Nyelvtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D49
Doktori programok:
- Általános és alkalmazott nyelvészet
(programvezető: Dr. Kertész András) - Magyar és finnugor nyelvészet
(programvezető: Dr. Hoffmann István)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 110)
Tétel Szabadon hozzáférhető La rappresentazione linguistica del rapporto tra immigrazione e sicurezza nel discorso parlamentare italianoKatona-Kovács, Lili Krisztina; Kiss, Sándor; Kovács, Lili Krisztina; Nyelvtudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Olasz TanszékA disszertáció arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bevándorlás az olasz parlamenti diskurzusban a médiában megfigyelhető tendenciákhoz hasonlóan biztonsági kérdésként jelenik-e meg. A kutatás elméleti alapját a korpusznyelvészet, valamint a diskurzuselemzés, azon belül is a diskurzus-történeti megközelítés adja. Az elemzés öt diszkurzív szintre terjed ki: a referenciális, a predikatív, az érvelési, a perspektivizálási és keretezési (framing), valamint az erősítési és enyhítési stratégiákra. Az elemzés alapjául összesen nyolc, 1986 és 2019 között elfogadott bevándorlási törvényt előkészítő valamennyi parlamenti vita átirataiból felépített korpusz szolgál, melynek terjedelme mintegy 1 360 000 szó.Tétel Szabadon hozzáférhető More Than Just FutureVirovec, Viktória; Rákosi, György; Virovec, Viktória; Nyelvtudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet::Angol Nyelvészeti TanszékA disszertáció fő célja, hogy az episztemicitás/inferencialitás és a jövőbeliség markerei között kapcsolatot feltételező kutatások gyarapodó körét kiegészítse, és megmutassa, hogy a jövőre utaló morfémáknak több olyan funkciójuk van, amely hasonlóvá teszik őket az episztemikus- inferenciális modálisokhoz. Az értekezés során a különböző magyar jövőre utaló morfémák használatának tanulmányozásával bizonyítékokat gyűjtöttünk e hasonlóságok létezésére. A fő hangsúly három morfémán van: fog, majd, és a kellesz (amely a magyar nyelv egyes dialektusaiban a jövőbeli szükségszerűség kifejezésére szolgál). Emellett a disszertáció bemutatja a magyar jelenidő jövőre utaló használatáról (a futurátusról), illetve a most proximitás jelölőkénti használatáról szóló munkáinkat is. Ezeknek a struktúráknak a használata viszonylag kevéssé kutatott, és egyikük sem kapott korábban jelentősebb figyelmet a szakirodalomban. Ez az állítás különösen igaz a stigmatizált, nyelvjárási jövőre utaló morfémára, a kellesz-re. Az introspektív adatok bemutatása mellett a disszertáció tartalmazza egy pilot kérdőíves vizsgálat eredményeit, amely a fog és a magyar jelen idő jövő időre utaló használatával foglalkozik. Továbbá a disszertáció tartalmazza a majd diakrón funkcióinak bemutatására tervezett és kivitelezett korpuszvizsgálat eredményei, egy korpusz és egy kérdőíves vizsgálat, amely a kellesz különböző időbeli perspektíva és orientáció kombinációkkal való elfogadhatóságával foglalkozik. Az eredmények alapján egy további felmérést készítettünk interjúkkal, amely a kellesz egyéb, az időbeliségtől eltérő, vagy azzal csak közvetetten kapcsolatban álló funkcióival foglalkozik. Az értekezésben rámutatunk arra, hogy a magyar jövő időre morféma fog modális, amelynek a modális bázisa és a rendezőereje sem korlátozott. Az értekezésben a magyar futurátus és fog használásával kapcsolatban empirikus adatok kerülnek bemutatásra, és az alábbi állításokat fogalmazzuk meg. Először is, a futurátus használata marginális, ha a beszélő a kontextuálisan ismert tényekből következtet az állítás igazságtartalmára, míg a fog természetes és elfogadható. Másodszor, a fog felhasználható valódi predikciók kifejezésére, míg a jövőbeli előrejelzés ebben a felhasználásban marginális. Harmadszor, amikor a beszélőknek erős és közvetlen bizonyítékaik vannak, amelyek maguk után vonják az állítás igazságát (az állítás igazsága eldöntött/meg van határozva), és a mondat időbelileg egyértelmű, a futurátust a beszélők erősen előnyben részesítik a fog-gal szemben, mivel az ilyen mondatokban a fog használata azt implikálhatja, hogy P következtetett, amit el akarnak kerülni. Ezeket az állításokat azzal magyarázzuk, hogy a magyar futurátus használata egy olyan ki nem ejtett szükségszerűséget kifejező modalitás meglétét feltételezi, amely olyan erős, hogy csak modális bázisa van, rendezőereje nincs. Ezért csak akkor használható, ha az állítás igazsága objektíven vagy szubjektíven (a beszélő meggyőződése alapján) meg van határozva. Ha nem korlátozzuk a fog modális bázisát metafizikaira és feltételezzük, hogy nem csak modális bázisa van, hanem rendezőereje is, könnyen megmagyarázható, hogy a fog-ot a beszélők miért részesítik előnyben, bizonyos kontextusokban a futurátus-sal szemben, függetlenül a mondat egyéb tulajdonságaitól (az állítmánytípus, és a temporális határozók használata). Az értekezésben bemutatásra kerülő, a majd diakronikus fejlődésével foglalkozó korpusz vizsgálat eredményei alapján amellett érvelünk, hogy a majd a közeli jövőre utaló határozószóból vált különféle pragmatikai funkciókkal rendelkező határozói partikulává. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú eleme volt, hogy elvesztette proximális jelentéskomponensét, amely fokozatosan disztálissá alakult. Ebből kifolyólag a majd preverbális pozícióban való használata késleltető hatású, bizonytalanságot, kisebb mértékű beszélői elkötelezettséget fejez ki. E funkciók többsége nagyon szorosan kapcsolódik az episztemikus-inferenciális modálisok funkcióihoz. A disszertációban bemutatott másik érdekes összefüggés az, hogy a magyar nyelvben néhány episztemikus-inferenciális határozószó, mint a talán vagy esetleg és majd vagy a kellesz, mind arra szolgálnak, hogy enyhítsék egy kérés illokúciós erejét, és ezáltal udvariasabbá tegyék azt. Kellesz használatával foglalkozó felméréseink eredményei rámutattak arra, hogy − a jövőbeni szükségszerűség jelzése mellett − a szerkezet használata gyakran társul bizonytalansággal, elhalasztott szükségszerűséggel és a beszélői elkötelezettség hiányával. A disszertációban amellett érvelünk, hogy a kellesz-nek két jelentési aspektusa van. Először is hangsúlyozza, hogy az esemény bekövetkezése a jelenben nem szükségszerű, (csak) a jövőben lesz az, vagy azt hangsúlyozza, hogy a beszélő nem tudja biztosan, hogy P szükséges, mert a szükségességére közvetett bizonyítékokból következtetett. A jövőbeliség és az episztemicitás jelzőinek kapcsolata további kutatásra szorul, de mint ahogy az értekezés is rámutat, a szemantikai hasonlóságok mellett a pragmatikai sajátosságok kutatása is érdekes terepet ad a jövőbeli vizsgálatok számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Helynévvizsgálatok a magyar-román-ukrán hármashatár térségébenHankusz, Éva; Hoffmann, István; Hankusz, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Magyar Nyelvtudományi Intézet::Magyar Nyelvtudományi TanszékDisszertációmban a helynévrendszerek területi differenciáltságának kérdésköréhez kapcsolódva a trianoni országhatárok megvonásának a helynévrendszerekre gyakorolt hatását vizsgálom. Munkám során abból a hipotézisből indultam ki, hogy a hosszú ideig fennálló megosztottság a helynévrendszerekben is különfejlődést eredményezett. Ennek igazolása céljából a magyarországi, romániai és ukrajnai hármas határ mentén fekvő települések helynévanyagának névrendszertani összevető elemzésével foglalkozom. Ennek részeként részletesen vizsgálom a települések névsűrűségi viszonyait, illetve az azt meghatározó tényezőket is igyekszem számba venni. A névszerkezeti analízist a teljes helynévanyag helyett a két legjelentősebb névcsoport, a határnevek és a folyóvíznevek körében végzem el. Munkám befejező részeként a 19. századi, illetve a mai helynévanyag névmintáinak összevető vizsgálatával foglalkozom a névrendszerekben mutatkozó területi eltérések hátterének jobb megvilágítása érdekében.Tétel Szabadon hozzáférhető Approaches of cognitive linguistics and ontologies in lexicographic sense delineationMoustafa Abdelzaher Abdelkareem, Esra; Tóth, Ágoston; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet::Angol Nyelvészeti TanszékThis dissertation explores the challenge of sense delineation from lexicographic, cognitive-linguistic and ontological perspectives. The dissertation's main argument is that sense delineation in WordNet and the theoretical advances in cognitive linguistics, especially in the implementation of Frame Semantics in the FrameNet database, can improve the process of sense delineation. In addition, the recent advances in lexicography can enhance the accessibility of the WordNet and FrameNet databases. Three experiments were conducted to test these theoretical arguments. The experiments assessed the influence of cognitive-linguistic, ontological and lexicographic approaches to sense delineation on university students' decoding and encoding performances in a dictionary consultation context. The experiments focused on the senses delineated by different language resources and the examples provided to represent them.Tétel Szabadon hozzáférhető Kollokationen im FremdsprachenunterrichtPintye, Erzsébet; Csatár, Péter; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Germanisztikai IntézetÉrtekezésemben a kollokációkat mint állandósult szókapcsolatokat vizsgálom az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés elméleti részében olyan kollokációs koncepciók bemutatására törekszem, amelyek a kollokációkat nyelvtanítási szempontból vizsgálták. Az egyes koncepciók bemutatása után a kollokáció fogalmának definiálását és egy német-magyar kontrasztív elemzést tűztem ki célul. Az elméleti részt követően a tanítási-tanulási folyamat három résztvevőjének vizsgálatára helyezem a hangsúlyt (tanuló, tanár, tananyag). Az értekezés harmadik fejezetében arra keresem a választ, hogyan történik a kollokációs kompetencia fejlesztése a kiválasztott három tankönyvcsaládban, amelyben a következő szempontokat vettem figyelembe: érzékenyítés/tudatosítás, olvasott szövegek és kollokációk kapcsolata, gyakorlófeladatok a tankönyvekben. A következő fejezetében egy tanári kérdőív segítségével igyekszem feltérképezni, milyen szerepet kapnak a kollokációk az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés utolsó fejezetében egy akciókutatás segítségével azt vizsgálom, hogy a kollokációk tudatos közvetítése a nyelvórán milyen hatással van a kollokációk produktív használatára. Az empirikus kutatások eredményei igazolják, hogy a kollokációk a nyelvtanulás elhanyagolt területének tekinthetők, hiszen a tankönyvek szókincslistái leginkább az egyedi szóalakok felsorolására korlátozódik, a szókincsgyakorló feladatok száma alacsony, a kollokációs kompetencia fejlesztésére kevés lehetőség nyílik. Az akciókutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tudatos nyelvi fejlesztés, a kollokációk tudatosítása pozitívan hat a produktív kollokációs kompetencia fejlesztésére.Tétel Szabadon hozzáférhető Le personnage : organisateur du récitBódi, Beatrix Babett; Skutta, Franciska; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Francia TanszékA disszertáció a szereplők rendszerét vizsgálja Guy de Maupassant válogatott novelláiban. A narratológia terén A. J. Greimas aktánsmodellje, Ph. Hamon szemiológiai szereplőmodellje és G. Genette nézőpont-meghatározása szolgált elméleti keretül, míg a szövegnyelvészetet B. Combettes szövegkoherenciára vonatkozó elmélete és vizsgálatai képviselték. Az értekezés fő célkitűzése a szereplő fogalmának új szempontok alapján történő értelmezése az irodalmi elbeszélő szövegekbenTétel Korlátozottan hozzáférhető Allegorie als Interpretationsschema – kognitiv poetische UntersuchungenTörök, Mária; Csatár, Péter; Molnár, Mária; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetÉrtekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.Tétel Szabadon hozzáférhető A Multi-perspective Analysis of Politeness in Syrian ArabicHodeib, Christina; Kardos, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékThis dissertation examines the metapragmatic conceptualizations, expression, and perceptions of politeness in Syrian Arabic, through the lens of the apology speech act. It shows that politeness has both language-specific and universal characteristics, that it is a discursively expressed co-constructed effort between speaker and hearer, and that perceptions of politeness among native speakers of Syrian Arabic in relation to the apology speech act are tied to contextual factors such as the (in)sincerity of the apology. Based on these findings, it is suggested that politeness facts in Syrian Arabic are best captured by third-wave politeness theories.Tétel Szabadon hozzáférhető Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjeiKiss, Anita; Kis, Tamás; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékÉrtekezésemben a nyelvi változatossághoz, ezen belül a kétnyelvűségi hatásokhoz és nyelvjárási jelenségekhez kapcsolódó attitűdöket vizsgáltam kárpátaljai magyar egyetemisták és főiskolások szóbeli, illetve internetes kommunikációjában. Vizsgálatomban három különböző adatközlői csoport nyelvi attitűdjeinek az összehasonlítását tűztem ki célul. Kutatásomat azért ítélem fontosnak, mert a korábbi kárpátaljai magyar nyelvhasználattal és nyelvi attitűdökkel kapcsolatos vizsgálatokat egészíti ki, illetve kontrollálja. Az értekezés újszerűségét pedig az adja, hogy olyan összehasonlító jellegű kutatás még nem készült, amely Ukrajnában, valamint Magyarországon tanuló kárpátaljai magyar hallgatók, illetve magyarországi magyar egyetemisták szóbeli és internetes nyelvhasználati sajátosságait, továbbá nyelvi attitűdjeit vizsgálta.Tétel Szabadon hozzáférhető (Fehl)Funktionen von MITS im NiederländischenLoosen, Gert; Rákosi, Csilla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Néderlandisztika TanszékA holland MIDI melléknévből jött létre a közép-holland MITS határozószó, amely már a középkorban prepozícióvá vált. A 21. században a MITS nagy sokszínűséget mutat fel előfordulásában és konstrukcióiban a holland nyelvterületen, melyekből nem mind elfogadott vagy akár került leírásra a deskriptív szakkönyvekben; a preskriptív nyelvi tanácsadók még szigorúbban nyilatkoznak a MITS használatáról. Ez a disszertáció megpróbálja különböző szempontokból vizsgálva, a lehető legtisztább képet kapni a MITS-ről: szinkrón és diakrón, egyedi esetek és szövegkorpuszok, Flandria és Hollandia vizsgálata.Tétel Szabadon hozzáférhető Helynév-szociológiai vizsgálatok Hajdú-Bihar megyébenMészárosné Nagy, Katalin; Hoffmann, István; Nagy, Katalin; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékA helynevek ismeretének és használatának tanulmányozására a magyar névtudományban egy viszonylag új tudományszak, a helynév-szociológia alakult ki. Szocioonomasztikai témájú dolgozatom középpontjában a helynévismeret és egyes nyelven kívüli tényezők közötti összefüggés áll, emellett ugyanakkor a névrendszerekre vonatkozóan is tettem szociológiai aspektusú megállapításokat. Négy településen, csaknem 300 adatközlő bevonásával végzett vizsgálataim elméleti és terminológiai megalapozást is kaptak, másfelől pedig a konkrét kutatási eredmények elméleti általánosítására is törekedtem.Tétel Szabadon hozzáférhető Helynév-szociológiai vizsgálatok két romániai magyar településenVarga, Zsuzsa; Győrffy, Erzsébet; Szilágyi, Zsuzsa; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékÉrtekezésem homlokterében romániai magyar települések, elsősorban a Szatmár megyei Kisbábony és a Bihar megyei Szalárd helynevei állnak. Ezekhez – névszociológiai alapállásból – a helynevek és az azokat használó közösségek, a helynévismeret és a kognitív térképezés témája felől közelít. A helynévismeret kérdését az életkor, a nem, a foglalkozás és mobilitás, az el- és visszaköltözés, a különböző társadalmi csoportok, valamint az alap- és periférikus névkincs szempontjából, a kognitív térképezést pedig az interjúk ideje alatt elhangzott megnyilatkozások és az adatközlők által készített térképek felhasználásával vizsgálja.Tétel Szabadon hozzáférhető Prozódiai jellemzők gépi feldolgozása és hasznosítása élőnyelvi korpuszok elemzésébenSzekrényes, István; Hunyadi, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Általános és Alkalmazott Nyelvészeti TanszékAz értekezés abból a feltételezésből indul ki, hogy beszéd prozódiai jelenségei, egy társas interakció zenei vetületeként, a verbális tartalom hiányában is informatívak lehetnek a társalgások makrostruktúráját és egyéb jellemzőit érintő vizsgálatokhoz. A hipotézisek ellenőrzésére percepciós kísérletekkel, illetve olyan, mesterséges intellingenciát alkalmazó klasszifikációs feladatokkal került sor, amelyekben a neurális hálózatokat egy saját fejlesztésű a beszéd intonációs eseményeit automatikusan lejegyző eljárás kimenetével tanítottuk be.Tétel Szabadon hozzáférhető Várnevek a középkori MagyarországonHavasiné Kovács, Helga; Reszegi, Katalin; Kovács, Helga; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékA dolgozatban a középkori helynevek egy speciális körét, a középkori várnevek csoportját járom körül nyelvi és névtani szempontból a történészi vélekedések figyelembevételével. Az első fejezetben a várnevek kapcsán eddig megfogalmazódott tudományos eredményeket tekintem át, majd a várnévnek mint helynévfajtának a kategóriáját igyekszem körülhatárolni. A dolgozat harmadik egységében a várnevek névrendszertani elemzését végzem el a korai, várispánsági rendszerbe illeszkedő várak, majd a 13. század közepétől dominánssá váló új típusú várak névanyaga tekintetében. Ezt követően a két vártípus névadási gyakorlatában feltárt különbségeket is áttekintem. Ennek alapján a műveltségi nevekről eddig meglévő kép is árnyalható. //Tétel Szabadon hozzáférhető A fonotaktikai szerkezetet módosító hangváltozások az ómagyar korbanKatona, Csilla; Tóth, Valéria; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékDolgozatomban a szavak és nevek hangszerkezetét módosító hangtörténeti változásokat vizsgáltam úgy mint a kétnyíltszótagos tendenciát, a hangátvetést, a tővégi magánhangzók eltűnését és az inetimologikus magán- és mássalhangzók problematikáját. Az elemző munka alapjául két forráscsoportot: a (korai) ómagyar kori helyneveket és az élőnyelvi tájszavakat jelöltem ki. A hagyományos hangtörténet módszertana mellett, a modern fonológia eredményeit és az optimalitáselméletet is felhasználtam.Tétel Szabadon hozzáférhető La poésie en décalé. Innovation, déplacement de traditions poétiques et naissance de nouveaux genres chez Philippe de Rémi, seigneur de BeaumanoirArató, Anna; Kiss, Sándor; Koble, Nathalie; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Francia TanszékAz értekezésben tanulmányozott korpusz Philippe de Rémi-Beaumanoir nyolc művéből áll, amelyek egyetlen kéziratban maradtak fenn (Paris, BnF, ms. fr. 1588): Salus d'Amours, Conte d'Amours, Conte de fole larguesce, Oiseuses, Lai d'Amours, Ave Maria, Fatrasies, Salus á refrains. A kötetet a műfajok és formák rendkívüli sokszínűsége jellemzi. A versek sorozata a kéziraton belül valódi kompiláciòs logikát sejtet: a darabok nyelvi, szemantikai és formális interferenciáik szerint követik egymást. Philippe de Rémi-Beaumanoir életműve nem pusztán az udvari irodalmi hagyományba illeszkedik, hanem versről-versre olyan összehangolt szemiotikai és szemantikai elmozdulásokat gyakorol a korabeli referenciaművekből, amelyek egyaránt jelentik a költői tradìciòk megújìtását, és reflektálnak a XIII. század közepén Észak-Franciaországban bekövetkezett társadalmi változásokra is. Philippe de Rémi műveinek számos kortárs imitációja, néhány középkori próza-adaptációja, valamint a szürrealisták általi újbóli felfedezése rövid- és hosszútávon is tanúskodik a szerző költészetének hatásáròl.Tétel Szabadon hozzáférhető Explanation and Contrast of Metaphor and Irony in a Conceptual Integration FrameworkPálinkás, István; Laczkó, Tibor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékA disszertáció újszerű feldolgozási modelleket dolgozott ki a metafora és az irónia reprezentációjára vonatkozóan, valamint egy új orientációt mutatott a metafora- és az iróniakutatásban, amely nem elméletvezérelt és definitív, hanem elemző és leíró jellegű. A metafora és az irónia gondolatmódként egy kognitív szemantikai keretben való összevetése megmutatja, hogy bár az említett jelenségek feldolgozása egyaránt feltételez egy fogalmi integrációs fázist, a megértési folyamat mindkét esetben idioszinkratikus vonásokat is tartalmaz. A dolgozat továbbá megmutatja azt, hogy a posszibilitás szintjén a metafora és az irónia blend alapú leíró modellje összefüggésbe hozható az idegtudományok, a pszichológia és a pszicholingvisztika bizonyos empirikus megállapításaival.Tétel Szabadon hozzáférhető Parti Nagy Lajos költői nyelvének stílusjegyeiSuszterné Kazamér, Éva; Szikszainé Nagy, Irma; Kazamér, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi TanszékDolgozatomban a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja, Parti Nagy Lajos költészetének stílusjegyeit és szövegformáló eljárásait vizsgálom. A költő nyelvhasználatának átfogó és rendszerező stilisztikai megközelítésére eddig még nem került sor, ezért kutatásom fontosságát verseskötetei nyelvi-stiláris elemzésének hiánypótlásában látom. Vizsgálataimat a funkcionális stilisztika elméleti-módszertani alapjaira építem, a stílusjelenségeket nyelvi szintenként veszem számba. Értekezésem ezek közül is a legmeghatározóbbakat ismerteti. // My dissertation explores the style elements and text formation practices of the poetry of Lajos Parti Nagy, an outstanding author of today’s Hungarian literature. Since no one has applied a comprehensive and systematic stylistic approach to his language use as yet, I consider my research to be novel in the analysis of the language and style of his collections of poems. My studies are founded on the theory and methodology of functional stylistics, and I explore style elements by language level. My dissertation discusses the most important of these.Tétel Szabadon hozzáférhető On clause-initial discourse-related constructions in English and HungarianSzűcs, Péter; Laczkó, Tibor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékAz értekezés az angol és magyar nyelv olyan mondatszerkezeteivel foglalkozik a Lexikai-Funkcionális Grammatika (LFG) elméleti keretében, melyekben valamely diskurzusperiférikus összetevő balperiférikus pozíciót foglal el. A vizsgált mondattípusok a következők: topikalizáció (TOP-Eng), tagmondateleji adjuntumok (Clause-initial adjuncts, CIADJ-Eng) és balra kihelyezés (Left-dislocation, LD-Eng) az angolban, valamint balra kihelyezés (LD-Hun) és operátor-előrevivés (Operator fronting, OF) a magyarban. A cél az, hogy ezen szerkezetek megfelelő elemzést kapjanak, különös tekintettel a szintaxisra és az információs szerkezetre. // The dissertation investigates discourse-related clause-initial constructions within the framework of Lexical-Functional Grammar (LFG). The following structures are to be scrutinized: English Topicalization (TOP-Eng), Clause-initial adjuncts (CIADJ-Engs) and Left-dislocation (LD-Eng); Hungarian Left-dislocation (LD-Hun) and Operator fronting (OF). The overall goal is to provide an adequate account for these structures especially with regards to their syntactic and information-structural properties.Tétel Szabadon hozzáférhető Delimiting and Classifying Metonymy: Theoretical and Empirical Challenges in Cognitive Metonymy ResearchTóth, Máté; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetJelen dolgozat kiindulópontja, hogy a metonímia holisztikus kognitív nyelvészeti, tág értelmezése magában hordja azt a veszélyt, hogy a fogalom parttalanná válik. Ennek elkerülése érdekében egyrészről szűkebben definiálom a nyelvi metonímiát, miszerint a nyelvi metonímia egyszerre aktiválja a forrás- és a céltartalmat, valamint a kettő kapcsolatát, miközben nyelvileg csak a forrástartalom jelenik meg. Másrészről amellett érvelek, hogy a metonímiák jól osztályozhatóak a forrástartalom típusa szerint, így megkülönböztethetünk DOLOG-, TULAJDONSÁG-, ESEMÉNY-, PROPOZÍCIÓ- és illokúciós metonímiákat. Elméleti eredményeimet két kis léptékű, kvázi empirikus, előzetes esettanulmány egészíti ki. Az elsőben egy céltartomány-vezérelt nyelvközi összehasonlító elemzést végzek el, mely azt vizsgálja, hogy adott nyelvekben miként konceptualizálnak egy komplex ESEMÉNYT. A másodikban korpusznyelvészeti eljárások alkalmazásával amellett érvelek, hogy az illatingereket színekkel jellemző szinesztéziás kifejezések tekintélyes hányada valójában nem metafora, hanem TULAJDONSÁG-metonímia. Eredményeim nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a metonímia kategóriája ne váljon parttalanná, hanem egy lépéssel közelebb vihetnek a metonimikus jelenségek empirikus tanulmányozhatóságának javításához is. // The starting point of the present dissertation is that the broad holistic cognitive linguistic notion of metonymy runs the risk of becoming unlimited. To prevent this risk, I propose a narrower definition of linguistic metonymy, according to which linguistic metonymies co-activate the source and the target content, and the conceptual relation between them with the linguistic property that only the target content is expressed explicitly. Furthermore, I argue that metonymies can be classified according to their target content, thus we can distinguish between THING-, PROPERTY-, EVENT-, PROPOSITION- and illocutionary metonymies. My theoretical findings are supplemented by two small-scale, quasi-empirical pilot studies. In the first, I conduct a target-driven cross-linguistic analysis to examine how a range of languages conceptualizes a complex EVENT. In the second, I employ corpus linguistic procedures to argue that a substantial portion of color-smell synesthetic expressions are not metaphors but eventually PROPERTY-metonymies. My results may contribute not only to eliminating the risk that the category of metonymy will become unlimited but may also take us a step closer to enhancing the empirical study of metonymic phenomena.