Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet) Szerző szerinti böngészés "Almássy, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 28)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekvállalás bizonyosságától a gyermektelenség veszteségéig - Nem akaratlagosan gyermektelen nők veszteségeinek fókuszcsoportos vizsgálataTanács, Eszter Ágnes; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a nem akaratlagosan gyermektelen nők veszteségeit vizsgáltam. Kvalitatív kutatásomban fókuszcsoportos interjúkat végeztem 18 nem akaratlagosan gyermektelen nővel, és a tematikus analízis módszerével vizsgáltam, milyen mintázatok jelentkeznek a veszteségek és a veszteségfeldolgozás kapcsán. Vizsgálatom, korábbi kutatásokkal egybehangzóan igazolta, hogy a nem akaratlagosan gyermektelenség megfoghatatlan veszteségnek tekinthető, melyhez jogfosztott gyász kapcsolódik. Eredményeim rámutatnak a nem akaratlagos gyermektelen nők veszteségeivel és veszteségfeldolgozásával kapcsolatos olyan tényezőkre, amelyeket az érintett személyek pszichológiai támogatásában érdemes figyelembe venni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekvállalási attitűdök és a klímaszorongás összefüggésének vizsgálataGergely, Virág Panna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkám fókusza egyrészt a klímaszorongás elterjedtsége, jellemző mértéke és kapcsolata a vonásszorongással, másrészt az, hogy a reprodukciós döntésekben a klímaszorongás szerepet játszik-e háttértényezőként. A klímaszorongás viszonylag új pszichológiai fogalom, melynek vizsgálata a klímaválsággal járó kockázatokra való ráébredéssel párhuzamosan kezdődött. Ezért a szakirodalmi áttekintésben a korábbi munkák alapján körvonalazom, hogy mit is takar a fogalom, és bemutatom a szerzők által más-más szempontból megragadott hátterét, jelentőségét. Arra is kitérek, hogy a vonásszorongás, illetve a természettel való kapcsolat jelentősége az identitásban milyen összefüggéseket mutat a klímaszorongással. Emellett bemutatom a gyermekvállalás döntésében általában szerepet játszó faktorokat, legkimerítőbben azt, hogy az éghajlatváltozás által kiváltott aggodalmak hogyan befolyásolhatják a döntést. A minta gyermektelen 18 és 48 év közötti felnőttekből állt, akik leginkább a 20-24 éves tartományba estek. A részvétel egy önbevallásos kérdőívcsomag kitöltésével történt, amiben kezdetként demográfiai kérdések mellett a gyermekvállalási attitűdökről megfogalmazott kérdések szerepeltek, majd a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Klímaszorongás Skálát és az Átdolgozott Környezeti Identitás Skálát tölthették ki. Eredményeink szerint a vonásszorongás mértéke jóval magasabbnak mutatkozott, mint a klímaszorongásé. Utóbbinak emelkedettsége pedig legtöbbször magas vonásszorongással járt együtt. A gyermekvállalás tekintetében azt láthatjuk, hogy minél magasabb volt a klímaszorongás és a természettel való kapcsolat személyes jelentősége, annál jelentősebbek voltak a potenciális gyermek jövője miatti aggodalmak a klímaváltozás kapcsán. Bár a gyermeket akaró személyeknek kissé alacsonyabb volt a klímaszorongása a gyermeket nem akarókénál, az eltérés nem volt meghatározó. A tervezett családméret és a klímaszorongás között nem volt összefüggés. Nemi hovatartozásból és életkorból fakadó különbségeket nem mutattunk ki a klímaszorongás mértékében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szociális szorongás vizsgálata a perfekcionizmus és a rumináció tükrébenSomogyi, Dominika; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a szociális szorongással és annak társmechanizmusaival foglalkoztam, a perfekcionizmussal és a ruminációval összekötve. A szociális szorongással küzdők esetén ez a mechanizmus negatívan befolyásolja az emberek mindennapi tevékenységeit, jellemzően a társas interakciók előtt, közben, illetve után is. Erős félelem társul a negatív megítéléshez és túlzott rágódás jellemző rájuk a társas interakciók alkalmával. Ezek a gondolatok olyan önmagukról negatív képeket tartalmaznak, amelyek felerősíthetik a jövőbeli társas interakciókhoz kapcsolódó elvárásokat. A szociálisan szorongásban szenvedő emberekre jellemző a perfekcionizmus, tehát magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben a társadalmi helyzetekben, és túlzottan önkritikussá válnak, ha nem érik el ezeket a követelményeket és elvárásokat. A perfekcionizmus és a rágódás különbözőképpen tartja fenn az egyén hiedelemrendszerét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apai bánásmód hatása a felnőttkori kötődésre, párkapcsolati elégedettségre és önértékelésreSkórán, Fruzsina; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA család életünk legfontosabb és legmeghatározóbb közege, hiszen alapvető értékeink, kötődésmintáink innen erednek. A gyermek és az őt gondozó, a legtöbb esetben szülő közötti kötődés hatalmas jelentőséggel bír. Elsődleges tapasztalatainkat a szüleinkkel kialakított kapcsolatunkból szerezzük. Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató, illetve szakember kezdett el foglalkozni az édesapa gyermeke életében betöltött szerepével. Szakdolgozatomban az apai bánásmód hatását vizsgálom a lány gyermekek életére nézve, a felnőttkori kötődés, párkapcsolati elégedettség és önértékelés szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alváshalogatás vizsgálata a normál halogatással, önkontrollal és az inszomniával összefüggésbenAndráska, Petra; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogy milyen összefüggés mutatkozik meg az alváshalogatással az általános halogatás, önkontroll és az inszomniás értékek tekintetében. Vizsgálataim során azt is figyelembe vettem, hogy milyen mindennapi tevékenységeket folytatnak a kitöltők, milyen a munkabeosztásuk, mit csinálnak elalvás helyett. Az eredmények alapján a mindennapi tevékenységek nem befolyásolják nagyban az alváshalogatás mértékét. Általában valamilyen okos eszköz akadályozza a kitöltők elalvását, ugyanis például sorozatokat vagy filmet néznek, esetleg közösségi oldalakat használnak, ismerőseikkel beszélgetnek. Emellett a halogatás pozitív irányú, míg az önkontroll negatív irányú összefügést mutatott az alváshalogatással. Megvizsgáltam a különbségeket passzív és aktív halogatók között is, a passzív halogatókra nagyobb alváshalogatás volt jellemző. Illetve beigazolódott, hogy az alváshalogatás összefüggésben állhat a nagyobb inszomniás értékkel. Nemek tekintetében nem mutatkozott különbség sem az alváshalogatás, sem az inszomniás értékek tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dadogás kapcsolata az érzelemszabályozással és interperszonális készségekkelBlaskó, Helga; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja a társas kapcsolatokban is fontos szerepet játszó érzelmi és interperszonális tényezők vizsgálata volt egy olyan kommunikációs zavarral rendelkező csoporton belül, amely kialakulásának és az életre gyakorolt hatásának komplexitása nagy mértékű. A kutatásom középpontjában, mint kommunikációs zavar a dadogás állt, amelyről a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerint akkor beszélhetünk, hogyha a beszédelemeknek a megnyújtása és ismétlése, valamint a beszéd során megfigyelhető szünetek gyakran és visszatérő módon jelentkeznek, illetve a beszéd folytonosságának zavarához vezetnek. Bár a dadogó személy által a nyelvi szinten tapasztalt nehézségek egyértelműen megmutatkoznak, a nem-nyelvi szinten értelmezhető problémák már kevésbé vagy egyáltalán nem. Míg a dadogó és nem dadogó személyeket összehasonlító nemzetközi vizsgálatok többnyire a gyermekekre fókuszálnak, addig kutatásom középpontjában a felnőttek álltak. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy a dadogó személyek a kommunikáció zavara mögött rendelkeznek-e/tapasztalnak-e az érzelmi és a társas képességek szintjén is megfigyelhető nehézségekkel/ket. Kutatásom eredményei szerint bár a két vizsgált csoport között lényeges különbség nincsen az érzelemszabályozási nehézségek és az alexitímia tekintetében, az interperszonális készségek megítélésében, azon belül is a kommunikációs készségek értékelésében mégis van. Az érzelemszabályozás fontossága a dadogással összefüggésben jelentkező negatív érzelmekkel kapcsolatban mutatkozik meg. Az érzelmi terület feltárására az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS) és a Torontói Alexitímia Skálát (TAS-20) alkalmaztam, a társas szféra értékelésére pedig az Interperszonális Készségeim Kérdőívet használtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Depressziós tünetképződés vizsgálata a maszkulin normákhoz való ragaszkodás, az érzelemszabályozás és a segítségkérő magatartás összefüggésébenDebreceni, Donát; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarEz a tanulmány a férfias normákhoz való ragaszkodás és az érzelemszabályozási nehézségek és a segítségkérő viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a férfiak depressziós tüneteihez. A vizsgálathoz kérdőíves módszert alkalmaztunk, ahol szerettük volna a magyar mintán még nem alkalmazott Maszkulin Normákhoz Való Ragaszkodás Skálát hazai populáción vizsgálni és magyar nyelvre adaptálni. A kérdőív csomagot férfiak tölthették ki, a teljesen minta nagyság n=157 lett. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a férfinormákhoz való ragaszkodás, mind az érzelemszabályozás jelentős hatással van a férfiak depressziójára, és hogy kapcsolat van a segítségkérő attitűd, a férfinormák és a férfiak depressziós tünetei között. Az a megállapításunk, hogy a férfiak depressziójára és öngyilkosságára hatással vannak a hagyományos nemi szerepek és normák, amelyek befolyásolják a depressziós tünetek kialakulását. Az egészségügyi szakembereknek a diagnózis felállításakor nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a férfiak depressziós tüneteire és a férfias normákra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatal felnőttek párkapcsolatának vizsgálata a családi légkör és kapcsolati hiedelmek fényében.Szük, Emese Noémi; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a fiatal felnőttek párkapcsolatait vizsgáltam. A származási család légkörének hatására voltam kiváncsi, hiszen a család amiben felnőttünk kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan fogunk egy közeli kapcsolatban működni felnőttként. Vizsgáltam ezáltal a származási család hatását a negatív párkapcsolati hiedelmekre valamint a páros megküzdésre egyaránt. Kitértem a negatív hiedelmek befolyására a párkapcsolati elégedettséget illetően. Emellet vizsgáltam, hogy akik több hiedelemmel rendelkeznek mennyire adaptívan közdenek meg párjukkal együtt egy probléma esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogorvostól való szorongás és félelem az általános segítségkérő viselkedés tükrébenSzabó, Kata Boglárka; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarVizsgálatom során a fogorvostól való szorongást és félelmet vizsgáltam meg alaposabban. Az átfogó vizsgálat érdekében áttekintettem a fogorvosi szorongással és félelemmel kapcsolatos legfontosabb szakirodalmakat, a szorongás és félelem fogalmának meghatározását, valamint leggyakrabban előforduló típusaikat. Kitértem a szorongást és félelmet leggyakrabban kiváltó okok ismertetésére, valamint röviden bemutattam néhány módszert a lehetséges kezelési módszerek közül is. Említést tettem az általános segítségkérő viselkedés fogalmáról és az ezzel kapcsolatos kutatásokról, valamint a fogorvostól való segítségkérés gyakorlatát is körbejártam. Ezt követően saját kutatást végeztem fogorvosi kezelésre járó páciensek körében kérdőív segítségével. Az elemzés során a kérdőívre adott válaszokat elemeztem ki részletesen és azok eredményeit ismertettem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A holisztikus szemlélet és a pszichoszomatika szerepe a medicinában- a fogorvosi praxisban előforduló betegségek pszchoszomatikus megközelítéseTóth, Klára; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatban igyekeztem megvilágítani a holisztikus emberszemlélet fontosságát a medicinában, kiemelten szakterületemen a fogorvosi gyakorlatban. Igyekeztem bemutatni és igazolni a társszakmák interdiszciplináris összefüggéseit, a szemlélet működőképességét és jogosultságát a segítségnyújtásban. Ennek megértéséhez összefoglalásra kerültek azok a szociálpszichológiai oksági tényezők, melyek a ma emberének komplex problémahalmazát és azok kapcsán jelentkező ugyancsak összetett panaszait okozzák, ismételten alátámasztva a holisztikus megközelítés szükségességét. Definiálásra került a pszichoszomatika fogalma és a pszichoszomatikus - kiemelten a dentalis medicinába tartozó - betegségek, azok gyógyításának holisztikus-pszichoszomatikus szemlélete. Hangsúlyt kapott a fogászati félelem jelenségének fontossága, mely a leggyakrabban előforduló mentalhigiénés feladat a fogászati rendelőben. A dolgozat további célja, hogy elhelyezze és megvilágítsa a fogorvos szerepét a mentalhigiénés munkában, mellyel a saját szakterületén képes a hozzá forduló páciensek nemcsak testi, hanem lelkiállapotán, teljes életminőségén, azaz jóllétén javítani, magát az embert gyógyítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kapunyitási krízis, illetve egyéb normatív és paranormatív krízisek egyidejű jelenlétének hatása a depressziós tünetek megjelenésére végzős egyetemi hallgatók körébenUri, Vivien Erzsébet; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA kapunyitási krízis a 18 és 30 év közötti, kezdődő felnőttkorban lévő fiatalokat érintő normatív krízis, amely bejósolhatatlan lehetőségekkel, állandó változással és számos döntési helyzettel jár, a bizonytalanság és a sebezhetőség érzését kelti a fiatalokban, akik jellemzően megkérdőjelezik identitásukat és karrierválasztásukat is. Emellett gyakori a szorongásos és depressziós tünetek megjelenése is. Dolgozatomban a kapunyitási krízis és egyéb normatív, illetve paranormatív krízisek hatását vizsgáltam a depressziós tünetek megjelenésére végzős egyetemi hallgatók körében. Továbbá kitértem a kapunyitási krízis és a depresszió bizonytalanságintoleranciával való kapcsolatának vizsgálatára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kényszeres tünetek és az érzelemszabályozási nehézségek kapcsolataKricsán, Zsófia; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja feltárni, hogy a különböző típusú kényszeres tünetek mely érzelemszabályozási nehézségekkel mutatnak együttjárást. Továbbá, hogy a hasonló számú tünettel rendelkezőknél a nagyobb stressz esetén több érzelemszabályozási nehézség detektálható-e. Ezenkívül vizsgálatra került az is, hogy tapasztalható-e nemi különbség a tünetek típusa, illetve azok hétköznapi megélése szerint. A statisztikai elemzés eredménye alapján az érzelmi tudatosság hiányán kívül a többi érzelemszabályozási nehézség pozitív irányú együttjárást mutatott a kényszeres tünetdimenziókkal. A stressz és az érzelemszabályozási nehézségek között csak a 22-34 tünetű csoportnál mutatkozott meg pozitív irányú együttjárás. A nemi különbségek tekintetében a kontaminációs és tisztogatási, illetve a vegyes kényszeres tünetek csoportjában volt szignifikáns különbség nemek szerint, a károkozással, valamint a gyűjtögetéssel kapcsolatos tünetek esetén tendenciaszerű eltérés volt tapasztalható. Szignifikánsan nem, de tendenciaszerűen megmutatkozott, hogy magas tünetszám (35-56) esetén a férfiakat szubjektíve jobban zavarják a kényszeres tünetek, mint a nőket. A vizsgálat egyik fő célkitűzése volt a klinikai és szubklinikai esetek közötti határ feltérképezése, jobb megértése, ezáltal a prevenció illetve a korai intervenció elősegítése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kisgyermekes édesapák depressziójának vizsgálata a temperamentum függvényébenNagy-Antal, Lívia; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a depresszió kutatások sorát erősíti, ezen belül a fókusz az édesapák depresszióján volt. Kutatásunkban kétlépcsős módszert használtunk az édesapák depressziójának mérésére, azért, mert a szakirodalmi adatok alapján így mérhető fel legpontosabban a férfi depresszió. A vizsgálatunkban párok vettek részt, akik 18-36 hónapos gyermekek szülei. A célkitűzéseink között szerepelt az, hogy feltárjuk a különbségeket a nők és férfiak depressziójának tüneti képére vonatkozóan. Kutatásunk másik célja a párok vizsgálatával az volt, hogy következtetéseket tudjunk levonni a pár egyik vagy mindkét tagjának depressziója és a párkapcsolatban jelen levő megküzdés módok minősége között. Kutatásunk kiterjedt a gyermekek temperamentumának feltérképezésére (az édesanyák jellemzése alapján), illetve arra, hogy ez milyen hatással van az apa depressziójára. Vizsgáltuk továbbá az édesapák konformitását a tradicionális maszkulin normákkal, s azt is, hogy e tényező mentén hogyan alakul a férfi depressziós tüneti kép.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus-járvány hatása az idősotthonokraMolnár-Kovács, Andrea; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a koronavírus mentális egészségre kifejtett hatását vizsgálja az idősotthonok lakóinak vonatkozásában. Az idősödő magyar társadalom ismertetését követően kitér azon törvényileg meghatározott szolgáltatási formákra, melyek ezen generáció segítségére vannak. Részletesen bemutatja az időseket érintő krízishelyzeteket, különös tekintettel a koronavírusnak lélekre gyakorolt hatását. Az egyes járványhullámokon keresztül számba veszi a kormányzati intézkedéseket, az azokkal összefüggésben meghozott belső intézményi szabályzatokat, valamint mindenezek mentálhigiénés vetületeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Krízis és rezilienciaTóth-Rektor, Magdolna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarMentálhigiénés szakdolgozatom témája a krízis, - mely „válságot” jelent - és a reziliencia, - a lelki rugalmasság -, melyet megpróbálok a mentálhigiéné szempontjából minél átfogóbban bemutatni. Krízisek mindannyiunk életében előfordulnak előbb, vagy utóbb, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy ha találkozunk velük, minél nagyobb hatásfokkal tudjunk védekezni annak károsító hatásai ellen. A fogalom számomra azért nagyon fontos, mert számos tulajdonságot magában foglal, amit fejleszthetünk, ezáltal az életünk sokkal eredményesebb, gondtalanabb és elégedettebb lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mentálhigiénés Programterv a Szolnoki SZC Kreatív Technikum és Szakképző Iskola 11. SZ osztály számáraKovács-Bernáth, Tünde; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA mentálhigiénés program célja az énkép erősítése, a kommunikáció fajtáinak és a konfliktuskezelés lehetőségeinek megismerése, az asszertív magatartás, kommunikáció elsajátítása. Valamint a szorongás csökkentése, a feszültség oldása, a testi egészség megőrzése, javítása mellett a közösség építése és az empátia fejlesztése segítse elő a tanulók jelenléti oktatásba való visszatérését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyi stresszNémeth, Orsolya; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarTémaválasztásom okának érzem azt, hogy jómagam is –mint mindenki e bolygón- érintett voltam a stresszes helyzetek leküzdésében, sokáig magam is kerestem a módszereket, hogy miként tudok a számomra legideálisabb módon megküzdeni vele. Később a szociális szférába sodort az élet, ahol már nem csak a magánélettel járó stresszek érintettek, hanem a klienseim életútjában bekövetkező kudarcok is teret nyertek az életemben. Ezért tartom fontosnak a mentálhigiénés szakember jelenlétét az élet minden területén, hiszen akármilyen szektorban van jelen (például iskolában, munkahelyen, vagy független tanácsadóként) segíteni tud abban, hogy az egyén megküzdjön az őt érő állandó stressz hatásokkal. Sokfajta stressz létezik, lehetetlen teljesen kizárni az életünkből, azonban meg kell tanulnunk együtt élni, vagy megküzdeni vele. Véleményem szerint a stresszel való megküzdés függ attól, hogy milyen a személyiségünk, az önismeretünk, milyen környezetben élünk, mennyire tudjuk kezelni az új helyzeteket, kihívásokat. Ha rendelkezünk megfelelő megküzdési stratégiával, akkor lehetőségünk van arra, hogy egészséges keretek között tudjuk élni az életünket, még ha sokszor stresszhelyzettel állunk is szemben. Azonban ha nem tudunk megküzdeni a stresszel, vagy folyamatos és hosszú ideig fenn álló stressz ér minket (például egy sokáig húzódó rossz párkapcsolatban élünk, vagy évekig olyan munkahelyen dolgozunk, ahol folyamatosan inzultál a főnökünk) akkor az megbetegíthet minket, mind mentálisan, mind fizikailag is. Úgy gondolom minden embernél más-más ok váltja ki a stresszt, olyan akár a fájdalomérzetünk. Van, akinek ugyanaz az ütés nagy fizikai fájdalmat okoz, míg a másik ember semmit nem érez belőle. Ugyanilyen a stresszhelyzet is; valakinek egy adott helyzet sokkal több feszültséget, nehézséget okoz, mint a másik embernek. Szakdolgozatomban elsőnek a stressz fogalmáról, pozitív-, negatív stresszről lesz szó. Részletesen kitérek a munkahelyi stresszre és stresszorokra, valamint a pszichoterror jelenségre is. Úgy vélem, hogy egy munkavállalónak fontos a vezetőjével, főnökével való viszonya is, ezért kitérek a vezetési stílusokra. Mivel szociális területen dolgozok ezért a pandémia alatt is dolgoztam, így röviden bemutatom, hogy milyen hatással volt rám, mint munkavállalóra a szegregáltság érzése, a bezártság, a korlátozás miatt felgyülemlett feszültség, valamint arra is, hogy miképpen vezettük/vezették le. Ezután a kiégésről és a stressz okozta szomatikus megbetegedésről írok. Egy fejezetet szántam az iskolában átélt stresszhelyzetekről is. Végül a megküzdési stratégiákról is írok, többek között a rezilienciáról, meditációról, rekreációról. A szakdolgozatomat szakirodalmak és tapasztalataim alapján építem fel, valamint minden nagyobb fejezet végén leírom, hogy az én megítélésem szerint egy mentálhigiénés szakembernek milyen szerepe lehet az adott területeken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nyelvtanulás, mint eszköz a lelki egészség megőrzésére és javításáraNovák, Emese; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy rávilágítsak a nyelvtanulás fontosságára mentálhigiénés szemlélettel, mint az egyik lehetséges eszköz a lelki betegségek megelőzésére és javítására. Ez a megközelítésem több tényezőből indult ki. Az egyik, hogy az utóbbi időben különösen felerősödött a bizonytalanságérzetünk a világban zajló társadalmi, politikai, gazdasági, egészségügyi változások miatt, és ezáltal a stressztűrő képességünk is nagy kihívásoknak van kitéve. A testi egészségünk mellett most különösen fontos a szellemi jóllétünket is megőrizni. Ebben segíthet a nyelvtanulás is, hiszen számos jótékony hatása van, melyek közül megemlítek néhányat a szakdolgozatomban. A témám másik kiindulópontja a napjainkban egyre inkább fokozódó társadalmi igény a nyelvtudás iránt. Ez a szükséges elvárás, tovább fokozhatja a kisebbségi érzést, azoknál, akik évekig próbálnak megtanulni egy elvárt idegen nyelvet, de nem érnek el különösebb eredményt. Emiatt a nyelvtanulást sokan élik meg kudarcként. A mentálhigiénés kompetenciákkal rendelkező nyelvtanár az emberi problémákat jobban szem előtt tartva, a nyelvi fejlődés mellett, támogatja a tanuló mentális jóllétét, rugalmasságát, alkalmazkodóképességét, és segíti, hogy megtalálja önmagát a nyelvtanulás útján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az otthonról hozott szülői minta a gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdökre gyakorolt hatásának vizsgálata óvodáskorú gyermek(ek)et nevelő szülők körébenFarkas, Diána; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA bennünket ért gyermekkori hatások, elsődleges szocializációnk és az, ahogyan szüleink „szerettek” minket jelentős szerepet játszanak életünk későbbi szakaszaiban is. Az anya-, illetve az apafigura felénk irányuló bánásmódja nagyban meghatározhatja a későbbi nevelési elveinket, párválasztásunkat, ahogyan családi életünket „vezetjük”. A legfontosabb célkitűzésem tehát kutatásom során, hogy megvizsgáljam a társas támogatottság, ill. a diádikus coping függvényében a gyermekkori tapasztalataink, az „otthonról hozott” szülői, ill. családminták, - különös tekintettel a negatív tapasztalatokra-, milyen hatással lehetnek később saját szülői nevelési attitűdjeinkre. A szülők ugyanis öntudatlanul is „átörökíthetik” saját, sérült mintáikat. Ám a rosszul rögzült belső folyamatok megfelelő önkritikával és önismereti munkával finomíthatóak a kiegyensúlyozott és boldog élet érdekében, így ha eljutunk addig, hogy felismerjük a múltunkban munkáló, ránk negatívan ható folyamatokat, már tettünk is pár fontos lépést afelé, hogy megszabaduljunk tőlük. Ez azonban egy rendkívül bonyolult, és hosszú folyamat, harc önmagunkkal, mely küzdelemben fontos, hogy legyen támaszunk. Ekképpen többek között olyan kérdésekre keresem a választ, mint, hogy: Milyen szülők lesznek azok, akiket bántalmaztak gyermekkorukban? Milyen szülői nevelői attitűd jellemzi őket a saját gyermekükkel való kapcsolatukban? Tovább viszik későbbi kapcsolataikba a maladaptív mintázatot? S vajon min múlhat, hogy azonosulunk-e, vagy szembe megyünk az otthon tanultakkal?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Párkapcsolati elégedettség összefüggései az énképpel, tesképpel és a diádikus megküzdésselOláh, Noémi Ilona; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA párkapcsolati elégedettség töretlenül népszerű kutatási téma, hiszen a kérdéskör vizsgálata számos potenciális befolyásoló tényezőt jelenthet. A párkapcsolati elégedettség iránti érdeklődés és annak mélyebb kutatása emellett abból a meggyőződésből fakad, hogy előre jelezheti, hogy egy romantikus kapcsolat fennmarad-e vagy feloszlik (Berscheid, Regan, 2005). Kutatásom célja az volt, hogy feltárjam a fiatal felnőttek (18 – 30 év) párkapcsolati elégedettségnek összefüggéseit az énképpel, testképpel és a diádikus megküzdésük minőségével. Dolgozatom első felében, a szakirodalmi részben ismertetésre került a párkapcsolat fogalma és annak befolyásoló tényezői, illetve az elégedettség témaköre is. Dolgozatomban kiéleztem a fiatal felnőttek párkapcsolati elégedettségére vonatkozó tényezőket a vizsgált aspektusokból, ami az énkép, testkép és diádikus megküzdés fogalmát jelentik. A felsorolt tényezők összefüggései ismertetésre kerülnek. Ezt követően bemutatom az általam készített vizsgálatot, annak eredményeit és ezekből levont következtetéseimet.