Nyelvtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Bölcsészettudományi Kar

Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)

Bölcsészettudományi doktori tanács

D49

Doktori programok:

  • Általános és alkalmazott nyelvészet
    (programvezető: Dr. Kertész András)
  • Magyar és finnugor nyelvészet
    (programvezető: Dr. Hoffmann István)

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 108)
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Helynévvizsgálatok a magyar-román-ukrán hármashatár térségében
    Hankusz, Éva; Hoffmann, István; Hankusz, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Magyar Nyelvtudományi Intézet::Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    Disszertációmban a helynévrendszerek területi differenciáltságának kérdésköréhez kapcsolódva a trianoni országhatárok megvonásának a helynévrendszerekre gyakorolt hatását vizsgálom. Munkám során abból a hipotézisből indultam ki, hogy a hosszú ideig fennálló megosztottság a helynévrendszerekben is különfejlődést eredményezett. Ennek igazolása céljából a magyarországi, romániai és ukrajnai hármas határ mentén fekvő települések helynévanyagának névrendszertani összevető elemzésével foglalkozom. Ennek részeként részletesen vizsgálom a települések névsűrűségi viszonyait, illetve az azt meghatározó tényezőket is igyekszem számba venni. A névszerkezeti analízist a teljes helynévanyag helyett a két legjelentősebb névcsoport, a határnevek és a folyóvíznevek körében végzem el. Munkám befejező részeként a 19. századi, illetve a mai helynévanyag névmintáinak összevető vizsgálatával foglalkozom a névrendszerekben mutatkozó területi eltérések hátterének jobb megvilágítása érdekében.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Approaches of cognitive linguistics and ontologies in lexicographic sense delineation
    Moustafa Abdelzaher Abdelkareem, Esra; Tóth, Ágoston; Nyelvtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet::Angol Nyelvészeti Tanszék
    This dissertation explores the challenge of sense delineation from lexicographic, cognitive-linguistic and ontological perspectives. The dissertation's main argument is that sense delineation in WordNet and the theoretical advances in cognitive linguistics, especially in the implementation of Frame Semantics in the FrameNet database, can improve the process of sense delineation. In addition, the recent advances in lexicography can enhance the accessibility of the WordNet and FrameNet databases. Three experiments were conducted to test these theoretical arguments. The experiments assessed the influence of cognitive-linguistic, ontological and lexicographic approaches to sense delineation on university students' decoding and encoding performances in a dictionary consultation context. The experiments focused on the senses delineated by different language resources and the examples provided to represent them.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Kollokationen im Fremdsprachenunterricht
    Pintye, Erzsébet; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Germanisztikai Intézet
    Értekezésemben a kollokációkat mint állandósult szókapcsolatokat vizsgálom az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés elméleti részében olyan kollokációs koncepciók bemutatására törekszem, amelyek a kollokációkat nyelvtanítási szempontból vizsgálták. Az egyes koncepciók bemutatása után a kollokáció fogalmának definiálását és egy német-magyar kontrasztív elemzést tűztem ki célul. Az elméleti részt követően a tanítási-tanulási folyamat három résztvevőjének vizsgálatára helyezem a hangsúlyt (tanuló, tanár, tananyag). Az értekezés harmadik fejezetében arra keresem a választ, hogyan történik a kollokációs kompetencia fejlesztése a kiválasztott három tankönyvcsaládban, amelyben a következő szempontokat vettem figyelembe: érzékenyítés/tudatosítás, olvasott szövegek és kollokációk kapcsolata, gyakorlófeladatok a tankönyvekben. A következő fejezetében egy tanári kérdőív segítségével igyekszem feltérképezni, milyen szerepet kapnak a kollokációk az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés utolsó fejezetében egy akciókutatás segítségével azt vizsgálom, hogy a kollokációk tudatos közvetítése a nyelvórán milyen hatással van a kollokációk produktív használatára. Az empirikus kutatások eredményei igazolják, hogy a kollokációk a nyelvtanulás elhanyagolt területének tekinthetők, hiszen a tankönyvek szókincslistái leginkább az egyedi szóalakok felsorolására korlátozódik, a szókincsgyakorló feladatok száma alacsony, a kollokációs kompetencia fejlesztésére kevés lehetőség nyílik. Az akciókutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tudatos nyelvi fejlesztés, a kollokációk tudatosítása pozitívan hat a produktív kollokációs kompetencia fejlesztésére.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Le personnage : organisateur du récit
    Bódi, Beatrix Babett; Skutta, Franciska; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Francia Tanszék
    A disszertáció a szereplők rendszerét vizsgálja Guy de Maupassant válogatott novelláiban. A narratológia terén A. J. Greimas aktánsmodellje, Ph. Hamon szemiológiai szereplőmodellje és G. Genette nézőpont-meghatározása szolgált elméleti keretül, míg a szövegnyelvészetet B. Combettes szövegkoherenciára vonatkozó elmélete és vizsgálatai képviselték. Az értekezés fő célkitűzése a szereplő fogalmának új szempontok alapján történő értelmezése az irodalmi elbeszélő szövegekben
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Allegorie als Interpretationsschema – kognitiv poetische Untersuchungen
    Török, Mária; Csatár, Péter; Molnár, Mária; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet
    Értekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A Multi-perspective Analysis of Politeness in Syrian Arabic
    Hodeib, Christina; Kardos, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti Tanszék
    This dissertation examines the metapragmatic conceptualizations, expression, and perceptions of politeness in Syrian Arabic, through the lens of the apology speech act. It shows that politeness has both language-specific and universal characteristics, that it is a discursively expressed co-constructed effort between speaker and hearer, and that perceptions of politeness among native speakers of Syrian Arabic in relation to the apology speech act are tied to contextual factors such as the (in)sincerity of the apology. Based on these findings, it is suggested that politeness facts in Syrian Arabic are best captured by third-wave politeness theories.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei
    Kiss, Anita; Kis, Tamás; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    Értekezésemben a nyelvi változatossághoz, ezen belül a kétnyelvűségi hatásokhoz és nyelvjárási jelenségekhez kapcsolódó attitűdöket vizsgáltam kárpátaljai magyar egyetemisták és főiskolások szóbeli, illetve internetes kommunikációjában. Vizsgálatomban három különböző adatközlői csoport nyelvi attitűdjeinek az összehasonlítását tűztem ki célul. Kutatásomat azért ítélem fontosnak, mert a korábbi kárpátaljai magyar nyelvhasználattal és nyelvi attitűdökkel kapcsolatos vizsgálatokat egészíti ki, illetve kontrollálja. Az értekezés újszerűségét pedig az adja, hogy olyan összehasonlító jellegű kutatás még nem készült, amely Ukrajnában, valamint Magyarországon tanuló kárpátaljai magyar hallgatók, illetve magyarországi magyar egyetemisták szóbeli és internetes nyelvhasználati sajátosságait, továbbá nyelvi attitűdjeit vizsgálta.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    (Fehl)Funktionen von MITS im Niederländischen
    Loosen, Gert; Rákosi, Csilla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Néderlandisztika Tanszék
    A holland MIDI melléknévből jött létre a közép-holland MITS határozószó, amely már a középkorban prepozícióvá vált. A 21. században a MITS nagy sokszínűséget mutat fel előfordulásában és konstrukcióiban a holland nyelvterületen, melyekből nem mind elfogadott vagy akár került leírásra a deskriptív szakkönyvekben; a preskriptív nyelvi tanácsadók még szigorúbban nyilatkoznak a MITS használatáról. Ez a disszertáció megpróbálja különböző szempontokból vizsgálva, a lehető legtisztább képet kapni a MITS-ről: szinkrón és diakrón, egyedi esetek és szövegkorpuszok, Flandria és Hollandia vizsgálata.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Helynév-szociológiai vizsgálatok Hajdú-Bihar megyében
    Mészárosné Nagy, Katalin; Hoffmann, István; Nagy, Katalin; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    A helynevek ismeretének és használatának tanulmányozására a magyar névtudományban egy viszonylag új tudományszak, a helynév-szociológia alakult ki. Szocioonomasztikai témájú dolgozatom középpontjában a helynévismeret és egyes nyelven kívüli tényezők közötti összefüggés áll, emellett ugyanakkor a névrendszerekre vonatkozóan is tettem szociológiai aspektusú megállapításokat. Négy településen, csaknem 300 adatközlő bevonásával végzett vizsgálataim elméleti és terminológiai megalapozást is kaptak, másfelől pedig a konkrét kutatási eredmények elméleti általánosítására is törekedtem.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Helynév-szociológiai vizsgálatok két romániai magyar településen
    Varga, Zsuzsa; Győrffy, Erzsébet; Szilágyi, Zsuzsa; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    Értekezésem homlokterében romániai magyar települések, elsősorban a Szatmár megyei Kisbábony és a Bihar megyei Szalárd helynevei állnak. Ezekhez – névszociológiai alapállásból – a helynevek és az azokat használó közösségek, a helynévismeret és a kognitív térképezés témája felől közelít. A helynévismeret kérdését az életkor, a nem, a foglalkozás és mobilitás, az el- és visszaköltözés, a különböző társadalmi csoportok, valamint az alap- és periférikus névkincs szempontjából, a kognitív térképezést pedig az interjúk ideje alatt elhangzott megnyilatkozások és az adatközlők által készített térképek felhasználásával vizsgálja.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Prozódiai jellemzők gépi feldolgozása és hasznosítása élőnyelvi korpuszok elemzésében
    Szekrényes, István; Hunyadi, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
    Az értekezés abból a feltételezésből indul ki, hogy beszéd prozódiai jelenségei, egy társas interakció zenei vetületeként, a verbális tartalom hiányában is informatívak lehetnek a társalgások makrostruktúráját és egyéb jellemzőit érintő vizsgálatokhoz. A hipotézisek ellenőrzésére percepciós kísérletekkel, illetve olyan, mesterséges intellingenciát alkalmazó klasszifikációs feladatokkal került sor, amelyekben a neurális hálózatokat egy saját fejlesztésű a beszéd intonációs eseményeit automatikusan lejegyző eljárás kimenetével tanítottuk be.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Várnevek a középkori Magyarországon
    Havasiné Kovács, Helga; Reszegi, Katalin; Kovács, Helga; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    A dolgozatban a középkori helynevek egy speciális körét, a középkori várnevek csoportját járom körül nyelvi és névtani szempontból a történészi vélekedések figyelembevételével. Az első fejezetben a várnevek kapcsán eddig megfogalmazódott tudományos eredményeket tekintem át, majd a várnévnek mint helynévfajtának a kategóriáját igyekszem körülhatárolni. A dolgozat harmadik egységében a várnevek névrendszertani elemzését végzem el a korai, várispánsági rendszerbe illeszkedő várak, majd a 13. század közepétől dominánssá váló új típusú várak névanyaga tekintetében. Ezt követően a két vártípus névadási gyakorlatában feltárt különbségeket is áttekintem. Ennek alapján a műveltségi nevekről eddig meglévő kép is árnyalható. //
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A fonotaktikai szerkezetet módosító hangváltozások az ómagyar korban
    Katona, Csilla; Tóth, Valéria; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    Dolgozatomban a szavak és nevek hangszerkezetét módosító hangtörténeti változásokat vizsgáltam úgy mint a kétnyíltszótagos tendenciát, a hangátvetést, a tővégi magánhangzók eltűnését és az inetimologikus magán- és mássalhangzók problematikáját. Az elemző munka alapjául két forráscsoportot: a (korai) ómagyar kori helyneveket és az élőnyelvi tájszavakat jelöltem ki. A hagyományos hangtörténet módszertana mellett, a modern fonológia eredményeit és az optimalitáselméletet is felhasználtam.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    La poésie en décalé. Innovation, déplacement de traditions poétiques et naissance de nouveaux genres chez Philippe de Rémi, seigneur de Beaumanoir
    Arató, Anna; Kiss, Sándor; Koble, Nathalie; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Francia Tanszék
    Az értekezésben tanulmányozott korpusz Philippe de Rémi-Beaumanoir nyolc művéből áll, amelyek egyetlen kéziratban maradtak fenn (Paris, BnF, ms. fr. 1588): Salus d'Amours, Conte d'Amours, Conte de fole larguesce, Oiseuses, Lai d'Amours, Ave Maria, Fatrasies, Salus á refrains. A kötetet a műfajok és formák rendkívüli sokszínűsége jellemzi. A versek sorozata a kéziraton belül valódi kompiláciòs logikát sejtet: a darabok nyelvi, szemantikai és formális interferenciáik szerint követik egymást. Philippe de Rémi-Beaumanoir életműve nem pusztán az udvari irodalmi hagyományba illeszkedik, hanem versről-versre olyan összehangolt szemiotikai és szemantikai elmozdulásokat gyakorol a korabeli referenciaművekből, amelyek egyaránt jelentik a költői tradìciòk megújìtását, és reflektálnak a XIII. század közepén Észak-Franciaországban bekövetkezett társadalmi változásokra is. Philippe de Rémi műveinek számos kortárs imitációja, néhány középkori próza-adaptációja, valamint a szürrealisták általi újbóli felfedezése rövid- és hosszútávon is tanúskodik a szerző költészetének hatásáròl.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Explanation and Contrast of Metaphor and Irony in a Conceptual Integration Framework
    Pálinkás, István; Laczkó, Tibor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti Tanszék
    A disszertáció újszerű feldolgozási modelleket dolgozott ki a metafora és az irónia reprezentációjára vonatkozóan, valamint egy új orientációt mutatott a metafora- és az iróniakutatásban, amely nem elméletvezérelt és definitív, hanem elemző és leíró jellegű. A metafora és az irónia gondolatmódként egy kognitív szemantikai keretben való összevetése megmutatja, hogy bár az említett jelenségek feldolgozása egyaránt feltételez egy fogalmi integrációs fázist, a megértési folyamat mindkét esetben idioszinkratikus vonásokat is tartalmaz. A dolgozat továbbá megmutatja azt, hogy a posszibilitás szintjén a metafora és az irónia blend alapú leíró modellje összefüggésbe hozható az idegtudományok, a pszichológia és a pszicholingvisztika bizonyos empirikus megállapításaival.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Parti Nagy Lajos költői nyelvének stílusjegyei
    Suszterné Kazamér, Éva; Szikszainé Nagy, Irma; Kazamér, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    Dolgozatomban a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja, Parti Nagy Lajos költészetének stílusjegyeit és szövegformáló eljárásait vizsgálom. A költő nyelvhasználatának átfogó és rendszerező stilisztikai megközelítésére eddig még nem került sor, ezért kutatásom fontosságát verseskötetei nyelvi-stiláris elemzésének hiánypótlásában látom. Vizsgálataimat a funkcionális stilisztika elméleti-módszertani alapjaira építem, a stílusjelenségeket nyelvi szintenként veszem számba. Értekezésem ezek közül is a legmeghatározóbbakat ismerteti. // My dissertation explores the style elements and text formation practices of the poetry of Lajos Parti Nagy, an outstanding author of today’s Hungarian literature. Since no one has applied a comprehensive and systematic stylistic approach to his language use as yet, I consider my research to be novel in the analysis of the language and style of his collections of poems. My studies are founded on the theory and methodology of functional stylistics, and I explore style elements by language level. My dissertation discusses the most important of these.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    On clause-initial discourse-related constructions in English and Hungarian
    Szűcs, Péter; Laczkó, Tibor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti Tanszék
    Az értekezés az angol és magyar nyelv olyan mondatszerkezeteivel foglalkozik a Lexikai-Funkcionális Grammatika (LFG) elméleti keretében, melyekben valamely diskurzusperiférikus összetevő balperiférikus pozíciót foglal el. A vizsgált mondattípusok a következők: topikalizáció (TOP-Eng), tagmondateleji adjuntumok (Clause-initial adjuncts, CIADJ-Eng) és balra kihelyezés (Left-dislocation, LD-Eng) az angolban, valamint balra kihelyezés (LD-Hun) és operátor-előrevivés (Operator fronting, OF) a magyarban. A cél az, hogy ezen szerkezetek megfelelő elemzést kapjanak, különös tekintettel a szintaxisra és az információs szerkezetre. // The dissertation investigates discourse-related clause-initial constructions within the framework of Lexical-Functional Grammar (LFG). The following structures are to be scrutinized: English Topicalization (TOP-Eng), Clause-initial adjuncts (CIADJ-Engs) and Left-dislocation (LD-Eng); Hungarian Left-dislocation (LD-Hun) and Operator fronting (OF). The overall goal is to provide an adequate account for these structures especially with regards to their syntactic and information-structural properties.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Delimiting and Classifying Metonymy: Theoretical and Empirical Challenges in Cognitive Metonymy Research
    Tóth, Máté; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet
    Jelen dolgozat kiindulópontja, hogy a metonímia holisztikus kognitív nyelvészeti, tág értelmezése magában hordja azt a veszélyt, hogy a fogalom parttalanná válik. Ennek elkerülése érdekében egyrészről szűkebben definiálom a nyelvi metonímiát, miszerint a nyelvi metonímia egyszerre aktiválja a forrás- és a céltartalmat, valamint a kettő kapcsolatát, miközben nyelvileg csak a forrástartalom jelenik meg. Másrészről amellett érvelek, hogy a metonímiák jól osztályozhatóak a forrástartalom típusa szerint, így megkülönböztethetünk DOLOG-, TULAJDONSÁG-, ESEMÉNY-, PROPOZÍCIÓ- és illokúciós metonímiákat. Elméleti eredményeimet két kis léptékű, kvázi empirikus, előzetes esettanulmány egészíti ki. Az elsőben egy céltartomány-vezérelt nyelvközi összehasonlító elemzést végzek el, mely azt vizsgálja, hogy adott nyelvekben miként konceptualizálnak egy komplex ESEMÉNYT. A másodikban korpusznyelvészeti eljárások alkalmazásával amellett érvelek, hogy az illatingereket színekkel jellemző szinesztéziás kifejezések tekintélyes hányada valójában nem metafora, hanem TULAJDONSÁG-metonímia. Eredményeim nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a metonímia kategóriája ne váljon parttalanná, hanem egy lépéssel közelebb vihetnek a metonimikus jelenségek empirikus tanulmányozhatóságának javításához is. // The starting point of the present dissertation is that the broad holistic cognitive linguistic notion of metonymy runs the risk of becoming unlimited. To prevent this risk, I propose a narrower definition of linguistic metonymy, according to which linguistic metonymies co-activate the source and the target content, and the conceptual relation between them with the linguistic property that only the target content is expressed explicitly. Furthermore, I argue that metonymies can be classified according to their target content, thus we can distinguish between THING-, PROPERTY-, EVENT-, PROPOSITION- and illocutionary metonymies. My theoretical findings are supplemented by two small-scale, quasi-empirical pilot studies. In the first, I conduct a target-driven cross-linguistic analysis to examine how a range of languages conceptualizes a complex EVENT. In the second, I employ corpus linguistic procedures to argue that a substantial portion of color-smell synesthetic expressions are not metaphors but eventually PROPERTY-metonymies. My results may contribute not only to eliminating the risk that the category of metonymy will become unlimited but may also take us a step closer to enhancing the empirical study of metonymic phenomena.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Die Zelle im Trichter. Eine korpusbasierte Methode der Metaphernsuche am Beispiel der Zellenmetaphern in der Biologie und in der Gesellschaftslehre
    Majoros, Krisztián; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet
    Jelen értekezés a korpusznyelvészeti metaforakutatás módszertanához kíván hozzájárulni egy korpusz alapú metaforakereső módszer kidolgozásával. Az ún. [továbbfejlesztett] tölcsér-módszer, mely német nyelvű, sejtbiológiai témájú tudományos ismeretterjesztő folyóiratok digitális kiadványainak elemzésén keresztül kerül kidolgozásra, majd német szövetségi ill. tartományi parlamenti felszólalások elemzése segítségével továbbfejlesztésre, képes részletes áttekintést adni egy bizonyos tárgyterület metaforikájáról, mégpedig statisztikailag reprezentatív szövegkorpuszokban fellelhető figuratív nyelvi kifejezések empirikus (és egyfajta kvantifikáción alapuló) elemzése formájában. Ennek következtében a módszer alkalmas az egyes tudományokon belüli és a tudományközi metaforikus konceptualizáció összefüggésrendszerének empirikus kutatására. // The present dissertation investigates the role of digital corpora in current research on metaphor. I propose a semi-automatic method of metaphor analysis in corpora, the so-called [improved] “funnel” method, which I tested on a German corpus consisting of popular scientific articles in cell biology and of transcripts of German (state-)parliament sittings. Based on frequency data, it has been found that the [improved] “funnel” method is capable of investigating and capturing the interdependences of metaphorical conceptualizations in science and across disciplines in an empirical fashion.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A számi (lapp) égtájnevek
    Tóth, Anikó Nikolett; Maticsák, Sándor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Finnugor Nyelvtudományi Tanszék
    Dolgozatomban a számi (lapp) tájékozódás nyelvi vetületével foglalkozom. Vizsgálatom célja a számi égtájnevek rendszerének monografikus feldolgozása, egyúttal a teljes számi lexikográfia forrásként való alkalmazásának bemutatása. A számi égtájmegnevezésekben egy különös sajátosságot figyelhetünk meg: egy szóalak több irányt is jelölhet. Ennek okát a földrajzi tájékozódás különlegességében kell keresnünk, amely a teljes rendszer 90 fokos elforgását eredményezi, követve a Skandináv-félsziget partvonalát, azaz tulajdonképpen a fő tengelyek változnak. A téma lényeges ismeretelméleti kérdéseket és problémaköröket is érint. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogyan alakulhattak ki az égtájmegnevezések, mi alapján nevezték meg őket. A jelentésadás motivációinak a vizsgálata során választ kaphatunk arra, hogy miért esik egybe sok nyelvben a napszak és az égtáj elnevezése. A számi égtájmegnevezések kapcsán a legfontosabb kérdések: hogyan és miért jelölhet egy adott szó több irányt, létezhet-e egy irányra több elnevezés; miben tér el a számi égtájmegnevezés más nyelvek elnevezési módjaitól; ill. milyen eredményekkel járulhat hozzá a kutatás a számi dialektológiai vizsgálatokhoz és a nyelvváltozatok csoportosításának kérdésköréhez. Az égtájnevek általános tipológiai vizsgálata fontos a jelenség megértéséhez, de ilyen rendszerező, átfogó elemzésre még nem került sor. Ehhez feldolgozom az egyes nyelvek, ill. nyelvcsaládok égtájmegnevezéseit tárgyaló tanulmányok eredményeit, valamint hozzáveszem saját, finnugor nyelveket érintő kutatásaimat. A számi égtájnevek rendszere azonban több szempontból is eltér a kutatásba eddig bevont (elsősorban germán, ill. afrikai, ausztráliai) nyelvekből kapott eredményektől, így ennek a szókincsnek a vizsgálata különösen fontos. Az etimológiai és szemantikai elemzésen túl az egyes nyelvváltozatok eltérő égtájnévhasználatát is szisztematikusan összevetem. Ezeknek a szavaknak az elemzése a lexikológiai variabilitás kérdésköréhez is kapcsolódik. // The present paper studies the linguistic projections of orientation in the Sami (Lapp) culture. This study is a monographic treatment of the Sami system of cardinal directions as well as a description of the entire Sami lexicography as a source for this end. A curious characteristic feature of Sami cardinal directions is the fact that a single word form can refer to multiple directions. The explanation for this can be found in the uniqueness of orientation that requires a 90-degree rotation of the entire system, following the coastline of the Scandinavian Peninsula, in effect causing the main axes to be changed. The subject matter is closely connected to cultural-historical data and raises important epistemological issues as well. This paper aims to find out about the origins of the cardinal directions. Through the examination of the triggering forces that affected the development of these words, explanation can be given for the phenomenon that names for certain times of the day and names for the cardinal points coincide in several languages. The key questions concerning Sami cardinal directions are the following: how and why the same word can designate multiple directions; are there multiple names for the same direction; how the Sami system of cardinal directions is different from those of other languages’; and what results this study can come up with that can facilitate development in the field of Sami dialectological studies and the classification of dialects. The general typological study of cardinal points is important for the proper understanding of the phenomenon, but such a systematic treatment of the topic has not been available until this point. For this purpose, I studied and processed a body of essays discussing cardinal directions in certain languages and language families and I complemented the outcome with my own studies and papers on Finno-Ugric languages. The Sami system of cardinal points, however, differs from those of the other languages’ so far researched (Germanic, African and Australian languages), which makes it especially important to take a closer look at the vocabulary of Sami. Beyond the etymological and semantic analysis of the words, a systematic comparison of the names of cardinal points in various dialects is also undertaken here. The analysis of these expressions is connected to the issue of variability as well.