázat címe a „Bemutató üzemek támogatása” felhívás. A projektben külső szakértőként vettem részt, a TS-License Kft. képviseletében, mint technológiai tervező. Szakdolgozatomban a szakirodalmi részben összefoglaltam, az adott projekthez kapcsolódó fogalmakat, és projekt jellemzőket. A szakirodalmi részben külön kitérek a külső szakértő bevonásának jelentőségére, a szakoktatás elvárásrendjére és az élelmiszerjogi elvárásokra. A módszer fejezetben bemutattam a projekt felkérő, az Észak Agrárszakképzési Centrumot és a külső szakértő vállalkozást is, akinek a munkáját a későbbiekben elemzem majd. Az eredmények fejezetben a projekt eredményei és abból levont következtetések kerültek ismertetésre. A projekt elemzését interjúk és a TS-License Kft. által szolgáltatott adatok alapján végeztem el. A projektben a Kft. külső szakértőként vett részt, mint technológus tervező. A projekt kivitelezhetősége a kezdeti szakaszban jelenetős adat és információ bekéréssel és kalkulációval volt megállapítható. Az általam készített SWOT analízis bemutatja, hogy a megismert adatok alapján, milyen előnyei, hátrányai és lehetőségei, veszélye lehet a projektnek. Az analízis jól ábrázolja a technológus szemszögéből és a további résztvevők, pl. pénzügy, oktatásügy szemszögéből az egyes tényezőket. A SWOT analízis elvégzését a projekt megbeszéléseken javasolt lehet bevezetni a TS-License Kft. számára, mivel ezáltal jobban átláthatók a projekt sarkalatos pontjai. A külső szakértő beszámolója alapján, a projekt résztvevőknek kérdéses volt a projekt kivitelezhetősége, melyet minden résztvevő más szemszögből világított meg. Ezeket a probléma okokat problémafa alkalmazásával mutatom be. Ennek készítése azért is lehet előnyös, mert minden résztvevő számára hangsúlyossá válnak azok a problémák, melyekre célokat, megoldásokat kell keresni a projekt kivitelezése során. A tervezés előkészítése szakaszban adatok begyűjtése és összegzése történt. Az adatok összegzésekor egyértelművé vált, hogy egyes munkafázisokhoz számos tényezőt szükséges figyelembe venni. Példaként a gépek, berendezések üzembe való elhelyezése, meghatározása került kiemelésre. A tervező a szakoktatás által meghatározott kerettantervben szereplő, termékcsoportok alapján összeírta a szükséges gépeket, berendezéseket és eszközket. Ehhez kapcsolódóan azonban még figyelembe kellett venni nemcsak a szakoktatás elvárásait, hanem az élelmiszerjog, munkajog és a pályázati elvárásrendet is. Ez a komplex és kellő precizitást igénylő munka jelentős idő igényű volt a projektben. A projekt időbéli haladását és tényleges teljesülését Gantt diagramon ábrázoltam. A diagramból látható, hogy a projekt összesen 64 munkanapot vett igénybe a tervező csapat számára. A teljes projekt tervezésére ugyan 6 hónap áll rendelkezésre, azonban munkaterv bemutatásából jól látható, hogy a tervezőnek csak 2 hónap áll rendelkezésre, mivel az általa elkészített tervekből és adatokból fognak később dolgozni a projekt további résztvevői. A projektet úgy tudta a teljesíteni időben a technológus, hogy szaksegédet vont be a tervezés során. A Gantt diagram alkalmazása idő tervezésekor kulcsfontosságú lehet, hiszen, ha a tervező nem tudott volna bevonni munkatársat, nem tudta volna időben teljesíteni a tervezői munkát. Az időbéli késedelem a projekt meg nem valósulásához vagy a minőségi romlásához vezethetett volna. A tervező kellő gyakorlattal ugyan meg tudta becsülni a kellő létszámot, azonban a jövőben érdemes alkalmazni a diagram használatát az átláthatóság és megbízhatóság miatt. A tervező és a társtervező munkája a PDCA modellel jellemezhető, mely szintén nagyon fontos elem a tervezés során. Összességében elmondható, hogy az élelmiszeripari komplex létesítmény projekt tervezése során kulcsfontosságú lehet a probléma megfelelő meghatározása, a megfelelő munkaterv, időterv és az összehangolt munkavégzés. A projekt elemzése során bebizonyítást nyert, hogy minden résztvevő megfelelően elkötelezett volt. Számomra a szakoktatás kiemelt jelentőségű, ezért ezen projekt tervezése rendkívül jó kihívást jelentett. Remélem, hogy a projekt megvalósulásával a szakoktatás számára példaértékű létesítmény jöhet létre, mivel hiszem, hogy a ma tanulói a holnap szakemberei lehetnek!
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az idősellátás helyzete és fejlesztési lehetőségei a Nyíradonyi járásban
    Terdik, János; Ditzendy, Károly Arisztid; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a Nyíradonyi járásban élő időskorúak helyzetét, az elérhető szolgáltatások jellemzőit vázolom fel, illetve bemutatom azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel javíthatjuk az idősek ellátását. Egy társulás által fenntartott szociális alapellátásokat nyújtó intézmény vezetőjeként nap mint nap érzékelem és szembesülök azokkal a problémákkal, melyek a járás idős korú lakosainak ellátásával kapcsolatban felvetődnek. A járás öregedési indexe a magyarországi átlag alatt van, viszont - a járások 2013-as bevezetése óta - ha csak az elmúlt 10 évet nézzük minden településen nő a 65 és a felettiek száma és a népességen belüli aránya is. Ezért is fontos, hogy kellő időben felkészüljünk és reagálni tudjunk a várhatóan növekvő ellátási szükségletek kielégítésére. Dolgozatom elkészítéséhez a statisztikai adatokon túl, áttekintettem a magyar szakirodalom idősellátással kapcsolatos tanulmányait, a Nyíradonyi járás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjait, szociális szolgáltatástervezési koncepciókat, intézményi beszámolókat. Bemutattam a magyarországi idősellátásban megvalósult néhány innovációt, szolgáltatásfejlesztést, és megfogalmaztam a Nyíradonyi járásban élő idősek ellátásával kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az inkluzív vezetés, partnerségi együttműködés és a települési sikeresség összefüggéseinek vizsgálata Hajdúnánás példáján
    Nagy, Henrietta; Ditzendy, Károly Arisztid; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Kutatásom célja, hogy felderítse Hajdúnánás 2010-11-12-14-16 közötti időszakban bekövetkező fejlődésének folyamatait a főbb meghatározó eseményekre épülve. Célom a város sikerességének, fejlődésének kulcsának, az abban rejlő egyedi erejének feltérképezése, mitől vált mintavárossá a környező települések körében a város. A kulcsszó az inkluzív vezetés, mely megmutatkozik a megváltozott városfejlesztési struktúrában, a közösségi kulturális szerepvállalásban, az innováció és hagyomány együttesében. Személyes hátterem a téma választásban az, hogy mindössze kicsivel több, mint egy éve élek a városban. Hamar szembetűnő volt a város egyedi stratégiája és évek óta működő városmarketingje. Érdeklődésemet egyből felkeltette miben mutatkozik meg a város vonzó ereje. Különlegességét számomra ez adta a dolgozat megírásának, hiszen kívülállóként, de mégis helyi lakosként tudtam szemlélni a változásokat. A kutatás hitelességét a szakirodalmakon túl interjúk és kérdőívek segítették.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kohéziós politika szerepe a felnőttképzési rendszer fejlesztési lehetőségeinek tekintetében
    Petrik, Zsuzsanna; Kondor, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A rohamosan fejlődő világban egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, hiszen a kompetenciák fejlesztése, a tudásalapú gazdaságra épülő munkaerőpiac folyamatos kihívás elé állítja az embereket. Erre jelenthet megoldást a felnőttképzés rendszerének fejlesztése. Gyakorta hallani, hogy a támogatott képzéseket szervező intézmények forráshiánnyal küszködnek. Emellett egyre inkább teret kapnak a felnőttképzéssel foglalkozó, piaci alapon működő képzők. A társadalom szegényebb rétegei a nehezebben elérhető támogatott képzési kínálat miatt megrekednek a fejlődésben, ami hátráltatja a munkaerőpiaci integrációt, és fokozza az elszegényedést. Tekintve az Európai Unió célkitűzéseit, a kutatásom során arra próbálok választ keresni, hogy a kohéziós politika a 2014-2020-as programozási időszakban milyen szerepet játszik Magyarországon a felnőttképzési lehetőségek tovább fejlesztésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Maroslele településfejlesztésének megvalósítása, gyakorlata és annak bemutatása
    Liszkai, Ágnes; Ongjerth, Richárd; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozatom irányvonala, Maroslele Nagyközség településfejlesztése és fejlődésének bemutatása. Tanulmányoztam és összegyűjtöttem olyan hasznos és releváns adatokat, melyek világos képet adtak arról, hogy a téma, melyet választottam a helyi közösség társadalmi és szociális fejlődésére is nagy hatással van. A legtöbb településen hiányzik a fiatalos, előrelátó gondolkodásmód, az innovatív lehetőségek iránti igény, valamint az egészet összefoglaló jövőkép kialakítása. A dolgozatban a településfejlesztés irányvonalát a projekt és a projektmenedzsment fogalmi valamint gyakorlati oldaláról közelítettem meg. Dolgozatomban az óvoda és a bölcsőde fejlesztése mellett a tornacsarnok beruházását, valamint a még, meg nem valósult szolgáltatóház fejlesztését szeretném körül járni és részletesen kidolgozni betekintve a projektmunkákba, amit az önkormányzat szinte zökkenőmentesen tud lebonyolítani. A mostani, rohamosan fejlődő Maroslele olyan település képet ad önnön magáról, ami akár jógyakorlatként több településen is hasznos lehet.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A palliatív-hospice ellátás fejlesztési lehetősége az Országos Onkológiai Intézetben
    Fügeiné Kondrát, Éva Júlia; Ditzendy, Károly Arisztid; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat témája a Palliatív Mobil Team fejlesztési lehetősége, ezen belül is kiemelt hangsúlyt helyezve az ismertség növelésére. A Palliatív Mobil Team egy speciális kórházi konzultációs, támogató csoport. Fő feladata az aktív onkológiai kezelés és a palliatív ellátás összehangolása. A csapat tagok szorosan együttműködnek a betegekkel és hozzátartozókkal, az egészségügyi szakemberekkel és a területileg illetékes palliatív-hospice szolgáltatókkal. A team szakemberei azokat a betegeket látogatják, ahol a kezelőorvos jelzi kérés formájában a palliatív konzultáció szükségességét. Erre leggyakrabban a beteg további ápolásának, gondozásának megszervezése, vagy valamilyen tünet enyhítése, megszűntetése céljából kerül sor. A palliatív ellátásban töltött ideális időtartam 8,5 hónap. Ezzel szemben a betegek nem vagy csak késve kerülnek bevonásra. 2020-ban az átlagos hospice intézményben töltött napok száma 20,7 nap, az otthoni hospice ellátásban 26,7 nap volt. A felesleges beavatkozások, kezelések elkerülésével nő a beteg elégedettség, csökken az aktív kórházi ágyak igénybevétele, az egészségügyi szakdolgozók leterheltsége. A korai palliatív ellátásba kerülés javítja a betegek és hozzátartozóik életminőségét, a minőségi együtt töltött időtartamot. Ötvözi a tüneti kezelést, a gyakorlati segítségnyújtást és a pszichoszociális támogatást. A korai edukáció, érzékenyítés kiemelt szereppel bír más területekhez hasonlóan a köztudatba kerülés, ismertség tekintetében. Ennek része pl. a medikusképzés, önkéntes munka. Az egészségügyi intézményekben a betegekkel a szakdolgozók, nővérek töltik a legtöbb minőségi időt az ápolási feladatokból, vizsgálatokból adódóan. A palliatív ellátásról szóló érzékenyítés a szakdolgozók részére, javítja a szolgáltatás ismertségét, növelné a palliatív ellátásba utalt betegek számát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szegregált élethelyzetek felszámolása Tiszaburán
    Gorzás Szilvia, Szilvia; Ongjerth, Richárd; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatom témája, a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése, Tiszaburán. Megnézem, hogy a szegregáció felszámolását segítő programnak mi a stratégiája, és azt milyen fő és részcélokkal lehet megvalósítani. A dolgozatban kitérek arra is, hogy a lakhatási programmal párhuzamosan szükséges-e más jellegű program, úgy, mint a folyamatos jelenlétet igénylő szociális munka, illetve mennyire lehet fontos a települési szereplők tevékenysége. Elemzek egy lakhatási programot Tiszaburán, megnézem kik a megvalósítók, ki a célcsoport, milyen akadályozó tényezők merülnek fel a megvalósítás során, és milyen eredményt lehet elérni vele. A dolgozat végén pedig következtetést vonok le, hogy a projekt milyen hatással lehet az egyénre, és magára a településre.