Szerző szerinti böngészés "Nagy, Zita Éva"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 48)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat-asszisztált terápiák(2014-05-20T12:11:52Z) Daróczi, Enikő; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban bemutatom az állat-asszisztált tevékenységek típusait, átfogóbb képet nyújtva a kutyaterápiáról. Megindokolom, hogy miért a kutya az egyik legalkalmasabb állat e tevékenységre, továbbá ismertetem a módszer kialakulásának történetét, hatásait. Kitérek a célcsoportokra, részletesen ismertetem az idősek, ép gyermekek, pszichiátriai betegek körében zajló, illetve a büntetés-végrehajtási intézményekben való munka jellemzőit. Továbbá felhívom a figyelmet a módszer hiányosságaira. Bemutatom a segítő-, és terápiás kutyák alkalmazásának jogszabályi hátterét hazánkban, valamint önálló kutatás keretében kérdőíves módszerrel vizsgálom a Magyarországon működő, segítő kutyát képző szervezetek működését, finanszírozását, önkéntesi hátterét, elért célcsoportjait, problémáit. Kutatásom fontos pontja annak felmérése, hogy a szerveztek részéről mutatkozik-e igény egy szociális munkás bevonására szervezetük hatékonyabbá tétele érdekében. Szakirodalmakból vett példákkal, és kutatásom eredményeivel indoklom, hogy miért lehetne beilleszthető egy szociális munkás e területre, illetve milyen tevékenységi köröket láthatna el e szervezeteknél.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni lmbt személyek szabadidő töltési és szórakozási lehetőségei(2011-05-04T12:59:52Z) Kapusi, Anita; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA fővárostól távolodva egyre kevesebb LMBT jellegű hellyel találkozunk. Általában a nagyvárosokban akad egy-két szórakozóhely, ahol a homoszexuálisok zártkörűen vagy csak megtűrten szórakozhatnak, illetve elvétve találni egy-két egyesületet amely kulturális programokat nyújt a számukra. A Kelet-Magyarországi régióban Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán van időszakos megszakításokkal zártkörű „meleg” szórakozóhely. A heteroszexuális szórakozóhelyeken nem szívesen jelennek meg, mert ha felvállalják a másságukat negatív visszajelzéseket kapnak, ha pedig nem homoszexuálisként szórakoznak nem tudják igazán jól érezni magukat. Dolgozatomban az lmbt emberek szabadidős és szórakozási lehetőségeit vizsgálom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni posztdoleszcensek: internet, chat és szexualitás(2011-05-09T12:06:14Z) Kmecz, Krisztina; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA posztadoleszcen debreceni fiatalok interneten való ismerkedése, mely előtérbe került a személyes megismerkedéssel szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A diákmunka személyiségformáló hatásaBölönyi, Tamás; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a diákmunka témáját célozza meg. A Debreceni Egyetem hallgatóit interjúk segítségével vizsgálom meg a munkavégzési szokásaikról, későbbi terveikről. Hipotézisem szerint az ember, ha diákmunkát vállal az hatással lehet a későbbi munkavállalásaira, munkakedvére elhivatottságára. A segítői szándék, az együttműködéshez való alkalmazkodás is megjelent a hallgatók körében. A diákmunka pszichológiai megközelítését szociális munkás szemmel vizsgáltam meg. A diákmunkások körében megfigyelhetőek az alábbi jelenségek: a szorongás, társas serkentés és gátlás, a harag és az agresszió, a fásultság, depresszió. Ezek a jelenségek nemcsak a felnőttek körében figyelhetőek meg, hanem a fiataloknál is. A diákmunka jelensége a középiskolások, egyetemisták tagjait nagyobb számban érinti. A munkavállalás lemondással járhat, nemcsak a szabadidő egy része vész el, hanem az ember kapcsolatai is átalakulnak. Az egyetemistákkal, és a projektmenedzserekkel készített interjúk rávilágítottak arra, hogy a diákmunkával érdemes foglalkozni, a hallgatók, a projektmenedzserek véleményei fontosak a téma feldolgozás során. . Megállapítható, hogy a diákmunka rendkívül befolyásolja az életünk alakulását, megváltozik a munkához való hozzáállás, elhivatottság érzése is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elmélet és valóság(2012-05-31T05:04:14Z) Szőke, Sarolta; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a homoszexualitás témájával foglakozom, azon belül is külön figyelmet fordítva a homoszexuális identitás kialakulására, és annak főbb jellemzőire. A témáról, előzetes feltevéseimmel ellentétben számtalan szakirodalom létezik, és ezeken belül különböző elméletek találhatók. Az elméleteknek mindig van egy olyan buktatója, hogy, bár tudományosan teljesen megalapozottak, mégsem reprezentálják a kutatott csoport tényleges attitűdjeit. Ezért a szakirodalom ismertetése mellett tartalomelemzéssel vizsgálom a Mások című melegeknek íródott folyóiratot arra a kérdésre keresve választ, hogy tudatosan, vagy tudattalanul mely elméletekhez kapcsolódnak, milyen identitásmintát tükröznek. A homoszexualitásról alkotott kép a történelem folyamán jelentős változásokon ment keresztül, és különböző társadalmakban és korokban különbözőképpen ítélték meg, illetve szankcionálták. Mégis, a mai napig nem veszette el tabu jellegét. Ha csak a legegyszerűbb példát nézzük, az iskolai tananyagban, míg más etnikai vagy vallási kisebbségek szerepelnek, a homoszexualitásról nem tesznek említést, vagy ha meg is említik, csak úgy, mint egy ellenpéldát, a normálistól különbözőt, a kerülendő rosszat. Ezek után nem csoda, hogy a magyar társadalom bizonyíthatóan negatívan viszonyul a szexuális kisebbségekhez. Nincs megfelelő tudásanyagunk arról, hogy mi is jellemzi a meleg embereket, így az esetek nagy többségében a laikus ember az általánosan elterjed sztereotípiákra kénytelen hagyatkozni, és egyenlőségjelet tesz a homoszexualitás és az AIDS, vagy a pedofília közé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Az ember ellentmondásos módon tapasztalja meg az embert"(2014-05-20T10:52:30Z) Bihari, Sára; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarMunkám során siket emberek életének különböző területeit mutatom be összehasonlítva más fogyatékkal élő emberekével. Vizsgálom azt, hogy a társadalomtól elzárkózva élnek? A nyelvi képességeik milyen mértékben vannak hatással a pályafutásukra? Az iskolai végzettségük eltér a más fogyatékkal élő emberekétől? Hogyan alakítják személyes kapcsolataikat, ezeket hogyan használják fel? Hallássérültekkel vagy hallókkal barátkoznak szívesebben? Az internet használata befolyásolja kapcsolataikat? Ha igen, hogyan? Milyen a foglalkoztatottsági arányuk? Ezen kérdések vizsgálatához felhasználtam a 2010-ben lezajlott TÁRKI 5.4.1. modernizációs projekt adatbázisát, melyen másodelemzést végeztem. A HJKE-JTSZ Debrecen Jelnyelvi Tolmácsszolgálat munkatársai segítségemre voltak egy fókuszcsoportos beszélgetés során, amelyen hét siket ember vett részt. A beszélgetésből kiragadott részleteket illusztrációként használom. Ezen kívül tartalomelemzést végeztem siket és nagyothalló költők versein, amelyeket összehasonlítottam kortárs halló költők írásaival.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Értékek reflektorfényben(2013-05-08T05:17:57Z) Szabó, Nikolett; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája az emberi normák és erkölcsi értékek vizsgálata. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam miként vélekednek általános erkölcsi értékekről az emberek egy nem mindennapi szituációban. Kutatásaim alapjául egy kvantitatív kutatása szolgál, a Közbiztonság és Morál kutatás, melyet a Szociológia és Szociálpolitika Tanszék a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen végez. A kutatás célja megismerni az emberek közlekedésbiztonságra vonatkozó hozzáállását, valamint általános erkölcsi értékeit. A kérdőívek lekérdezésére egy rendőrségi akció közben került sor és ez eredményezi a különleges szituációt. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy befolyásolja-e az általános erkölcsi értékek megítélését a hatóságok jelenléte. Mindezt a témára nézve releváns elméletek ismertetésével, korábbi kutatási eredmények összehasonlításával, illetve az említett kutatás adatainak elemzésével teszem. Munkám során arra az eredményre jutottam, hogy a kutatásban résztvevő alanyok igen szigorúan ítélik meg a kérdőívben szereplő morális értékeket, viszont a hatóságok jelenléte nem befolyásolta számottevően a véleményüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Evészavar-e a vegetarianizmus?Nagy, Zita Éva; Tisljár, Roland; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Csikai, Enikő; Kövér, Lili; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA vegetarianizmus egy komplex élelmiszer-kiválasztási viselkedésnek és ételkerülési mintázatnak tekinthető. Jelen szakdolgozat célja kettős: egyrészről kérdéseket fogalmaz meg a különböző vegetarianus csoportok magyarországi kiterjedtségére, illetve jellemzőire vonatkozóan, másrészről az Étel Választási Kérdőív (Food Choice Questionnaire, FCQ), illetve az Evési Attitűdök Tesztje (Eating Attitudes Test, EAT-26) alkalmazását javasolja annak feltárására, hogy a hazai vegetarianisták körében milyen (kóros) attitűdök állnak az ételválasztás módjának hátterében. A vizsgálat segíthet azonosítani olyan a rizikótényezőket, amelyek megléte esetén a klinikai pszichológiai munkában a vegetarianizmust, mint egy (fejlődő) evészavar elfedésére szolgáló viselkedést lehetséges számba venni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A férfi homoszexualitás társadalmi elfogadottsága 16 és 45 éves korosztályban(2010-05-09T12:06:06Z) Sziklai, Attila; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAbsztraktomban röviden szeretném kifejteni azokat a gondolatokat, amelyek meghatározták a szakdolgozat témáját és annak célkitűzéseit. Az interjúk elkészítésével állt célomban elérni azokat a célkitűzéseket, melyekkel bizonyítani szándékoztam az általam feltételezett hipotéziseket. Ezek a célkitűzések pedig nem voltak mások, mint a melegek mindennapi életének megismerése és emberközelivé tétele. Nagyon sokan ugyanis napjainkban sem látják tisztán a meleg életét, így sok előítéletet tanúsítanak feléjük, ez pedig nagyban nehezíti meg a társadalomba való, zökkenőmentes beilleszkedést. Az interjúalanyaimat szakértői mintavétellel választottam ki, a lehető legszélesebb kört igyekezve ezzel elérni. Hogy a legtágabb képet kaphassak a melegek életéről, elfogadottságukról és az ezen irányú tapasztalataikról. A végeredmény tekintetében úgy érzem, hogy mindezt sikerült elérni és ezzel is segíteni tudtam a meleg társadalom azon törekvéseibe, melyek a jogi keretek elérése mellett, a hétköznapi diszkriminációt is megszüntetik, de mindenképpen csökkentik. Továbbá reménykedem abban is, hogy a közeljövőben még több ilyen témájú szakdolgozat fog születni, más szemszögből való megközelítés tekintetében. Témavezető: Nagy Zita Éva Szakdolgozat készítésének éve: 2010Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalok dohányzás, alkohol- és drogfogyasztásának jellemzőiWimmer, Glória; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája a fiatalok dohányzás, alkohol-és drogfogyasztásának jellemzői és az azokat befolyásoló tényezők vizsgálata. Az utóbbi években a fiatalok körében az tapasztalható, hogy már nagyon korán kikerülnek a szülői kontroll alól és ennek a ,,szabadságnak” következtében bizonyos dolgokat már igen hamar megismernek és kipróbálnak. Ide sorolható pl. az alkohol, a dohány vagy a drog. A tinédzserek többsége már nem ép családban nevelkedik fel és a szülők is egyre kevesebb időt tudnak fordítani a gyermekeikre. Ezáltal a fiatalok könnyen beleeshetnek az alkohol, tiltott szerek kipróbálásába vagy akár a rendszeres használatába is. Ma már a legtöbb szórakozóhelyen hozzá lehet jutni a különböző szerekhez és így a középiskolások korosztálya sincs ettől elzárva. Kutatásom célja egy átfogó képet kapni arról, hogy a Magyarországon élő fiatalok milyen különböző szereket használnak, és milyen tényezők befolyásolják ezek használatát vagy kipróbálását. Kutatásom során a Magyar Ifjúság 2012-es kutatásának adatbázisát használom fel és ebből készítek egy másodelemzést az SPSS rendszer segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatalok migrációja és az ifjúságpolitika összefüggései(2013-05-22T13:07:48Z) Hamvas, László; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban arra vállalkoztam, hogy a magyar fiatalok körében az elmúlt években jelentősen megnövekedett, s mára társadalmi problémává vált migráció jelensége mögött húzódó okokat feltárjam, hiszen ezek beazonosítása nélkül nem lehetnek sikeresek a megoldást célzó intézkedések. Az elméleti háttér vizsgálatakor az elmúlt évtizedek társadalmi változásait és a migrációval kapcsolatos elméleteket dolgoztam fel, majd a maslow-féle szükségletpiramis segítségével a következő hipotéziseket állítottam fel: Nem a hiány-, hanem a növekedési motívumok kielégítetlensége áll a migráció mögött. A közérzet általános rosszabbodása felelős a migráció mértékének növekedésében. A foganatosított intézkedések a rossz célzás miatt nem érik el céljukat. A hipotézisek vizsgálata során az első lépés az Európai Unió, Magyarország és az Észak-alföldi Régió összehasonlítása volt, migrációs folyamataik és erre adott válaszaik, stratégiáik – és a fiatalok érintettsége miatt – az ifjúságpolitikai intézkedéseik szempontjából. Ezt követően egy 2012-es, a Debreceni Egyetem hallgatói körében végzett kutatás másodelemzését végeztem el. Az eredmények nem csak a hipotéziseket igazolták, de rámutattak arra is, hogy a jól megválasztott ifjúságpolitikai koncepció hozzájárulhat a migráció káros hatásainak csökkentéséhez. Ezért a dolgozat végén a hazai ifjúságpolitika átgondolására, cél- és eszközrendszerének a fiatalok szükségleteihez való igazítására vonatkozó javaslatokat fogalmaztam meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásának lehetőségei - Szociális foglalkoztatás Putnokon(2013-01-03T13:59:16Z) Rublinszki, Adrienn; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAz értelmi fogyatékos személyek életük során folyton szembekerülnek azzal, hogy nemcsak saját magukat kell legyőzniük, hanem embertársaik előítéleteit is, ahogy a munka világában is. Zárt „világként” jelenik meg előttük a nyílt munkaerőpiac. A foglalkoztatás szempontjából az értelmi fogyatékos személyek csoportját a fogyatékossággal élő emberek egyik leghátrányosabb helyzetű csoportjának lehet tekinteni. Hazánkban jelenleg az értelmi fogyatékos személyek esetében a foglalkoztatás helyszínei a szociális intézményi foglalkoztatás, az akkreditált munkáltatók által biztosított foglalkoztatás és a védett foglalkoztatás, amelyek növelik a szegregációt. A külső munkahely súlya a többihez képest még mindig elenyésző. A szociális foglalkoztatás végkimeneteleként gyakorlatilag nem jelenik meg a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, a statisztikai adatok nem mutatnak reális képet arról, hogy hány ember esik el a képességeihez mért foglalkoztatás lehetőségétől. Szakdolgozatom témájaként a B-A-Z Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ putnoki szervezeti egységében működő szociális foglalkoztatást jelöltem meg. Célom volt, hogy felmérjem elégedettek-e a foglalkoztatásban résztvevők a munkájukkal, illetve, hogy a szociális foglalkoztatás hozzájárul-e az életminőségük javulásához. Feltevésemet kutatásom eredményeivel igyekeztem igazolni, vizsgálva az életminőség dimenzióit (gyermekkor, intézményi foglalkoztatás, munka, anyagi helyzet, jövő, jövőkép) 10 interjú elkészítésén keresztül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékkal élők a Debreceni Egyetemen - esélyek egyenlőségeBesenyei, Edit; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozati témám a Debreceni Egyetemen lévő fogyatékkal élő hallgatókról szól, a nehézségeikről, lehetőségeikről és a tanulásuk fontosságáról. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos felmérni a hallgatók szükségleteit, annak ellenére,hogy kevesen vannak az egyetemen. Megfigyeléseket kellene végezni velük kapcsolatban annak érdekében, hogy az akadályokat, amikkel szembe találják magukat, láthassuk. Ahhoz, hogy felmérjem, mennyire érzik magukat segítettnek és teljes értékű embernek az egyetemen, félig strukturált interjút készítettem néhány hallgatóval. Azért készítettem félig strukturált interjút, mert az adott személyek véleményét és tudását szerettem volna megismerni, valamint egy pontosan körbehatárolt részproblémáról, a fogyatékosságáról és a Debreceni Egyetemen való létről beszélni. Úgy gondolom, hogy ez a legjobb formája annak, hogy összegyűjtsem az információkat az emberektől. 6 hallgatóval sikerült kapcsolatba kerülnöm és rengeteg segítséget adtak a dolgozatomhoz. Kutatási kérdésemet megfogalmazva az volt a célom, hogy felmérjem, ki hogyan érzi magát az egyetemen. Érdekelt, hogy mennyire vannak tisztában az esélyegyenlőségi tervvel, melyet az egyetem számukra készített el és kíváncsi voltam, hogy van-e valami, amin változtatnának ezzel kapcsolatban. Érdekelt, hogy a számukra lehetővé tett segítségek és szolgáltatások, milyen formában jelennek meg és mennyire veszik igénybe. Szót ejtettünk a nem túl távoli jövőről is és érdekelt, hogyan látják magukat 5-10 év múlva és milyen jövedelemből tudnának megélni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyatékos emberek társadalmi integrációját befolyásoló szociálpszichológiai tényezők vizsgálataNagy, Zita Éva; Pántya, József; DE--Bölcsészettudományi KarAzt a tényt, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben társadalmi hátrányokkal, a társadalmi befogadás hiányosságaival küzdenek, széles körben ismeri és elismeri mind a társadalmi, mind a szakmai közvélemény. Viszonylag kevés szó esik azonban az e jelenség hátterében álló működésekről és mechanizmusokról. Dolgozatom elméleti fejezetében röviden bemutatom, hogy a szociálpszichológia, a fogyatékosságtudomány, illetve néhány (kortárs) társadalomelemző milyen gondolatisággal közelíti meg a fogyatékosság és a kapcsolódó szak- és közpolitikai intézményrendszer működésének kérdését. Empirikus kutatásomban sztereotípiavizsgálat és „storyboard” technika alkalmazásával a válaszadó személyek fogyatékos emberekkel kapcsolatos „elképzeléseit”, „rejtett várakozásait” vizsgálom. E vizsgálat során igyekszem rávilágítani mind a fogyatékos emberek eltérő csoportjaival kapcsolatos eltérő „várakozásokra”, mind a válaszadók személyes jellemzőinek „várakozásaikra” gyakorolt hatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékosok a munkaerőpiacon(2013-01-07T12:37:57Z) Papp, Éva Erzsébet; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy fogyatékos fiataloknak szóló munka projektet követek végig. A dolgozat hipotézise, hogy a fogyatékos emberek állapotuk miatt nehezebben találnak munkát. Munkám során ezt a kijelentést próbáltam cáfolni vagy igazolni. Első körben tisztázom a fogyatékosság különböző meghatározásait, majd a fogyatékosokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci fogalmakat, illetve a szemléletformálással kapcsolatos elveket, modelleket, kutatásokat, népszámlálási adatokat, kitérve a stigmatizációra is. A gyakorlati részben bemutatom az intézményt, ahol ez zajlik, részletesen ismertetem a programot, bemutatom az interjúalanyokat, az elemzés módszerét, az interjúk körülményeit, illetve egy másik ehhez hasonló kezdeményezést. A dolgozat megírása során tizenkét interjút készítettem, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, mind pedig az intézmény oldaláról megvizsgálva a kérdést. Összegezve az eddigieket a hipotézisem beigazolódott. Az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a programban részt vevő fogyatékos fiatalok rendkívül motiváltak, a maguk nemében jó munkaerők és szívesen dolgoznak. Kiderült viszont az is, hogy bár a munkáltatók örömmel vették jelenlétüket és komolyan vették a feladatukat, úgy gondolják, hogy a jelenlegi intézményi és jogszabályi keretek között a mostani gazdasági rendszer adottságait is számításba véve sajnos igen kis esélye van egy fogyatékos embernek a munkaerőpiacon érvényesülni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékosság-specifikus tréningek tartása a "többségi társadalom" tagjai részéreBabik, Tamás; Nagy, Zita Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a különböző fogyatékossági típusokkal kapcsolatos szemléletformáló tevékenységeknek milyen hatása van a társadalom tagjaira. Ehhez föl kellett tárnom, hogy hogyan vélekednek és korábban mi volt a véleményük a fogyatékosságokról és arra kerestem a választ, hogy miért van szükség szemléletformálásra. Ezeknek a vizsgálata során fontosnak tartottam annak föltárását, hogy az ismeretek átadása milyen módszerekkel történhet, és hogy melyik nyújt mélyebb tanulási folyamatot a résztvevők számára. Kutatásomban vizsgáltam, hogy az „ép” személyek részére kidolgozott szemléletformáló tréningek során a résztvevők milyen visszajelzéseket adtak az oktatók felé. Ehhez fókuszcsoportos vizsgálatot készítettem a tréningek oktatóival, melybe 5 személy került bevonásra, közöttük 3 fogyatékossággal élő szerepelt. Ezt azért tartottam fontosnak, mert kíváncsi voltam arra, hogy a különböző csoportok tagjai hogyan fogadták a fogyatékossággal élő oktatót, mennyire tudtak együtt dolgozni, stb. A szakemberek véleményeikkel alátámasztották a szakirodalmakban foglaltakat, mi szerint szemléletformáló tevékenységre szükség van annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja, elfogadása meg tudjon valósulni, ez által csökkennek a fogyatékosságokkal kapcsolatban kialakult előítéleteik. Az előítéletes gondolkodás azért jelenik meg, mert ritkán valósul meg a kölcsönös találkozás, mely a szemléletformáló tevékenység során lehetővé válhat. A vizsgálatomban igazolódott az a dolgozatom elején megfogalmazott hipotézisem, hogy a résztvevőknek pozitív visszajelzései alakulnak ki a szemléletformáló tréningekkel kapcsolatosan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Függőségtől az autonómiáig(2010-05-08T17:00:34Z) Rublinszki, Adrienn; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAhhoz, hogy a másságot el tudjuk fogadni, és ne sajnálattal közelítsünk felé, a társadalomnak szemléletváltozáson kell „áthaladnia”, hogy kimerje jelenteni, hogy a sérültek e folyamatosan alakuló világnak teljes értékű tagjai. Segítséget kell nyújtani számukra a teljes értékű élethez, és tudatosítani kell bennük, hogy ugyanolyan értékes emberek. A hetvenes években kezdett kibontakozni egy szakmai vita, amelyet olyan szakemberek kezdtek kiprovokálni, akik külföldi tanulmányutakon szereztek tapasztalatokat az ott már működő, létjogosultságot szerzett normalizációs elvről. 1985-ben mutatták be először Magyarországon az osztrák Lebenshilfe kiscsoportos lakóotthoni rendszerét, mint a hazai intézményhálózat továbbfejlesztésének egy lehetséges útját, amely Kitagolás néven került be a köztudatba. Hazánkban az 1990-es években kezdődött meg a lakóotthonok kialakítása civil és állami kezdeményezések nyomán. Az említettek miatt szakdolgozatom fő témájaként a putnoki lakóotthonban élő értelmi fogyatékos felnőttek életminőségét jelöltem meg. Dolgozatom fő célkitűzése volt, hogy igazoljam azt a feltevésemet miszerint a lakhatási körülmények javulása elősegíti a fogyatékos felnőttek társadalmi integrációját. E feltevésemet kutatásom eredményeivel igyekeztem igazolni, vizsgálva az életminőség dimenzióit (életvitel és társas kapcsolatok, munka, feladatok, anyagi helyzet, szabadidő, önrendelkezés, döntés, ellátottság, környezet) 11 interjú elkészítésén keresztül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A futballiganizmus, mint deviáns viselkedés(2012-06-04T06:34:25Z) Baráti, László; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat témája a futballhuliganizmus. A szakdolgozat célja az, hogy megismertesse a jelenséget és annak fogalmi hátterét. A deviancián keresztül kerül bemutatásra a futballhuliganizmus elméleti háttere szociológiai, pszichológiai és biológiai elméleteken keresztül. Ezen kívül magát a futballhuliganizmus fogalmát és a kiváltó okokat ismerteti a szakdolgozat. Valamint olyan szélsőséges helyzetek, amelyek ma a világban fellelhetőek, ezt néhány ország bemutatásával beleértve Magyarországot is. A szakdolgozatban lévő kutatás arra keresi a válaszokat,hogy hogyan viszonyulnak a mai társadalomban a futballhuligánokhoz. Tehát hogyan vélekednek róluk és hogy mi a véleményük a jelenségről. A szakdolgozat tartalmaz olyan lehetőségeket, amelyekkel sikeresen lehet és lehetne küzdeni a futballhuliganizmus visszaszorításáért. Ennek részeként egy olyan fejezet is megfogalmazódott, hogy a szociális munkások mit tehetnének a futballhuligánok ellen. Azonban az ott megfogalmazott feltevés csak elméleti, mert gyakorlatban még sehol sem került kialakításra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekvállalási magatartás a cigány nők körében(2012-05-29T06:17:18Z) Rácz, Eszter; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a cigány nők gyermekvállalására, az ezzel kapcsolatos attitűdök megismerésére vállalkoztam. Célom az volt, hogy megismerjem az ezzel kapcsolatos szokásaikat. Elsőként a cigányság fogalmát próbáltam definiálni, különböző megközelítési módokat figyelembe véve. Ezt követően vándorlásukat, eredetüket mutattam be, amely úgy gondolom meghatározó, hiszen ha a cigányság életkörülményeit, társadalmi helyzetét szeretnénk megismerni, a történelmi múltjukra is szükséges kitérni. A cigány és nem cigány népesség demográfiai jellemzői több szempontból is eltérnek egymástól. A rendszerváltás után olyan változások következtek be, amelyeknek hosszú távú hatásai vannak, és olyan következményekkel, valamint jelenségek elterjedésével jártak, mint például: az anyák idősebb korban való szülése, kitolódó gyermekvállalás, csökkenő termékenység. Dolgozatomban ezekre is kitérek, emellett a magyar és cigány nők termékenységét, és az e téren, az elmúlt évtizedekben végbement változásokat is ismertetem. Kutatási módszerként fókuszcsoportos interjút végeztem, amely során cigány édesanyák osztották meg velem, és egymással gyermekvállalási szokásaikat, gyermeknevelés során szerzett tapasztalataikat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hallássérült fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési esélyei(2011-05-09T11:39:00Z) Joó, Zsanett; Nagy, Zita Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarNapjainkra a fogyatékosságot és a fogyatékossággal élő emberek problémáit az emberiség globális problémái közé emelték. Azonban a társadalomban lévő előítéletek megnehezítik a fogyatékossággal élők beilleszkedését, az előítéletek annak is köszönhetőek, hogy a társadalomnak nincs elég információjuk ezekről az emberekről. (Könczei 1992) A fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzete sokkal rosszabb, mint a társadalom többi tagjáé, emellett a hallássérültek elhelyezkedését a rossz írásbeliségük és a nem mindig megfelelő kommunikációs szintjük nehezíti. A fiatal hallássérültek még nehezebb helyzetben vannak. (Bánfalvy 2002) Szakdolgozatomban a fiatal hallássérültek továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeit vizsgáltam, abból a szempontból, hogy milyen összefüggés van a továbbtanulási és később az elhelyezkedési esélyek között, ha szegregált vagy integrált iskolában tanulnak ezek a fiatalok. A kutatás során 6 darab félig strukturált kérdőív és 3 szakértői interjú készült el. A kutatást nehezítette, hogy ezekkel a fiatalokkal nagyon nehéz kapcsolatba lépni. Fontos kérdés volt, hogy ezek a fiatalok milyennek látják a későbbi elhelyezkedési esélyeiket, mit gondolnak a jövőjükről, melyik oktatási formát (szegregált vagy integrált oktatás) látják jobbnak és miért. A szakértői interjúkra azért volt szükség, mert kíváncsi voltam arra, hogy azok az emberek véleményére, akik kapcsolatban állnak a hallássérült fiatalokkal, emellett a kérdőívek alacsony száma is indokolta.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »