Hallgatói dolgozatok (Biotechnológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 346)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bioreaktorok keverési paramétereinek és jellemzőinek szimuláción alapuló optimálása VisiMix szoftver használatávalKun, Andrea; Domonkos, Dávid; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA bioreaktorok tervezése a modern biotechnológia egyik kulcsfontosságú területe, melynek célja a biológiai folyamatok precíz és kontrollált környezetben történő támogatása. A VisiMix szoftver használata ezért fontos lehet az ipar számára, ugyanis nagyobb összegű beruházás nélkül tudunk szimulációkat lefuttatni úgy, hogy széleskörű adatokat kapjunk. A diplomamunkámban a nagy viszkozitású fermentációs körülményekkel foglalkoztam, az alapkoncepció 2 irányba összepontosult, egy sejt által termelt nagy viszkozitású vegyületre, illetve biomasszára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyedi, sterilezhető biotechnológiai berendezés koncepcionális tervezéseBartha, Balázs; Domonkos, Dávid; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetEbben a projektben egy svéd cég megbízása alapján terveztünk egy technológiai berendezést. A Belach Bioteknik egy innovatív és vezető szerepet betöltő vállalat a biotechnológiai és feldolgozási iparágakban. A megrendelés egy olyan technológiára szól, melyben egy, a gyümölcs- és zöldségipar melléktermékeit felhasználó fermentációs folyamat sterilizációs követelményeire összpontosít. A technológia specifikus követelmények közé tartozik a szubsztrátum sterilizációja, hűtése, oltókultúra hozzáadása és keverése, átvitel egy csomagoló gépbe, valamint a műveletek utáni in situ tisztítás. A technológiai folyamat fő része magában foglalja a szubsztrátum átvitelét egy préselési vagy szárítási lépés után egy keverésre alkalmas berendezésbe a hőkezelés megkezdéséhez. A hűtés után az oltókultúrát aszeptikus körülmények között hozzá kell adni, majd a szubsztrátumot keverni kell, a megfelelő homogenitás eléréséig. Ezután a kevert szubsztrátumot egy steril vonalon kell átvinni a következő lépéshez, a végcsomagoláshoz. Használat után az eszközöket a helyszínen tisztíthatónak kell tervezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fed-batch fermentáció: kulcsfontosságú tényezők és hatások Aspergillus niger lizozim termeléséreSzabó, András Miklós; Karaffa , Levente; Bíró, Vivien; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetDiplomamunkám során génmódosított Aspergillus niger lizozim termelésének kulcsfontosságú tényezőit és azok hatásait vizsgáltam fed-batch fermentáció során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Éheztetés hatása a cirkadián óra génjeinek expressziójára humán mesenchymális őssejtekbenMagi, Katalin Fruzsina; Zákány, Róza; Katona, Éva; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA cirkadián óra egy majdnem minden élőlényben jelen levő molekuláris óra melynek hála testünk alkalmazkodni képes a külső ingerekhez és változásokhaz. Mondern társadalmunkra sajnos jellemző a nagy mennyiségű mesterséges fény, felborult alvási ritmusok és egészségtelen táplálkozás melyek jelentősen összetudják zavarni ezeket a finom molekuláris ritmusokat. A felborult cirkadián ritmusokkal olyan betegségek hozhatók összefüggésbe, mint a daganatos elváltozások, cukorbetegség, izületi gyulladások, depresszió és még sok más. Kutatásaim során ezeknek a cirkadián óragéneknek az újraszinkronizálási lehetőségét vizsgáltam tápanyag megvonást alkalmazva humán mesenchymális őssejtekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Aspergillus niger második aox génjének mutációiMolnár, Csilla; Karaffa, Levente; Márton, Alexandra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA munkámban megvizsgáltam a második aox gén mutációit, valamint azok hatásait a sejt működésére. Az alternatív oxidáz enzim nem életfeltétel a különböző mikroorganizmusok körében, viszont az Aspergillus niger citromsav termeléséhez elengedhetetlen. Ez a tény az oka annak, hogy különböző A. niger törzsekben vizsgáltuk az alternatív oxidáz és a második alternatív oxidáz gént. A génekről képződő fehérje szekvenciák alapján az NCBI (National Center for Biotechnology Information) oldalán található BLAST (Bacis Local Alignment Search Tool) eszközzel minden elérhető (2023. március; körülbelül 70 törzs) Aspergillus niger törzset megvizsgáltunk. Ezek alapján filogenetikai fát készítettünk, majd a fa segítségével vizsgálva a törzsek elhelyezkedését illetően különféle mutációkat figyeltünk meg. Az Aspergillus niger sensu stricto komplex törzseiben hat különböző allélt különböztethetünk meg az adott aox2 gén esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aspergillus niger második alternatív oxidázának filogenetikai elemzéseMezei, Szabolcs; Karaffa, Levente; Márton, Alexandra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetAz alternatív oxidáz számos élőlényben kiemelt szereppel bír, például segíti a beporzást, az antivirális védekezést, oxigénszegény körülmények között a redukált kofaktorok regenerálását, és a reaktív oxigén és nitrogén gyökök elleni védelmet. Léteznek olyan élőlények, melyeknek genomja egynél több alternatív oxidáz gént kódol. Ilyen az ipari biotechnológiában gyakran használt Aspergillus niger fonalas penészgomba is, melyben két alternatív oxidáz gén található. A gombában az alternatív oxidáz a citromsav gyártásának elengedhetetlen eleme. Diplomamunkám elkészítéséhez filogenetikai elemzést végeztem, mely az Aspergillus niger-ben megtaláható második alternatív oxidáz gén eredetének meghatározására irányult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cercell eldobható bioreaktorok karakterizálása és összehasonlítása nagyléptékű rozsdamentes acél bioreaktorokkalSukta, Eszter; Varga-Erdei, Éva; Molnár, Ákos Péter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA bioreaktorok méretnövelésének sikerét alapvetően meghatározza a megbízható mérnöki és tudományos jellemzés. Ehhez olyan paramétereket kell figyelembe venni, mint a kLa, a P/V, a keverési idők és a nyírófeszültség eloszlás. Jelen munka a bioreactor kLa, homogenizálási idő (mixing time) meghatározása és pH állítása CO2 gázzal maximális munkatérfogaton, különböző keverő sebesség mellett. A bioreaktorok mért jellemzőinek összehasonlítása az üzemi bioreaktorokéval.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Amiláz aktivitás változása mézekbenTuri, Eszter; Gyémánt, Gyöngyi; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA méz egy tömény cukor oldat, amit rovarok, elsősorban méhek gyűjtenek növények vagy levéltetvek által kiválasztott nektárból.A mézben természetesen jelen vannak különféle enzimek és fontos szerepet játszanak a méz minőségében. A legjelentősebb enzim a mézben az amiláz, amit régebbi nevén diasztázként a méz minősítésére is használnak. A méz irodalomban a diasztáz megnevezést együttesen használják az α-, β-, γ-amiláz aktivitásra.A mézben speciális tesztekkel meghatározott diasztáz aktivitást diasztáz számban (DN) adják meg. A diasztáz aktivitást a mézben a gyűjtés éve is befolyásolhatja. Az enzimek megőrzik a méz tulajdonságait és frissességét, valamint megtartják az állagát, emellett antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kézműves sörfőzés titkaiGönczi, Martin; Lakatos, Csilla; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetSzakdolgozatom témája a kisüzemi sörfőzés bemutatása. Napjainkban a nagy gyárak mellett egyre több kisüzemi, kézműves vagy házi sörfőzde jelenik meg. Ezekben a kisebb gyárakban kisebb mennyiségben állítanak elő söröket, kiemelten odafi-gyelve a minőségre. Söreik különlegesebbek a nagyüzemi sörökkel összehasonlítva. A kisüzemi sörfőzdék vagy házi sörfőzdék, saját recepteken dolgoznak, különleges sörfőzési technológiákkal kísérleteznek és számos sörfőzési technikát mutatnak be söreikben. Ezek a sörök kis számban, esetenként limitált darabszámban, időszakosan elérhetőek. A kisüzemi sörfőzésnek is ugyan az az alapja, mint a nagyüzemi sörfőzésnek. Szakdolgozatomban kitérek a sörgyártás folyamatára, lépéseinek a bemutatására, sörfajták megismertetésére. Azért esett a választásom erre a témára, mivel korábban már én is foglalkoztam otthoni sör-készítéssel, különböző fajta sörök előállításával és azok tökéletesítésével. Dolgozatomban szeretném azt is bemutatni, mik azok az apró, de fontos lépések és technikai eljárások, amikkel tökéletes minőségű és kinézetű sört tudunk előállítani, hogyan tudjuk ezeket kis mennyiségben otthon kialakított sörfőzdében megvalósítani és mik a sörfőzésnek azok a tit-kai, amivel magas minőségő és az adott fajtára jellemző tulajdonságokat el tudjuk érni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őshonos és hibrid pulykák összehasonlítása vérben mérhető paraméterek, illetve hirtelen szívelhalás kialakulásában szerepet játszó gének alapjánHalász, Boglárka; Fazekas, Mónika Éva; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetDolgozatomban ismertetek több magyar őshonos pulykafajtát, illetve hibrid pulykát. Röviden bemutatom az intenzív állattartás és egyéb környezeti tényezők pulykákra gyakorolt hatásait. Megvizsgáltam az őshonos és hibridpulyka különböző genetikai paraméterei közötti különbségeket qPCR módszerrel, illetve a különböző vérparaméterek koncentrációját véranalizátorral. Eredményül kaptam, hogy a hibrid pulykákban a szívelhalást okozó gének jelentős expressziós értékeket mutattak, a vérparaméterek pedig magasabb szintet mutattak, mint az őshonos pulykákban. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy az intenzív állattartás hozzájárulhat a pulykák szívbetegségének kialakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fermentált hústermékek előállítása, mikrobiológiájaJuhász, András János; Molnár, Ákos Péter; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA fermentált hústermékek mikrobiológiai úton előállított élelmiszerek. A fermentáció célja, hogy a termék eltarthatóbbá és ízletessé váljon. A folyamat elindításához használhatnak starter kultúrákat, vagy az érlelő helyiségben megtalálható mikroorganizmusok kerülhetnek a termékbe. A mikrobák kialakítják az érzékszervi tulajdonságokat, a karakterisztikus ízvilágot, metabolitjaik által. A megtermelt vegyületek képesek gátolni a romlást és megbetegedéseket okozó mikrobákat. Az érési folyamat során lejátszódó mikrobiológiai és biokémiai folyamatok megértése segít fejleszteni a termékek ízvilágát és biztonságosságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Saccharomyces cerevisiae monokultúrás fermentációja szacharóz szénforráson, kobalt(II)-ionok jelenlétébenIles, Krisztina; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; Kovásznai-Oláh, Richárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetKutatásunk motivációját a fitoremediációs technológia hulladékának felhasználása, mint szubsztrát és annak optimalizálása adta. Az általunk kidolgozott eljárás során ipari alkoholt is nyerhetünk ki a klasszikus módszerrel visszanyerhető hő és fém mellett. Kutatócsoportunk kobalt(II)-ion jelenlétében vizsgálta a szacharóz szénforráson végrehajtott monokultúrás alkoholos fermentációt a körülmények megteremtésének érdekében. A főkísérlet körülményeinek optimalizálásához számos előkísérletet végeztünk, melyek során vizsgáltuk az általunk használt mikroorganizmus toleranciáját a kobalt(II)-ionra nézve (0-100 és 0-10 mg/L), keményítő hasznosítását (0-1500 mg/L), illetve az általunk használt élesztő sejtvonal alkoholkihozatalát szacharóz szénforráson (0-50 mg/L). Ahogy azt a szakirodalmi kutatás során több kísérlet esetében is láthattuk, a kobalt nagy koncentrációban toxikus a sejtekre, viszont kisebb koncentrációban is csökkenti a sejtszámot. Hasonló eredményeket kaptunk, hiszen 0-100 mg/L koncentráció alkalmazása esetén teljesen gátolta a kobalt a sejtnövekedést, és 0-10 mg/L koncentráció tartományban is csökkentette, bár nem annyira szignifikáns mértékben. A fermentációs kísérlet során a kobalt 10,00 mg/L koncentrációig csökkentette a sejtszámot, majd állandósult az abszorbancia, függetlenül a gátlószer koncentrációtól. Az alkohol kihozatal esetén is hasonló eredményeket kaptunk, 10 és 50 ppm tartományban nem változott szignifikánsan a keletkezett alkohol mennyisége. A kobalt alkalmazhatóságát vizsgálva az ipari alkohol termelésben, az a következtetés vonható le, hogy 50 mg/L-ig terjedő koncentrációk esetén, a kobalt nem szignifikáns mértékben csökkenti a biomassza tömegét, viszont ez később állandósul. Ez a tolerancia kialakulásával magyarázható, amit számos tanulmányban vizsgáltak [14, 22, 23, 25]. Ezért bioremediációs és fitoremediációs folyamatokban alkalmazható az említett koncentrációig. Azonban fontos megjegyezni, hogy az ennél magasabb koncentrációk már toxikus hatást gyakorolhatnak rá, amit szintén számos tanulmány [20, 21] és saját kísérleteink eredményei is alátámasztanak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fotometriás lipáz enzimaktivitás mérési módszer fejlesztéseTamás, Laura; Kondor, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA szakdolgozati kutatásomban lipáz enzimekre fejlesztettünk ki fotometriás mérési módszert.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A keleti vándorsáska (Locusta migratoria) polifenizmusaCsipkés , Nóra; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA szakdolgozat a keleti vándorsáska (Locusta migratoria) biológiájára összpontosítva részletesen elemzi ennek a rovarnak a testfelépítését, szaporodását és élőhelyeit. A sáskajárás jelenségét a klímaváltozással összefüggésben vizsgálva bemutatja, hogyan érinti ez a jelenség különböző területeket, és milyen változások következnek be az éghajlati változások hatására. A dolgozat továbbá áttekinti a polifenizmus fogalmát, kiemelve más természeti példákat is. A keleti vándorsáska polifenizmusát részletesen elemezve a fiziológiai, morfológiai és viselkedésbeli változásokat ismerteti. Az okok feltárásához a kutatás kitér a polifenizmus kiváltó ingereire, és részletesen elemzi az epigenetikai mechanizmusok szerepét, beleértve a DNS-metilációt, a hiszton módosulásokat, a nem kódoló RNS-eket és az anyai/apai hatásokat is. A szakdolgozat eredményei hozzájárulnak a keleti vándorsáska biológiájának és polifenizmusának, valamint a sáskajárás mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aktin gátló szerek hatása a sejtek nanocső képző készségéreJobbágy, Enikő-Beatrix; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA Gaucher-kór a legelterjedtebb lizoszomális tárolási betegség, amelynek okozója a lizoszomális glükocerebrozidáz enzim hibája, amely a sejtmembrán működését és biofizikai jellemzőit is megváltoztatja, így például megnő a mesterségesen képzett nanocsövek száma. A szakdolgozat keretein belül nanocsövek képződését vizsgáltuk THP-1 makrofág sejtekben. A nanocsövek aktin filamentumokból és lipid membránokból álló citoplazmatikus kitüremkedések, amelyek szomszédos sejteket kötnek össze, ezzel biztosítva az intercelluláris kommunikációt. A nanocsövek több funkcióval is rendelkeznek, lehetővé teszik a sejtszervecskék, proteinek, genetikai információ, akár mitokondriumok, kis RNS molekulák intercelluláris szállítását. A nanocsövek létrejöttének mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy az aktin filamentumok kialakulása, az aktinpolimerizáció egy kulcslépése a folyamatnak. Az aktinpolimerizáció befolyásolásával a sejtek közötti nanocsövek kialakulásának gyakorisága is befolyásolható. A kutatómunka célja aktin polimerizációt befolyásoló vegyületek alkalmazása, és azok hatásának vizsgálata makrofág sejtekben, konfokális mikroszkóppal. A vizsgálatokhoz latrunculint (polimerizáció gátló) és falloidint (depolimerizáció gátló) alkalmaztunk, mint aktinpolimerizációt befolyásoló vegyületeket ,majd a sejteket kezelés után konfokális mikroszkóppal vizsgáltuk, fluoreszcens membránfestéket (DiI) alkalmazva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Saccharomyces bayanus alkoholos fermentációjának vizsgálata Molibdén(VI) jelenlétébenCsernus, Virág; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; Kovásznai-Oláh , Richárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetKutatásunk célját a fitoremediációs technológia hulladéktermelésének optimalizálása és minimalizálása volt. Az eredeti technológiában kinyert hő és szennyező fém mellett ipari alkohol is visszanyerhető az általunk kidolgozott eljárásban. Kutatócsoportunk molibdenátion jelenlétében vizsgálta szacharóz tartalmú szénforráson tenyésztett élesztő alkoholos fermentációját. Több kutatás is bizonyította, hogy a Saccharomyces bayanus elvesztette a molibdén hasznosításának képességét, mégis azt tapasztalták kis koncentrációban serkentő hatást gyakorol a növekedésére és az oxigénfelvételre. A főbb vizsgálatok a molibdén visszanyerésére terjedtek ki a szennyezett területekről, illetve a Saccharomyces cerevisiae tűrőképességét vizsgálták molibdén jelenlétében, és arra gyakorolt hatását. Annak érdekében, hogy optimalizálni tudjuk a főkísérlet körülményeit, számos előkísérletet végeztünk el. Ezen kísérletek során vizsgáltuk a mikroorganizmus toleranciáját a Mo(VI)-ionnal szemben (0-100 mg/mL). Megvizsgáltuk keményítő hasznosításukat (0-1500 mg/L), illetve szacharóz szénforráson az általunk vizsgált élesztő sejtvonal alkohol kihozatalát. Az elvégzett kísérletek azt az eredményt mutatták, hogy a molibdén kis mennyiségben serkenti az élesztő növekedését, és a S. bayanus képes hasznosítani a táptalajban lévő keményítőt. A főkísérlet során azt tapasztaltuk, hogy a molibdén kis koncentrációban 10 mg/L-ig nem fejtett ki gátló hatást a sejtek növekedésére, illetve alkohol kihozatalára. Feltételezhető, hogy hasznosítani képes a táptalajban jelenlévő molibdén forrást alacsony koncentrációban, ami több korábbi kutatás eredményével is megegyezik, melyek azt mutatták, bár az élesztők elveszették metabolikus rendszerüket a molibdén megkötésére az evolúció során, és gátló hatással van a növekedésükre, mégis egy bizonyos koncentrációig serkentő hatást fejt ki. Arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy további vizsgálatok elvégzése javasolt a S. bayanus molibdén iránti affinitásának vizsgálatára, és annak remediációs hulladékfeldolgozásban történő felhasználását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rumok előállítása, típusai és tulajdonságaik, a mikrobák hatása a rumok tulajdonságairaSzabó , Márk Rómeó; Fekete, Erzsébet; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA szakdolgozatom elkészítése során az volt a feladatom, hogy ismertessem a rumkészítés lépéseit, a lejátszódó biokémiai folyamatokat és mutassak be néhány speciális erjesztési technikát. Az irodalmi áttekintésből fontos információt szerezhetünk a rum eredetéről, összetételéről, megtudhatjuk, hol vannak a legfőbb rumtermelő vidékek. A rum történelmileg, képekben és ízekben gazdag ital, amely fűszerekkel és ízesítőszerekkel társul. Kivételes a szeszes italok között, mert termékválasztéka, felhasználási módja és változatos felhasználási lehetőségei miatt italként és ízesítő összetevőként is felhasználható. A rum, akárcsak a whisky és a konyak, a hordóban érlelt termékek hagyományaihoz hasonlóan nemes szeszes italnak tekinthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szennyvíztisztítás és szennyvíziszap hasznosításIván, Gergő Attila; Ág, Norbert; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetSzennyvíztisztátás alapvető bemutatása. A tisztítás során keletkezett iszap hasznosítása különböző módokon. Tokaji szennyvíztisztító telep adatainak elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Saccharomyces sejtvonalak monokultúrás és kokultúrás fermentációja szacharóz és keményítő szénforráson, nikkel(II)-ionok jelenlétébenGalambos, Dóra Viktória; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; Kovásznai-Oláh, Richárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetKutatásunk motivációját a fitoremediációs technológia hulladéktermelésének minimalizálása, illetve a termékek optimalizálása adta. A klasszikus módszerben visszanyert hő és fém mellett az általunk kidolgozott eljárásban ipari alkohol is nyerhető. A körülmények megteremtéséhez a kutatócsoportunk Ni(II)-ion jelenlétében vizsgálta a keményítő szénforráson végrehajtott kokultúrás alkoholos fermentációt. A főkísérlet körülményeinek optimalizálásához számos előkísérletet végeztünk, melyek során vizsgáltuk az általunk használt mikroorganizmusok toleranciáját a Ni(II)-ionra nézve (0-100 mg/L), keményítő hasznosításukat (0-1500 mg/L), illetve az általunk használt élesztő sejtvonalak alkoholkihozatalát szacharóz szénforráson (150 g/L). Kutatócsoportunk a pilot kísérletek során összevetette az általunk izolált sejtvonalak vizsgálata során nyert tapasztalatokat ipari, illetve törzskönyvtárai sejtvonalak eredményeivel. A főkísérlet során azt tapasztaltuk, hogy keményítő szénforráson (60 g/L Amylum maydis, kénsavval részlegesen hidrolizált) végzett fermentáció Ni(II)-ion jelenlétében (37,5 mg/L), kokultúrás összeállításban 128,05%-kal magasabb alkoholkihozatalt ért el, mint monokultúrásan, mikroaerofil körülmények között. Arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy a Bacillus sp. és Saccharomyces sp. (SC_NYH_1) kokultúrás fermentációja további vizsgálatokra javasolt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rekombináns mitotípussal rendelkező interspecifikus Saccharomyces hibridek és a szülői törzsek fiziológiás vizsgálataHodik, Lilla; Antunovics, Zsuzsa; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA Saccharomyces fajok hibridjei egyre nagyobb teret nyernek a biotechnológiában. A S. cerevisiae kiváló modellszervezetnek bizonyult különböző kutatások során, így interspecifikus hibridjeinek vizsgálata is kézenfekvő a kutatók számára. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az interspecifikus hibridek genomja mindkét szülő genomjából örököl különböző géneket, így mindkét törzs számunkra kedvező tulajdonságait mutathatja. Kísérleteim során rekombináns mitotípusú törzseket vizsgáltam meg fiziológiás szempontból. Eredményeim egyeznek a korábbi kutatásokéval - a hibridek stressztűrése áltagosan sokkal jobb, mint a szülői törzseké. Ezek a felfedezések nagy hatással bírnak a borászat fejlődésére, ahol előszeretettel alkalmazzák az általam vizsgált élesztőfajokat.